Szolnok Megyei Néplap, 1972. március (23. évfolyam, 52-77. szám)

1972-03-26 / 73. szám

I 1072. március 36. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Tanácsrendelet - szépséghibával Avagy: hová tegyük a szemetet? volna!” A gyárakban már nyár — boltjaikban tavasz — Miben járunk tavasszal? — A gdanski Lenin Hajógyár sok hajót épít a Szovjetunió megrendelésére. 1971-ben a „Szudoimport” 35 darabáruszállító-hajót rendelt Lengyelországtól. Megöltek e&y embert A tettes ismeretlen — A vádlottakat felmentették Másnap rendőrök, nyomo­rók szállták meg a környé­ket. Kíváncsiskodó tömeg vette körül a füstös, romos épületet. Köztük egy ala­csony, zömök, fekete 40 év körüli férfi. Feltűnően ide­gesen viselkedett, bal kezén a friss sérülés nem kerülte eL a rendőrök figyelmét. Ki volt ez az ember? Var­ga János, a halott végren­deleti örököse. Másnap Vargát letartóz­tatták. Két nappal később beismerő vallomást tett: — Én öltem meg Józsi bácsit, önvédelemből. Szombaton nála jártam, dühösen foga­dott, a keze ügyében levő Letartóztat! ík az asszonyt Varga vallomása alapján letartóztatták az asszonyt. Február 13-án ő is beismerő vallomást tett, de a kezde­ményező szerepét nem vál­csákánnyal nekem rontott. Nem hagyhattam, hogy agyonverjen. Megfojtottam. A tűz eltünteti a nyomokat, gondoltam. Pálinkát és ola­jat gyújtottam meg, aztán ;j rázártam áz ajtót. Varga a rendőrségi kihall­gatásokon az első vallomá­sát variálta, de kétszer sem mondta egyformán. Egy hó­nappal később, január 13-án pedig teljesen megváltoztat­ta. Most már feleségét is bevonta. Ketten követték el, mondta, sőt az asszony ötle­te volt, ő eszelte ki, hogy öljék meg az öreget. Miért? Azért, hogy a házat ne tud­ja másra hagyni. lalta. Majd négy nappal ké­sőbb vallomását is vissza­vonta. Férje azonban továbbra is kitartott amellett, hogy a j Szolnok városi Tanács- yj nak A köztisztaság fenntartásáról szóló ren­deleté többek között kimond­ja: „a rendszeres szemét­szállításba be nem kapcsolt területeken keletkezett ház­tartási szemetet a tulajdo­nos köteles elszállíttatni, vagy annak gazdasági felhaszná­lásáról, illetve megsemmisí­téséről (elföldelés, elégetés stb.) útján gondoskodni”. Melyek ezek a „rendszeres szemétszállításba be nem kapcsolt területek?” A r 'gi — 1968-ban .telt — tanács- rendelet értelmében Szanda- szőllős, Kertváros és Kisgyep kivételével az egész város területéről a tanács köztisz­tasági hivatalának kellett a szemét elszállításáról gon­doskodni. E feladatnak — részben a rossz útviszonyok, részben a rr unkaerőhiány, a felszereltség nem megfelelő volta miatt — nem tudtak teljes mértékben eleget ten­ni. Ezt látva a tanács az egyszerűbb megoldást vá­lasztotta. Felülvizsgálták a rendeletet és megszületett az új javaslat, amit a tanácséi ts fogadott: a burkolatlan utcákból az idén január 1-től nem szállítják el a szemetet. Igen ám, csakhogy Szolno­kon az utaknak csupán 25 százaléka kiépített, vagyis a város nagyobb részén — 223 kilométerből 165 kilométe­ren — nincs megfelelő út. Érdekes ne ódon erről a ren­delet indokolásában nem rl- yashatunk, arról viszont igen, hogy: „A peremkerületi utcák túlnyomó része burkolatlan, ősztől tavaszig még lovas­fogattal sem lehet behajtani. Emiatt a szemétszállítás rendszertelen volt és sok esetben hónapokig szünetelt. Az itt lakók tehát vagy fi­zették a szemétdíjat és nem kaptak érte semmilyen szol­gáltatást, vagy pedig a kive­tett szemétdíjat nem fizet­ték meg, és emiatt állandó­an jelentős mértékű volt a városgazdálkodási intézmény bevételi hátraléka.” z igazán figyelemre méltó megállapítás: vagyis a lakóknak csak kötelességük volt — fi­zetni a szemétszállítási díjat még akkor is, ha az nagy kupacokban ott volt az ut­cán, mert sok helyen még megfelelő szemétgyűjtő hely sincs. Joguk, hogy megköve­teljék az általuk kifizetett szolgáltatás elvégzését, vem! Az intézmény eleve nem szá­mított arra a bevételre, ami­ért nem dolgozott meg! De olvassuk tovább a rendelet indoklását: „Tapasztalataink szerint nincs jelentős igény a pe­remkerületekben a rendsze­res • szemétgyűjtés iránt. A kertes családi házak udvarai­ban a keletkezett háztartási szemét elhelyezésére esetleg gazdasági felhasználására le­hetőség van. E területeken a rendszeres szemétszállítás fenntartása az egyébként is szűkös szállító kapacitás és a kevés munkaerő felesleges lekötését, üres járatokat eredményez, az állampolgá­rokat pedig indokolatlan ki­adásra kötelezi.” Mindez na­gyon szépen hangzik, csak­hogy ennek is van egv kis szépséghibája. Mégpedig, hogy burkolatlan út nem­csak a peremkerületekben van, hanem iócskán akad Szolnok belterületén is — az összes belterületi út több mint fele burkolatlan. A má­sik: hogy a lakosság inkább megfizeti a szemétszállítás díját, de tiszta környezetben akar élni. Nem érdekes ez?! Nincs mindenütt olyan ud­var. ahol naponta eláshatják az összegyűlt '■-emetet. Levelek sokasága érkéz:'* i szerkesztőségünkhöz. Idé ek ezekből: Vígh István Kassai út 43/b „február 22-én volt a körzetben tanácstagi be­számoló. ahol ezt a témát a lakosság felvetette. Nem he­lyeselték a tanács intézkedé­sét ...” Szegfű János Páva utca 4. szám: „A IX. kerület lakossága felháborodással beszél arról, hogyan lehet ilyen rendeletet hozni. Sze­retném, ha az értesítés alá­írója hallaná a lakosság kü­lönféle megjegyzéseit. Egye­lőre nem hogy nem szállít­ják el a szemetet, de hely sincs kijelölve, ahová vihet­nénk ...” Ugyanabból az utcából Dombj Józsefné ír­ja: „Jön a tavasz, a nyár. a szemét bűzlik, vajon erre nem gondoltak az illetéke­sek? Ebben a kerületben na­gyon sok kisgyermek van és nem szeretnénk, ha vala­mi fertőző betegség lépne fel a mások hibájából. Kiküldte ugyan az illetékes szervezet írásban, hogy kötelesek va­gyunk elszállíttatni a sze­metet, de azt elfelejtették odaírni, hogy hová...” Zoványi István. Gerle ut­ca 8/a szám alól a rendelet­tel kapcsolatban megkérde­zi: „Vajon mi a véleménye a városi tanács vb egészség- ügyi osztályának, a KÖJÁL- nak vagy a Vöröskeresztnek a rendeletről? Van „Tiszta udvar, rendes ház” mozga­lom. Lehet, hogy ez nem vált be és helyette találták ki a „Sok szemétdomb — jubilá­ló Szolnok” mozgalmat? Egyébként mi sem a perifé­rián lakunk, hanem a KÖ­JÁL és az építőipari vállalat székházának szomszédságá­ban .. lyeneket és ehhez ha­sonlókat írnak a felhá­borodott szolnoki lako­sok és igazuk van! A tanács és annak intézménye a köny- nyebb, de szerintünk megen­gedhetetlen megoldást vá­lasztotta. Ahelyett, hogy a szemétgyűjtés jobb megszer­vezésének lehetőségeit vizs­gálták volna, akár úgy pél­dául, hogy szemétgyűjtő he­lyeket jelölnek ki. ahonnét könnyen elszállíthatják a háztartási hulladékot akár lovaskocsikkal is, legalább hetenként egyszer; ahelyett, hogy a városlakók érdeket és a város tisztaságát tartották volna szem előtt egv rende­lettel „megoldották” a gon­dot. Csináljon a szeméttel a lakosság, amit akar. mi mos­suk kezeinket! Viszont be­szélünk arról, hogy mégis tűrhetetlen, milyen • piszkos ez a város. Az sem valami gyönyör­ködtető látvány, amit a „rendszeres szemétszállítás­ba bekapcsolt területeken” az utcákra, terekre kitett ku­kák nyújtanak, A város jelké­pei lettek ezek a szemétgyűj­tők, amint ott „illatoznak”, s amint azokban hajna’ n- ként boldogan turkálnak a guberálók! Mindehhez még a szemétszállítás díját is felemelték több mint duplá­jára: lakószobánként a ko­rábbi 20—23 forint helyett most 5C forintot, tanácsi bér­lakásonként pedig a lakbér 4 százalékát kell fizetni. O rszágszerte arról be­szélünk — és teszünk is érte —, hogy fej­leszteni kell a lakossági szolgáltatást. Szolnokon most ez éppen fordítva történt. A városi tanácsnak le kell von­nia a történtekből a meg­felelő következtetést, és nem szabad engednie, how a sze­métszállítások körüli viták tovább gyűrűzzenek, esetleg rosszra forduljon emiatt kap­csolata a lakosság nagyobb részével. Javasoljuk: vizs­gálja felül rendeletét, vál­toztasson azon a lakoj- ság érdekében. Ha keresi, bizonyára megtalálja a mindenki számára elfogad­ható megoldást. Varga Viktória Jászenvszarni J fejes saláta Csehsz'ovákiábi Tegnap vagonba rakták és elküldték Csehszlovákiába idei első exportszállítmányu­kat — 20 ezer fejes salátát — a jászfényszarui Béke Tsz zöldségtermesztői. Az első szállítmányt követi a többi: jövő héttől a közkedvelt ta­vaszi csemegéből 300 ezret csehszlovák és lengyel ex­portra, a többit belföldi fo­gyasztásra küldik. Rövidesen piacra kerül a hegyes, erős paprika amiből 6000 érik a szövetkezet ker­tészetében a fóliák alatt. Má­jus közepe felé tervezik az előszedést a tölteni való pap­rikából. Ebben az évben 800 ezer tölteni való primőr pap­rikát termesztenek, nagyrészt belföldi fogyasztásra. A fólia alatt nevelt pri­mőrökön kívül a Béke Tsz- ben szabadföldi termesztés­sel is segítik a zöldsége'lá- tást. Ilven árukból 760 mázsa paprikát és 1500 mázsa ubor­kát szállítanak az idén a zöldségboltokba és a piacra. Ugyancsak szabadföldi ter­mesztésből szállítanak maid a nyár végén 2 ezer mázsa tölteni való paprikát a hat­vani konzervgyárnak, 1500 mázsát exportra és több mint 6 ezer mázsát belföldi fo­gyasztásra. Jó termést remélnek para­dicsompaprikából. A terve­zett 3 ezer mázsából 500 má­zsát a konzervgyárnak, 1500- at pedig exportra szánnak, többit belföldi piacon értéke­sítik. A tsz zöldségtermesztői a fentieken kívül 5 ezer má­zsa főzőtököt, 5 500 mázsa paradicsomot és 15 ezer má­zsa dinnye termesztésével se­gítik a lakosság ellátását, a közös gazdaság exporttervé­nek teljesítését. A jó termés biztosítása érdekében már több mint egy hónapja ön­tözik a mintegy 30 ezer négyzetméter fólia alatt ne­velt növényeket. Esőcsinálók A kenyai fővárosban, Nai­robiban rendezték meg az afrikai esőcsinálók kongresz- szusát. A kongresszus ideién a városban olyan „felhőtlen” hőség uralkodott, hogy há­rom csodatevőt félájult ál­lapotban szállítottak el az ülésteremből. Az úiságíróknak arra a kérdésére, miért nem pró­bált a gvű’és legalább egv picike felhőt elővarázsolni, a kongresszus elnöke a kö­vetkezőt válaszolta: ..Ez túl­ságosan kihívó reklám lett A Tisza Cipőgyár futósza­lagjain ilyentájt már javá­ban készülnek a nyári, kora­őszi cipők. így van ez bizo­nyosan a Május 1 Ruhagyár központjában és szolnoki gyárában is. A két tekinté­lyes nagyvállalat szolnoki üzleteiben azonban „jól mu­tat a naptár”. Tavasz van. Tavaszi ruhákat, kabátokat, cipőket kínál a megyeszék­hely lakóinak a két üzlet. Pár napja tűnt fel a Tisza Cipőgyár szolnoki boltjában a műparafa-talpú női szan­dál. Világos drapp és piros, valamint fekete színben kap­ható. A kirakatban kevésbé mutat, lábon azonban kelle­mes, kényelmes és ízléses vi­selet. Pár nap alatt annyian keresték, hogy a boltosok már alig várják belőle az újabb szállítmányt. Az ára sem sok. a gyár különben sem drága termékeiről hí­res. Ez a szandálcipő 182 fo­rint. Nézegettünk szülők szemé­vel is az üzletben. Kislányok­nak, bakfisoknak szép lakk­cipőket kínálnak. A fiúk vi­szont mostohagyerekek ezen a tavaszon a Tisza cipőbolt­ban. Tornacipőn kívül alig van valami lábukra. Férfiak­nak edzőcipőket, tollaslabda és vikend lábbeliket aján­lunk. A minap volt egyéves a Május 1. Ruhagyár szolnoki boltja. És az 1 éves évfordulón nagy öröme volt Kövessy Artur üzletvezetőnek és munkatár­sainak Helyesebben egy nap­pal előtte. A boltot tavaly március 22-én avatták, s most a tavas2 első napján, 21-én teljesítették első ne­gyedéves tervüket. A márci­usi forgalom minden eddigi­nél jobb, jóval felülmúlja az egymillió forintot. Ha a boltosok ilyen jó ked­vűek, s ilyen nagy a forga­lom. csakis áru, sok és ke­lendő áru okozhatja. Szét­néztünk és gyönyörködtünk. Bakfisoknak szebbnél szebb színben műbőr, műlakk, kö­tényruhákat, kapucnis mű­lakk kabátkákat, fiúknak szép „férfias” vonalú ballo­nokat, apáknak csinos blé­zereket, bőrzakókat, ballono­kat, nagymamáknak jó, hét- könapi kosztümöket és szo­lid átmeneti kabátokat kí­nálnak. A legjobban mégis a nadrágkosztümök fogvnak — hiába, a nők is szeretik a kényelmeit, a praktikus ta­vaszi öltözéket. A május 1 Ruhagyár bolt­jában csupán a bébikorúak- nak nincs holmi. (Nem a gyár profilja.) A vásárlók azonban már megszokták, megszerették az üzletet. Messziről is idejönnek sokan, akik divatosat, szépet akar­nak vásárolni. Nem ritka a miskolci, salgótarjáni, debre­ceni vásárló az üzletben. Mert a ruhagyár valóban reprezentatív üzletet akar a szolnokiból. Ezért clyan mo­delleket is árusítanak itt, ami máshol nem kapható. Csak a saját boltban.- sj ­bűncselekményt együtt kö­vették el. Lépésről lépésre elmondta, hogyan terveitek ki és hajtották végre az iszo­nyatos bűntettet. Nemcsak a rendőrségen, de 1971. június 8-án a Szolnok megyei Fő­ügyészségen is megismétel­te. Vallomása alapján készült el a vádirat és szeptember­ben a megyei bíróságon megkezdődött Vargáék bün­tetőpere. Ettől kezdve mar nemcsak Vargáné, de férje is makacsul tagadott. — Nem én tettem — haj­togatták mind a ketten — kitaláltam, hallottam, ezért tudtam, hogyan 'történt. Kinek voli érdeke? Kétségtelen, hogy Vargáék több mint 20 éve tartó jó kapcsolata Móri Muhari Jó­zseffel a bűncselekmény el­követése előtti hetekben jó­vátehetetlenül megromlott. A házat, amit az idős ember végrendeletében rájuk ha­gyott — azzal a kikötéssel, hogy gondoskodjanak róla — azokban a napokban már másra akarta íratni. Vargáék megölték, mi­előtt megváltoztatta volna vérendeletét? Lehet, de az egymásnak merőben ellent­mondó vallomásokon kívül semmi sem bizonyltja ezt. Az ügyész halál- büntetést kért A hónapokon át tartó tár­gyalás pénteken utolsó nap­jához érkezett. Előtte tíz nappal hangzott el a vád­beszéd. Az ügyész bizonyí­tottnak vélte, hogy a bűn- cselekményt csak Vargáék követhették el. Társtettes­ségben, előre megfontolt szándékkal, nyereségvágyból elkövetett emberölésért a Varga házaspárra halál- büntetést kért. A védők pe­dig bizonyítottság hiányában a vádlottak felmentését kér­ték. Pénteken megszületett az ítélet. Vargáékat az ember­ölés vádja alól felmentették. Megöltek egy embert. To­vábbra is nyitott kérdés, ki, vagy kik tették és miért? — Nincs kizárva, hogy Vargáék a tettesek, de nincs is bizonyítva — mondta az ítélet indoklásában a bíró. — Az ellentmo.ndásos beis­merő vallomásokat egyéb bizonyítékok nem támasztot­ták alá, sőt nem- egy inkább cáfolta azokat. Az ügyésznek azonban egészen más volt a vélemé­nye. Az ítélet ellen többek között megalapozatlanság miatt fellebbezett. Ideges ember, bal kezén friss sérülés 1970. december 5: tűz a Fátyol utcában. Ég a Matók- ház — sugdosták egymás­nak izgatottan az emberek. Még azon a szombat éjsza­kán házról házra terjedt a hír Jászberényben. A ház leégett, konyhájá­ban a romok alatt a tűz­oltók egy hullát találtak: a 72 éves Móri Muhari József félig elégett holttestét. Meghalt egy ember. Vé­letlen baleset, vagy gyilkos­ság áldozata lett? Nem ma­radt sokáig kétséges. Az or­vosszakértő véleménye egyértelműen eldöntötte, gyilkosság történt. Móri Mu­hari Józsefet megfojtották.

Next

/
Thumbnails
Contents