Szolnok Megyei Néplap, 1972. március (23. évfolyam, 52-77. szám)

1972-03-12 / 61. szám

8 SZOLNOK MEGVET NÉPLAP 1972. március 12. Kapcsolatfelvétel Finnország és a KGST között Február közepén Moszkvá­ban tárgyalt az a finn kül­döttség, amelyet Pentti Uusi- virta, a finn külügyminiszté­rium kereskedelempolitikai főosztályvezetője vezetett. A küldöttség tárgyalásokat foly­tatott a KGST vezető szer­veivel Finnországnak, e nem­zetközi szervezettel való együttműködése lehetőségei­ről. Helsinkibe történő haza­érkezése után P. Uusivirta a küldöttség vezetője kijelen­tette: a látogatás fő ered­ményét abban látja, hogy a további tárgyalások érdeké­ben létrejött a közvetlen kapcsolat a KGSTvel. A finn sajtó élénken kom­mentálja Finnországnak a KGST-vel való együttműkö­dése lehetőségeit. A Päivän Sanomat örömmel üdvözli a KGST-vel történt hivatalos kapcsolatfelvétel tényét és hangsúlyozza az együttműkö­dés fontosságát A kérdéssel számos más finn lap is fog­lalkozott Köviddel a finn delegáció moszkvai utazása előtt Finn­országban megalakították a külkereskedelmi nemzeti bi­zottságot. E bizottság tagjai olyan társadalmi személyisé­gek közül kerülte^ ki, akik bírálják a Finnország és a Közös Piac között ún. sza­badkereskedelemmel kapcso­latos fejlesztési terveket. A bizottság januárban közzétett nyilatkozata szerint tanul­mányozni kell a KGST-vel kialakítandó finn gazdasági kapcsolatok egyezmény! sza­bályozásának lehetőségeit A lengyel kerékpár keresett áru A „Romét” Lengyelország egyetlen kerékpár- és Mo­ped-gyára. A bydgoszczi anyaüzemnek két kisebb gyáregysége van: Poznanban, ahol láncot és kerékagyat, s Czechowicében, ahol gyer­mekkerékpárokat és küllőket állítanak elő. A „Romét” ke­rékpárjait vásárolja Kanada, az Egyesült Államok, a skan­dináv és az afrikai országok, az NSZK, Görögország, stb. A bydgoszczi üzem az idén 950 000 kerékpárt gyárt: nép­szerű túristabicikliket, a kü­lönféle típusú összecsukható kerékpárokat, amelyek to­vábbra is változatlanul „di­vatosak” és keresettek, ifjú­sági kerékpárokat, valamint a versenyzésre alkalmas „Ja­guár” sportkerékpárokat. Föld alatti szanatófum Megkezdődött a krakkói vaidaságban levő híres „Kingi nevű föld alatti sza­natórium rekonstrukciója A szanatóriumban főkép a légutak mesbetegedését gyóev-'tiák A rekonstrukciós munkálatok e'ső szakaszá­nak befejeztével a szana­tórium naponta 60 beteget fogadhat, a teljes átépítés után pedig naponta 250-et. Feudális birodalom Amerikában A Du Pont vegyi üzem irányít egy szövetségi államot „Ügy, ahogyan a Du Pont- ‘ ok uralkodnak Delaware szövetségi államban — írta Ralph Nader, az amerikai fogyasztók harcias védelme­zője —, egyetlen más válla­lat sem uralkodik egyetlen országban sem.” A 111000 alkalmazottat foglalkoztató, a világ leg­nagyobb vegyi üzeme, Dela­ware amerikai szövetségi ál­lam legnagyobb munkáltató­ja. A Du Pont vállalat a ve­gyi üzemen kívül még sok más üzemet is ellenőrzése alatt tart Delaware-ban. A Du Pont család tulaj­donában van a szövetségi ál­lam íjégy legnagyobb bankja közül kettő. A másik kettőt is a család barátai irányít­ják. „Gyakorlatilag az élet minden területe, az ipar, a kereskedelem, a pénzügy, a kormányzás a Du Pontok kezében van Delawareban” — írta Rolph Nader 845 ol­dalas jelentésében. Az Amerika keleti partvi­dékén fekvő Du Pont biro­dalmat Pierre Samuel du Pont francia nemes alapítot­ta a XVIII. században. Az alapító csak egy hajszállal kerülte el a nyaktilót, mi­vel Robespierre és hívei Kilencven Az Egyesült Államok had­serege 172 év alatt 90 ízben avatkozott be a latin-ameri- kaj országokban. A katonai intervenciók hadüzenetek nélkül történtek. A legtöbb beavatkozás a Karib térségben (Haiti, Ku­ba, Dominikai Köztársaság) és Közép-Amerikában tör­tént. Az amerikai csapatok 19 évig maradtak Haitiban. Az amerika; csapatok leg­utóbb Guatemalában (1954- ben) és a Dominikai Köztár­saságban (1965-ben) avatkoz­tak be. büntették a nemeseket. Az újvilágban egy Pontiana ne­vű saját államot szeretett volna létrehozni, hogy ott „házakat, iskolákat, utcákat, csatornákat és talán manu­faktúrákat” építsen — mint életrajzírója megállapítja. A saját feudális biroda­lomról alkotott álom valóra vált. A francia nemes mai leszármazottja, Pierre Sa­muel du Pont gondosan ápolja a családi hagyomá­nyokat. A család tagjai, valamint a közeli rokonok töltik be a fontosabb tisztségeket Delaware-ban. A kis szövet­ségi állam két legnagyobb újságja is az ő kezükben van. Az állam kormányzója, Russel Peterson, nem roko­na ugyan a Du Pont-oknak, de korábban náluk dolgo­zott és még mindig évjára- dékot kap tőlük. A járadékot bármikor megvonhatják tőle, ha munkájával árt a Du Pont vállalat érdekeinek. Peter­son bizonygatja, írása van róla, hogy járadékot akkor is folyósítják, ha hivatali te­endői arra kényszerítik, hogy vétsen a Du Pont család érdekei ellen. Azok a Mrek, hogy a kuvaiti köolajtartalékok 12 éven belül kimerülnek, komolyan nyugtala­nítják ezt az országot, amely Jólétét a „fekete arany” export­jára alapítja. A kuvaiti kor­mány — a hírek szerint — sür­gősen meghívta a legismertebb amerikai szakértőket, — hogy meghatározzák a tényleges olaj­készleteket. A kpvaiti kőolajkészletről két adat van forgalomban. Az egyik szerint a tartalékok mindössze 2á milliárd barrelt tesznek ki, ami a kitermelés jelenlegi szint­jén még 12 évig elegendő. Egyes korábbi becslések szerint a ku­A delaware-i képviselőház­ban minden negyedik képvi­selő a családi klánhoz tar­tozik. A családnak Washing­tonban is vannak emberei, ök intézték el, hogy amikor Kubában államosították a részvénytársaság vagyonát, az amerikai hatóságok adó- kedvezménnyel kárpótolták a Du Pont családot. A család természetesen nem szeret semmilyen szer­vezetet, amely veszélyeztet­heti érdekeit. Nem tűri meg a szakszervezeteket sem. Azokat a munkásokat, akik szakszervezeti vonalon szer­vezkedni akarnak, kíméletle­nül elbocsátják. Ralph Nader szemére ve­tette a Du Pont családnak, hogy üzemeikben csak a munkások másfél, illetve a mérnökök 0,4 százaléka né­ger, míg Delaware lakossá­gának 15 százaléka színes­bőrű. A Nader jelentés nagy visszhangot keltett az Egye­sült Államokban, persze De­laware-ban is. A Du Pont család képviselője kénytelen volt beismerni, hogy a je­lentés megállapításának zö­me helytálló. Ezzel azonban le is vették napirendről a bírálatokat. vaitl kőolajtartalékok SS mil­liard barrelre tehetők. A kuvaiti kéviselők javaslatot terjesztettek elő, amelynek ér­telmében a legkomolyabban fi­gyelembe kell venni a kőolaj- készletekre vonatkozó figyelmez­tetéseket, és meg kell tenni a szükséges intézkedéseket. Java­solják külön adók bevezetését, hogy ezáltal alapokat képezze­nek „a kőolaj utáni időszakra”. Sokak szerint a nyugtalanság jogos, mert senki sem látja elő­re, hogyan tud majd megélni Kuvait egy szép napon kőolaj nélkül. Kimerülnek a kuvaiti kőolajtartalékok ? Magyarorszáq külkereskedelme 1971-ben Hazánk 1971. évj külkereskedelmi forgalma 64,4534 mil­liárd devizaforintot tett ki. A behozatal 35,0987, a kivitel 29,3547 milliárd devizaforint volt. A külkereskedelem tehát 5,7440 milliárd devizaforint passzívummal zárt. A behozatal 65, a kivitel 66 százaléka rubelelszámolású viszonylatban történt. Az import legjelentősebb tételét mint rubel — mint egyéb valuta elszámolású viszonylatban gépek, nyersanyagok és ipari alapanyagom tették ki. Jelentős a szo­cialista viszonylatból beszerzett fűtőanyag és a tőkés devi­záért behozott élelmiszer és élőállat. A kivitelben — mindkét viszonylatban — a gépek, az ipari alapanyagok mellett, élőállatok és élelmiszerek, vala­mint különféle iparcikkek szerepelnek elsősorban. Magyarország külkereskedelmi forgalma országcsopor­tonként a következőképpen alakult: a szocialista országok 65, a fejlett tőkés országok 31, a fejlődő országok 4 százalékkal szerepeltek importunkban, ezen országokba irányuló expor­tunk pedig 69, 26 illetve 5 százalék volt. — TERRA — Kínai szabású egyenruhák Pakisztánban Pakisztán minden funkcio­náriusa a jövőben kínai sza­bású egyenruhát visel. Az uniformis sötétkék anyagból készül, a zubbony a nyakie gombolódik, kemény állógal­lérja lesz. A nadrág egyszerű szabású, A köztársasági elnök zub­bonyát aranyzsinórzat ékesí­ti, a nadrág oldalvarrásán széles aranycsík fut végig. A tartományi kormányzók egyenruháját ezüst, a mi­niszterekét kék zsinórok és lampaszok díszítik. Egy érdekes Szádot interjú Mennyire eleven a Jarring-misszió? Jarring svéd diplomata a Közel-Kelet több országában járt puhatolózó megbeszélé­sen. A kérdés azonban to­vábbra is nyitva maradt, lesznek-e érdemi tárgyalá­sok, feléled-e a Jarring- misszió? Szadat egyiptomi elnök azt reméli: igen. Az egyiptomi államfő egy amerikai lap­nak adott — és most meg­jelent — nyilatkozatában bí­rálta az Egyesült Államok­nak azt a törekvését, hogy közvetítsen Egyiptom és Iz­rael között. Mint mondta, az az ötlet, hogy Sisco ame­rikai külügyi államtitkár közvetítőnek tekinteni azt az Waldorf Astoria szállóban tartózkodó egyiptomi és iz­raeli delegátusok között, Kairó számára elfogadhatat­lan, „hamvában holt” elkép­zelés. Nem ’ehet ugyanis közvetítőnek tekinteni azt az Egyesült Államokat amely minden téren és teljes sú­lyával Izrael, az egyik fél mellett áll. „Amennyire halott az amerikai közvetítés terve, annyira eleven lehetőség vi­szont a Jarring-misszió” — feltette ki az egyiptomi ál­lamfő. Emlékeztetett rá. hogy a közel-keleti konfliktus po­litikai megoldása felé egyet­len út vezet: a Biztonsáei Tanács 1967-es határozatá­nak végrehajtása. Akinek feladata az út megtételével segítséget nyújtani. közve­títeni a felek között: Gun- nar Jarring. A Jarring misszió felújí­tására mandátumot adott az ENSZ-közgyűlés is, amikor a múlt év decemberében megerősítette a Biztonsági Tanács említett határozatát és felkérte Jarringot, kezdje meg ismét tevékenységét- A svéd nagykövet az év elején sorra tanácskozott is a konfliktusban érdekelt or­szágok vezetőivel, járt Kai­róban és Ammanban, vala­mint Jeruzsálemben. Eddig tanácskozásairól nem szivár­gott ki semmi olyan hír, ami valamilyen változásra utalna. Szadat elnök emlí­tett nyilatkozatának van azonban egy új eleme. Az elnök arról beszélt, hogy esetleg szó lehet Jarring részvételével közvetlen egyiptomi—izraeli tárgyalás­ról is. Szadat még azt sem zárta ki. hogy az izraeli is egyiptomi tárgyalófelek Jar­ring társaságában „ugyan­ahhoz az asztalhoz üljenek” — amennyiben ezt Jarring lehetségesnek látja. Akár közvetlen, akár közvetett tárgyalásokról is legyen szó, Egyiptom mindenképpen ra­gaszkodik ahhoz, hogy a tárgyalások célja a BT-ha- tározat végrehajtása legyen. Ez olyan feltétel, amelytől — mondta Szadat — Egyip­tom semmiképpen nem te­kinthet el. A politikai megoldás esé­lyei tehát attól függnek, mit képes elérni Jarring közve­títő missziójának soron kö­vetkező újabb fordulója so­rán. Ami az eddigieket il­leti, helyzete nem irigylésre méltó. Az alapvető kérdésre, vagyis arra, hogy hajlandók­e a felek a Biztonsági Ta­nács által körvonalazott bé­kés rendezésre, csupán Egyiptom adott pozitív fe­leletet, Izrael nem is vála­szolt. Éppen -zon a napc i amikor Jarring elindult Iz­raelbe, Dajan hadügyminisz­ter kijelentette: a megszállt arab területek kiürítésére vonatkozó követelést „ulti­mátumnak” tekinti és így azt elutasítja. Az ENSZ-közvetítc igyek­szik eleget tenni újabb meg­bízatásának, abból kiindulva, hogy mind Kairó, mind Am­man továbbra is kész a BT határozatának végrehajtásá­ra. hajlandó békét kötni Iz­raellel, amennyiben az visz- szavonul 1967-es határai mö­gé. Sőt, a kairói sajtó sze­rint az arabok elfogadnák a békerendezés feltételeként az izraeli kivonulás deklarálá­sát is, másszóval Izraelnek nem kellene befe znie a megszállt területek kiüríté­sét. Izrael szándéka azonben valójában nem a békés ren­dezés, hanem arab területek bekebelezése. Befelezett ténynek tekinti — mint ezt Dajan többször kijelentette — Jeruzsálem arab negyedé­nek annektálását, nem akar­ja visszaadni Színának a Golan-magaslatokat, Egyip­tomnak a Slnai-félszigetnek azf a részét, amely az Aka- bai-öblöt ellenőrzi, s ragasz­kodik ahhoz is, hogy katonai erődöket és félkatonai tele­peket létesíthessen a Jordán folyó nyugati partján.

Next

/
Thumbnails
Contents