Szolnok Megyei Néplap, 1972. március (23. évfolyam, 52-77. szám)

1972-03-23 / 70. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1972. március 23. Japán diákok tüntetése Tokióban a fegyverkezés ellen IX. A japán „kiscica* A fokozott fegyverkezéssel együtt jár az utóbbi években a nacionalista-revansista kö­rök nagyobb szerepe, a mili­tarista hangulatkeltés, az ir­redentizmus, a katonai ha­gyományok fokozott ápolása, s a fegyverkezés belső elfo­gadtatása érdekében a vé­delmi tudat erősítése ... 1970-ben 15 ezer, a második világháborúban elesett kato­na kapott posztumusz kitün­tetést ... Nagy látványosság­gal megrendezték a katona­dalok fesztiválját. (Stern: „A régi indulók újra slágerek.) ...Egyre több film és *egény£ dicsőíti a katonai önfeláldo­zást és áldozatkészséget, s a példákat természetesen a második világháborúból hoz­za... Megkezdődött az isko­lai tankönyvek militarizálá- sa: a közoktatásügyi minisz­ter utasítása értelmében Ja­pán hajdani sorozatos ag­resszív háborúinak leírásá­nál mellőzni kell a, „Japán helytelenül járt el" kitételt... S Nakaszone, a császár egykori tengerésztisztje így nyilatkozik: „Japán had­ereje nem megy túl egy kis- cieának macskává fejlődése mértékén. Ha valaki japán militarizmusról beszél, az olyan, mintha a macskát tigrisnek nevezné." A japán hadsereg jelenleg« tehát kiscica, s legfeljebb macska lesz belőle. Ne nyug­talankodjék a világ!... Nos, lássuk... A fegyveres erők fejleszté­sét három ötéves katonai program keretében hajtották végre, s 1970-re a világ ka­tonai erőinek sorában Ja­pán a 8. helyre került. Ame­rikai mintára szervezett, kor­szerűen felszerelt, mintegy 300 ezer létszámú fegyveres erő ez. Kétségtelen, hogy az egykori császári haderő 2,5 milliós létszámához viszo­nyítva nem tűnik jelentős­nek. Tűzereje, ütőképessége azonban többszöröse az előb­binek. S az sem mellékes, hogy ez káderhadsereg. A flottánál és a légierőnél pél­dául minden harmadik ka­tonára egy tiszt, s minden katonára egy altiszt jut. Ez lehetővé teszi, hogy rövid idő alatt sokmilliós hadsere­get állítsanak fel. 1900 harci repülőgép, mintegy 500 hadihajó és tengeralattjáró áll készen a „potenciális agresszor visz- szaverésére”. A valóságban persze semmiféle agresszor sincs a láthatáron. S ez a japán kisember szemében kétségessé teszi az önvédel­mi célt, amelyet egyébként a jelenlegi tervek is lelep­leznek. 16 milliárd fegyverekre A negyedik ötéves katonai program (1972—76) megva­lósítására 16 milliárd dollárt fordítanak, tehát a hadiki­adások az előző terv két és félszeresére növekednek. Mindenekelőtt minőségi fej­lesztést, további korszerűsí­tést, a tűzerő és a mozgé­konyság fokozását irányoz­zák elő... A haditengerészet új gyorsnaszádokat és heli­kopter anyahajókat kap. . Létrehoznak egy új katonai akadémiát és öt katonai kö­zépiskolát ... Megvásárolták a kifejezetten támadó jelle­gű amerikai Phantom va­dászbombázó licencét... Nyugati adatok szerint Ja­pán már most rendelkezik nyolcezer kilométer hatósu­garú rakétákkal, s a lapok azt is megírják, hogy a japán plutóniumtermelés lehetővé teszi még 1980 előtt — s bi­zonyos japán tőkés körök elsősorban ezen fáradoznak — hogy ezer rakétát atom­robbanófejjel szereljenek fel. A japán ellenzék leleplezi az újrafelfegyverkezést, s rá­mutat, hogy a negyedik ka­tonai program már kifeje­zetten támadó, és nem vé­delmi jellegű fegyverekre irányoz elő hiteleket. A ka­tonai tervek nyílttengeri és légi hadműveleteket tartal­maznak. S ezeket a hadmű­veleteket Japántól nagy tá­volságra tervezik, ami me­gint csak elárulja a valódi szándékokat. Az önvédelem ürügyén már az 1970-ben kiadott Fe­hér Könyv megnyitotta a kiskaput a nukleáris felfegy­verkezés előtt is. Az elmúlt napokban egyre több olyan nyílt vagy burkolt nyilatko­zat hangzott el, hogy az al­kotmány nem tiltja „a vé­delmi célú atomfegyvert ja­pán földön". Az ilyenfajta óhajokat leleplező célozga­tások a legszélesebb társa­dalmi körökben megdöbv ?- nést okoztak, hiszen az atombombával kapcsolatos szörnyű tapasztalatokat nem felejtették el Japánban. A védelmi célzat hangoztatása, a nemzeti büszkeség nacio­nalista módon való ébreszt- getése, a területi revíziós igények körmönfont napi­renden tartása ugyanakkor mégsem teljesen hatástalan, s észrevehetően csökken a felfegyverzés ellenzőinek szá­ma. Mégis: az önvédelem ál­landó emlegetésének az a legfőbb oka, hogy a iapán népben immár igen mélyek a háborúellenesség gyökerei, s az sem tetszik a nagy tö­megeknek, hogy Japán vált az Egyesült Államok fő kato­na ^ szövetségesévé Ázsiában. A haladó japán erők lelep­lezik, hogy országuk mili- tarizálása része annak az általános imperialista terv­nek, amelynek értelmében az ázsiai szocialista orszá­gokat szoros támaszpont­rendszerrel akarják körül­venni. A fegyverkezés ellen Japánban újabb és úiabb tömegakciók bontakoznak ki. S ha a szamurájok hadsere­ge újjá is született — az alapvetően megváltozott vi- lágpolit;kai helyzetben. a szocializmus javára eltoló­dott erőviszonyok közepette — nem járhatják végig a régi utakat. A revansista japán körök elé gátat emelnek az ázsiai szocialista országok, a világ békeszerető népei. Horváth J. Ferenc Petőfi Sándor szülőhelye méltóan kívánja megünnepelni a költő születésének 150. évfordulóját. A jubileumi évre a nagyközség ismét szeretne városi rangra emelked­ni. Ezért nagyszabású építkezéssel formálják a község arculatát. Épül a Művelődési Központ is, amelyben négyszáz személyes kultúrterem, mozi. könyvtár kap helyet. A kultúrközpont átadását 1973. január 1-re, a jubileumi év kezdetére tervezik. Képünkön: az épülő művelődési ház. (MTI Fotó: Kozák Albert felvétele — KS) Bélyeg­gyűjtőknek MŰEMLÉKVÉDELEM A Magyar Posta április 11- én három forint névértékű bélyeggel emlékezik meg a hazai műemlékvédelem száz- esztendős munkásságáról. Az új kiadás Vas megye egyik kis falujába, Csempeszko- pácsra vezet el és az ottani XTII. század elején épült ro­mán stílusú templom bejá­ratát mutatja be. A bélyeg témájának kiválasztása jelzi, hogy régészeink a múlt ér­tékeinek megvédése érdeké­ben az ország minden részét figyelemmel kisér'k és olyan világszerte becsült eredmé­nyekkel büszkélkedhetnek, mint a középkori budai vár feltárása és helyreállítása. Az eddig végzett munka megbecsülését jelenti, hogy a százéves jubTeum akalmá- ból Budapesten tartja majd ülését az ICOMOS, az Egye­sült Nemzetek nevelésügyi szervezetéhez tartozó nem­zetközi műemlékvédelmi szö­vetség. MI VÁRHATÓ? A mozdony sorozat megje­lenését pontosan egy hónap múlva követi Janus Panno­nius emlékbélyege, ez a ki­adás március 27-én kerül forgalomba. A várakozásért gazdag kárpótlást kapnak gyűjtőink, még ebben a hó­napban megjelenik a Mars- kutatás kétértékű sorozata, amelyet a bélyegeket össze­kötő szelvényváltozatok mi­att célszerű négyes ívben megszerezni. Áprilisban a műemlékvé­delmi emlékbélyeg után hét értékből álló, agarakat ábrá­zoló sorozat megjelenésére számíthatunk, előrelátható­lag 15-én. Az Európai Sze­mészkongresszus 2 címletből álló sorozata 17-én kerül for­galomba. Labdarúgóink eredményes szereplésében bízva nyolc bélyegből álló kiadás köszönti az Európa- bajnokság résztvevőig Ez a sorozat április 29-én, a ro­mán válogatott elleni buda­pesti mérkőzés napján jele­nik meg. EREDETI VAGY MÁSOLAT? Sok gyűjtő csodálkozva ve­szi majd kezébe a lem'ngrádi Ermitázs legszebb festmé­nyeit ábrázoló szovjet soro­zat 4 kopekes értékét. A bé­lyegen Velazquez: Étkező pa­rasztok című képe látható, amelyet a Magyar Posta 1968-ban 2,50 forint névérté­kű bélyegen már bemutatott, rm'nt a budapesti Szépművé­szeti múzeumban őrzött al­kotást. Mindkét múzeum eredeti alkotással büszkélke­dik, a spanyol mester két azo­nos elnevezésű és nagyon hasonló témájú, megoldású képet festett. Az Ermitázs sorozatban többek között Murillo, Delacroix alkotásá­ban, a blokkon Van Dyck önarcképében gyönyörködhe­tünk. 12 000 ÉVES KULTÚRA Ausztráliáról közismert, hogy az első európai telepe­sek, az angol börtönök fe- gyencei alig 200 éve léptek a kontinens földjére. Keve­sen tudják, hogy e földrészen akkor 300 000 ismeretlen ere­detű bennszülött élt és még ma is, a modern városoktól csak száz kilométerre rejtő­zik az egyik legősibb embe­ri kultúra. Legalább 12 000 éve változatlanul, elzárt széoségében él a bennszü’ött művészet, amelynek titkaiba segít bepillantani az új ausztrál bélyeg. A húsz cen­tes értéken egy fára festett teknősbéka látható, a követ­kező címleten Warramunga törzsbeli férfiak tűnnek elénk gyászszertartásra kifestett testtel. Természetesen festé­ken kívül tollpihéket visel­nek díszítésként, amelyet . gyantával és vérrel ragasz- 1 tanak bőrükre. Műanyaghab, fagy ellen Az USA-ban a tavaszi fa­gyok elleni védelem céljá­ból a kiültetett palántákat műanyaghabbal fedik be. A hab anyaga a növényekre ártalmatlan, 16 óra hosszat marad a talaj felszínén, azután a meleg hatására el­oszlik. A kutatók generátor­ral fejlesztik a helyszínen a nagy térfogatú védőhabot az alapanyagból, víz hozzáadá­sával. Az eljárás jelenleg még elég költséges, ezért csak speciális, különösen ér­tékes kultúrák megvédésére gazdaságos. Mezőgazdasági oktatási létesítmény Berlinben megalapították a városi tanács mezőgazda- sági termeléssel és az élel­miszer-gazdálkodás kérdései­vel foglalkozó körzeti mező- gazdasági iskoláját. Az új oktatási intézmény a mező- gazdasági dolgozók kiképzé- * sével és továbbképzésével foglalkozik, továbbá megfe­lelő utánpótlásról gondosko­dik. A legfőbb kiképzési ága­zatok az iparszerű tej-, hús- és zöldségtermelés. Emellett továbbképzési lehetőségeket biztosítanak a dísznövény­termelésben. Évente 1500 férfi és nő vesz részt a to­vábbképző tanfolyamokon, akik kvalifikált szakembe­rekké és mesterekké válnak. A tanfolyamok résztvevői számára lehetőséget biztosí­tanak arra is, hogy felké­szüljenek a főiskolai tanul­mányok folytatására. Az iskola másik részlegé­ben három évi tanulással a fiúkat és a lányokat mező­gazdasági szakemberekké képezik. Évente körülbelül 120 fiatal kap szakmunkás­bizonyítványt. Csiperkegomba-termesztés Csehszlovákiában A csiperkegomba nagy­üzemi termesztését Cseh­szlovákiában 1948-ban ve­zették be a gottwaldovi Svit állami gazdaságban. 1961-ben Csehszlovákiában 10 tonna csiperkegombát termeltek. Az első modern termelőüzemet a Mykopro- dukta gazdaság hozta létre 1965-ben. A gombater­mesztést az utóbbi években a Csehszlovák Gombater­mesztők Egyesületének Csi­perkegomba Szakosztálya, valamint a Fogyasztási Szö­vetkezetek Országos Szövet­sége kíséri figyelemmel. A felsorolt szervezetek a legjelentősebb csiperkegom- ba-termesztők részvételével Prágában konferenciát ren­deztek. amelyen javaslatok született a csiperkegomba termesztésének fejlesztésére. Az 1975-ig terjedő terv sze­rint a tavalyi 800 tonnás termelést az ötéves terv vé­gére évi 2000—3000 tonnára kívánják emelni. A jelenlegi termelés a fo­gyasztók és a feldolgozó üzemek részéről mutatkozó keresletnek csupán egyhar- mad részét elégíti ki. A bolgár mandula Bulgáriában már jelent­keznek a mandulatermesztés első sikerei. A Pomorin kö­zelében levő kísérleti állo­máson a tízéves fákról hek­táronként 8 ezer kg mandu­lát takarítottak be. Még a legkedvezőtlenebb időjárási viszonyok mellett is hektá­ronként 2500 kg-os volt a termés. Tekintettel, hogy a világon a mandula átlagter­mése hektáronként 1200 kg, ez az eredmény igen figye­lemre méltó. Délkelet-Bulgária több ag­ráripari komplexuma az utóbbi időben erőteljesen növeli mandulaültetvényeit és egyre újabb termelési módszereket alkalmaz. Eb­ben a körzetben található az ország mandulaültetvényei­nek majdnem fele, tehát több mint 800 hektár. Az egyik gazdaság már elkezdte egy hatalmas, 2500 hektáros, manduláskert telepítését Intézkedéseket hoznak an­nak érdekében is, hogy eze­ken a hatalmas mandula­ültetvényeken a művelés minden fázisát gépesítsék. A mandula a világon az egyetlen gyümölcskultúra, amelynél a termelés minden fázisa teljes egészében gépe­síthető. A tervek szerint az elkövetkezendő 5—10 év alatt Bulgária a viláe egyik legnagyobb mandulatermelő országává válik. A mandula iránt igen nagy a kereslet a világpia­con. Európában viszont na­gyon kevés az olyan klima­tikus adottságokkal rendel­kező ország, ahol lehetőség nyílik a mandulatermelésre. A jugoszláv konzervipar fejlődése Az 1965-től 1969-ig terje­dő időszakban Franciaor­szágban a mezőgazdasági hasznosítású ingatlanok ára közel 35 százalékkal emel­kedett. 1969-ben egy hektár mezőgazdasági terület ára országos átlagban 7500 frank volt. Az országos átlagon belül természetesen vidéken­ként, hasznosítás és a föld minősége szerint, igen nagy eltérések tapasztalhatók. Az állandó rétek és legelők ára nagyjából azonos a szántó­földével. A föld árának az utóbbi években tapasztalha­tó gyors emelkedése nem kis mértékben az inflációra ve­zethető vissza. Az ezáltal teremtett „pszichológiai klí­nagy növekedés tapasztalha­tó az eper. málna, szeder, ribizli és cseresznye tartósí­tásánál. A zöldségfeldolgo­zásra ösztönzően hatott a konzerv zöldborsó, a sava­nyúkáposzta. a zöldbab és a tölteni való paprika iránt megnyilvánuló kereslet. mában” szívesen fektetik mezőgazdasági ingatlanokba a pénzt, a mezőgazdasági ingatlanok iránt a kereslet évről évre erősen növekszik. Olaszországban a mező­gazdasági ingatlanok ára 1965-től 1969-ig 54 százalék­kal, azaz évi átlagban 13,5 százalékkal emelkedett. Az erős áremelkedés oka ebben az országban is főleg a pénz vásárlóerejének a csökkené­se, de hozzájárult az ár­emelkedéshez a fokozott mértékű mezőgazdasági tá­mogatások alkalmazása, to­vábbá egyes vidékeken az erőteljes iparosítás, valamint az idegenforgalom megélén­külése. A föld ára Franciaországban és Olaszországban Jugoszláviában az elmúlt években rendszeresen emel­kedik a feldolgozott zöldség- és gyümölcsmennyiség. Az 1967—1970-es években a tar­tósító ipar termelését 76 százalékkal emelte. A kon­zervipar tervét tavaly is je­lentősen túlteljesítette. Igen

Next

/
Thumbnails
Contents