Szolnok Megyei Néplap, 1972. április (23. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-20 / 92. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1972. április 20. Kokain — Ópium — Morfium — Heroin — Hasis Mákony- Mámor- Gyilkosság 0 Heroincsempészet Isztambul a világ legna­gyobb kábítószer-kereske­delmi központja. Innen in­dul el a legnagyobb meny- nyiségű ópium a világ min­den tájára. A. Moskow is­mert amerikai újságíró egy álló évig tanulmányozta: hogyan kerül egy nevezőre a máktermesztő, a csempész és a fogyasztó. Tapasztala­tairól érdekes riportsorozat­ban számolt be — ennek alapján ismertetjük a kábí­tószer útját Törökországból Amerikába. V A Karavan-bár előkelő hely. Berendezése fényűző, s diszkrét megvilágítása, valamint állandó zsúfoltsá­ga nagyszerű környezetet nyújt teljes titoktartást kö­vetelő üzletek lebonyolításá­hoz. Itt ült Levoinien he­roinkereskedő, aki szárma­zását tekintve örmény, de Franciaországban nőtt feL Isztambulba a marseille-i alvilág vezető személyisé­gének megbízottjaként ér­kezett. Ha sikeres üzletet köt. részesül a mindig éhes amerikai piacon értékesített „áru” profitjából. Ez termé­szetesen igen magas összeg de Levoiniennek további tervei is voltak — ennek az üzletnek végén bekerülhet b nemzetközi kábítószer­csempészet főnökeinek szűk körébe. Az üzlet is, a kar­rier is attól az embertől függött, akivel a Karaván­ban találkája volt. Csakhamar meg is pillan­totta, amint hanyagul a bárpulthoz dőlt. Nála vala­mivel fiatalabb volt, ala­csony termetű és meglehe­tősen kövér. Eleganciája el­árulta. hogy Isztambul leg­gazdagabb emberei közé tartozik. Ahmed Baykalnak hívták. A legnagyobb szívélyes- jéggel üdvözölték egymást. '** 'élig együtt szórakoztak, tinikor a török felszólította „evoinient: — Menjünk be a terembe, pézük meg a műsort! Egy sötét sarokban levő asztalhoz mentek. Nem volt valószínű, hogy a rendőr­ség itt lehallgatókészüléket helyezett volna el. Ugyanis az isztambuli rendőrség már hosszabb ideje figyelte Bay­kal virágzó üzletét és sej­tette, hogy a legnagyobb török kábítószer-csempészek egyike, de bizonyítékok hiá­nyában tehetetlen volt. Baykal mindent csempé­szett, de főleg ópiumot. Az ópiumtermelő parasztokat a rendőrség szigorúan ellen­őrzi, senki idegen velük kapcsolatba nem léphet tudtuk nélkül, csak Baykal tudta, hogyan lehet tőlük illegálisan ópiumot venni és azt a török határon túlra szállítani. Ök ketten már működtek együtt, de a nagy vállalko­zásra ezúttal került sor. — Sikerült meggyőznöm marseille-i üzlettársaimat, hogy önnek lehet hinni — mondta Levoinien. — Most 500 kiló ópiumra van szük­ségem. Baykal először elképedt, aztán elégedetten nyugtázta a hallottakat. — Rendben van. Három hét múlva szállítom a kért mennyiséget Ezután az ár feletti vita kezdődött. Baykal nagyobb összeget kért, mint a múlt­kor, de Levoiniennek erős ütőkártyái voltak: azok az emberek, akiket ő képvisel, úgyszólván kezükben tart­ják a kábítószerpiacot. Vé­gül megegyeztek: kilója 350 Ura, összesen 175 000, fele előre fizetendő, a többi az áru átadásakor. — Három hét múlva em­bereink a szíriai Azazban találkoznak. Az ön embere a Blue Coffee Shop sarkán áll a táblának támaszkodva. — Ott lesz — felelte Levoi­nien. De kivett még tárcá­jából egy bankjegyet, abból V alakban kiszakított egy darabot. — Az ön emberé­nek. Ez pedig az enyém — s a bankjegy másik részét visszatette pénztárcájába. Egy motorkerékpáron két ember kapaszkodott a Nagy Szultán hegység útjain fel­felé. Egy odavalósi csem­pész, Emin vezetett, hátul Baykal embere, közeli ro­kona, Musztafa ült. Pénztár­cájában ott lapult a három­szögalakú bankjegydarabka. Eminnek már volt 150 ki­ló ópiuma elrejtve, de még 250 kiló kellett. A parasztok hittek Eminnek, aki viszont százalékot vághatott zsebre minden kilóért. ☆ Törökország az ópiumter- mesztésben a második he­lyen áll India mögött, de a török földön termesztett mák morfiumtartalma ma­gasabb. Számítások szerint Törökországban 150 000 földműves termel ópiumot és nagy kereseti lehetőséget nyújt ez számukra. Persze törődés is van vele, mert a mákfejszedésre a legalkal­masabb pillanatot kell kivá­lasztani. A munka legne­hezebb része akkor követ­kezik, amikor az ópium kezd kifolyni a mákfejből. A törvények értelmében a parasztok kötelesek az ópiu­mot az államnak eladni, de képtelenség a több mint 150 ezer parasztot naponta el­lenőrizni a betakarítás ide­jén, s így körülbelül a meg­termelt ópium 10 százaléka titokban kel el. ☆ A két csempésznek egyik helyen sikerült 35 kiló tisz­ta „árut” venni á 150 Uráért, Emin majd később r fizet. Musztafa végül is két hét alatt felvásárolta a szüksé­ges mennyiséget, ezeket egyenként lepecsételt zacs­kóba helyezte, s egy meg­adott helyre rendelte őket, ahol majd gépkocsival vá­rakozik. Itt ellenőrizte a zacskókat, kifizette a pa­rasztokat és elindult zsák­mányával a határ felé. * Musztafa kebelbarátja volt Celebi, aki a szíriai ha­tármenti Kilisban lakott. Hírhedt csempész volt. Ö kapta meg a féltonna ópiu­mot, hogy átcsempéssze Szí­riába. A tét nagy, hiszen a határőrség az egész határt figyelemmel kíséri. Az elfo­gott csempész 10 éven aluli börtönbüntetéssel nem úsz- sza meg. Celebi — gúnyne­vén Jack Nyúl — úgy ha­tározott, hogy a fél tonna ópiummal — nevéhez híven — egyszerűen „átszalad” a török—szíriai határon. (Folytatjuk) összeállította: Szabó Endre Következik: A felügyelő estére visszatér A Dózsa és Petőfi évforduló országos vándorkiállításokon Az 1972. év 27 vándorki­állításának összeállításánál a központi múzeumigazgató, ság — a művelődéspolitika konkrét feladatai, elsősorban a természettudományos is­meretterjesztés mellett — nem feledkezett meg az év kiemelkedő évfordulóiról, a Petőfi- és Dózsa-jubileumok­ról sem. a Petőfi Irodalmi Múzeum például emlékkiál­lítást szervez, amelyet az or­szág számos részében bemu­tatnak. A Hajdú-Bihar me­gyei múzeumok pedig a „Dózsa a képzőművészetben” című vándorkiállítást forgal­mazzák majd. Nógrád me­gyében „1514. Nógrádban” címmel készült tárlat. A mű­velődési házakban, üzemek­ben láthatják majd az ér­deklődők azt a kiállítású amely a magyar partizánok, a fegyveres ellenállási moz­galom magyarországi és kül­földi harcát szemlélteti. Bor­sod Abaúj-Zemplén megyé­ben négy vándorkiállítás *s útra kel a következő hetek­ben. hónapokban. Borsod megye műemlékeit többek között Kazincbarcikán. Ede- lénvben, Sajószentpéteren Szerencsen. Encsen nézhetik meg a látogatók, a megye őskorát, ismertető anyagot pedig október és december között Leninvárosban és Miskolcon láthatják. Az ..is­tenek és népek” című ván­dorkiállítás Nvékládházán Bükkábrányban. Mezőköves­den és Mezőcsáton szerepel. A budapesti művészeti hetek alkalmából a Petőfi Irodalmi Múzeum vándorki­állítást készít a magyar fel­világosodás irodalmáról, s a Nyugat írónemeedékérőll. A Szépművészeti Múzeum az antik kisművészeteket viszi el a tömegek közé. A fővá­rosi műszaki emlékeket gyűjtő csoport számítógép- történeti bemutatón ismer­teti meg az érdeklődőkkel a XX. század fontos gépeinek kialakulását, históriáját, szerepét. Pest megyében ván­dorkiállítások szemléltetik a középkor művészetét, enged­nek bepillantást a repülés és az alumínium történetébe Komárom megvében a táj műemlékeiről készült ván­dorkiállítás, illetve a meevei galéria képzőművészeti kiál­lítása keres fel több kultu­rális otthont. Vas megye a helyi munkásmozgalmi ha- gvománvok dokumentumai­ból állított össze utaztatható tárlatot. Tejet helyettesítő készítmény Egyik svájci cég „Villac” elnevezéssel olyan készít­ményt állított elő és hozott forgalomba, amelyet a pé­kek és cukrászok tej he­lyett használhatnak. Az új készítmény közvetlenül vagy vízzel feloldva tehető a tésztába, de liszttel is elke­verhető. Az új készítmény finom szemcsékből áll, átszi­tálni felesleges és a tésztával egyenletesen elvegyíthető. Egy kilogramm Villac 3 ki­logramm tejport pótoL Francia gyümölcskonzervek Franciaországban 1971-ben az előző évhez képest jóval több gyümölcskonzervet gyártottak. A konzervgyárak teljes gyümölcskonzerv-ter- melését 2 964 000 ládára be­csülik (egy-egy láda 24 gyümölcskonzervet tartal­maz). Ez 664 000-rel — azaz 28 százalékkal — haladja meg az 1970-es termelést. A gyümölcskonzervek többsé­ge vegyes befőtt és ősziba­rack. Sörgyártás Kubában Kubában jelenleg öt sör­gyár működik és ezek évi termelése meghaladja a 3 millió hektolitert. A sör­gyárak termelési kapacitá­suknak csak 70 százalékát használják ki. Három sör­gyár az ország fővárosában Havannában, egy-egy pedig Lavas Villas és Orient vá­rosában működik. Kubában az egy lakosra jutó évi sör- fogyasztás aránylag ala­csony, annak ellenére, hogy a sör a kubaiak kedvelt ita- lai közé tartozik. „Púder” a termőföldeknek A szovjetunióbeli műtrá­gyagyárak egész éven át fo­lyamatosan üzemelnek, de termékeiket időszakonként, évente többször is, de leg­inkább tavasszal szórják ki a földekre, tgy például az augusztusban gyártott mű­trágyát nyolc hónapig tárol­ni kell. Gyakran előfordul, hogy raktározás közben — az egymásra helyezett zsá­kokban — a szemcsés mű­trágya összeáll. A dnyepropetrovszki Ve­gyészeti Technológiai Kuta­tóintézet munkatársai a probléma megoldására töb­bek között a mangánércek dúsítása során keletkező poralakú hulladékot is ki­próbálták. A „mangánérc- púderban”, amely a növé­nyek fejlődése szempontjá­ból értékes foszfort, ként és egyéb elemeket tartal­maz, elkevert műtrágya­szemcsék már nem tapad­nak össze és szinte korlát­lan ideig tárolhatók. Válságban a spanyol narancstermesztés £ , Amikor az ember a bájos, népviseleti ruhákba öltözött lányokat nézi és az elbűvölő zenét hallgatja a valenciai narancsfesztiválon úgy tű­nik, minden a legnagyobb rendben van ezen a vidé­ken. Ez azonban csak lát­szat. A híres valenciai na­rancstermesztő vidék, amely Spanyolország harmadik legnagyobb citrustermelő tája és amely a Nagy-Bri- tanniába irányuló 9 millió font sterlinget kitevő évi spanyol narancsexport nagy részét szolgáltatja, ma a lé­téért küzd. Míg számos vidéken, mint például Katalóniábaij az a szokás, hogy a gazda halála esetén a föld a legidősehb fiú birtokába kerül. Valen­ciában a földeket egyen mértékben osztják szét « gyerekek között. Ennek eredményeképpen e. tarto­mányban a narancsültetvé­nyek nemzedékről nemze­dékre zsugorodtak, mind jobban szétaprózódtak. Nemzetközi könyvév 1972 A Magyar Posta májusban 1 forint névértékű bélyeg­gel adózik a könyv nemzet­közi évének. Könyvespolc élőt. olvasó kisleány. Bokros Ferenc grafikusművész alko­tása tárja elénk a bélyegen az Egyesült Nemzetek Neve­lésügyi. Tudományos és Kul­turális Szervezete jelszavát: Könyvet mindenkinek. Az UNESCO erre az évre négy célt tűzött ki: az írók (for­dítóki támogatását: a terjesz­tés és a könyvtárak fejlesz­tését: az olvasás népszerűsí­tését: a könyv szerepének fokozását a nevelésben és a nemzetközi együttműködés­ben. Törökország már az év harmadik napján e gondolat jegyében bélyegre vitte az országban 900 éve készült el‘ Az Üj-Zélandba érkező autósnak az első pillanatban feltűnik, hogy a másutt már régen roncstelepen heverő 1950-es típusú járművek még rendszeresen közléked* nek: a kocsik hat százaié­in át húsz évnél régebben ^ ártották. Itt működik a ső világatlaszt, amely arab tanulók részére kiadott szó­tárban jelent meg. Kanada a forgalmi sorozat 8 centes bélyegén a parlamenti könyvtár épületét- mutatta be. Belga művész készítette a könyv évének emblémáját, amellyel számos ország ki­adványán találkozunk. Soro­zatok és bélyegek könyveket; tanuló gyerekeket örökíte­nek meg, bizonyítják a nyomtatott betű jelentőségét életünkben. A Magyar Pos­ta kiadásain többször sze­repelt könyv, elsőnek 1939- ben Károli Gáspár bibliája, azután a következő évben a Mátyás király könyvtárát dí­szítő Korvinák kerültek bé­lyegre. világ egyik legnagyobb ve­terán autó-klubja. amely nemzetközi veterán rallyt rendezett. Hírek X Bengál Népi Köztársa­ság legújabb bélyege a már­tírok modern művészeti fel­fogásban megalkotott em­lékművét ábrázolja. — Bra­zília négyértékű sorozat színes bélyegeivel hívja a túristákat» az egyik érték az ottani szüreti szokásokat mu­tatja be. — Grenada bélye­gein Robin Hood és Robin­son Crusoe kedvelt alakja kelt életre, hogy az ENSZ gyermekvédelmi munkássá­gának 25. évfordulóját kö­szöntse és a fiataloknak örö­met szerezzen. — Több ten­gerentúli ország a húsvéti ünnepeket festmények be­mutatásával köszöntötte. — Svédország füzetbe nyomta­tott ötértékű sorozatban az üvegkészítés titkait ismerte* Veterán kocsik versenye Az észt televízió napja Műsoron: tallinniak filmje Szolnokról Nagyszabású vállalkozásra készül a Magyar Televízió: folyamatosan bemutatja a Szovjetunió valamennyi szo­cialista köztársaságát. A sori április 25~én az &szt SZSZK napja nyitja meg. A magyar közönség a változatos prog­ramban megismerkedhet a mai észt falvak életével, mezőgazdaságával, iparának leghíresebb termékeivel az ország történetével» festői vidékeivel. Láthatjuk azt a kisfilmet is, amelyet a tal­linniak készítettek testvér- városukról. Szolnokról. Nem hiányzik a műsorból a köny- nvfyene sem. ame’ynek szó­listái között ott tat álluk a nálunk is népszerű Georg Otsz-ot. Természetesen az esti mese is „észt” lesz ezen a napon, az est főműso­rában két észt tv-film sze­repel: a ..Sziget foglyai" és az akvarellek eav nyárról”, továbbá levetítik Kende Márta dokumentumfilmjét ..Kale-fia utódai” címmel. Egy másik riportfilm a nem­rég nálunk járt tartui Aka­démiai Színház vendégjáté­kát. idézi. -k A bolgár napraforgó-termelés Bulgária a Szovjetunió, Argentína és Románia után a negyedik helyet foglalja el a világon a napraforgó­termelést tekintve. A ked­vező termelési feltételek következtében a Bulgáriá­ban megtermelt naprafor­góolaj nagyszerű tápértékkel és íztulajdonsággal rendel­kezik. A napraforgó-műve­lés Bulgáriában megtermelt majdnem teljes egészében gépesített, s így igen ala­csony fokú az élőmunka­ráfordítás. Az utóbbi években nem­csak a bruttó termékmeny- nviség emelkedett — mint­egy 37 százalékkal, de a hektáronkénti terméshozam Is — 16,88 mázsára. Néhány körzetben rekordmennyisé­gű — hektáronként 22.’ mázsás — termést takarítot­tak be úgy, hogy emellett a termék önköltsége igen alacsony maradt. A szovjet teatermelés A Szovjetunió a tervek szerint 1980-ban már annyi teát fog termeszteni, ami fe­dezi a hazai fogyasztást. Az 1980-as évi termelést 400 000 tonnára becsülik. Grúziában 1975-ben 300 000 tonna teát szüretelnek majd, s 1980- ban már 380 000-ret. Azer­bajdzsánban évi 9000 tonna termésre számítanak. Az olasz citromültetvényeken A citrom észak-afrikai, Aonidieila Aurentii néven ismert kártevője 1972 ja­nuár második felében már megjelent Szicíliában, s a Palermo körzetében levő citromültetvényeket is ko­molyan fenyegeti. E kártevő előfordulásából három évvel ezelőtt jelentek meg az el­ső hírek, de a veszélyt ál­talában lebecsülték, majd pedig teljesen figyelmen kí­vül hagyták. Jelenleg ez a kártevő Messina térségében már majdnem 1000 hektár területet fenyeget. Az egyes termelők által eddig foga­natosított védőintézkedések; eredménytelenek voltak. Az idén a szicíliai hatóságok végre megtették a szükséges intézkedéseket. A palermói egyetem egyik szakembere kijelentette, hogy ez a kár­tevő nemcsak Tuniszban} Marokkóban, Líbiában éa Izraelben, tehát Észak-Afri- kában, hanem a tengeren­túl, Kaliforniában is isme-» retea, < /

Next

/
Thumbnails
Contents