Szolnok Megyei Néplap, 1972. március (23. évfolyam, 52-77. szám)

1972-03-17 / 65. szám

4 «ÍOI.NOK ME«VEI NÉPLAP 1972. március 17. TAVASZI CSENDÉLET SZOLNOKON Nemzetközi megértésre - nevelés a hazai iskolákban Az ENSZ nevelésügyi in­tézménye, az UNESCO csak* nem 20 esztendővel ezelőtt indította ei a „Nemzetközi megértésre-nevelés” elneve­zésű pedagógiai kísérletet Jelenleg 50 ország több mint ezer oktatási intézményében valósítják meg az UNESCO nevelési programját Ha­zánkban eddig 26 intézmény Vesz részt az úgynevezett asszociált iskolák tevékeny­ségében. Budapesten tíz, vidéken pedig 16 gimnáziumban foglalkoznak tervszerűen a nemzetköziség elmélyítésé­vel, A középiskolákon kívül is egyre több, hasonló mód­szerrel működő UNESCO kör .létesült az egyetemeken és újabban a művelődési házakban. Egy évvel ez­előtt négy nemzetiségi — egy-egy szerb-horvát né­met szlovák és román isko­la — is csatakozott az UNESCO programhoz. Az asszociált iskolák fel­adatai közé tartozik az ENSZ intézményeinek és azok tevékenységének meg­ismertetése, valamint az em­beri jogok kérdéseinek meg­világítása. A legfontosabb célt: más népek életének és kultúrájának megismerteté­sét számos, hatékony mód­szerrel valósítják meg. A nyelvtanuló^ önmagában is jó lehetőséget biztosít erre, emellett a földrajz, a tör­ténelem, az irodalom és a zene tanítását is ezen az alapon végzik. A tanítási órán kívüli tevékenység: szakköri munka, levelezés, élménybeszámolók, hasonló­képpen aktivizálják a diáko­kat Az iskolák fontos tevé­kenysége közé tartozik a diákcsere: a személyes uta­zások elmélyítik a tanítás elméleti munkáját. Különö­sen a francia UNESCO klubokkal épültek ki jó kapcsolatok: az utóbbi évek Rövidesen Magyarországra érkezik az Észt Szovjet Szo­cialista Köztársaság Vörös Zászló-renddel kitüntetett Vanemuine Állami Akadé­miai Színháza. A tartui együttes tavaly a Szovjet­unióban megrendezett Ma­gyar Színművészeti Fesztivá­lon az MNK Művelődésügyi Minisztériuma első díját kap­során tíz francia diákcsoport látogatott Magyarországra és kilenc alkalommal utaz­tak magyar középiskolások francia városokba. Az idei első külföldi Csoport már­ciusban egy osztrák UNES- CO-diákküldöttség volt, a nyárra a magyar iskolák és UNESCO-körök több szov­jet, francia, szlovák, lengyel és olasz diákot várnak. Rendszeresen találkoznak egymással az UNESCO isko­lák tanárai is. Legutóbb 20 tagú dán pedagógus-küldött­ség tanulmányozta a ma­gyar asszociált iskolák te­vékenységét, ezt megelőzően csehszlovák delegáció láto­gatott- hasonló céllal Ma­gyarországra, ta Madách Imre Az ember tragédiájának színreviteléért. Észt vendégeink három elő­adást tartanak Budapesten: március 21-én -s 23-án Az ember tragédiáját, március 22-én pedig az észt Juhan Smuul: A kapitány című zenés szín játékát adják elő a Thália Színházban. „ Kell a jó könyv“ Eddig 80 000 versenvxő nevezett be az MSZttT olvasópályázatára Az elmúlt hónapokban 80 000-re nőtt a „Kell a jó könyv" mozgalomban rész­vevők tábora. A Magyar— Szovjet baráti Társaság ta­valy októberben meghirde­teti 1 éves olvasópályázatára eddig zömmel munkásfiata­lok, diákok neveztek be, — mondották el csütörtökön a Barátság Házában, ahol az olvasópályázat országos szer­vező bizottsága összegezte az eddigi tapasztalatokat és a további terveket. A nagy érdeklődésre való tekintettel a könyvtárak kü­lön polcokat rendeztek be az akcióban „részvevő” 43 szov­jet könyv számára; kézről- kézre járnak az orosz klasz- szikusok művei és a mai szovjet szépirodalom reme­kei. A szovjet írók műveit népszerűsítő akció egyre inkább kibontakozik a mun­kahelyeken, elsősorban a szocialista brigádok körében. A Ganz Villamossági Művek felhívására országszerte sok­száz szocialista brigád ik­tatta kulturális felajánlásai közé a vetélkedőben való részvételt. A tervek szerint az Európa Könyvkiadó a közeljövőben 9 javasolt művet ad ki. Az Irodalmi Színpad premierre készül; áprilisban szovjet szépirodalmi összeállítást mutat be, amelyet a fővá­rosban, majd vidéken is mű­sorra tűznek. A filmszínhá­zak áprilistól tíz nagysikerű szovjet filmalkotást mutat­nak be. A hivatalban jóbb Az egyik detroiti üzemben közvéleménykutatást tar­tottak a dolgozók körében: kívánják-e a munkaidő to­vábbi csökkentését? A meg­lepő válasz ez volt: „Nem! Nem akarunk több szabad­időt, mert akkor otthon kel­lene dolgoznunk — méghoz­zá feleségünk állandó fel­ügyelete mellett” Észt színház hazánkban Nemes György: Dávid és Klotild 26. Vakarni kezdte ehanya­golt üstökét. Ügy nézegetett bennünket gusztálva. Vállam megreszketett Láttam a Kloté is. Szeret­tünk volna elfutni, de nem tudtunk. Károly bácsi erő­sen markolta a vállunkat Ki akartam szabadítani magam a kezéből, de nem tudtam. Láttam, Klót is vergődik nagy keze között Hogy lehet egy öreg ember­nek ilyen erős markolása? De végre mégis sikerült ki­bújnom a kezéből, Klotnak is. Futni kezdtünk a házunk felé. Károly bácsi szava utá­nunk szállt: — Majd fölszállok egy­szer oda a magasba. Ha öreg vagyok is, fel tudok mászni. Aztán megnézem magmnak az én két kis kecskegidámat. Levette fejéről a szalma­kalapját. Azzal integetett, és nevetett. Halálos félelemben estünk be a kertkapun. Honnan tudhatja vajon Károly bácsi a mi titkun­kat? Kitől? Ki láthatott bennünket? Hát egyáltalán elképzelhető, hogy valaki látott bennünket? Elbújtunk a ház mögött. Szinte lezuhantunk a földre. Hátunkat a falnak támasz­tottuk. Klót úgy reszketett, hogy nem tudott megnyu­godni. Átöleltem a vállát, de elhúzódott. Meg akartam fogni az állát, hogy elállít­sam foga vacogását, de el­fordította az arcát. Megcsó­kolni már rrteg se próbál­tam. — Mi lesz most? — kér­dezte végül. — Nem tudom — felel­tem, ft Borzasztó dolog történt. Anyuci eltiltott Dávidtól. Mért tiltott el? És mért éppen most tiltott el? És mit jelent az, hogy egyelő­re nem találkozhatom vele? Délelőtt se, délután se. Ki árulkodott? Ez a Darkő árulkodott? Vagy 'Károly bácsi mondott valamit? És Károly bácsi honnan tud valamit? És mi az a vala­mi? Látták, hogy csókoló- zunk? Ez borzasztó lenne. Akkor el kellene innen bujdosnom. És akkor scse látnám többé Dávidot. Akkor nem érde­mes többé élni. Akkor meg­őrülök, mint Giselle. De anyuci egy szót sem szólt arról, hogy valaki úgy látott volna bennünket. Anyuci csak eltiltott Dávid­tól. — Egy ideig ne találkozz Dáviddal — mondta. — Mért ne találkozzam Dáviddal? — kérdeztem. — Egy ideig jobb, ha nem találkozol Dáviddal — mondta anyuci. — De mért, anyuci? Mondd meg, miért? — Gyerekek vagytok és kész — mondta. — De hát gyerekeknek nem szabad találkozniok? — kérdeztem. — Gyerekeknek szabad. De ti nem mindig visel­kedtek úgy, mint a gyere­kek — mondta. És aztán többet nem mon­dott. Akárhogy faggattam. Akárhogy kérleltem. Vala­mit bizonyára tud. Valaki bizonyára beárult neki ben­nünket. Ez nem vitás. Megőrülök, mint Giselle. Most már harmadik napi*» nem láttam Dávidot. Nem néztem a fekete színű, sö­tétbarna 3zerriébe. Nem csó­koltam erős száját, Nem vettem szájából számba klarinétja fúvokáját. Nem táncoltam neki kecses ada­giót. Se fürge allegrót. Nem mutathattam be neki se for­gásokat, se pózokat. És nem láthatta a karjátékomat, pedig abban vagyok a leg­jobb. Megszeghetném anyuci * ti­lalmát, de nem szegem meg. Mért nem szegi meg Dávid? Vagy talán neki is szigo­rúan megtiltotta anyuci, hogy találkozzék velem? Vagy az ő anyukája tiltotta volna meg? Mért nem jön ide Dávid? Mért nem fütyüli el abla­kom alatt a málna dalt? Vagy inkább: mért nem fújja el az erdőszélről klari­néton? Mi lehet vele? Talán be­teg? Este megkértem anyucit: engedjen el holnap reggel Dávidhoz. — Nem engedlek el — mondta anyuci. — Mért vagy ilyen szigo­rú, anyuci? — kérdeztem. — Azért nem engedlek él, mert mindenfélét pletykál­tak rólatok — mondta. — Mit, anyuci? És ki pletykált? — kérdeztem. — Azt mondták, hogy csó- kolóztatok. Igaz ez? Lehajtottam a felem. Ta­gadhatnék, de ez gonoszság lenne. Anvuci olyan jő. ö nem büntet meg eneem. ’nodm''” p'-nif Vtc*T­lőtt. Ezt nem (Folytatjuk) A világ legnagyobb zsilipje A világ legnagyobb zsi­lipjét nemrég avatták fel Le Havre-ban. Az új léte­sítmény lehetővé teszi 250 ezer tonnás hajók áthaladá­sát az új ipari zónába. A zsilip szélessége 60 méter, hossza 400 méter, négy, egyenként 70 méter hosszú és 320 tonna súlyú híd vezet rajta keresztül. 90 méter hoszú felnyitható acélhíd „őrzi” a Le Havre-1 zsilip bejáratát. Méreteit te­kintve ez a világ legna­gyobb ilyen jellegű létesít­ménye. Színes barométer Párizs egén . Egy 188 méter magas osz­lop-építmény tetején he­lyezték el Párizs legkülönö­sebb barométerét. Az idő­járásjelző kolosszus méretei így jellemezhetők: 16 ton­na beton, 6,5 tonna acél, 560 méter fedő-anyag, 36 transz­formátor, 10 000 volt és 865 méter hosszú fluoresz­cens csőrendszer. A La Defense negyedben állítot­ták fel ezt a hatalmas ba- romértert, amelyet 15 kilo­méter átmérőjű körzetből lehet jól látni. A baromé­ter-torony (a tervező számí- i tásai szerint) 200 km-es szélnek is ellenáll. Szerelé­sét részben helikopterrel vé­gezték, de végső szerelése légi akrobatikus mutat­ványnak is beillett. A torony színekkel jelzi az időjárás alakulását, a zöld jó időt, a kék változé­kony időjárást és a piros esőt jelent. . Egy klasszikus működésű barométer érzé­keny foto-cellákkal van összekötve, a foto-cellák pe­dig szelektív reléket mű­ködtetnek. A relék érintke­zők és transzformátorok se­gítségével kiválasztják a pillanatnyi atmoszférikus nyomásnak megfelelő szín- kombinációt. így a baromé­ter színekben jelzi az idő­járást. Lengyel olimpiai divat Münchenben az olimpián a lengyel csapat vörös és sötétkék színekben vonul fel. A díszmenetben a nők fe­hér blúzt viselnek majd vörös kabátkával, a férfi­penyt öltenek (a pelerin le­gombolható). Az olimpiai öltözék be­mutatója után a „Moda Polska” divattervezőinek szemére vetették, hogy szo­ak fehér inget sötétkék za- kóvaL A nők fejét, eredeti módon feltűzött, mintás se­lyemsálak fogják díszíteni. A hűvösebb, esős müncheni napokon a lengyel nők sötétkék, körgalléros kö­lidak és elegánsak ugyan a modellek, de túl kevés ben­nük a tarkaság, a fiatalság­ra jellemző fantázia. Mások szerint annyi baj legyen, fő az. hogy érmekkel jöjjenek haza.., Vegyszerek erdőtüzek oltásához A Német Demokratikus Köztársaságban sokféle tűz­oltószer kapható a kereske­delemben, de ezeknek egy része alkalmatlan az erdei tüzek oltására. Jól beváltak viszont az erdőtűzvédelem­ben az ammonszulfát és ámmonfoszfát hatóanyagú poroltók. A szakkörök a kisebb erdőtüzek eloltására a száraz tűzoltó vegyszert ajánlják. Ezt a poranyagot 3—4 méter távolságból le­het a lángok közé lövellni. A tapasztalatok szerint egy emulgátor, valamint egy nehéz haboltó készülék egy­aránt alkalmas erdőtüzek oltásához. A vízzel történő oltás is hatékonyabb, ameny- nyiben az oltóvízbe tűzoltó­szereket kevernek. Célszerű az erdőtüzek által veszé­lyeztetett erdőgazdaságok­ban ilyen tűzoltószerekkel ellátott tűzoltóautót rend­szeresíteni. Televízió Afrikában Nigériában az első televí­ziós adásra 1959 októberé­ben került sor. Ez az ese­mény nagy hatással volt a földrész valamennyi fiatal államára. Példaképül szol­gált és hozzájárult az afri­kai televíziózás további fej­lődéséhez. Jelenleg Ghana, Egyip­tom Kenya, Libéria, Ma­rokkó, Sierra Leone és Uganda rendelkezik saját televízióval. A nigériai te­levízió azonban továbbra is megtartotta vezető szerepét. Adásideje hetenként 34 óra. A nigériai televízió ok­tató műsora nagy népszerű­ségnek örvend a középisko­lákban, kollégiumokban és egyetemeken. A nigériai kormány kedvező feltételek mellett nagyszámú televí­ziókészüléket vásárol az ok­tatási intézmények számára. Különös figyelmet szentel­nek az ismeretterjesztő adá­soknak. Az afrikai országok történelme, népművészete, színház és táncművészete — gyakori és népszerű téma. Az afrikai televíziózás fejlődésének útjában azon­ban számos akadály állj közülük a pénzhiány fi döntő.

Next

/
Thumbnails
Contents