Szolnok Megyei Néplap, 1972. március (23. évfolyam, 52-77. szám)

1972-03-17 / 65. szám

1972. március 17. SZOLNOK MEGVE1 NfiPLAP 3 Fock Jenő miniszter első napja megyénkben (Folytatás 1. oldalról) üzemrészbe, a lemezszabá­szatba ment. Hatalmas fűré­szek, automata csiszolók kö­zül egymás után kerültek ki a bútorlapok. Ebben az üzemben a nők régi forradalmár, munkáske­rületében. A szocialista bri­gádvezetők nemcsak ven­dégként fogadták és tisztel­ték Fock Jenőt. Munkatárs­nak, barátnak, aki jött ered­ményeknek örülni, gondok­ban osztozni. W.W ■ • y.v. „Fogadja el tőlünk Fock elvtárs látogatásának emlékéül” vannak többségben, s úgy látszik ők a bátrabbak is. Az enyvezőknél Fock elvtárs elé lépett Borsi Istvánná a Tye- reskova brigád vezetője és árra kérte, hogy naplójuk "aláírásával tisztelje meg bri­gádjukat. Az aláírás máris a brigádnaplóba került. Ügy íátszik, ez a kis epizód meg­hozta a férfiak bátorságát is, mert ezután egy fiatalember állt Fock elvtárs elé. Sejteni lehetett, hogy újabb aláírás­kérés következik. Fock elv­társ először végig lapozta a Kilián György ifjúsági bri- , gád naplóját, majd kérde­zett: — Hányán vannak most a brigádban az alapítók közül? — A húszegynéhányas létszámból nyolcán. — És a többiek? — Többségük bevonult ka­tonának. — Visszavárják őket? — Vissza. Én is most há­rom hónapja szereltem le — mondta Újlakán Sándor a szerelőbrigád vezetője. És következtek sorra a többi üzemrészek, a készáru­raktár, a csomagoló. A mintateremben és a bú­torüzletben sorra nyitogatta a szekrények ajtajait, vizs- gálgatta a műanyagborítást. Elégedett volt a látottakkal. Fél öt volt, amikor minisz­terelnökünk a bútorgyári kultúrterembe sietett. Vár­tak rrár rá. Tizenkét szol­noki üzem, vállalat huszonöt szocialista brigádvezetője. Esti programja baráti be­szélgetés volt Fock Jenőnek munkásemberekkel. Egy-egy ember, egy-egy nagy kollektíva. Vígh Béla marós a járműjavítóból. Ka­szab Józsefné és Bauer Ist­ván a vegyiművekből, S. Ko­csi Sándor a Volántól, vele- szemben felesége S. Kocsi áándomé és Báli Zoltánná a bútorgyárból. S a nők között egy igen fiatal kislány. Az öreg város legfiatalabb üze­méből a Május 1. Ruhagyár­ból jött. Fehér Katalin ^ 17 éves ifjúsági brigád vezető. Generációk ültek a hosszú asztalok mellett. Vörös Fe­renc az ÉPSZER brigádve­zetője lassan az ötödik X-et tapossa. /A Nagyalföldi Kő­olaj- és Földgáztermelő Vál­lalat komplex szocialista brigádjának vezetője, Han- godi Ferenc a fia is lehetne. Három órás baráti beszél­getés. véleménycsere. 1ó hangulatú együttlét volt az a tegnap esti, az öreg Szolnok Ezért javasolta Sípos Ká­roly, a városi pártbizottság első titkára is, hogy őszin­tén, nyugodtan mondják el gondjainkat is kormányelnö­künknek, mert azért jött. Elsőnek Vörös Ferenc kért szót, aki már tíz éve brigád­vezető az ÉPSZER-nél, s aki mindjárt azt mondta, na­gyon szeret együtt dolgozni brigádjával, az egy nyelven beszélő jó kollektívával. Ök mindig úgy dolgoznak, hogy nem azt mondják a vállalat­egyik helyen jóval többet azonos munkáért, mint egy másikon. Bauer István, a Tiszamenti Vegyiművekből negyvenhét szocialista brigád és tíz szo­cialista üzem nevében kö­szöntötte Fock Jenő elvtár­sat. Mindjárt kritizált is. „Divatos emlegetni, hogy mindjobban fel kell használ­ni tartalékainkat, jobban, gondosabban, ésszerűbben kellene szervezni a munkát. Hát miért nem ismertetik a vállalatok gazdasági tervei­ket, gondjaikat közvetleneb­bül a brigádfórumokon? Biz­tosan több segítséget kapná­nak. Majzik Tamás a MEZŐGÉP szolnoki gyárából felvetett egy gondolatot. Azt mondta, véleménye szerint az lenne a helyes, ha a brigádokat jobban jutalmaznák, s olyan megoldást találnának a kü­lönböző kitüntetéseket kapott kollektívád anyagi elismeré­sére, ami nem okozna az üzemben féltékenységet, sér­tődöttséget, meg nem értést. Az első nő, aki szólt, Ja­nik Árpádné volt a Május 1. Ruhagyárból. Csömör Mária a Volán gé­pi adatfeldolgozó huszon­nyolc tagú nőbrigádja nevé­ben kesergett. Olyan kevés szó esik az adminisztratív munkakörben dolgozó bri­gádokról, pedig azok is sokat fejlődtek, tanultak és jól is dolgoznak. Debreceni László a vas­ipari vállalat szolgáltató aranyjelvényes brigádjáról beszélt. Báli Zoltánná meg vitatkozott. Azt mondta, a brigádvezetők, meg a brigá­dok hibája is, ha nem isme­rik saját vállalatuk terveit, feladatait. S. Kocsi Sándor, a Volán harminckéttagú szo­cialista brigádjának nevében a szolnoki gépkocsivezetők, kalauzok, forgalmi irányítók munkájáról szólt Meg arról, hogy rosszak a város utai, s nemcsak piszkosak, hanem egy kis eső Után tócsákban áll rajtuk a víz. Szóltak a legfiatalabbak is. Fehér Katalin az ifjúsági brigádjáról, Hangodi Ferenc a kőolajosok nagy feladatai­Aláirás a Kilián Gyürgy ifjúsági brigád naplójába nak, hanem a vállalatért Nem a társadalomnak, a tár­sadalomért. Nem maguknak, magunkért. Persze mondott mást is: „A szép mellett van ám csúnya is. Nem vagyok én közgazdász, csak brigád­vezető. Azt is gondolom, nem először hallja Fock elv­társ. hogy bizony minden fe­lé nagyok a vállalatoknál a bérkülönbségek. Sehogy sem értjük azt mi meg munká­sok, hogyan fizethetnek ról, Kaszab Józsefné a TVM Kállai Éva brigádjáról. Jóval elmúlt hét óra, ami­kor Fock Jenő kedves baráti szavakkal megköszönte a be­szélgetést Azt mondotta, figyelmesen meghallgatott mindenkit, sok olyan tapasz­talatot adott neki a brigád- vezetők véleménye, javaslata — és bírálata is — amelye­ket munkájában hasznosít majd^ Az aszályt ki lehet véden* Hetven öntözőberendezés gazdára vár (Tudósítónktól.) Tegnap a Nagykunság termelőszövetkezeteinek ve­zetői, gyakorlati szakembe­rei tartottak megbeszélést az öntözési felkészülésről Kunhegyesen a községi kul- turházban. A megbeszélésen Csorna János — a megyei öntözés, operatív bizottság elnöke tartott előadást az eddigi ta­pasztalatokról!. Elmondta, hogy az utóbbi napok idő­járása sem hozott lényeges változási a csapadékelosz­lásban. A talajok víztartal­ma nem kielégítő, a méré­sek szerint a talajok felső 20 cm-es szintje még telí­tett, 40 cm-ig 50 száza'ékos a telítettség, míg 40—80 cm között a növények számára felvehető víz gyakorlailag nincs. Egy közbeeső szá­raz réteg alakult ki, mely­ből az következik, ha mes­terségesen nem pótoljuk a vizet, súlyos aszály követ- kezhetik. Sajtótájékoztató a mentő- szolgá'atnál Csütörtökön sajtótájékozta­tót rendeztek az Országos Mentőszolgálat főigazgatósá­gának Markó utcai székhá­zéban. Dr. Aczél György, az Egészségügyi Minisztérium főosztályvezetője elmondotta, hogy a mentőszolgálatról a közelmúltban mejelent mi­niszteri rendelet kiadására azért volt szükség, mert a régi már részben elavult. Az előző szervezeti és működé­si szabályzat érvénybelépése óta a mentőszolgálat he'yze- tében, lehetőségeiben jelen­tős fejlődés ment végbe: biztosították a gyors riasz­tás, az elsődleges betegellá­tás, a szállítás korszerű tech­nikai feltételeit. Az egész­ségügyi ellátáshoz szorosan kapcsolódó, jól bevált szer­kezeti formát, — amelynek előnyét az élet többszörösen igazolta — változatlanul fenntartják a jövőben is. Az Országos Mentőszolgálat — az Egészségügyi Miniszté­rium irányításával — önálló szervezetként végzi mun­káját. Dr. Bencze Béla főigazga­tó adott ezután tájékoztatást a mentőszolgálat igénybevé­teléről. Egyebek között meg­említette, hogy tavaly egy­millió háromszáznyolcvan­ezer beteget szállítottak. — Csupán a fővárosban egy hónap alatt átlag 70—80—PO ezer a hívások száma. Men­tés céljából bárhol előfordu­ló baleset mérgezés, öngyil­kosság, vagy annak kísérlete miatt bekövetkező súlyos egészségkárosodás, megindult szülés és közterüe’ten törté­nő rosszullét esetén bárki hívhatja a mentőket. Laká1 son belüli egészségkároso­dásnál a beteg elszállításá­hoz a mentők igénybevételé­ről a körzeti orvos — mun­kaszüneti nanokon és éüel az ügyeletes orvos — hatá­roz. és a szállítást uta’váflv kiadásával rendelj el. Ennek birtokában bárki hívhatja a mentőket. — A mentés, az azonnali jelzésű betegszállí­tás minden e«vőb feladatot megelőz. A cél az. hoey az azonnali ielzéafi feladatoknál a beteg a hívástól számított egy órán belül pvóevintézet- be kerüliön. N^mm^b távol­ságra kombinált megoldás­sal is szállítanak betegeket, például mentőgéekoesi—vas­út—mentőfói-vnesj. va "v re­pülőgép beiktatásával. Re- níllőgéb jgá—vhe-’^mrá-n — azonban csak a bemo előze­tes fn(*«k<-d«záse Hintve or­vosi vélemény állmán ke- wiii-ot sor. vmv té­zetből a másikba a hetea- szá’Htást csak orvos kérhet* A külföldre. va<ar Vü’f'-Mdről szükséges szállításokat a ment*c-mtgáiat főigazgatósá­ga intézi. Néhány gazdaságban igen helyesen, már hozzáfogtak az őszi kalászosok, legelek öntözéséhez. Az előző évek­ben az öntözési lehetőség kihasználása nem vol/t meg­felelő. Az idén a berende­zett 116.000 hold területből legalább 90.000 holdat kívá­natos öntözni. Ez is csak 80 százalékos kihasználást jelent. Ismert dolog, hogy sok az elavult, gyenge minő­ségű öntözőberendezés. Ezek javítása. vagy kicserélé­se feltétlenül indokolt. A műszaki állapo, felülvizsgá­lata után lehet megfelelő in­tézkedéseket tenni, A vetés­sel egyidőben, vagy azt meg­előzően kell az öntözésre felkészülni A terepegvenge- tés. a vetés irányának he­lves meghatározása, a meg­felelő sortávolság meghatá­rozása mind öntözési elő­feltétel. Az előadás és a hozzászólások során is sok szó esett az öntözés szemé­lyi feltételeinek, az' üzeme­A munkásosztály élet- és munkakörülményei alakulá­sának és legfontosabb szak- szervezeti funkciók érvénye­sülésének tanulmányozása áll a Szakszervezetek Elmé­leti -Kutató Intézete távlati kutatási tervének központ­jában. A rugalmas, — bármikor bővíthető vagy szűkíthető — vizsgálati témacsoportok kö­zül az első a szocialista ál­lam erősítésével kapcsolatos szakszervezeti feladatokat tartalmazza. Ebben feldol­gozzák az állam- és a szak- szervezetek érdekazonosságá­val, az ütközések lehetősé­gével kapcsolatos elméleti kérdéseket. Megvizsgálják a szakszervezetek és az állami szervek közötti munkameg­osztást a művelődéspolitika szempontjából. Közismert a szakszervezetek mint a dol­gozók érdekképviseleti szer­veinek a részvétele a nép­gazdaság fejlesztésében. Az intézet munkatársai ezzel kapcsolatban feltárják a szakszervezeteknek a bekap­csolódását a tervezési mun­kába, elemzik a szocialista munkaverseny továbbfejlesz­tésének lehetőségeit és a köz­gazdasági szabályozás hatá­sát a termelésre, a terme­lékenységre és a szocialista munkaversenyre. Elméleti és gyakorlati ku­tatásokat végeznek az élet­lési tervek elkészítésének: gondjairól. A operatív bi­zottság javasolja, hogy dol­gozzák ki és hozzák lé,re az öntözés üzemi szervezete­it, állapítsák meg a mun kadíjazás módját, a jutal­mazás, premizálás renusze- rét és ezt az öntözésben dolgozókkal ismertessék. Mint arról korábban is szó volt már a vízszolgálta­tással nem lesz baj, a mer gyei AGROKER Vállalatnál pedig jelenleg is több mini 70 MA-sz.vattyús gépcsoport és ehhez megfelelő csőveze­ték, berendezés vár gazdára. Dr. Magyar Gábor, a deb­receni Agrártudományi Egye­tem adjunktusa a kukorica öntözéséről tartott igrn hasz­nos szakmai előadást amely­ben beszámolt nagyüzemi kí­sérleteiről. ' Ma. Szolnokon — a jász­sági és középtiszavidéki ter­melőszövetkezetek szakem­berei tanácskoznak ugyan­erről a témáról. Vágási Kálmán színvonal alakulásáról. Ki­dolgozzák az életszínvonal értelmezésének elvi kérdéseit, és megvizsgálják a fogyasz­tás, a jövedelempolitika — ezen belül a munkásosztály életszínvonala — és a munka szerinti elosztás kérdéseit. Tanulmányozzák a szociális juttatások szerepét jövede­lemelosztási rendszerünkben és megvizsgálják, hogyan hatnak a közgazdasági sza* bályozók a differenciált szo­ciálpolitika kialakítására. A szakszervezetek politikai és kulturális nevelőmunkájá­val kapcsolatban fontos fel­adata lesz a7 intézetnek a szocialista brigádmozgalom szerepének és a kor-: szerű munkás-műveltség problémáinak elemzése. E téma keretében olyan spe­ciális vizsgálatokat is végez­nek, mint a szakszerveze- tefc nevelőszerepe az ifjúság körében, valamint a munka­időcsökkentés és a szabad­idő növekedés hatása a szak- szervezetek kulturális neve- lőmunkájára. Nemzetközi kutatásaik so­rán megvizsgáljak a szoci­alista országok szakszerve­zeteinek mai problémáit, kü­lönös tekintettel a szocialis- • ta integrációra és a KGST fejlődésének szakszervezeti Vonatkozásaira. Emellett a fejlett tőkésországok szak- szervezeti mozgalmának kér­déseit is kutatják. A munkásosztály élet- és munkakörülményei Épfi! az űj lengyel kén sav üzem a Tiszamenti Vegyi­művekben

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents