Szolnok Megyei Néplap, 1972. március (23. évfolyam, 52-77. szám)

1972-03-10 / 59. szám

koncentrálódott, szakosodott. A juhállomány 5 százalékkal csökkent. A tájterületen Karoagon, Nagyivánban és Túrkevén vannak a legnagyobb juhtartó gazdaságok.

Termelőszövetkezeteinkben 1987-ben az alaptevékenység hozamértékének 25,5 százalékát adta az állattenyésztés, jelenleg megközelítőleg 30 százalékot. Azonban még mindig az állattenyésztés gyorsabb fejlesztése van napirenden. Az utóbbi fél évtizedben jelentősen módosult termelőszövetkezeteink tevékenységi köre. A közös

gazdaságok üzemeltetik a gépállományt, elvégzik a belső építkezéseket, a gépjavítást. Szolgáltatásokat végeznek, termékforgalmazással foglalkoznak, bérmunkát vállalnak. Ötvenöt termelő- szövetkezetünkből mintegy tíz gazdaság kedvezőtlen

adottságú. Ezekben a termelési színvonal, a személyi jövedelem, a felhalmozás, a termelékenység elmarad az átlagtól. Szükséges e gazdaságok állami támogatása,

mert enélkül képtelenek az egyszerű újratermelésre is.

A szövetkezetek érdekképviselete

A tájterületen az eltelt fél évtized alatt jutottunk az iparszerű mezőgazdasági termelés fontosabb elemeinek bevezetéséhez. Ezek az eljárások kezdenek meghonosodni. A műszaki fejlesztés folytatásához azonban tö' 'i fejlesztési hitel, jobb és olcsóbb tervek kellenének. Egyes termékek jövedelme nem fedezi a korszerű technika és technológia alkalmazásának magas költségeit. A szarvasmarha-tenyésztés például a gazdaságok nagyrészében veszteséges. A mező- gazdasági termékek túlnyomó részének rögzített ára van. Az ipari eredetű anyagok és eszközök ára ezzel szemben jelentősen növekszik, emiatt csökken több ágazat jövedelmezősége.

A jövőben kutatni kell a termelőszövetkezetek társuláslehetőségeit. Jelenleg nagyobb beruházások csak a szövetkezetek kisebb részében valósulhatnak meg, szerény anyagi lehetőségek miatt. Nem nyert gazdasági tartalmat az áruforgalomban, értékesítésben és a beszerzésben a tsz-ek és a vállalatok kölcsönös előny és kockázatvállalásának elve. A sok termelőszövetkezeti eladóval rendszerint monopol- helyzetben lévő megrendelő áll szemben. Fordított a helyzet az ipari eredetű anyagok beszerzésében. Itt a sok termelőszövetkezet mint megrendelő versenyez a nehezen beszerezhető termékekért. Szükségesnek tartjuk a vállalatok decentralizált működését, a konkurrencia bővítését, a forgalmazó vállalatokra érvényes gazdasági ösztönzés változtatását.

Az egységes szövetkezetpo- lítika kialakulása lehetővé tette az ipari és a fogyasztási szövetkezetek megyei szövetségei és a két tsz-sZövet- ség megyei bizottságának megalakítását. A szövetkezeti ágazatok együttműködése jónak ígérkezik a falu gazdasági és társadalmi fel- emelkedésének segítésében, a szolgáltatások növelésében. Saját mozgalmunkról szólva pedig: az 1967-ben megalakult érdekképviseleti szervek

(a TOT és a területi szövetségek) első négyéves munkájáról elismeréssel szólnak a tagszövetkezetek. Nagy a szerepük a közéleti demokratizmus fejlesztésében, tevékenységük bővíti a politikailag aktív, tájékozott és - felelősen gondolkodó közéleti emberek táborát.

A TOT segítette, irányította a területi szövetségek megalakulását, munkáját Állandó erőfeszítéseket tesz a tsz-tagok szociális ellátása érdekében; napirenden tartja a tsz-tagok nyugdíjkorhatárának csökkentését. Ajánlásokat, véleményeket ad ki a tagszövetkezetek működéséhez, gazdálkodásához, belső életének alakításához. Szükségesnek tartjuk azonban, hogy a jövőben a TOT függetlenített apparátusa jobban igazodjon a követelményekhez. Hiányolják a szövetkezetek, hogy az országos központnak nincs sajtója.

A mi szövetségünk 1967. szeptember 15-én alakult meg. Azóta mindig törekedett munkájában a termelőszövetkezetek kettős jellegét figyelembe venni: a szövetkezeti és a vállalati érdeket. A szövetség jelentős tényező a táj termelőszövetkezeti mozgalmában, sikeresnek bizonyult Karcag székhelyül választása is. Évről évre nagy sikerrel szervezzük a munkaversenyeket, a szocialista brigádvezetők tanácskozásait, szorgalmazzuk a törzsgárda jel vények

alapítását, adományozását, segítjük az üzemi jogvédelmi hálózat kiépítését. Érdek- védelmi feladatokat látunk el, demokratikus vitafórumokat biztosítunk. Négy év alatt 173 különböző rendezvényt tartottunk, 17 önálló szakmai kiadványt jelentettünk meg, 35 esetben adtunk ki írásos értesítést. Segítjük az árukapcsolatok bővítését, 1971 júliusától revizori csoportunk a tagszövetkezetek belső ellenőrzését segíti. Szövetségünk munkájáról a tisztújító közgyűlésen szólunk majd bővebben. Addig is annyit, hogy a jelentkező igényeknek, elvárásoknak mindig igyekszünk eleget tenni.

Dr. Gergely István miniszterhelyettes:

A mezőgazdaság befejezetlen beruházás

A küldöttgyűlés vitájában — amely Varjú Sándornak, a szövetség elnökének irányításával végezte munkáját — szót kért dr. Gergely István kandidátus, a mező- gazdasági és élelmezésügyi miniszter helyettese is. Azzal kezdte felszólalását:

— Tegnap este munkám során találkoztam Czinege Lajos vezérezredessel, s megkért, adjam át üdvözletét a Nagykunság tsz-tagságának. Hasonlóképpen továbbítom a MÉM vezetőinek jókívánságait is. Mindannyian tiszteletreméltónak tartjuk azt a változást, ami öt év alatt történt ezen a tájon. Nagyra becsüljük, hogy fél évtized alatt majdnem 50 százalékkal nőtt a közös vagyon, s ennek 80 százaléka tiszta vagyon. Nőtt a jövedelem, korszerűbbek lettek a termelő- szövetkezetek. Ez a táj is nagyban hozzájárult az ország ellátásához, lényegesen növelte exportpiacát. Tudom, hogy mennyi veríték van emögött. Ezen a tájon dolgoztam fél évtizedig és megtanultam, hogy itt korábban kell kelni, hogy !tt nagyobb szorgalommal, kitartással kell dolgozni az embereknek. Itt nehéz adottságú talajok vannak. Képzett és lelkesedni tudó embereket kíván minden munka, de az itteni különösképpen. Jólesik hallanom a felelősségteljes

bfrőképessége is véges.

Ezentúl pedig a mezőgazdaságnak is van adóssága. Zsákutcába került a munka- és tőkéigényes ágazatok fejlesztése. Hogyan jutottunk ide? Először is fejlődés során. Megszilárdítottuk a szövetkezeteket, nénzt és szellemi tőkét fektettünk beléjük. Megvalósítottuk a gabonaprogramot, a húsprogramot, de közben háttérbe szorult a szarvasmarha-tenyésztés és a cukorrépa-termesztés. A kormány megvizsgálta a cukorrépa- és a zöldségtermesztés helyzetét. Most jobb lesz a közgazdasági környezet, íobb lesz e termékek ára és több a gép. Egyébként világjelenség, ami nálunk a zöldséggel és a cukorral van. öt év alatt a világpiacon hétszeresére emelkedett a cukor ára. Éppen amiatt, mert tőke- és munkaigényes ágazat. Hasonlóképpen a szarvasmarhatenyésztés is. A marhahús ára is 50 centről 80 centre emelkedett egy év alatt. Ez az ágazat is a kormány elé kerül hamarosan. Az a szándékunk, hogy a nagyobb állami támogatást á végtermékek megfizetésével valósítjuk meg, tehát a tej, a hús árában. A szarvasmarhatenyésztés nagyon fontos dolog nálunk. Hogy csak egy példát mondjak: szarvasmarha exportból — ebből az egyetlen ágazatból — annyi

az ország dollárbevétele,

mintha megnégyszereznénk a kohó- és gépipar exportját.

Hadd szóljak a gép- és az alkatrészellátásról. 1971-ben 2 ezer alkatrészfélével bővítette termelését a hazai ipar. Ebben az évben tovább javul az ellátás. Azt szeretnénk elérni, hogy a gépalkatrészek is olyan bőségben legyenek, úgy hirdessék, mint a mosóport. Egyébként ebben nagyon számítunk a Szolnok megyei gépjavító vállalatokra is. De azt is hadd mondjam meg, hogy bizonyos rendet szeretnénk teremteni a gépek használatában. Arra gondolok, hogy egy 125 köbcentis motor vezetéséhez már állami vizsga kell, nálunk viszont milliós értékű gépek vannak rábízva különösebb felkészültség nélküli emberekre. Bevezetjük a jövőben a géphasználat kódexét. Hitelt, állami támogatást csak azok a szövetkezetek kapjanak, akik szakemberekre bízzák az értékeket.

A mezőgazdaság ma egy nagy befejezetlen beruházáshoz hasonlít. Rohamos műszaki. technikai fejlődés állapotában van. Itt a Nagykunságon is olyan utat tettek meg a szövetkezetek, hogy most 10—12 év alatt nagyobbat változott az itteni települések arculata, mint az ezt megelőző 90 évben. Szívből gratulálok ehhez.

Fodor Mihály a megyei tanács elnöke:

Felelősségteljes

gazdaságpolitikával

Fodor Mihály, a Szolnok megyei Tanács elnöke mindkét küldöttértekezleten részt vett és felszólalt. Az alábbiakban közöljük rövidített hozzászólását:

— A területi szövetségek megalakulásuk óta szoros kapcsolatban vannak a tanácsokkal és azok szakigazgatási szerveivel. Ebben jelentős fejlődés, javulás tapasztalható. Egyrészt azért, mert a feladatok tisztázódtak, elkülönültek, másrészt a legtöbb esetben egyeztettünk, kialakítjuk a közös álláspontot a mindennapi és távolabbi munkában. A megyei tanács végrehajtó bizottsága politikailag megfelelőnek, jónak Ítéli meg a területi szövetség testületi, szervezeti munkáját. A küldöttgyűlések és elnökségi ülések rendszeresek, a tárgyalt napirendek, határozatok, ajánlások jelentősek. Az ismertetett gazdálkodási adatok jól mutatják termelőszövetkezeteink súlyát megyénk gazdaságában. Jelentős politikai feladat, hogy szövetkezeteink tovább erősödjenek, jól valósítsák meg a IV. ötéves terv céljait.

A szövetkezetek és a tanácsok kapcsolatának értékeléséről hadd mondjam el azt is, hogy jelentősen nőtt azoknak a tsz-tagoknak a száma, akik a választók bizalmából részt vesznek a tanácsok munkájában. 1967- ben 6 tsz-tag volt a megyei tanács tagja, jelenleg 12.

vetkezeti tanácstagok száma meghaladja a hetvenet, kiteszik a 14,4 százalékot. A községi tanácsokban pedig 770 tanácstag munkahelye a termelőszövetkezet a községi tanácstagok 31,8 százalékát alkotják. é

A tanácsi szervek és a termelőszövetkezetek együttműködésének két fő területét szeretném kiemelni: az állami felügyeletet és a gazdasági kapcsolatokat. Az állami

Szövetkezettörténeti kiállítás

felvetéseket. Azonban hadd emlékeztessek rá — egyetértve várakozásaikkal — hogy a népgazdaság teher-;

Akkor a megyei tanácsban

7,1, most 13,3 százalékos arányt képviselnek. A városi tanácsokban a termelőszöFodor Mihály, a megyei tanács elnöke

törvényességi felügyelet körében gondoskodunk arról, hogy a tsz-ek működése és szerveinek határozatai összhangban legyenek az állami és a belső szabályokkal. Ez igen sokrétű munka, hiszen a tsz-ek működésére nemcsak a tsz törvény, hanem más jogszabályok is vonatkoznak. Az eddigi tapasztalat az, hogy a tanácsi szervek felügyeleti tevékenysége eléggé leszűkült a belső szabályzatok ellenőrzésére.

Ezért csak részeredményeket hozott a szövetkezetek törvényes működése tekintetében. Az állami felügyeletnek a továbbiakban sem célja a gazdálkodós operatív tevékenységének, az üzem gazdasági döntéseinek helyességét vizsgálni. Feladata azonban, az olyan jogszabályok érvényesülésének vizsgálata, amelyek kötelezettségeket írnak elő. Történetesen a mérleg- beszámolók és zárszámadások valódiságának, a pénzügyi fegyelem érvényesülésének vizsgálata. Feladata a munkavédelem figyelemmel kísérése és szükséges is, hiszen a balesetek folyamatosan emelkednek.

Szolnok megyében a tsz-ek a különböző beruházásokhoz évente mintegy 500 millió állami támogatósban részesülnek. Nem közömbös sem az állam, sem a szövetkezetek szempontjából, hogy a jelentős állami támogatással létesült termelőeszközöket

rendeltetésszerűen használják-e. Feladatuk van a tanácsoknak abban is, hogy a szövetkezetekben a termelést és műszaki fejlesztést segítsék. A szövetségekkel együtt szervezzék a tudományos előadásokat, szakmai tapasztalatcseréket. Nagy gondot fordítunk a szövetkezeti vezetők intézményes továbbképzésére is.

Anélkül, hogy a kapcsolatok teljes körét megemlítenénk látható, milyen gazdasági és politikai érdekei fű- zŐdnejj a tanácsoknak ahhoz, hogy a szövetkezetek jól gazdálkodjanak. Közvetlen

anyagi érdekünk fűződik ahhoz, hogy ne legyen veszteséges szövetkezet. Hiszen ebben az évben is 30 millió forint óvadékot tettünk a bankba a megyei költségvetés terhére, hogy a veszteséges és alaphiányos szövetkezetek hitelképességét helyreállítsuk. A tanácsoknak és a szövetségnek megkülönböztetett gondot kell fordítani ezekre a2 üzemekre, hogy a vészte- séget, az alaphiányt mielőbb kigazdálkodjék. Kívánom, hogy a küldöttértekezlet jól segítse a termelőszövetkezetek fejlődését

A küldöttértekezlet vitája

Tizenhármán kértek szót a küldöttértekezlet vitájában. Elsőnek Fábián Márton országgyűlési képviselő, a karcagi Május 1. Tsz elnöke. Többék között arról beszélt: Társadalmi követelmény, hogy a gazdasági egységek minél nagyobb teljesítményt

leg már 24 százalékkal. Ez öszefüggésben van azzal, hogy ott az aranykorona érték is csak 5,1, fele az átlagnak. Ebből adódóan a költségek 20 százalékkal magasabbak. Kovács Ferenc a kisújszállási Ady Tsz elnöke mondta el: a termelőszövetRészlet az elnökségből

nyújtsanak. Am a cél érdekében a kockázatvállalás ma nagyobb, mint korábban volt. A vezető^ döntő többsége nem zárkózik ugyan el a felelősségvállalás elől. sőt sajnos nem egyszer látni azt is, hogy többre vállalkoznak, mint amire a lehetőségek adottak. Jó néhány ilyen dolog miatt a szövetkezetek egy részében pénzügyi zavarok keletkeztek. Ez nem jó. őszintén szólva azonban én nagyobb veszélyt látok a vezetés elbátortalanodásában.

Bozai Lászlóné, a törökszentmiklósi Aranykalász Tsz üzemgazdásza a fiatal szakemberek indulásáról szólt: Törökszentmiklóson 26 fiatal agrárértelmiségi dolgozik 5 termelőszövetkezetben. Közülük hatan nők. Végzettségüknek megfelelő munkakört huszonegyen töltenek be, azaz nyolcvanegy százalékuk. Zsarnai Béla, a tiszapüspöki Rákóczi Tsz elnöke arról is beszélt, az iparosítással nagyobb az elszívó hatás a mezőgazdaságból, ezt nekünk munkakörülményekkel, jövedelemmel ellensúlyoznunk kell. Szólt arról is, hogy a gépeket forgalmazó vállalatok más típusú traktorokat kínálnak, mint amilyet a termelők keresnek. Bírálta a számlakeretek gyakori változását.

Kiss János, a nagyiváni Űj Élet Tsz főagronómusa a kedvezőtlen adottságú szövetkezetek jobb támogatását sürgette. Az adottságokból fakadó hátrányom egyre nőnek. Nagyivánon például 1967-ben az egy szántóegységre jutó tiszta vagyon még csak 16 százalékkal volt alacsonyabb az átlagnál, jelenkezeti tagok egyre nagyobD

hányadát a szakképzett és fiatal tagok teszik ki. Ebből sokszor olyan konfliktus adódik, hogy az idősebbek értetlenül, esetenként türelmetlenül fogadják a fiatalok nagyobb kulturális és szóra kozási igényeit. A fiatalok igényessége jó dolog, ez> meg kell értenünk, el keli fogadtatnunk.

Szurcsik István, a túrke- vei Vörös Csillag Tsz elnöke sürgette: a mezőgazdaságban is azonos alapon történjen a jövedelem összehasonlítás. A jelenlegi elvonási rendszer ben mind kevesebb a lehetőség a felhalmozásra — mondta. Király Endre, a za lavári Űj Idők Tsz elnöke — a TOT képviseletében — arra figyelmeztetett, a vezetők döntései mindig emberköz- pontúak legyenek. Nagy Lajos a mezőtúri Magyar— Mongol Barátság Tsz párt titkára beszámolt arról, hogy náluk 190 forinttal kiegészí tik az öregek nyugdíját. Sérti a szövetkezeti tagokat, hogy csak az üdülési fősze zon után mehetnek pihenni.

Boda Mihály, a MÉSZÖV elnöke a fogyasztási, az ipar szövetkezetek és a szolnoki tsz-szövetség körzetében dolgozó tsz-ek sikereiről szólt. Mindhárom szövetkezeti ágazat fejlődése összefüggésben van egymással — mondotta Mindhárom ágazatban nagy jelentősége van a tulajdonosi szemlélet fejlődésének, a tagsági kapcsolatok erősödésének, a szövetkezeti demokrácia szélesedésének. Percze István, a tiszafüredi Szabad Föld Tsz párttitkára bejelentette, hogy náluk biztosították a szabad szombatot a női tagoknak.

A Nagykunság kongresszusi küldöttei

A tájterületről tizenkét küldött képviseli a tsz-eket az országos kongresszuson. A karcagi szövetkezeteket Oláh János, a Lenin Tsz elnöke; a kisújszállásiakat Pocsai Károly, a Kinizsi Tsz elnöke; a túrkevaieket Kelemen Imre, a Vörös Csillag Tsz pártbizottsági titkára; a mezőtúriakat Nagy Lajos, a Magyar—Mongol Tsz párttitkára és Balogh Lajos, a Vörös Október Tsz raktárosa; a törökszentmiklósiakat Bozat Lászlóné, az Aranykalász Tsz üzemgazdásza. A tiszafüredi járás tsz-eit Varjú Sándor, az abádszalóki Aranykalász

Tsz elnöke, Seres Géza, a ti- szaszentimrej Aranykalász Tsz elnöke, Kiss János, a nagyiváni Űj Élet Tsz főag- ronómusa. A törökszentmiklósi járás tsz-eit Lakatos Istvánná, a kenderesi Vörös Csepel Tsz növénytermesztője, Móczár János, a tisza- roffi Aranykalász Tsz rakodója, és Zsarnai Béla, a ti- szapüspöki Rákóczi Tsz elnöke.

A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa tagjává Oláh János karcagj tsz-elnö- köt és Kiss János, nagyiváni főagronómust választották.;