Szolnok Megyei Néplap, 1972. március (23. évfolyam, 52-77. szám)

1972-03-22 / 69. szám

1972. március 22. SZOLNOK HEGYEI NtPVAf 3 Új feladatok, új stilus Nem múlik el nap, hogy ne kerülne szóba az építőipar. Érthető is, hiszen mindennapi életünkben, egyéni-családi terveink ala­kításában is részük van az építőknek. Sok tízezren vár­ják az új lakásokat, óvodá­kat, iskolákat, kórházakat, üzleteket, kultúrtermeket, sportcsarnokokat, és szinte vég nélkül lehetne sorolni azt az ezernyi szálat, amely érdeklődésünket mindenna­pivá teszi az építőiparral szemben. Érthető, hogy a sok jogos dicséret mellett sok jogos bírálat is éri őket, s a beruházások koncentrá­lása, átcsoportosítása bizony újabb nehéz feladatokat ró legfontosabb iparágaink egyikére — az építőiparra. A feladatokkal együtt nö­vekednek a gondok, problé­mák is. Most valóban min­den tudásra, erőre szükség van, hogy előbbre léphes­sünk. És összefogásra. Az építőipar minden területén a tervezéstől az átadásig a gazdasági, politikai és tár­sadalmi vezetőktől a kétkezi munkásig mindenkinek a legtöbbet, legjobbat, legcél­szerűbbet kell tennie. Pár­tunk jól isrr. erve az építőipar helyzetét, gondjait most is a gazdasági munka segíté­sén, előbbre vitelén mun­kálkodik. Az elmúlt év no­vember 22. napján pártunk Központi Bizottságnak tit­kársága „Az építőipari párt- szervezetek gazdasági haté­konyság növelése érdekében végzett politikai munkáról” hozott határozatot. A tit­kárság a fővárosi, a Bara­nya, a Hajdú-Bihar és Szol­nok megyei tapasztalatok alapján hozta határozatát. Nos, megyénkben ennek alapján készülnek most az építőipari, az épí­téssel foglalkozó vállalatok, szövetkezetek, tsz-ek a ha­tározat gyakorlati végrehaj­tásához. A jelenlegi helyzet, a gondok, feladatok felmé­résével intézkedések meg­hozatalával. Tulajdonképpen a „hogyan továbbról” dön­tött tegnap Szolnokon a megyei pártbizottság szék­házában az az építésügyi aktívaülés, amelyen me­gyénk építőiparának párttit­kárai, szakszervezeti és KISZ-titkárai, a kommunis­ta gazdaságvezetők voltak jelen. Nyilvánvaló, hogy az építőipar munkája, eredmé­nyei, vagy éppen gyenge­ségei politikai célkitűzésein­ket, gazdaságpolitikai cél­jaink megvalósítását közvet­lenül befolyásolják. Egysze­rűbben fogalmazva; az épí­tőipar helyzete, munkája fontos politikai ügy. Már­pedig ha az, akkor az előbb- relépésben a kommunisták­nak kell élenjárniuk, s a megoldásban utat mutat­niuk. Az elmúlt hat évben me­gyénkben 17 800 új lakás épült, 70 iskolai tanterem, 23 kilométer közút, 34 km szennyvízcsatorna, 53 km gázvezeték, 160 km vízveze­ték. Közel 34 ezer szarvas- marha, 60 ezer sertés férő­helyet, 120 ezer négyzetmé­ter baromfi férőhelyet, 5700 vagon tárolókapacitást készítettek el építőink. Ezek­nek az eredményeknek ré­szesei, élenjáró részesei vol­tak az iparágban dolgozó kommunisták. Most pedig az újabb feladatok megoldásá­ból ismét részt kérnek és vállalnak. Az új gazdaság- irányításban egyik legfőbb gondot okozó probléma, hogy az építőiparban nincs meg a kereslet-kínálat egyensú­lya. Ez is szükségessé teszi annak a határozott kimon­dását, hogy minden építő­ipari szervezet fejlesztése szükséges. Az állami és szö­vetkezeti építőipar mellett szükséges a tanácsi költség- vetési szervek fejlesztése is úgy, hogy az eddigi fenntar­tási és felújítási munkákon túl iskolák és egyéb épüle­tek kivitelezésében is részt vegyenek. Ugyanilyen meg­gondolások alapján a mos­tani öt termelőszövekezeti építő vállalatot, a mezőgaz­dasági szövetkezetek építési részlegeit is tovább kell fej­leszteni. Av. építőipar élenjáró kommunistáinak az új fel adatokhoz új munkastílust kell alkalmazniuk. Meg kell találniuk azokat az okokat, amelyek a nagy hatékony­ságú, korszerű munkaszerve­zési módszerek alkalmazá­sát akadályozzák. Az üzem és munkaszervezés korsze­rűsítésében előbbre kell lép­ni. A szocialista munkaver­senyben előtérbe kell he­lyezni az építkezések meg­gyorsítását, a gazdaságosság növelését, a minőség javítá­sát. A munkaverseny így hatékonyan segítheti az Új, fejlettebb gazdasági munkát. És mindehhez az új felada­tokhoz hozzá lehet tenni azokat a tényezőket, ame­lyek eddig is nehezítették a politikai és végső soron a gazdasági munkát. Mert tény, hogy az építők gaz­dasági központjaitól sok-sok munkahely távol esik, s eze­ken a helyeken kevés gya­korlati segítséget, lendítőerőt kapnak a dolgozók. A párt- szervezetek sok helyen még szinte elvesznek a napi ezer­nyi gondban, feladatban, nem jut idejük az átfogó gazdaságpolitikai kérdésekre. A feladatok világosan kí­nálják a megoldás útját is. A munkahelyekre, az épít­kezések helyére kell össz­pontosítani a politikai mun­kát, s ebben az ott dolgozó kommunistákra lehet számí­tani. A párt és társadalmi szervek vezetőinek a válla­laton belüli közfigyelmet az építéshelyekre kell irányíta­niuk. A* új stílust kibonta­kozásának útja a munkahe­lyeken kezdődjék. Az építő­iparra hozott határozatok megvalósulásának ez az alapfeltétele. És csakis ez lehet biztosítéka, hogy min­dennapi ainkban egyre in­kább büszkén és elégedet­ten szóljunk az építőiparról. E. Gy. Nyereségrészesedés a MEZŐGÉP-nél és a Hűtőgépgyárban Tegnap jó ünnepük volt a szolnoki MEZŐGÉP Vál­lalat három gyára dolgozói­nak. Ezen a napon fizették ki ugyanis az 1971. év ered­ményes munkájáért a nye­reségrészesedést. A részese­dés vállalati átlaga 13 napi fizetésnek felel meg. Ter­mészetesen úgy, hogy év közben nyereség előleget fi­zettek a dolgozóknak, alkal­mazottaknak, s a törvényes rendelkezések szerint bér­emeléseket is hajtottak vég­re mind munkás, mind pe­dig alkalmazotti kategóriák­ban. A szolnoki MEZŐGÉP há­rom gyára közül a tószegi fizetett a legtöbb nyereség- részesedést, 17 napnak meg­felelő bérösszeget. A szolno­ki gyáregységben és a vál­lalat központi gyárában 13 napi fizetésnek megfelelő pénzt osztottak. A nyereség- részesedést differenciáltan fizették, jutalmat adtak a legjobbaknak és hűségjutal­mat a sok éve kitartóknak. A MEZŐGÉP szolnoki gyárában azt is elmondták, hogy az 1971. évi részesedé­si alap terhére tavaly 130 ezer forintot adtak a dolgo­zók lakásépítésének támoga­tására. Tegnap több mint ezer ember pénzes borítékkal ke- zében-zsebében távozott a MEZŐGÉP gyáraiból. A központban kis ünnepség is volt. A Tanácsköztársaság évfordulójára emlékeztek. Molnár János igazgatótól azt is megtudtuk, hogy a vállalat tavalyi eredményei alapján elérte a kiváló vál­lalat szintet. Nagyon remé­lik, hogy a munka ünnepén már ennek is örülhetnek. — sj — Ma viszont a hűtőgépgyár dolgozóinak van jó ünnepük. A gyárban ma fizetik az 1971-es évi munkáért a nye­reségrészesedést. Átlagosan 16.2 napi fizetésnek megfe­lelő pénzt kapnak a dolgo­zók, vagyis 7 millió 250 ezer forintot. A gyár tavaly ismét to­vább növelte termelését, összesen 1 milliárd 850 mil­lió forint termelési értéket állítottak elő. Termékeik je­lentős részét exportálták. Az elmúlt év sikeres mun­kájának eredménye a Hűtő­gépgyár mai ünnepe. A nyereség kifizetésén túl tavaly a vállalat 2 millió 042 ezer forintot fizetett ki törzsgárda tagjainak. Mint­egy másfél millió forintot pedig a dolgozók lakásépí­tésének és lakásvásárlásának segítésére fordítottak. Mind­ezt a részesedési alap ter­hére. Túrkevén az AFIT XVII. sz. Autójavító Vállalatnál a tehergépkocsik alvázát tisz­títják, fürdetik. _ nzs _ Z sákutcában Örökzöld téma, még halvány reményekkel a zöldségtermesztés 1. Yélemem ek Gépesített n igyüzemű szőlőművelés a Jászsági Állami Gazdaságban; pneumatikus gép végzi a szőlősorok teljes kinyitását Nyolegyermekes munkás­feleség a szolnoki Ságvári körúton, reggel fél hét kö­rül. kosárral kezében. — Ebbe már bele kell őszülni. Száz forinttal ki se mehet az ember a piacra. Nádas Gáspár, a Mezőgaz­dasági és Élelmezésügyi Mi­nisztérium pártbizottságának titkára; — Budapest és még né­hány nagyobb magyar város már importzöldséget eszik. Bereczki Lajos a szolnoki tsz-szövetség titkára: — Cukorrépát és zöldséget is akarnak termelni a szö­vetkezetek. De olyan közgaz­dasági környezetben, ahol ezek az ágazatok a helyükön vannak. Tudomásul kell ven­ni, a gazdaságok legfeljebb néhány esztendeig tudnak el­viselni gazdaságtalan ágaza­tot Csikós Ferenc, a jászfény- szarui Béke Tsz elnöke: — Négyszáz hold kertésze­tünk lesz az idén. Száz hold­dal is több lehetett volna. Lenne is, aki csinálja. De megvan kötve a kezünk. — Nálunk, az évenként kifize­tett jövedelem 17.8 millió forint. Ez csak 2 százalékkal növekedhet évente, mert kü­lönben jön a büntetőadózás. A traktorosoknak, a tehené­szeknek is kell fizetni. Mit csinál ilyenkor a vezetőség? Csökkenti a munkabérigé­nyes kertészetet 2 Fénykép * ■ valóságról Mi történt hazánk, Szolnok megye zöldségtermesztésével és ellátásával? Első a termelés. Fogyasztani csak abból tudunk, ami megte­rem. Szolnok megyében nagy hagyománya sosem volt ennek a kultúrának. Táj ónként azonban igen. A Jászságban, a homokos Tiszazugban, az öntözővizet biz­tosítani tudó Tisza-mentón már régen kialakultak a kisüzemi kertészetek. — A kollektivizálás dtán a §0-es évek közepéig a nagyüzemekben is szépen feljö­vőben volt ez az ágazat. — Dr. Csizmás Sándor, a Szolnok me­gyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya csoport- vezetője szerint: — A statisztika arról vall, hogy 1967-ben értük el a csúcsot. Ak­kor a termelőszövetkezetekben és az állami gazdaságokban — több mint 15 ezer hold zöldség­termő területet tartottunk nyil­ván. Tavaly már csak 9600 hol­dat. s bár még senki nem tud­ja pontosan előre megmondani, azt hiszem, az idén is ekörül lesz. Sőt. jó, ha ennyi meglesz. A valóság tehát az, hogy 1967 óta a termelőszövetkezetekben 45. az állami gazdaságokban pe­dig 75 százalékkal apadt a zöld­ségtermesztés. Magyarázat? Sok minden. A I zöldségtermesztés jelenleg még hazánkban ninés gépesítve. A n a *?vü remekben uralkodó — a technika. A zöldségtermesztés megmaradt kisüzeminek. Feszí­tett az ellentmondás. A hazai pAnovírtósnait eddig alig volt rá gondia. Maradt tehát az élőmunka. -* Maradt, ameddig maradt A vi­dék iparosítása kihúzta a talajt e gyakorlat alól. — Különösen Szolnok és Törökszentmiklós körül nagy az ipari munkaerő­vonzás. Ismét dr. Csizmás Sán­dor a tanú: — Készt vettem a törökszent­miklósi Aranykalász Tsz szaná­lásában. Ott tapasztaltam a kö­vetkezőt. Néhány esztendővel ez­előtt még könnyedén tudott hét­száz, sőt kilencszáz embert is toborozni szüret idejére a tsz. Ma már nagynehezen szed ösz- sze s ázöt-en. legfellebb kétszáz embert. Vagy kertész-szövetke­zet ez is, s mindössze hatvan­három tagú kertészeti brigádja van. Mit csinálhat ilyen helyzet­ben a szövetkezet? Most már számolnak a tsz-ek az iskolák segítésére az őszi zöldségbetaka­rításban. Enélkül még ott se lennénk, ahol vagyunk. Ám hosz- szú távon erre biztonságosan nem alapozhat egy gazdaság sem. A két tsz-szövetség küldött- értekezletén is téma volt a zöld­ségtermesztés. Csáki István, a megyei pártbizottság első titká­ra is szóba hozta. Mégpedig azt a gondolatot forszírozta; — Az utóbbi pár évben a szö­vetkezetek nagyon gyorsan szét­verték a hagyományos munka- szervezeteket. Arra gondolok, hogy korábban kialakult a ré- sz.esművelési rendszer, amikor családtagoknak, gyári munká­soknak kimérték művelésre a munkaigényes kultúrákat. Aztán észrevettük, hogy ez idejétmúlt, nagyüzemhez nem illő ellárás. Valóban az, de ha szükség van rá, ne féljünk tőle. Sürgősen vissza kell állítani ezeket a szer­vezeteket. mindaddig, — amíg szükségesek, — márpedig most azok. várnak és állami dotációra. Tulajdonképpen nyitott ka­pukat döngetnek. De Deák István a Bács megyei, laki­telki Szikra Tsz elnöke rossz hírekkel jött nemrég Szol­nokra. — Már azt tapasztaljuk, hogy az állami támogatásra lecsap a konzervipar, s nem tudom, mi jut majd a terme­lőknek A kétmilliárd forint hatalmas pénz, de csak 33 ezer hektár zöldségtermesztő terület korszerűsítésére ele­gendő, holott 132 ezer hek­tár a^ja az ország zöldség­ellátását. A megyében jobb az eliátáo A kormány* program A gabona- és húsprogram után van zöldségprogram. Hivatalosan talán nem is az. de az államigazgatási intéz­ményekben ilyen címen fut a Minisztertanács tavaly de­cemberi 204.3 1971-es határo­zata. Ez rögzíti az ország zöldségellátásának javításá­ra, a zöldségtermesztés fej­lesztésére kimondott kötele­zettségeket. Alkotói sem vár­ták hogy egyik napról a másikra gyökeres változással jár. — A zöldségtermesztés hosszú előkészületekkel jár. A kormányprogram is a jö­vő évtől érezteti majd hatá­sát Az már világos: a zöld­ségtermesztéshez pénz kell. gép kell, gépesíthető fajta kell. Tervek szerint kétmilliárd forintot biztosítanak 1975-ig a zöldségtermesztés korsze­rűsítésére. — A pénzt nem akarják szétszórni, hanem a legmegfelelőbb helyekre adják a segítséget. Elgondo­lás szerint zöldségtermesztő modellgazdaságok, alapüze­mek kistafirungozása a cél. Még nincs döntés. Szolnok megyében e pillanatban min­den arra vall, hogy két ilyen üzem lesz. A megyében nagy a vára­kozás. A kormány felemelte a zöldség felvásárlási árát. A kertészetre azonban nagy befektetés kell. éppen a szóbanforgó szövetkezetek­nek nincs tőkéjük, hitelre A zöldségtermű terület csők- kenése önmagában még nem jelentené az ellátás rosszabbo­dását. — Am a hozamok nem emelkedtek olyan arányban, — ahogy a terület fogyott. Ami Szolnok me&ye ellátását illeti: még istenes is a helyzet. Tava­lyi, időszaki adat szerint a búr- gonya ára 11.7, a zöldségé 12.5. a gyümölcsé 24.8 százalékkal nőtt egy év alatt. Az alföldi me» gyékben Hajdúban alacsonyab­bak. Bács-Kiskunban azonosak. Csongrád és Békés megyében magasabbak voltak a zöldség ár­emelkedések. Holott történetesen Csongrád megye jóval több zöld­séget termel. Am ahogy a jászfényszarui zöldség is eljut Tatabányára, a csongrádi is Szolnokra. A szol­noki MÉK nagyon hálás szolgá­latot tett tavaly a termelőknek is, a fogyasztóknak is. Mindösz- sze 1.7 százalékos nyereség- kulccsal dolgozott és ‘sgszövot- kezetei vannak — Csongrádban- Szabolcsban. Bács-Kiskunban, Hajdú megyében is. így juttatja él az ottani zöldárut a megyébe. Tavaly a Szolnok megyei MFK majd négyezer vagon árut for­galmazott. Nvolcvan saját bolt­ja, vagy bizományosa van a megyében. A zöldségárak egyéb­ként majdnem azonos arányban emelkednek, vagy csökkennek, azzal összefüggésben, hol, meny­nyi közületi bolt van. A megyében félezer üzletben árusítanak zöldséget, ebből két­százötvenhat szaküzlet. A terme­lőszövetkezetek ktlencvennvolc. az AFÉSZ-ek 113, a -MÉK 45 szaküzletet tart fenn. A legtöbb zö’dségüzlet Szolnokon van 34. a legkevesebb Túrkevén. mind­össze 6. Karcagon is csak 14. Jászberényben. Mezőtúron 21—21 zöldségüzlet árusít. Kiforróban A megyei zöldségtermesz­tési program készül. Magá­ban foglalja a modellüzemek megteremtését, a komplex gépesítést, az új fajtákat, a technológiai módokat, a köz- gazdasági környezet változ­tatását. Még minden prog­ram megvalósult ebben az országban. Bizonvos. hogy már a jövő évtől a zöldség­ellátásban is egészen más lesz a helyzet. S mire számolhatunk az idén? Senki nem merne jó­solni. Az azonban bizonyos­nak tűnik: 1<»72 m»g koránt­sem a zöldsésfoovasztók in­kább a kofák örömévé lesz. Borzák Lajos

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents