Szolnok Megyei Néplap, 1972. április (23. évfolyam, 78-101. szám)
1972-04-20 / 92. szám
- 1972. április 20. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Tisztelt Országgyűlés! Képviselőtársaim! Kedves Elvtársak! Mindnyájan áttérezzük. különleges fontosságú eseménynek vagyunk részesei: legfőbb törvényhozó testületünk, az országgyűlés áíla- niunk alaptörvényének, az alkotmánynak a módosítását tárgyalja ma. a módosításról szóló törvényjavaslatot az országgyűlés kiküldött bizottsága elkészítette, benyúj- lotta, s a bizottság elnöke. Kállai Gyula elvtárs előadói beszédében sokoldalúan ismertette és indokolta. Előterjesztéséhez kapcsolódva, pártunk állásfoglalásai alapján kívánok szólni az alkotmányról, s azzal szorosan összefüggő néhány kérdésről. Az alkotmány á törvények törvénye, az állam fundamentuma, a társadalom jogi felépítményének alapja. Az országgyűlés előtt lévő módosítási javaslat jól kifejezi a több mint ezeréves magyar állam és társadalom történelmi folyamatosságát, forradalmi változásait, a szocializmus ,és a magyar államiság napjainkra megvalósult. rendíthetetlen és megbonthatatlan egységét. A benyújtott tervezet — ha az országgyűlés törvényerőre emeli — a független, szuverén és szocialista magyar állam. a Magyar Népköztársaság alkotmánya lesz. amely foglalata és sérthetetlen törvénye a szocializmus útjára lépett és nemzetté vált ma- ' gyár nép minden történelmi vívmányának. Kádár elvtárs a továb- biakban népünk történelmének korábbi szakaszaira emlékezett, majd így folytatta: Hazánkat az idegen elnyomóktól a Szovjetunió dicső Vörös Hadserege szabadította fel, saját elnyomóitól a nép maga szabadította meg magát. Az alkotmány, történelmi jelentőségének megfelelően, méltatja a. felszabadítást és fejezi ki népünk el Az alkotmány a törvények törvénye, az állam fundamentuma Kádár Ján os felszólalása az országgyűlésen nem múló háláját a felszabadító Szovjetunió iránt. A felszabadult nép a kommunisták, a munkásosztály vezetésével vette kezébe saját sorsának irányítását, vívta ki hatalmát, s teremtette meg államát, a Magyar Nép- köztársaságot. Az 1949-ben elfogadott alkotmány összegezte addigi harcunk, munkánk eredményeit, meghatározta az új államszervezet felépítését, alapvető intézményeit; az állampolgárok jogait és kötelességeit, s kinyilvánította, hogy a Magyar Népköztársaság a dolgozó nép állama. Közel egy negyedszázad történelmi tapasztalatai bizonyítják, hogy az 1949-es alkotmány megfelelt rendeltetésének. Az alkotmányunk elfogadása óta eltelt több mint két évtized a dolgozó nép alkotó munkájának, áldozatos harcának, nemzeti felemelkedésének története, noha az út egyes szakaszai hallatlanul nehezek voltak, s az 1949-től eltelt időszak nem volt mentes megrázkódtatásoktól sem. A szocializmus növekvő számú híveinek helytállása, — pártunk, munkásosztályunk, népünk munkája és harca .hatalmas fejlődést hozott; nagy, valóban történelmi jelentőségű eredményekhez vezetett. A munkásosztály, a nép hatalma, a Magyar Nép- köztársaság ma szilárdabb, mint volt, A szocialista társadalom alapjait leraktuk, a szocialista termelési viszonyok teljes győzelmet arattak az egész gazdaságban, s népünk ma a szocialista társadalom teljes felépítésén dolgozik. Eredményeink a dolgozó mi Silók helytállását dicsérik A szocialista építőn: unka eredményei nemcsak egyszerűen, az ipar, a termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok, a nagyüzemi gazdálkodás fölényét fejezik ki, hanem a szocializmust tudatosan építő magyar munkás- osztály, a termelőszövetkezeti parasztság, a tudósok, alkotók, értelmiségiek szorgalmát, tehetségét, áldozat- készségét, ügyünk és egész népünk iránt érzett mély felelősségtudatát. Büszkén • szólhatunk — és szólnunk is kell — az. elért eredményekről, ír. ért azok a felszabadult, a maga jövőjét építő nép alkotó képességét, a dolgozó milliók helytállását bizonyítják és dicsérik. Egyben arról is biztosítanak, hogy legyenek az előttünk álló feladatok még oly nagyok, azokat is megoldjuk. A szocializmust építő nép haladásához hasonló utat a régi Magyarország nem tudott megtenni, nem tehetett meg. Huszonhét év óta elért eredményeink állják a versenyt bármilyen kapitalista ország fejlődésének ütemével. S ha ehhez hozzátesszük, hogy itt nemcsak a számok igazságáról van szó, hanem' elsősorban arról, ami a számok mögött van, arról, hogy miként éltünk korábban — akárhány esztendőre tekintünk is vissza —, és hogyan élünk ma, s látjuk, hogy mennyivel emberibb az élet nálunk ma, teljes meggyőződéssel ismét kimondhatjuk: a szocializmus, mint minden nép számára, a magyar nép számára is az egyetlen és biztos útja a társadalmi f elemeik ed ésnek, a nemzeti felvirágzásnak. A szocialista nemzeti egység realitás — hangoztatta Kádár elvtárs a továbbiakban. Ma a munkásosztály élcsapatába, a pártba, a tömegszervezetekbe’' és tömegmozgalmakba, a Hazafias Népfrontba tömörült, társadalmilag aktív milliók, az ország felnőtt lakosságának nagy többsége egy akarattal vallja, közös cselekvéssel bizonyítja: a Magyar Népköz- társaság igaz hazánk; a szocializmus a magyar nép programja, jövője. Áttekintve az alkotmány 1949-ben történt törvénybeiktatásától megtett útit, megállapíthatjuk, hogy eddigi céljainkat elértük: leraktuk a szocializmus alapjait, s jelentős eredményeket értünk el a szocializmus felépítésének útján. Világos a programunk. Legfontosabb céljainkat maga az alkotmány is kimondja. Soronlé- vő feladatainkat megfogalmazta a párt X. kongresszusa, a Hazafias Népfront választási programja és az országgyűlés által törvényerőre emelt IV. ötéves terv. A történelem kereke nagyot fordult: Magyarország örökre megszűnt az élősdi urak, a kizsákmányolok országa lenni; a kapitalisták, az imperialisták elvesztették az országot, és soha többé nem lesz az övék egy talpalatnyi magyar föld sem. Osztálvellenségoink ezt soha nem felejtik el, de népünk is tudja ezt. A szocialista haza minden fiának erkölcsi parancsa a nép hatalmának, vívmányainak védelme minden körülmények között és minden módon. Ésszel és szívvel, szóval és tettel egyaránt kell szolgálni a hazát, tovább kell gyaranítanunk, erősítenünk és felvirágoztatnunk a Magyar Népköztársaságot, amely számunkra mindennél drágább, mert népünk békéjét, szocialista jelenét és jövendőjét biztosítja. Amikor .mindezt összegez- , zük, joggal mondhatjuk: pártunk, munkásosztályunk, népünk nem hiába küzdött, az áldozatok nem voltak hiábavalók, volt és van értelme a munkának és a harcnak. Mindenki, aki az elmúlt ne-. gyedszázad alatt részt vett a szocializmus harcaiban és építésében, büszke lehet erre. Jó ügynek szentelte ifjúságát, hitét, erejét. Megérdemli mindenki tiszteletét, mert híven teljesítette a magyar nép, a haza iránti kötelességét. Kádár elvtárs ezután hangsúlyozta, hogy az alkotmánymódosítási javaslatok megfelelőek, majd így folytatta: A munkásosztály marxista— leninista pártja a táriadalom vezető ereje Az alkotmánytervezet módosított szövege kimondja: A munkásosztály marxista- leninista pártja a társadalom vezető ereje. A munkásosztály legmagasabb rendű poli ti kai szervezete a párt, amely élcsapatként halad elől, amelyen keresztül megoldja az osztály kormányzati feladatait és megvalósítja történelmi céljait. Pártunk mindenkor kötelességének tartotta, hogy egyidejűleg kifejezze a munkásosztály történelmi céljait és képviselje a dolgozók napi érdekelt. Az alkotmány-előkészítő bizottság javasolta, hogy alaptörvényünk új szövege rögzítse a párt vezető szerepét, nagy megtiszteltetés egész pártunk, minden kommunista számára. Pártunk mindenkor hangoztatta, hogy a társadalomban betöltött vezető szerepét, kormányzati feladatait nem valamiféle „uralkodásnak” hanem szolgálatnak, a nép becsületes és hű szolgálatának tekinti. Az alkotmány idevonatkozó megfogalmazást mindenek előtt a Magyar Szocialista Munkáspártnak, a párt minden tagjának az egész társadalom előtt megnövekedőit felelősségeként fogjuk fel A magyar kommunisták azon lesznek, hogy a jövőben is rászolgáljanak a bizalomra, híven szolgálják a népet, igaz hazafiak módjára élen járjanak a Magyar Népköztársaság felvirágoztatásában. — Alkotmányunk egyik fontos vonása az állampolgári egyenlőség. Államunk, a Magyar Népköztársaság minden állampolgára számára egyenlő jogokat biztosít és azonos kötelezettségeket ir elő, a politikai jogoktól kezdve a szociális biztonságig. Több mint negyedszázados politikai harcunk és építőmunkánk egyik legnagyobb eredményeként alkotmányunk egyrészt kibővíti a jogok körét, másrészt számos jogot már kiterjeszt- a társadalom legszélesebb rétegeire. Alkotmányunk módosított szövege magában foglalja az emberi jogok tiszteletben tartását; a jogoknak a társadalom érdekeivel összhangban való gyakorlását; a jogok és a kötelességek el- választhatatlanságát; a közügyekben való részvétel biztosítását. Kiterjeszti az egész társadalomra, állampolgári joggá teszi a szocialista társadalom érdekeit szolgáló egyesülési jogot; a pihenéshez, az élet, a testi épség és az egészség védelméhez, a társadalombiztosításhoz, a művelődéshez való jogot Gyarapíisuk népünk alkotmányba foglalt jogait Szocialista törekvéseinkkel összhangban bizonyos állam- polgári jogok jelentőségét az eddiginél jobban kiemeli, így nagyobb hangsúlyt kap a munkához való jog, a házasság és a család intézményének védelme, az ifjúság védelme és szocialista nevelése, valamint az ezekkel kapcsolatos kötelezettségek. Befejezve az egyes tételekhez fűzött megjegyzéseket, hangsúlyozni szeretném; Pártunk Központi Bizottsága úgy véli, hogy ha a módosítást előkészítő bizottság javaslatai elfogadásra kerülnek, az alkotmány új szövege minden tekintetben kifejezi népünk eddigi munkájának, harcának eredményeit, céljait és +ovább erősíti népi demokratikus államunk alapjait. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Elvtársak! Alkotmányunk ma, az országgyűlés határozatával — szentesítést nyer. Javasolt új szövegezésében az eddiginél pontosabban összefoglalja és a törvény, az állam teljes erejével biztosítja a szocializmus építésének útjára lépett magyar nép történelmi vívmányait, megerősíti a Magyar Népköztársaság, társadalmunk életét szabályozó és a további szocialista fejlődést szolgáló magasztos elveket. A törvényerőre emelést követő perctől kezdve, társadalmunk minden szervezett erejének, minden magyar állampolgárnak szent kötelessége lesz a módosított szövegű alkotmány betűinek és elveinek maradéktalan betartása és betartatása. Az alkotmány elveinek érvényesítése és érvényesülése nem pusztán jogi értelemben vett törvényes kötelezettség számukra. Az is! De ezen túlmenően azt igényli mindnyájunktól, eialista szellemben nevelődjenek. s jól készüljenek fel a társadalomban betöltendő szerepükre. Olyan új világo* építünk, amely megvalósítja legjobbjaink álmait, olyat, amelyben a haza valóban szerető I desanya minden állampolgár számára. Röviden szólva: olyan társadalmat- amely szooiailisUi, egyben magyar is lesz. és a haladó népek testvéri közösségének egyenrangú tagja. A szocializmus építésének olyan szakaszában vagyunk, amikor továbbfejlődésünk döntően a gazdasági feladatok eredményes megoldásától függ. Az építőmunka folytatásához minden szükséges feltétellel rendelkezünk: hazánkban szilárd a népi hatalom, egészségesen fejlődik népgazdaságunk, élhetünk és élünk a szocialista tervgazdálkodás nyújtotta előnyökkel, az elmúlt években továbbfejlődött gazdaságirányítási rendszerünk, van reális népgazdasági tervünk. A munka színvonalának emeléséhez az élet minden területén vannak még tartalékaink — hangoztatta a továbbiakban Kádár János. — Tudjuk, hogy nem mindig megy zökkenő nélkül terveink valóra váltása, közismert, hogy vannak negatív jelenségek is. Társadalmunkban amely az épülő szocializmiu társadalma, még hat, és időnként helyenként újra is termelődik a maradi felfogás Tapasztalható kényeim esség felelőtlenség, tehetetlenség és engedékenység a mulasztásokkal és a mulasztókkal szemben. A társadalom szervezett erőinek, a felelősséget érző és vállaló nagj többségnek mindenütt é) határozottan fel kell lépni« e visszás jelenségekkel szemben. A felemelkedés legfőbb lendítő ereje maga a dolgozó ember, s legfőbb reménységünk munkásosztályunk, dolgozó népünk helytállása, öntudatos fegyelme és felelősségérzete. Naponta vagyunk tanúi az emberi helytállás, a kötelességteljesítés öntudatos, ugyanakkor hivalkodástól mentes, tömeges megnyilvánulásainak. A társadalom érdekében önzetlenül dolgozó aktivisták növekvő serege, a szocialista brigád- mozgalom megújulása és fejlődése, a szocialista közgondolkodás fokozatos terjedése szemmel látható bizonyítékai társadalmunk érettségének, a közösség ügyeiért, a haza sorsáért érzett felelősség növekedésének. Bizonyos, hogy harcedzett munkásosztályunk, népünk — amely olykor hallatlanul nehéz körülmények között élt, dolgozott és harcolt, mégis képes volt arra, hogy 27 év alatt gyökeresen megváltoztassa az ország arculatát — meg fogja oldani azokat az új feladatokat is, amelyek a fejlődés jelenlegi, magasabb szintjén, a szocializmus további építéséből adódnak. Terveink megvalósításának nemzetközi feltételei hogy tettekkel, itthon végzett munkánkkal és nemzetközi tevékenységünkkel egyaránt védjük és gyarapítsuk népünk alkotmányba foglalt vívmányait és még hatékonyabban szolgáljuk távlati szocialista céljaink mielőbbi elérését Szocialista fejlődésünket, a nemzet jövője* sok tényező együttes hatása befolyásolja. Belpolitikai törekvéseink középpontjában ma az állam- élet- a szocialista demokrácia továbbfejlesztése áll. Az al- kotmány módosítása maga is ennek egyik fontos aktusa. Az alkotmány elveinek teljes érvényesülése nem utolsósorban azon múlik, hogy mennyire sikerül a tömegeke* az eddiginél is fokozottabb mértékben bevonni a közügyek intézésébe. Jól tudjuk, hogy ez sem megy még önmagától, egyik napról a másikra. Rajtunk múlik, ezért úgy kell dolgoznunk; hogy a szocialista demokrácia, az együttes gondolkodás és az együttes cselekvés előrehaladásunknak még erősebb motorja legyen, mint eddig volt. Szocialista fejlődés elképzelhetetlen fejlett tudomány és technika, magas színvonalú ipar. mezőgazdaság és szolgáltatás, az anyagi körülmények rendszeres javulása nélkül. De a szocialista fejlődés ennél jóval több. A szocializmus építésének elengedhetetlen része a szellemi javak szüntelen gyarapítása. a kultúra közkinccsé tétele. Sohasem feledkezhetünk meg a szocialista gondolkodásmód és erkölcs szüntelen terjesztéséről, az emberi éle* sokoldalú kibontakoztatásáról és gazdagításáról. s arról, hogy a gyermekek kiegyensúlyozott, boldog, népes családokban, saoTisztelt Országgyűlés! A haladásért nemcsak határainkon belül, hanem a nemzetközi politika színterén is meg kell küzdenünk. Terveink megvalósításának nemzetközi feltételeit a jövőben is biztosítani fogjjik. Ennek érdekében egyrészt erősítjük szocialista hazánkat, mert a belső fejlődés minden külpolitikai aktivitás és nemzetközi hatás elsőszámú forrása, másrészt szélesítjük és mélyítjük a szocialsta világrendszerhez, s elsősorban hű barátunkhoz és megbízható szövetségesünkhöz, a Szovjetunióhoz fűződő testvéri kapcsolatainkat. Céljainkat nyíltan hirdetjük: a magyar népben a világ népei tevékeny harcost és biztos szövetségest láthatnak az imperializmus ellen, a tőkés, gyarmati kizsákmányolás minden formájának felszámolásáért, a háború megakadályozásáért vívott küzdelemben. Ugyanakkor hívei és aktív szorgalmazói vagyunk és maradunk a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás ír ellett élésének. A Magyar Népköztársaság rendezett, normális viszonyra, kölcsönösen előnyös kapcsolatokra törekszik a kapitalista országokkal is. Így válik eleven valósággá az alkotmány betűje, amely a javaslat szerint kimondja: a Magyar Népköz- társaság, mint a szocialista világrendszer része, fejleszti és erősíti barátságát a szocialista országokkal; a béke és az emberi haladás érdekében együttműködésre törekszik a világ valamennyi népével és országával. Elveink fedezetét azok a konkrét tettek, állásfoglalások adják, amelyekkel a nemzetközi helyzet égető problémáinak rendezését kívánjuk tőlünk telhetőén elősegíteni a népek, a szocializmus, a béke érdekeinek javára. Európában a Varsói Szerződés többi tagállamával együtt, a kölcsönös kötelezettségvállalásokra épülő biztonsági rendszer megteremtésén fáradozunk. Jövőnk reményteljes Tisztelt Országgyűlés! Képviselőtársaim! Kedves Elvtársak! Népünk előtt a szocializmus építésének nagy, lelkesítő céljai állnak. Jelenünk biztató, jövőnk reményteljes. Céljaink a munkásosztály, a nép, az egész nemzet felemelkedését szolgálják; hazánknak minden tisztességben élő és dolgozó állampolgára bizalommal tekinthet a jövőbe. A Magyar Népköztársaságban — abban az államban és egy olyan rendszerért, amely megtalálja a harmóniát az egyén és a társadalom érdekei között, amely az egész nép boldogulását szolgálja, — érdemes élni, tervezni, dolgozni, harcolni, felelősséget vállalni az élet mindennapi dolgaiban, a szű- kebb közösség, a család, a munkatársak sorsáért, és a nagyobb közösségért, a haza és az emberiség sorsáért. Nagy társadalmi céljainkat — a szocializmust, a kommunizmust, népünk boldogulását, nemzetünk felemelkedését, a költő szavaival szólva — nem elég akarni, tenni is kell értük Szocializmust építő társadalmunkban mindenki aszerint méretik meg. hogy mennyit ad a közösségnek. A haza mindenkitől pdaadó munkát, a harcban állhatatosságot kér, és általános felemelkedést ígér. Ha ennek tudatában dolgozik egész népünk, beteljesedik mindaz, amire törekszünk, amit az előttünk kvő alkotmánytervezet átfogóan kifejez. Meggyőződésünk szerint ez az alkotmány híd, amely a megpróbáltatásokkal terhes, több mint ezeresztendős múltból a jelenen át a szebb, boldogabb jövő felé vezet. Köztudott és most megismétlem: pártunk, a Magyar Szocialista Munkáspárt az alkotmány betartása fölött mindig, őrködött, betűinek és szellemének feltétlen tiszteletben tartásával tevékenykedett eddig is; ezt fogja tenni a jövőben is. Az alkotmánymódosítás célját, fő elvi kérdéseit szélesebb közvéleményünk is ismeri és támogatja. uE gondolatok jegyében az alkotmány módosításra vonatkozó törvényjavaslatot elfogadom, és a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága nevében s Tisztelt Országgyűlésnek elfogadásra javaslom. "
