Szolnok Megyei Néplap, 1972. március (23. évfolyam, 52-77. szám)
1972-03-19 / 67. szám
1972. március IS. SZOLNOK MEGTBf StPLAP 3 Balra: Tetík a sabot a mezöhéki Táncsics Tsz-ben Jobbra: A mezőtúri Magyar—Mongol Barátság Tsz-ben vetésre készítik elő a talajt Lent: A cibakház! Vörös Csillag Tsz kertészetében melegágyakat készítenek és vetik a dohánymagokat Á kisüzemekben dolgozók élet- és munkaköíülményei nek javításáért A pártdemokrácia éltető levegője Tapaszthatok a mezőtúri Magyar—Mongol Barátság Tsz-ben A megalakulását követő másfél évtized alatt legeredményesebb esztendejét zárta tavaly a Jászberény városi szakmaközi bizottság. 1959-ben alakult azzal a céllal, hogy segítse azokban a kis üzemekben dolgozók élet- és munkakörülményeinek javítását amelyekben nincs szakszervezeti bizottság. Feladata később a szakmaközi nyugdíjasok és az üzemen kívüli szórványtagság szervezeti életének kialakításával és irányításával bővült. Jelenleg a város területén működő 11 szb nélküli kisüzem mintegy kétszáz dolgozójának és kétszáznegyven nyugdíjas érdekeit képviseli. A bizottság tavaly a város- politikai feladatok végrehajtásának segítésén belül rendszeresen vizsgálta a város szociális, kulturális és egészségügyi helyzetét, a lakossági szolgáltatások biztosítását. Munkáját a szociális, a nyugdíj előkészítő és a munka- védelmi albizottság segítette. Szervezés során a nyugdíjasok részt vettek számos politikai és gazdasági ak-ió lebonyolításában, a különböző társadalmi ünnepségek megszervezésében. A tapasztalatok összegezése után a szakmaközi bizottság több évre szóló munkatervet készített. A terv meg-, beszélésén — amelyen részt- vett Árvái István, az SZMT vezető titkára — a korábban végzett felmérések alapján Ismertették, hogy a városban több száz ember dolgozik olyan kisüzemben, ahol nincs szb és ahová nehezen, vagy késve jutnak el a fontosabb határozatok. Szó esett a megbeszélésen arról is, hogy a jövőben fokozni kell a kereskedelemben a balesetvédelmi előírások betartásának ellenőrzését, a város fejlesztésével kapcsolatos társadalmi akciókat. Új cukorréoa fajták nagyüzemi szaporítása A cukorrépa termelői árának felemelése és a mező- gazdasági nagyüzemek részére gépesítés céljából meghirdetett hitelakció sokat javít a cukorrépa termesztési felételein. Az intézkedések azonban nem lennének igazán hatékonyak, korszerű, új fajták alkalmazása nélkül, A sopronhorpácsi kutató intézetben több évtizede folytatnak kísérleteket új, korszerű cukorrépa fajták nemesítésével. Hosszú kísérletsorozat eredményeként gazdaságos, bőven termő fajtákat adtak a népgazdaságnak. Az úgynevezett Beta Poly m/102-es és a Beta Poly k/46-os fajták az idei tavaszon már huszonötezer holdon kerülnek földbe, s ezzel tulajdonképpen megkezdődik nagyüzemi szaporításuk. Az m/102-és fajta egymagvú, egycsírájú, s ezért különösen alkalmas a rendkívüli fáradságos kézimunkát helyettesítő gépi egyelés bevezetésére. Az új fajták alkalmazásával a cukortermelés öt százalékkal növelhető. Pártunkban a demokrácia és a centralizmus kölcsönhatásban van, együttesen kell, hogy érvényesüljön. A szervezeti szabályzat értelmében a párttagok joga, hogy résztvegyenek a politika kialakításában, a döntések előkészítésében és véleményt nyilvánítsanak a határozathozatal előtt. Am a döntések után már nem lehet vita, minden párttagnak kötelessége, hogy képességei, legjobb tudása szerint részt vegyen a határozatok végrehajtásában., A pártdemokrácia a X kongresszus után tovább szélesedett, a módosított szervezeti szabályzat növelte a párttagság jogait. A pártvezetőségeken nagyon sok múlik, hogy milyen lehetőségeket biztosítanak a jogok gyakorlására. Legutóbb a mezőtúri városi párt-végrehajtó bizottság számoltatta be a helyi Magyar—Mongol Barátság Tsz pártvezetőségét a pártdemokrácia fejlesztésére hozott párthatározat végrehajtásáról. A közös összefogásért Ez a szövetkezet 10 ezer holdas gazdaság a város határában. Egy évvel ezelőtt egyesült a gyenge adottságú, sók bajjal küzdő Űj Reménységgel. A megnövekedett gazdaságnak ötszáznegyven tagja van, közülük százharmincán párttagok. Hatalmas erő ez, ha összefognak. Az egy év eredményei pozitívak. A pártszervezet, a tsz kommunistái sokat tettek azért, hogy a szövetkezet tagjai eggyé forrjanak. A politikai munka hatását gazdasági eredmények is igazolják. A héttagú pártvezetőségben tevékenykedők egyformán felelősek a nagy létszámú alapszervezet munkájáért. A reszortfelelősök munkaterv szerint, önállóan dolgoznak. Időnként számot adnak munkájukról, a pártvezetőség és a taggyűlés előtt beszámolnak tevékenységükről. A tizenegy pártcsoportot a pártvezetőség határozatairól, állásfoglalásairól havonta tájékoztatják, időnként a pártvezetőségi tagok, máskor a bizalmiak útján. Ezek a beszélgetések aktívak, ap árt- tagok véleményt nyilvánítanak, s a közös gondok megoldására hasznos javaslatokat tesznek. A pártvezetőség kéthetenként ülésezik, s megvitatja a pártcsoportülésen elhangzott javaslatokat is. Érdemi viták A tájékoztatás fontos eleme az érdemi vitáknak, a párttagtság vélemény-nyilvánításának. A vezetőség gondoskodik róla, hogy a kommunisták kellő időben megismerjék a taggyűlés napirendjeit. Legutóbb ezért is lehetett aktív az éves gazdasági terv megtárgyalása. A párt- és gazdasági vezetőség számos, jól felhasználható javaslatot kapott A pártvezetőség tehát igyekszik a közös feladatok megoldásába bevonni a párttagságot A pártcsoportok — mint legkisebb sejtek — sokat tehetnek a jó munkahelyi légkör kialakításáért, a pártonkívüliek tájékoztatásáért és neveléséért A pártdemokrácia éltető eleme a szövetkezeti demokráciának is. A pártszervezet, ösztönzi a gazdaság vezetőségét, hogy a szövetkezet tagjai megismerjék a gazdaság feladatait és arra serkenti az embereket, vegyenek részt azok megvalósításában. A kommunista szakvezetők politikai tevékenységét is számonkéri a pártvezetőség. Időnként beszámoltatja őket arról is: hogyan foglalkoznak az emberek nevelésével, kellően tájékoztatják-e őket. Munkastílusukhoz tartozik, hogy értékelik a kommunista gazdaságvezetők munkáját, egyéni magatartását, a szövetkezeti tagokhoz való viszonyát. Nem a gazdaságvezetők ellen, hanem egyéni fogyatékosságuk ellen lépnek fel. Esetenként azonban egyesek személyes sértésnek veszik a segítő szándékú bírálatot. Pedig a párttagság igényli ezt. A káder- és személyzeti munka megjavítását az éves beszámoló taggyűlésen is sürgették. Többen szóvátették: a párt- szervezet fokozottabban éljen hatáskörével. Jogok és k öíelesüégek A pártdemokrácia — a városi párt vb is megállapította — sokat fejlődött a tsz- ben. Esetenként azonban ellentmondással is találkoznak. Akadnak, akik olyan nézeteket is vallanak: „csak akkor javasoljon, l?a az eredetinél jobbat tud mondani.” Mások: „Csak akkor bíráljon, ha a hiba kijavításának módjáról is beszél.” A pártvezetőség visszautasítja e helytelen nézeteket, melyek alkalmasak arra, hogy a szabad vélemény-nyilvánítástól fosszák meg a kommunistákat Akadnak olyanok is, akik megfeledkeznek a jogok és kötelességek összefüggéséről. A jog a kötelességgel együtt jár. Nem elegendő a határozat megszavazása, annak végrehajtásában is részt kell venni. A párttagoknak a munkában és magánéletében is a párt politikáját kell képviselniük. A tsz-ben többször előfordult, hogy a kényes kérdések mellett nem állnak ki. Megszavazzák a közös vagyon védelmét de egyesek eltűrik, hogy szemük előtt dézsmálják a szövetkezet vagyonát A ga?da fogán A pártvezetőségben 65, a gazdasági vezetőségben 70 százalék a fizikai dolgozók aránya. Vannak olyan szakvezetők, akik kétségbe vonják a fizikaki dolgozók véleményének helyességét Mondván: „mit értenek a 10 ezer holdas gazdaság ügyeihez, érdemben nem tudnak beleszólni.” Arról megfeledkeznek, hogy a fizikai dolgozók a gazda- és választott vezetőségi tag jogán döntenek. Az ilyen nézetek ellen nemcsak a párt- vezetőségnek, hanem a kommunista gazdaság vezetőségnek is küzdeniük kell. A Magyar—Mongol Barátság Tsz-ben pár évvel ezelőtt, főként a függetlenített vezetők hallatták hangjukat a taggyűléseken. A változás azóta számottevő. A szervezeti szabályzatban rögzített jogokkal, lehetőségekkel azonban jobban is lehetne élni, de a kötelességek teljesítését is fokozottabban kellene számonkérni. A pártvezetőség helyesen látja feladatát: nagyobb gondot akar fordítani a tájékoztatásra, a szervezeti szabályzat és a gazdaság alapszabályának tudatosítására. A gazdasági átszervezés után napirendre került a párt- szervezet decentralizálása is. A városi párt vb e kérdésekben megfelelő határozatot hozott. — m. I, — Már megint gazdagok vagyunk Sorozat lesz lassan ebből az egy panaszos levélből kikerekedett témának. Március nyolcadikán írtunk róla, hogy hiába talpal Mezőtúron K. Gyula olvasónk, ag- ronómus feleségét nem hajlandó alkalmazni egy termelőszövetkezet sem. Már másnap levelet hozott a posta. A Jászságból írta egy agronómus, aki részesművelő kertészként kénytelen dolgozni. Március nyolcadikán K. Gyula panaszát felvetve azt írtam: „Már csak. arra lennék kíváncsi, hány helyen, hány szakember helyén dolgozik képzetlen, vagy kevésbé képzett ember.” És március 11-én ezt: „A megszerzett szaktudás társadalmi tulajdon?... Becsüljék meg jobban a szövetkezetekben a szaktudást, dolgoztassanak olyan embereket a vezető posztokon, akik ésszel, szívvel egyaránt akarnak, tudnak dolgozni.” Telefonon szóltak a megyei tanács rre- zőgazdasági és élelmezésügyi osztályáról másnap. Menjek csak, adnak olyan adatokat, amelyeken gondolkozhat sok szövetkezeti vezető, szövetkezeti gazda. Elmentem, s jegyeztem a számokat, a százalékokat. Csak ízelítőt ^dok belőle: A megye termelőszövetkezeteiben a vezetésben, irányításban foglalkoztatottak 56,3 százalékának van válamilyen szakmai (de nem biztos, hogy a kívánt és az előírt) képesítése. A főmezőgazdászok 63,2, a fő- állatteny észtők 60,7, a £öir érnökök 36,4, a főkönyvelők 16,3 százalékának van meg a kívánt képesítése. Most még egy adatsor: A főállattenyésztők közül 7,4, a főkönyvelőkből 25, a főmérnökök közül pedig 26,9 százaléknak mindössze nyolc általános, illetve ennél is kevesebb iskolai végzettsége van. Megdöbbentem. Nem maradtam azért a számok, a százalékok bűvöletében. Azt sem mondom, hogy essünk a ló másik oldalára, s ki a tapasztalt, sok nehéz időket megért, tanulatlan emberekkel a vezetésből, irányításból. De azt is tudom, a ml szövetkezeteink vannak olyan helyzetben, hogy emberségesen, erkölcsileg-anyagilag néhány év alatt rendbe tudnák hozni ezt a dolgot. Az élet is ezt követeli tőlük. A saját magúit, s a fiatal mezőgazdasági értelmiség érdeke, s a megújhodó tudomány miatt is. Lépést tartani a világ dolgaival. És tanulni küldeni a tehetséges, még fiatal parasztembereket. És bizalommal fogadni a kevés gyakorlatú, de képzett, egyetemet, főiskolát végzett fiatalokat. Ki kezdje, kivel kezdje, hogyan? Cibakházán a Vörös Csillagban. Tószegen a Dózsában van már erre is példa. Sajnos a megyei tanács kevés ilyen jó példát tud most még mondani. Éppen ezért igazat ad: gazdagok vagyunk. Talán tékozlók is szellemi értékeinkkel! sóskúti —
