Szolnok Megyei Néplap, 1972. március (23. évfolyam, 52-77. szám)
1972-03-12 / 61. szám
1972. március 12. SZOLNOK MEGYEI NfiPLAP 9 Uj vállalati egyesülések az indiai állami szektorban Százezer bányászt egyesít az indiai kormány határozatával röviddel ezelőtt létesített állami társaság (Bharat Coking Coal Limited), amelynek tőkéje 500 millió rúpia. Az új társaság az állami szektor egyik legnagyobb vállalati egyesülése. A kormány már tavaly októberber 214 magánkézben lévő szénbányát vett ellenőrzése alá az ország keleti területein. Az indiai sajtó közlése szerint a lépést az tette szükségessé, hogy a bányatulajdonosok saját önző érdekeikből kiindulva gyakorlatilag szabotálták a bányaipar további fejlesztését. A tulajdonosok megtagadták a munkások jogos követelését a kormány által javasolt bérminimum bevezetésére vonatkozóan. — ami gyakori sztrájkokhoz és e népgazdasági szempontból fontos iparág termelésének csökkenéséhez vezetett. M. Kumaramangalam acél. és bányaipari miniszter a magántulajdonban lévő szénbányák állami ellenőrzés alá vételének szükségességét indokolva rámutatott, hogy az állami szektorba tartozó nagyvállalatok közeli években esedékes beindítása — megkívánja a kokszolható szén kitermelésének növelését, amire azonban a magán- társaságok nem képesek. Az egyik ilyen kulcsfontosságú új vállalat, amely a negyedik ötéves terv keretében létesül, a Szovjetunió segítségével épülő bakaroi fémkohászati óriás. A Patriot című lap hangsúlyozza, hogy miután az állami adminisztráció teljesítette a szénbányák dolgozóinak jogos gazdasági követeléseit, kedvezőbb feltételek jöttek létre a termelés fejlesztésére. Az újonnan létesített társaság feladatként tűzte ki a szén- termelés további fokozását. Japán átértékel Elkészült a kelet-szibériai tudományos oktató központ építésének terve. Ez a központ nem egyszerűen több ezer tudós és egyetemista „akadémiai városrésze” lesz. Az új központ fekvése lehetővé teszi, hogy az ir- kutszki gazdasági körzetben olyan egységes rendszert alakítsanak ki, ahol egyaránt lehet majd alapvető jelentőségű kutatásokat folytatni, szakembereket képezni, s a gyakorlatban is alkalmazhatják a tudomány és a technika legújabb vívmányait. Az új kelet-szibériai tudományos oktató komplexum egyaránt elő fogja mozdítani, a tudomány, az oktatás és a korszerű termelés további fejlődését. A Balti-tenger legnagyobb kikötője jelenleg Szczecin, Szolnok testvérvárosa, amely 1971-ben 16 millió tonnás áruforgalmat bonyolított le. E jelentékeny forgalom zömét a tömegáru-szállítmányok alkották. A kikötő ún. Walbrzychi rakpartján folynak a modernizálási munkák; új szén- kirakó-berendezések és hombárok, energiaipari és közlekedési létesítmények, s a dolgozók számára újabb helyiségek épülnek. Hasonló munkák folynak a szénátrakás másik két színterén: a Bytomi és a Felső-Sziléziai rakpartokon. A swinoujsciei kikötőben 1973-ban befejeződnek a munkák a Bányászok rakpartján — ahol évente 3,6 millió tonna szenet fognak átrakni. ABányászok rakpartján folyó munkával párhuzamosan mélyítik a Swinoujsciébe és a kikötőbe vezető víziutat, amely 1973-ban készül el. Ez lehetővé teszi majd, hogy nagyobb hajók is befussanak a swinoujciei kikötőbe — Swinoportba —, egészen 75 000 tonna hordképességig. A tervekben szerepel a Swinoujscie—Szczecin viziút átépítése is, amelyet igénybe vehetnek majd a hajók 32 000 tonna hordképességig. Versenyfutás a kínai piacokért Amikor Nixon elnök Boeing—247-es különrepüj'gépe felemelkedett a Sanghaj i repülőtér betonjáról, s visz- szaindult Washington felé, „egy házzal odébb”, Tokióban Szato miniszterelnök sietve, látványosan rúgta fel a japán uralkodó körök hivatalos Kína-polit:Jcájá(t. Igaz, egy héttel korábban az amerikai elnök pekingi fogadtatásának televíziós közvetítését figyelve, Seato még gúnyos rezignáltsággal jegyezte meg: „És még ezt nevezte az évszázad eseményének”. Persze a rossz nyelvek szerint legszívesebben a televízió egy másik, képzeletbeli csatornájára váltott volna át, amelyen sajátmagának pekingi fogadtatását nézite volna végig. Mindenesetre ez a hét elég volt ahhoz, hogy az ,atyai patrónust” követve, Japán kijelentse: Kína egyeSzlovákia „fehér aranya“ A< világon évente több mint 300 millió tonna nyersacélt gyártanak. Az acélgyártás elképzelhetetlen a magnezit nélkül, mellyel alig néhány ország rendelkezik. Csehszlovákia egyike ennek a néhány országnak (Ausztria után második Európában), területén gazdag magnezitlelőhelyek vannak. A legnagyobbak Ke- let-Szlovákiában, a kassai övezetben találhatók. A geológia kutatások megállapították, hogy ebben a körzetben mintegy 700 millió tonna magnezit van a föld alatt. Szlovákia „fehér aranyát” a hazai fémkombinátokon kívül külföldi országok is vásárolják: az évi termelésnek csaknem a felét a világ 40 országába exportálják. Oriásöntecsek A Szovjetunió egyj^ kohászati üzemében — a világon először — sikerült összehe- geszteni két, elektrosalakos eljárással gyártott, soktonnás öntecset. Ezzel megoldódott az óriásöntecsek előállításának kérdése a költséges cik- lopkemencék építése nélkül. Az eseményt kommentálva. B. Pa ton, akadémikus, az ívhegesztési Kutatóintézet igazgatója kijelentette: Az elektrosalakos acélgyártás számtalan előnnyel rendelkezik a többi módszerrel szemben, Tények és számok a szovjet lakásépítkezésekről Az 1966—1970. években a Szovjetunió nemzeti jövedelmének több mint 5 százalékát — 60 milliárd rubelt — fordítottak lakásépítésre. Ezen az összegen 11 millió 350 ezer lakás létesült, amelyek együttes területe 518 millió négyzetméter. Az ötéves tervidőszakban 55 millió szovjet ember költözött új lakásba. Az 1971—1975. években a lakásállomány 580 millió négyzetméterrel növekszik, ami hatvan, egyenként egymilliós lakosságú városnak felel meg. Különös figyelmet fordítanak az építkezés minőségének javítására és a határidők rövidítésére, valamint arra, hogy fokozatosan olyan új típustervek szerinti építkezésre térjenek át, amelyek a lakások kényelmesebb elrendezését, jobb kivitelezését és felszerelését írják elő. A kilencedik ötéves tervben a városok rekonstrukciójával együtt folytatódik a nagyszabású munka annak érdekében, hogy a falvakat kényelmesebb és nagyobb településekké alakítsák át. Az ország közgazdasági körzeteinek 90 százaléka számára elkészültek már a községrendezési tervek. 240 tervet, mint kísérleti bemutató építkezés tervét hagyták jóvá. A szovjet városépítés fontos jellemvonása a problémák komplex megoldása. Az építők a dolgozók lakáskörülményeinek javításával egyidejűleg a gyermekintézmények és iskolák, a kereskedelmi, .vendéglátóipari, kommunális és egészségügyi szolgáltatás hálózatát is fejlesztik. Az ilyen célú intézmények építése a kilencedik ötéves tervben a lakás- építkezésekkel arányosan fejlődik. ☆ A szovjethatalom évei alatt az ország lakásállománya nyolc és félszeresére nőtt. ezen belül az ötvenes évek elejétől számított növekedés 2,8-szeres. Jelenleg csupán a városi lakásállomány töb bmint 1,5 milliárd négyzetméter hasznos terűidet jelent. A Szovjetunióban a szolgáltatások díja nélkül számított lakbér a munkások és alkalmazottak keresetének 2—3 százalékát teszi ki, de a szolgáltatásokkal együtt is a 4—5 százalékos határon belül marad (a gáz ára köb- méterenként 2 kopejka, a villany kilowattóránként 4 kopejka, és ebbe már a fűtés, takarítás is szerepel.) A lakbérek 35 év óta nem változtak. A lakbérbevétel természetesen nem fedezi a lakásállomány fenntartási költségeit. így az állam az előbbi ötéves terv folyamán több mint kétmilliárd rubellel egészítette ki a lakbér- bevételeket A kilencedik ötéves tervben jelentősen növelik a községgazdálkodási beruhá- ?ásokat. A vízvezeték-hálózat hossza 37 500 kilométerrel növekszik, ezzel lehetővé Válik, hogy lényegében az ország egész városi lakosságát központilag lássák el vízzel. A tervidőszakban 16 400 kilométerrel bővül a csatorna-, 31 000 kilométerrel a gázvezeték-hálózat. A városi lakásállomány gázzal való ellátottsága 1975-re 65 —70 százalékos, a falusi lakásállományé pedig 40—50 százalékos lesz. A városok légterének és vízgyűjtő területének egészségesebbé tétele érdekében a kilencedik ötéves terv előírja, hogy meg kell gyorsítani az ipari szennyvízelvezető berendezések, valamint a gázszűrő és porülepítő berendezések építését és rekonstrukcióját. „ .. dűli törvényes kormányának a pekingi kormányt tekinti, Tajvan pedig a Kínai Népköztársaság része. Az amerikai—japán versenyfutás, amelynek körvonalai az elmúlt évben egyre jobban kirajzolódtak, új szakaszához érkezett. Úgy jellemzehe.nénk: a „versenyzők” sötét alagútból most reflektorfénybe kerültek. A második világháború óta Nippon az egyoldalú amerikai orientációt követve, az amerikai „nukleáris ernyő” alá bújva. a gazdasági virágzásra összpontosít. Tokió az amerikai stratégák terveiben a kinai forradalom győzelme és az Egyesült Államok koreai agressziója óta az „első számú ázsiai szövetséges” jelzőjét kapta. Az 1960-ban megkötött, majd meghatározatlan időre meghosszabbított amerikai—japán biztonsági szerződés lehetővé tette, hogy az Egyesült Államok megőrizze katonai pozícióit a szigetországban. Az amerikai politika iránti hűség tükröződött a Tajvannal megkötött békeszerződésben is. Ugyanakkor az alapvetően exportra épülő japán gazdaság vezetői nem hagyhatták figyelmen kívül a szomszédos hatalmas kínai piacot. Japán és Kína politikai viszonya igen rossz. A viharos felszín alatt azonban virágzó kereskedelem folyik. Ennek értéke évről- évre emelkedik, s tavaly már megközelítette a 900 millió dollárt. Japán négy éve a Kinai Népköztársaság első számú tőkés partnere, és a nagy volumenű japán nyers vas. acél, valamint gépexport a kínai iparosítás legfontosabb külföldi forrása. Ezért vélekedtek úgy tokiói vezetők: ha az Egyesült Államok egyszer változtat Kína-politikáján, akkor a játszmában Japán kapja a megtisztelő közvetítő címet. Tévedtek. Nixon — képletesen szólva — a fejük fölött Pekingig ugrott. És ez még a nixoni gazdaságmentő intézkedéseknél a yennek az amerikaiak által kikényszerített drasztikus felértékelésénél is drámaibb hatással volt Tokióra Az amerikai—kínai kapcsolatfelvétel már nem is távoli jövőben azzal fenyeget, hogy új, minden eddiginél erősebb gazdasági ellenfelek jelennek meg, Japán kínai piacán, a Wall Street urai. Nyilván ez a félelem diktálta azt a február végi tokiói döntést, miszerint a magáncégeknek engedélyezik állami hitelek igénybevételét a Kínával folytatott kereskecVlemhez. Sőt, Kína bármikor igénybevehet a tokiói állami export-import banktól hosszúlejáratú, alacsony kamatozású hiteleket is — a japáni vásárlások finanszírozására. A „nemes gesztusnak” ugyanakkor van egy másfajta következménye. 1964-ben Josida. akkori kormányfő — az úgynevezett Josida-levélben — megígérte Tajvannak, hogy az export—import bank pénzeszközeit nem használják fel a kínai kereskedelemben. A mostani döntés e levelet és ígéretet ad acta tette. A döntéssel Tokióban, nemcsak Kínának bókoltak, hanem Tajvanra is ütöttek. Tokiói üzleti körökben úgy vélekednek, hogy Peking addig nem folyamodik hitelért, amíg a Josida-levelet nem nyílvánítják hivatalosan is semmisnek. De valószínű, ez a lépés sem várat sokáig magára. Ami a legfontosabb kérdést, Tajvant illeti, a japán vezetőket lényegében felmentette szerződéses kötelezettségeik alól az, hogy Nixon, ha felemás módon is, lemondott a Csang Kai- sek rezsimről. Japán olyan helyzetbe került, hogy megelőzve az amerikaiakat, bármelyik pillanatban rendezheti államközi kapcsolatait Kínával. Most már csak Pekingen múlik, melyik ve- tély társat részesíti előnyben. Magasrangú japán vezetők minden eddigi kísérlete sikertelenül végződött. Csou En-laj még tavaly év végén kijelentette: addig nem hajlandó tárgyalni a japán kormánnyal. amíg Szato a miniszterelnök. KüLFPLITllCfll Testvérvárosunk a Ba.u-tenger legnagyobb kikötője Tudományos oktató V központ Szibériában
