Szolnok Megyei Néplap, 1972. március (23. évfolyam, 52-77. szám)
1972-03-16 / 64. szám
4 «ZOLNOR MED VEI NÉPLAP 1972. március 16. Épül * „hollandi”, az anyagelőkészítő üzem A kért határidőre egyetlen építőipari vállalat sem vállalta a ba’atonfűzfői pa- papfrgyár új „hollandi” azaz anyagelőkészítő épületének megépítését. Már-már nem volt mit tenni, amikor — váratlan segítségként — a partner lengyel külkereskedelmi vállalat, amely a papírgépeket szállítja, felajánlotta a szükséges építőipari kapacitást. így jelent meg hazánkban az első külföldi építőipari vállalat Fűzfőn. A lengyelek tervet, gépet, építőmunkást adtak. A négy épület — a „hollandi", a készáruraktár, benne a 400 személyes öltözővel és fürdővel, a műszaki raktár, a villamosműhely — 140 millió forintba kerül, a szükséges gépekkel együtt. A tervek szerint a tavaly augusztusban kezdődött beruházásnak 1973. közepére kell befejeződnie. (A szociális létesítmények határideje 1973. vége). A műszaki raktár már elkészült. A lengyelország- ból érkezett földgépek most a készáruraktár alapjait „harapdálják”. Nem mesz- sze onnét, az üzemi étterem leválasztott irodáiban rendezkedett be az „importált” építésvezetőség. Itt beszélgetünk Kazymyr Bulskival, a lengyel külkereskedelmi vállalat képviselőjével. — Építőipari külkereskedelmi központunk nyolc ezer építőipari munkást foglalkoztat külföldön a legkülönbözőbb szakmákban. Építkezünk az NDK-ban, az NSZK-ban, Csehszlovákiában, Líbiában, Irakban. A fűzfői építkezésen kívül nemrégiben kezdtük el a munkát Dunaújvárosban, Budafokon, Lábatlanban és további tárgyalásokat is folytatunk .magyar vállalatokkal. — A lengyel építésvezetőség jelenlegi létszáma nyolcvankettő. Ennél nem is leszünk többen, hiszen mindig csak az éppen szükséges szakmunkásokat kérjük otthonról. Hol kőműveseket. hol ácsokat, asztalosokat. vagy szer-löket Többségük a Poznan mel lett! Kálisz községből valók; az ottani építőipari vállalat dolgozói. A gyakorlat az, hogy a különféle külföldi munkákra a hazai építőipari vállalatok önként jelentkező legjobb szakembereit választjuk ki. A cement, a kavics, a homok kivételével, minden anyagot, gépet Lengyelországból hozatunk. Az emberek részére Balatonalmádiban központi fűtéses, előregyártott elemekből álló munkásszállót rendeztünk be. Igen jó az együttműködés a helybeliekkel, nagyon sok segítséget adnak a munkánkhoz. Jórészt ennek köszönhető, hogy tar- tani tudjuk a határidőket, eddig nem volt különösebb fennakadás. A lengyel vállalkozók a határidő betartását garantálják. A beruházás nem kerül többe a tervezettnél. Ez az együttműködés tehát számunkra is mindenképpen hasznos. Bélyeggyűjtőknek Imii » «i ......... « 2*2* A bélyeqqyűjtés kérdései Izqu vas nerceket szereznek nwjd a legközelebbi televíziós vetélkedő során Az újszerű versengés alkalmával a ulentkezők maguk szabhatták meg azt a területet, amelyből tudásukat legjobbnak érzik. A választható ismeretkörök között először szerepel a filatélia. Reméljük. hogy az érdekesnek ígérkező játékra, amelyben korhatár nélkül bárki részt vehet, sok filatelista jelentkezik. Alapos, főleg a magyar bélyegekre kiterjedő ismeretekkel rendelkezőknek a Magyar Televízió, Szórakoztató és zenei főszerkesztöséq (Budapest 5, Postafiók 250) címre kell írniok. A jelentkezési levelezőlapon feltüntetendő: név, cím, kor, foglalkozás. Ezen kívül írják meg, hogy bélyeggyűjtési ismeretkörből kívánnak versenyezni és a jeligét (a jövendő műsor címét): ..2x2”. Ünellátás ? A gyűjtők visszautasítják azt a — mostaniban többször olvasható — téves véleményt, amely szerint sorozataink elsősorban, sőt szinte kizárólag hazánkat ismertessék, a magyar irodalom, művészet, tudomány nagyjait ábrázolják. A bélyeg az élet tükre. A témák korlátozása a ma emberét foglalkoztató gondolatok (űrkutatás, művészet, sport) megjelentetését zárná ki. A kis országok, igy hazánk is. részesei az emberi kultúra nemzetek közötti áramlásának, a legjobbak alkotásait közkincs- csé tesszük, idegen népek művészetében gyönyörködünk. Gazdasági eredmény eink jelentős forrása a külkereskedelem. Filatéliánk egyik legvirágzóbb területe a „Hungarica”, a külföldön kiadott magyar vonatkozású bélyegek gyűjtése, amelyet éppen azok propagálnak, akik a Magyar Posta nemzetközi témáit korholják. Nem hibátlan bélyegeink témaválasztása, de meg kell taitani az arany középutat és mint eddig is, helyet kell biztosítani a nemzetközi együttműködést, megértést szolgáló kiadásoknak. Andrássy Antal Az építők, a betonkeverő, a szalag — itt minden lengyel... (Fotó: Andrónyi András) Nemes György: Dávid és Kloíild 25. Klót csak nézett rám bámészkodón. Én dacosan néztem vissza a szemébe. Aztán egyszerre csak furcsa érzésem támadt. Nem is álltam tovább a tekintetét. Lesütöttem a szememet. De éreztem, hogy 6 tovább is csak néz engem. Csönd volt. Ott feküdtünk a rejtekhelyünkön. Egy fecske egészen alacsonyan repült fölöttünk. Éreztem, amint szárnya csücske végi gsúrol ja az arcomat. Hangom rekedt volt, de kimondtam. Csak éppen ránézni nem tudtam. — Azt akarom, hogy legyél velem. Kis szünet után válaszolt: — Jó. Fölállt. Még mindig nem tudtam ránézni. Görnyedten ültem. Szemem a térdét figyelte. Bőre alatt megrándult az izom. Csak hallottam a suhogást, ahogy fején áthúzza és leveti a ruháját. A pázsit selymes volt és hűvös. A bokorsövény eltakarta összefonódott testünket. Egy idő után megszólalt Klót; a _______.. . — Ugye, most úgy Keretjük egymást, mint a felnőttek? Próbáltam határozottan válaszolni: — Igen. Azt hiszem. — Akkor mi igazán szeretjük egymást. Akkor mi igazi szeretők vagyunk — mondta Klót. — Igen — feleltem. — Akkor most már nemcsak én vagyok boldog. Akkor most már te is boldog vagy, ugye? Ráhajtottam a fejemet a vállára. Ügy suttogtam a fülébe: — Igen. ■íir Azt hiszem, Dávid nem hiszi el, hogy én már nő vagyok. Ö azt hiszi, hogy én még mindig kislány vagyok. Ma hevertünk a füvön. A szokott helyünkön. Én feküdtem. ő ült. Fejem az ölében. És figyeltem az eget. És a röppenő madarakat. Ö nagyon halkan klarinéto- zott. Olyan halkan, hogy még a madarakat se zavarta. Én csak az alsó karját láttam. Meg a klarinét tölcséres végét. Dávid ujjait néztem. Ahogy mozgatta a billentyűket, bőre alatt az izmok minden mozgásra egészen kőnyékig táncoltak. Dávid egy kicsit megpihent. Tréfásan végighúzta a vállamon a klarinét ezüstperemű tölcsérét. A kétrészes fürdőruha volt rajtam. — Ne csiklandozz, Dávid. Csiklandós vagyok — mondtam. Most a combjára fektettem a fejemet. Dávid megint fújni kezdett. Én egy bogarat néztem. Fel akart mászni egy hosszúkás levélre. De a levél egy ponton mindig meghajolt, s a bogár leesett. Ahol mászott, ezüstös csík maradt a levélen. Dávid megint abbahagyta a fúvást Akkor megszólaltam. — Én már nő vagyok, tudod-e? Dávid így válaszolt: — Hát persze. Mért kell ezt külön mondani? — De igazi nő — mondtam. — Igazi, természetesen — mondta Dávid. — Nekem már lehetne kisbabám, mint a felnőtt nőknek, érted? Ettől Dávid meglepődött. Éreztem ezt a hangján, ahogy válaszolt: — Értem. Illetve... Letéptem a levelet. Rajta volt a bogár útja sok ezüstszálacskával. Különös csönd volt. Hallottam a fák susogását. Mintha a közelben méh is zümmögött volna. És a csermely is muzsikált. A mi csermelyünk ez. Csöndben csobogott. Mindezt fölerősödve hallottam. De mintha mást is hallottam volna. Valami sírásfélét. Először nem tudtam, micsoda. A susogás, a zümmögés, a csobogás mellett mi szól? Valaki sír? Dávid sírt. Most hallottam először sírni, ☆ Aput sose láttarrt sírni. Biztosan az ember akkor igazi férfi, ha sose sír. De azért, ha én sírtam is, nem úgy sírtam, mint Klót szokott. Nekem okom veit rá. Sokáig nem szóltunk egymáshoz. Azért se, mert egy nagy, sárga szalmakalap bukkant ki az útmenti bokrok közül. Károly bácsi toppant elénk. Mióta utoljára láttuk, megnőtt a szakálla. Kis, fehér szakáll volt, azt dörzsöl gette. Szeme egészen kicsi volt. AVg látszott a ráhajló szemhéj mögül. — Na szeretitek egymást, fiatalkák? — kérdezte. Megtorpantunk, pedig el akartunk szaladni. Egyikőnk se tudott válaszolni. Károly bácsi föltolta feje búbjára a szalmakalapiát. _. t| . (Folytatjuk) A nyugat-európai alma- és körtetermés A nyugat-európai országokban 1971-ben hozzávetőleg 7,9 millió tonna alma és 3,8 millió tonna körte termett. A gyümölcstermés az utóbbi években meghaladta a belföldi és a külföldi piacok felvevőképességét, ezért a termés egy részét rendszeresen megsemmisítik. Az EGK gyümölcstermelői sereként mintegy 325 dollár prémiumban részesülnek, ha gyümölcsfáikat kiirtják. Jelenleg 64 624 acre gyümölcstelepítvényt számoltak fel. Hollandia pL 32 000 hektárról 24 000 hektárra csökkentette az almások és 10 000 hektárról 8 000 hektárra a körtetelepítvé- nyek nagyságát. Az új telepítések pedig csak 2 700 hektárt, illetve 500 hektárt értek el. Esősáv-gép Ukrán szakemberek „önjáró” öntöző aggregátot szerkesztettek. A „Dnyepr” csaknem félkilométeres szélességű esősávot létesít, az öntözési szezonban több mint ezer hektárt öntöz meg. Az NSZK sertéspiaca Az NSZK sertésállománya az 1971 decemberében végrehajtott állatszámlálás adatai szerint 19,94 millió, 7,3 százalékkal kisebb, mint az előző év hasonló időszakában. A sertésállomány csökkenése az őszi hónapokban általános jelenség, az 1,5 millió nagyságrendű csökkenést azonban elsősorban a malacállomány átlagosnál nagyobb arányú visszafejlesztése okozhatta. Nem valószínű, hogy az egy kocára jutó átlagos malacszaporulat ilyen nagy mértékben csökkent volna. A belföldi termelés nagy arányai ellenére az NSZK vágósertés és sertéshús-behozatala 1971-ben szokatlanul emelkedett (±25 százalék) és ezáltal az előző évektől eltérően, a belföldi termelés ciklusingadozásai fokozottan felerősödtek. Az NSZK sertéshús önellátása az utóbbi két évben 3,5 százalékkal csökkent. Erdősítések Nagy-Britanniában Amint a brit Erdészeti Bizottság nemrégiben publikált évi jelentése megállapítja, a bizottság 1970—1971- ben 53 000 acre (1 acre=0,7 kát. hold) beültethető erdőterületet vásárolt fel. Ez a vásárlási szint magasabb, mint 1960 óta bármikor. A fenti területből 48 000 acret Skóciában vásárolt a bizottság. Az említett időszakban a bizottsághoz tartozó erdőtelepítések területe 53 000 ac- re-val növekedett. Jelentős területeket telepítettek be vörösfenyővel, erdei fenyővel és cédrussal. A kivágott fa mennyisége 1,46 millió tonna volt, ami 1969—1970-hez képest 50 000 tonnás növekedést jelent. A, jelentés azonban rámutat, hogy a kivágott faanvagot, viszonvlagos éretlensége miatt, főképpen a papír és a bútoripar használta feL A bulgáriai öntözőrendszerek átalakítása A bulgáriai öntözési program keretében az elkövetkező években jelentős műszaki feilesztésre kerül sor. A fő feladat az áttérés a gravitációs öntözésről a mesterséges esőztetésre. A gravitációs rendszereket viszonylag kevés beruházással átlehet alakítani. 1975-ig összesen 66 000 hektár területen kerül sor az öntöző- rendszerek automatizálására. Az öntözőrendszerek átalakításával egyidejűleg korszerűsítik a vízvezető berendezéseket zárt csatorna- hálózat segítségével. Az öntözési munkálatokat is átszervezik: szakkénzett öntözőmunkásokból (öntözőtechnikusokból) állandó öntöző munkacsapatokat, brigádokat alakítanak. Az első ilyen mintabrigádok már 1970-ben megalakultak az ország valamennyi körzetében. Most dolgoznak annak a komplex automatizált talajjavító öntözési modellnek a kialakításán, amely teljesen átfogja majd egy-egy körzet egész területét. Ä víz a forrástól az öntözött területig zárt csőhálózaton jut el, s_ így feleslegessé válik a szűrés, csökken a párolgás okozta vízveszteség. A szivattyúegységek és az öntözőberendezések bekapcsolása automatikusan, a növények vízszükségletének megfelelően történik. Az előzetes kutatások kimutatták a komplex automatizált öntözőrendszerek alkalmazásának gazdaságosságát. Egy szórófej teljesítménye egy műszak alatt az 50 hektárt is elérheti. Egy millió hektár terület kétszeri öntözése tizedannyiba kerül majd, mint korábban. A régi öntözőrendszereknél az öntözéshez 5 millió munkanapra volt szükség, az új rendszereknél mindössze 50 000-re. Megállapították, hogy a növények legalkalmasabb időben történő öntözése a terméshozamot legalább 20—30 százalékkal növeli. Üj lengyel burgonyaíajták Az elmúlt évben rekordtermést hoztak az Urán és a Baca elnevezésű új lengyel burgonyafajták a Burgonyatermesztési Kutatóintézet Bonino, Mezsinek és Kosalinszk vajdaságokban lévő kísérleti telepein. A kedvezőtlen idői'-ásl feltételek ellenére az Urán átlagosan 344. a Bara pedig több mint 300 mázeg hektáronkénti termést adott. A vetőburgor.vával foglalkozó tudósok bíznak abban, hogy normális vegetációs körülmények között az említett fajták hektáronkénti átlagtermése 400—450 mázsa lesz. A kísérleti táblákon ez a magas terméshozam az ésszerű agrotechnikai módszerek alkalmazásának s a magas műtrágya- felhasználásnak (tiszta ha- fóanvagban számítva hektáronként 400 kg) köszönhető. Az úi burgonyáin’t^k ellenáll’-ak a vírusos és egyéb — terméshozamot csökkentő — megbetegedéseknek. Az új fajtákból származó vető- burocnyával már ellátták több körzet parasztjait Lengyel kőművesek Fűzfőn
