Szolnok Megyei Néplap, 1972. március (23. évfolyam, 52-77. szám)
1972-03-10 / 59. szám
Szép változások napjai a Nagykunságban A nagykunsági tsz-szövetség kongresszusi küldöttértekezletének rövidített anyaga Március 2-án tartották Karcagon a városi tanácsháza nagytermében kongresszusi küldöttválasztó értekezletüket a Nagykunság tsz-ei. Ötvenöt termelőszövetkezet 29 ezer tagjának százöt küldötte hallgatta meg az előkészítő bizottság számadását, foglalt állást a mozgalom lövőjét illetően. Az alábbiakban rövidítve közöljük a küldött tanácskozás anyagát, Suba István szövetségi titkár előterjesztését. Sába István: Az egész társadalom ügyeimében Szövetkezeti veteránok a küldöttértekezleten megfelelő döntési jogkörrel, javaslataikat nem veszik figyelembe. Megnőtt az ellenőrzés szerepe, jelentősége. A gazdálkodás és a kapcsolatok bonyolultsága, a műszaki technikai színvonal gyorsuló fejlődése azonban szükségessé teszi, hogy az ellenőrző bizottságok összetételében változás legyen. Szükséges, hogy speciális ágazatok ellenőrzéséhez külső szakértőket vonjanak be. Területi szövetségünkben megalakult a revizori csoport, ezt alkalmassá tesszük arra, hogy mind hatásosabban segíthesse a tagszövetkezetek belső ellenőrzését. A szövetkezeti önigazgatás bővülését jelenti az az újabb rendelkezés, hogy a tagok vitás ügyeinek intézésére szövetkezeti döntőbizottság alakul. Ez a bizottság a közgyűlés bizottságaként dolgozik majd és reméljük, hogy a tagok vitás ügyei mind kevesebbszer kerülnek külső szervekhez. Eddig a szövetkezetek vezetőségében és bizottságaiban nem voltak megfelelő arányban képviselve a nők. Jellemző, hogy a nagykunsági tsz-ekben az elnökök, főagronómusok, főállatte- nyésztők között egyetlen nö sem akadt. Annakidején a szövetségi küldöttekből nem is tudtuk megalakítani a nőbizottságot, mert egyetlen nő sem volt közöttük. 1970- től változott a helyzet, s azóta egyre több helyen érdemi képviseletbe-’ jutnak a nők az újraválasztások során. Valamennyi termelőszövetkezetünkben megalakult a nőbizottság, s az új küldöttek között is vannak már nők. Termelőszövetkezeteinkben közel háromezer ember dolgozik a szövetkezetek önigazgatási i tézményeiben, operatív vezetésében. Megközelítőleg ennyi embernek van valamilyen műszaki végzettsége. Ez együttvéve olyan mag, amelynek nagy a hatása a Nagykunság parasztságának tudatváltozására A belső életben nagy a szerepe az önszabályozó tevékenységnek. Ha a belső szabályok rosszul készülnek, nagyon sok vita lehet belőle tag és tag között, illetve a tagság és a vezetőség között. A termelőszövetkezetek méretei megnőttek, a közgyűlések csökkentek, ezért egyre nagyobb a távok igénye a beszámolások, tájékoztatások iránt. Megnőtt a munkaszervezeti egységek, brigádgyűlések jelentősége. Több tsz- ben kiadnak rendszeresen megjelenő híradót, mintegy 30 tagszövetkezetünkben időszaki írásos tájékoztatókat. A Nagykunságban a termelőszövetkezeti szocialista munkaverseny sok formája terjedt el. Ezek segítik, gyorsítják a politikai, gazdasági megszilárdulást. Közel kétszáz szocialista brigád dolgozik kétezer tagjával tsz- einkben. A brigádmozgalom a szocialista munkaerkölcs kialakításának nagy lehetősége. A mozgalom fejlesztése a termelőszövetkezetek pártós gazdaságvezetőinek egyaránt feladata. Megszilárdult gazdaságokban A magyar termelőszövetkezetek egymilliós tagságukkal kongresszusra készülnek, sorrendben a másodikra. Olyan időszakban tartjuk kongresszusunkat — március 29-én, 30-án és 31-én — amikor a szövetkezetek tevékenységét az egész magyar társadalom fokozott figyelme kíséri. A közelmúltban fogadta el az országgyűlés az egységes szövetkezeti törvényt, amely jogilag, törvényileg is rögzíti a szövetkezeti élet és gazdálkodás egyenrangúságát, fennállásának szükségességét hosszú távlatban is. Kongresszusunk jelentőségét növeli, hogy az első kongresszus óta eltelt félévtized tapasztalataiból szövetkezetpolitikai, gazdálkodási, gazdaságirányítási következtetések sorát vonhatjuk le. A Nagykunság termelőszövetkezeteinek tagsága is nagy várakozással és lelkiismeretes munkával készül a kongresszusra. Valamennyi tagszövetkezetünkben külön közgyűlésen vitattuk meg az irányelveket és választottuk meg a küldötteket. E közgyűléseken a tagok politikai érettsége, felelőssége domborodott ki, amikor a tsz- tagság anyagi helyzetének javítását és a társadalmi megbecsülést célzó intézkedéseket értékelte. Amikor A két kongresszus között a nagykunsági termelőszövetkezetek létszáma lényegesen nem változott. 1967-ben 28157 tagjuk volt, most pedig 29 402 van. Döntő fontosságú a közös munkában résztvevő taglétszám alakulása. 1967-ben 20 604-en tartoztak ebbe a kategóriába, jelenleg 21 965-en. A növekedés tehát 6 százalékos, számszerint 1361 tsz-tag. A nyugdíjas és járadékos tagok 1967-ben 9 927-en voltak, most 10 208-an. Tehát 3 százalékkal, azaz 281 emberrel gyarapodott ez a csoport. Ha nem is állt meg az elöregedés folyamata, üteme számottevően csökkent, és a munkaképes taglétszám növekedése jelentősen meghaladja a nyugdíjba menők számát. Tagszövetkezeteinkben 1967-ben 2500 alkalmazott volt a jelenlegi 1542 ellenében, ami azt jelenti, hogy figyelemreméltó változás történt ebben, 40 százalékkal csökkent az alkalmazottak száma. A nők aránya viszont pedig a mozgalom továbbfejlesztését akadályozó belső és külső nehézségről, bajról esett szó, a hangvétel bátor, nyílt és öntudatos volt. Jóleső érzéssel tapasztaltuk, hogy a járási, városi és községi pártbizottságok tanácsi hivatalok és szervek képviselői a területi szövetség munkatársaival együtt szintén részt vettek a küldöttválasztó közgyűléseken. A kongresszusi előkészület első nagyon fontos szakasza ezzel a Nagykunságban tulajdonképpen lezárult. A tsz-közgyűléseken megválasztott küldöttek mostani tanácskozásával pedig elkezdődött a második szakasz. A mai küldöttválasztó értekezlet egy napig tart ugyan, de munkájában több év tapasztalata sűrűsödik és tevékenysége minden bizonnyal kihat majd a nagykunsági termelőszövetkezetek további működésére. Készülve a mai küldöttválasztó értekezletre, közel öt év munkáját vettük számba, s ezért az előkészítő bizottság, a területi szövetség elnöksége előre kiadott egy írásos beszámolót. Most pedig a Két kongresszus között című kiadvánnyal és a tanácsházán megrendezett szövetkezettörténeti kiállítással könnyítjük a küldöttek tájékozódását. gyakorlatilag alig változott. Jelenleg mintegy 7 500 nőtagjuk van szövetkezeteinknek. Az össztagság negyedét teszik ki, az országban csaknem a 40 százalékot éri el ez az arány. Sajnos itt a Nagykunságban a nőtagok 46 százaléka nyugdíjas és járadékos, így az áktívan dolgozó nők aránya éppen hogy eléri a 20 zsázalékot a dolgozó tagok csoportjában. Mindaddig, amíg termelő- szövetkezeteink gazdaságilag meg nem szilárdultak és nem tudták biztosítani a rendszeres készpénzfizetést, a nők nem vonzódtak a szövetkezetekhez, sőt kilépésüket kérték. A jelenlegi termelésszerkezet sem kedvez a női foglalkoztatásnak. Nagy gond megteremteni ennek feltételét. Az is szükséges, hogy a tagság összetétele a nem, életkor, és szakképzettség tekintetében egyaránt a termelés igényeihez igazodjon. Ennek nyilván feltétele a munka- és életkörülmények további javítása, hogy az mindenben közelítse meg a népgazdaság más ágazataihoz hasonló munkát végzők körülményeit. A termelőszövetkezeti tagság megítélésében indokolt figyelembe venni a nemzedékváltás folyamatát. Ez különösen az utóbbi félévtizedben kezdődött el. Jellemzője, hogy nő a fiatalabb, képzettebb, de a paraszti múlt emlékeivel és a mozgalom tapasztalataival nem bíró szövetkezeti tagok rétege. Az alapítók és a belépő fiatalok céljaiban és igényeiben nagyok az eltérések. Ebből a szövetkezetek belső életében lehetnek is átmeneti feszültségek és nehezen feloldható érdekellentétek. Nagyot változott a párt IX. kongresszus határozatai alapján a nagykunsági tsz- tagság élete is. Mindenek előtt általánossá vált a garantált készpénzelőlegezés, munkadíjazás. Nőtt a személyi jövedelem is. Amíg 1967- ben 18149 forint volt a közös munkában résztvevő tagok. családtagok évi átlag- jövedelme, most meghaladja a 21 ezer forintot. Tíz órás munkanapra akkor 85 forint jutott, jelenleg eléri a 90 forintot. A tagok jelentős munkaalkalmat adó és egyben jövedelemkiegészítő forrása a háztáji gazdaság. E félévtizedben ennek termelése nem emelkedett, sőt csökkent, noha most a sertéstenyésztési kedv fellen- dültével egyes körzetekben megállt a visszaesés. Nagyon visszafejlődőben van a részesművelési rendszer is, amely a jövedelemelosztásnak szintén egyik változata. Általában egyszerűsödött és korszerűsödött a jövedelemelosztási rendszer. A munka mérésében, a jövedelem arányos elosztásában nagy szerepe van a munkanormának. Helyes kialakításához kevés segítséget kaptak a termelőszövetkezetek a MÉM-től is, a TOT-tól is, még a területi szövetségektől is. Hasonló a helyzet a premizálási rendszerekkel is. A gyorsütemű műszaki technikai fejlődés szükségessé teszi a munkanormák folyamatos karbantartását. Ha ezek nincsenek rendben, igazságtalanságot szülnek, felborul a szövetkezet belső élete, meggyengül az emberi közösség. A nemzedékváltás gyorsuló folyamata felveti a tagok szövetkezeti vagyonhoz kapcsolódásának új formáit. Az 50-es években született és a tsz-ekben mostanában belépő fiataloknak már természetszerűen nincs vagyoni kapcsolódása a tsz-hez. Meg kell találni e rétegnek is a megfelelő szocialista tulajdonosi érdekeltség formáját. A szociális ellátottság sokat javult a félévtizedben, de még mindig hátrányos a tszAz 1967-ben alkotott hármas törvény a termelőszövetkezeteket sikeresen illesztette be a népgazdaság egységes rendszerébe. Nagy önállóságot biztosított a működésben és a gazdálkodásban. A szövetkezeti önkormányzat tartalma gazdagabb, formája változatosabb, színesebb lett. Erősödött a gazdálkodás szövetkezeti jellege, javult színvonala, nőtt a tagság kockázatvállalása és felelőssége. Kialakultak a működés és gazdálkodás belső normái. Felelősségteljesebbek a gazdasági döntések. Ebben az öt esztendőben vezettük be a tsz-elnökök, tisztségviselők titkos választását. Ez az intézmény beváltotta a hozzáfűzött reményeket. A tsz-tagság igényesen és tárgyilagosan gyakorolja titkos választási jogát. A tagok független akarat- nyilvánítása megnyugtatóan hat a szövetkezeti belső életre, önbizalmat ad a rnegvátagok rovására, ez élénken foglalkoztatja a szövetkezeti társadalmat. Helyesnek tartjuk. ha termelőszövetkezetek alapot képeznek munkaképtelen tagjaik és más rászorulók segélyezésére. A párt és a kormány következetesen munkálkodó a társadalom két alapvető osztályának a munkásságnak és a szövetkezeti parasztságnak élet- körülményei közelítésén. Ebbe tartozik a falu kommunális, kulturális és egészségügyi ellátásának fejlesztése is. Ezekben nagy szerepük van a termelőszövetkezetek anyagi áldozatvállalásának és a társadalom közéleti tevékenységének is. mint ahogy ezt a Nagykunságban számos példa bizonvítja. A termelőszövetkezés nemcsak gazdálkodási forma, hanem társadalmi szervezet is. A termelőszövetkezetek általánossá válásával létrejött az a gazdasági álap, amelyen gondolkodásban is kialakulóban van az egységes paraszti osztály. Megszűnt a megosztottságot, érdekeXlentétet, kizsákmányolást szülő magántulajdon, a vagyon közös használata egységesíti parasztságunkat. A tsz-tagok, szövetkezeti családok boldogulása a közös munkában részvételtől, a szövetkezethez fűződő kapcsolattól függ. Az átszervezést követő egy évtized alatt mindez jól tudatosult a parasztságban. Ennek eredményeként nőtt a szövetkezethez ragaszkodás, a közös munkában helytállás, emberi közösségekké formálódtak a szövetkezetek. Növekvő szellemi és politikai erőt jelent a nagykunsági tsz-ekben dolgozó mintegy 700 agrárértelmiségi és a tagok soraiból kiemelkedő szakvezetők rétege. E réteg befolyása egyre erősödik a tsz-ekben. Különösen jó, hogy azoknak a vezetőknek a részaránya nő, akik tagjai is a tsz-nek. Ez a változás tette lehetővé, hogy a tagok bizalmából adódóan a testületi vezetőszervekben is jobban hasznosulhat a szakember tudása. A nagykunsági tsz-tagok erkölcsi megbecsülését fejezi ki, hogy településeinkben, ahol csak termelőszövetkezet gazdálkodik, a szövetkezeti tagok és vezetők egyaránt megtalálhatók a tanácsokban, a pártbizottságokban, ezek végrehajtó bizottságaiban. A kiválóan dolgozó termelőszövetkezeti vezetők és tagok évről-évre kormány- és miniszteri kitüntetéseket kapnak ugyancsak a megbecsülés bizonyítékául. Ám, mégis úgy érezzük még mindig nagyobb erkölcsi elismerést érdemelnének azok a termelőszövetkezeti tagok, akik közel negyedszázaddal ezelőtt a mozgalom alapítói voltak a Nagykunságban, el- sők között az országban. lasztottaknak. Sajnos néha a nem megfelelő technikai előkészítés miatt zavarok, kényszerű várakozások vannak a vezetőségválasztó közgyűléseken. Javult a választott testületek munkája, nőtt a közgyűlések szerepe. A közgyűlés elé kerülő napirendek száma ugyan csökkent, de nagyobb súlyú ügyek kerülnek oda. A részközgvűlés. mint új közgyűlési forma kezd általánosan elterjedni. Átalakulóban c vezetés hagyományos struktúrája. Mind több szakembert választanak be tisztviselőnek testület vezetőség tagjának. A vezetőség egyre több termelőszövetkezetben támaszkodik a bizottságokra. A bizottságok sokrétűen dolgoznak. munkáiuk a vezetés szerves részévé lett. gyakran döntenek a hatáskörükbe utalt kérdésekben. Az is létező gond azonban, hogy helyenként nem ruházzák fel A nagykunsági tsz-ekben 1967-ben 6163 forint értékű közös vagyon jutott egy szántóegységre, jelenleg 9346 forint. Egy dolgozóra 1967-ben 53141 forint értékű közös vagyon jutott, jelenleg 77 667 forint. Szembetűnő Äs lényeges az emelkedés. 55 termelőszövetkezetünk 327 ezer holdon gazdálkodik, ezek aranykorona értéke átlagosan 11,4 aranykorona. 1967-ben az egy dolgozóra jutó szántóegység 10,4 veit, most 10,1. A közös vagyonból a tehermentes vagyonrész 1967-ben 81,9 százalék, jelenleg 83,3 százalék. A tájegység termelőszövetkezeteiben előállított termelési érték meghaladja a 2 milliárd forintot. Ez 40 százalékkal nőtt fél évtized alatt. Az . egy munkanapra jutó halmozott termelési érték 1967-ben 284 forint volt, amely 347 forintra emelkedett mostanra. A szakértelem, a jobb mű:zaki ellátottság megtenni gyümölcsét. Szövetkezeteinket 197C-ben ár- és belvízveszély sújtotta, s mégis volt erő. hogy talpraállítsuk a Szabolcs megvei kisari tsz-t. A legutóbbi közgyűlésükre is meghívtak bennünket, s örömmel jelentjük. szépen megerősödtek éppen e táj közös gazdaságai áldozatvállalásából is. Javult szövetkezeteinkben a részesedés és a felhalmozás aránya, de még mindig nem kellő mérté' ben. A termelés a demokratikusan elfogadott üzemi tervek alapján történik, a korábbirál jobban igazodva a népgazdasági igényekhez. A Nagykunság legfontosabb növénye a búza, a kukorica, a rizs és a lucerna. Sajnos a cukorrépa vetésterülete ott is csökkent, ahol régi ' agyománya és jó feltétele van a termesztésnek, történetesen a törökszentmiklósi löszháton. Rizstermesztésben értük el a legnagyobb fejlődést, öt ér alatt 12 mázsa a holdanként! átlagtermés. Különösen kiemelkedő volt a hozam 1971- ben, 15,5 mázsa. E növény termesztése 5 évvel ezelőtt egyáltalán nem volt gépesítve, ma mintegy ^0 rizsarató kombájn dolgozik körzetünkben, s az aratás 80 százalékát gépesítettük. Más növények gépesítésében is szép sikert értünk el. A gabonakombájnok száma megkétszereződött. a traktoregységek száma 30 százalékkal nőtt Jelentősek az eredmények az állattenyésztésben is. bár a létszámalakulás ezt nem nagyon mutatja. A tájterület közös tehéná lománya mintegy 60 százalékban mentes a gümőkórtól. 1968-ban termelőszövetkezeteink nagy lendülettel hozzáfogtak az állattenyésztő telepek korszerűsítéséhez. Sajnos időközben a beruházási lehetőségek csökkentek és így tíz termelőszövetkezet visszavonta a szarvasmarhatelep építésére' benvúitott kérelmét. Tíz termelőszövetkezetünkben építenek szakosított sertéstelepet. A legnagyobb éiente 9219 hízót bocsát ki, míg a legkisebb 3500-at. A baromfitartás az utóbbi négy év alatt gyors ütemben Részlet az elnökségből Nemzedékváltás a szövetkezeti mozgalomban Beilleszkedve a népgazdaság rendszerébe
