Szolnok Megyei Néplap, 1972. március (23. évfolyam, 52-77. szám)

1972-03-16 / 64. szám

4 «ZOLNOR MED VEI NÉPLAP 1972. március 16. Épül * „hollandi”, az anyagelőkészítő üzem A kért határidőre egyet­len építőipari vállalat sem vállalta a ba’atonfűzfői pa- papfrgyár új „hollandi” az­az anyagelőkészítő épületé­nek megépítését. Már-már nem volt mit tenni, amikor — váratlan segítségként — a partner lengyel külke­reskedelmi vállalat, amely a papírgépeket szállítja, fel­ajánlotta a szükséges épí­tőipari kapacitást. így je­lent meg hazánkban az első külföldi építőipari vállalat Fűzfőn. A lengyelek tervet, gé­pet, építőmunkást adtak. A négy épület — a „hollandi", a készáruraktár, benne a 400 személyes öltözővel és fürdővel, a műszaki raktár, a villamosműhely — 140 millió forintba kerül, a szükséges gépekkel együtt. A tervek szerint a tavaly augusztusban kezdődött be­ruházásnak 1973. közepére kell befejeződnie. (A szo­ciális létesítmények határ­ideje 1973. vége). A műszaki raktár már elkészült. A lengyelország- ból érkezett földgépek most a készáruraktár alapjait „harapdálják”. Nem mesz- sze onnét, az üzemi étte­rem leválasztott irodáiban rendezkedett be az „impor­tált” építésvezetőség. Itt beszélgetünk Kazymyr Buls­kival, a lengyel külkeres­kedelmi vállalat képviselő­jével. — Építőipari külkereske­delmi központunk nyolc ezer építőipari munkást fog­lalkoztat külföldön a legkü­lönbözőbb szakmákban. Építkezünk az NDK-ban, az NSZK-ban, Csehszlovákiá­ban, Líbiában, Irakban. A fűzfői építkezésen kí­vül nemrégiben kezdtük el a munkát Dunaújvárosban, Budafokon, Lábatlanban és további tárgyalásokat is folytatunk .magyar vállala­tokkal. — A lengyel építésveze­tőség jelenlegi létszáma nyolcvankettő. Ennél nem is leszünk többen, hiszen mindig csak az éppen szük­séges szakmunkásokat kér­jük otthonról. Hol kőmű­veseket. hol ácsokat, asz­talosokat. vagy szer-löket Többségük a Poznan mel lett! Kálisz községből va­lók; az ottani építőipari vállalat dolgozói. A gya­korlat az, hogy a különfé­le külföldi munkákra a ha­zai építőipari vállalatok önként jelentkező legjobb szakembereit választjuk ki. A cement, a kavics, a ho­mok kivételével, minden anyagot, gépet Lengyelor­szágból hozatunk. Az em­berek részére Balatonal­mádiban központi fűtéses, előregyártott elemekből álló munkásszállót rendez­tünk be. Igen jó az együtt­működés a helybeliekkel, nagyon sok segítséget ad­nak a munkánkhoz. Jórészt ennek köszönhető, hogy tar- tani tudjuk a határidőket, eddig nem volt különösebb fennakadás. A lengyel vállalkozók a határidő betartását garan­tálják. A beruházás nem kerül többe a tervezettnél. Ez az együttműködés te­hát számunkra is minden­képpen hasznos. Bélyeg­gyűjtőknek Imii » «i ......... « 2*2* A bélyeqqyűjtés kérdései Izqu vas nerceket szereznek nwjd a legközelebbi televí­ziós vetélkedő során Az új­szerű versengés alkalmával a ulentkezők maguk szabhat­ták meg azt a területet, amelyből tudásukat leg­jobbnak érzik. A választható ismeretkörök között először szerepel a filatélia. Remél­jük. hogy az érdekesnek ígérkező játékra, amelyben korhatár nélkül bárki részt vehet, sok filatelista jelent­kezik. Alapos, főleg a magyar bélyegekre kiterjedő ismere­tekkel rendelkezőknek a Magyar Televízió, Szórakoz­tató és zenei főszerkesztöséq (Budapest 5, Postafiók 250) címre kell írniok. A jelent­kezési levelezőlapon feltünte­tendő: név, cím, kor, foglal­kozás. Ezen kívül írják meg, hogy bélyeggyűjtési ismeret­körből kívánnak versenyez­ni és a jeligét (a jövendő műsor címét): ..2x2”. Ünellátás ? A gyűjtők visszautasítják azt a — mostaniban több­ször olvasható — téves véle­ményt, amely szerint soroza­taink elsősorban, sőt szinte kizárólag hazánkat ismertes­sék, a magyar irodalom, mű­vészet, tudomány nagyjait ábrázolják. A bélyeg az élet tükre. A témák korlátozása a ma emberét foglalkoztató gondolatok (űrkutatás, mű­vészet, sport) megjelentetését zárná ki. A kis országok, igy hazánk is. részesei az emberi kultúra nemzetek közötti áramlásának, a leg­jobbak alkotásait közkincs- csé tesszük, idegen népek művészetében gyönyörkö­dünk. Gazdasági eredmé­ny eink jelentős forrása a külkereskedelem. Filatéliánk egyik legvirágzóbb területe a „Hungarica”, a külföldön ki­adott magyar vonatkozású bélyegek gyűjtése, amelyet éppen azok propagálnak, akik a Magyar Posta nem­zetközi témáit korholják. Nem hibátlan bélyegeink témaválasztása, de meg kell taitani az arany középutat és mint eddig is, helyet kell biztosítani a nemzetközi együttműködést, megértést szolgáló kiadásoknak. Andrássy Antal Az építők, a betonkeverő, a szalag — itt minden len­gyel... (Fotó: Andrónyi András) Nemes György: Dávid és Kloíild 25. Klót csak nézett rám bá­mészkodón. Én dacosan néz­tem vissza a szemébe. Aztán egyszerre csak furcsa érzé­sem támadt. Nem is álltam tovább a tekintetét. Lesü­töttem a szememet. De éreztem, hogy 6 tovább is csak néz engem. Csönd volt. Ott feküdtünk a rejtekhelyünkön. Egy fecske egészen alacsonyan repült fölöttünk. Éreztem, amint szárnya csücske vé­gi gsúrol ja az arcomat. Hangom rekedt volt, de kimondtam. Csak éppen rá­nézni nem tudtam. — Azt akarom, hogy le­gyél velem. Kis szünet után válaszolt: — Jó. Fölállt. Még mindig nem tudtam ránézni. Görnyedten ültem. Szemem a térdét figyelte. Bőre alatt megrándult az izom. Csak hallottam a su­hogást, ahogy fején áthúzza és leveti a ruháját. A pázsit selymes volt és hűvös. A bokorsövény elta­karta összefonódott testün­ket. Egy idő után megszólalt Klót; a _______.. . — Ugye, most úgy Ke­retjük egymást, mint a fel­nőttek? Próbáltam határozottan válaszolni: — Igen. Azt hiszem. — Akkor mi igazán sze­retjük egymást. Akkor mi igazi szeretők vagyunk — mondta Klót. — Igen — feleltem. — Akkor most már nem­csak én vagyok boldog. Akkor most már te is bol­dog vagy, ugye? Ráhajtottam a fejemet a vállára. Ügy suttogtam a fülébe: — Igen. ■íir Azt hiszem, Dávid nem hiszi el, hogy én már nő vagyok. Ö azt hiszi, hogy én még mindig kislány va­gyok. Ma hevertünk a füvön. A szokott helyünkön. Én fe­küdtem. ő ült. Fejem az ölében. És figyeltem az eget. És a röppenő madarakat. Ö nagyon halkan klarinéto- zott. Olyan halkan, hogy még a madarakat se zavarta. Én csak az alsó karját láttam. Meg a klarinét tölcséres vé­gét. Dávid ujjait néztem. Ahogy mozgatta a billentyű­ket, bőre alatt az izmok minden mozgásra egészen kőnyékig táncoltak. Dávid egy kicsit megpi­hent. Tréfásan végighúzta a vállamon a klarinét ezüst­peremű tölcsérét. A kétré­szes fürdőruha volt rajtam. — Ne csiklandozz, Dávid. Csiklandós vagyok — mond­tam. Most a combjára fektet­tem a fejemet. Dávid megint fújni kezdett. Én egy bo­garat néztem. Fel akart mászni egy hosszúkás levél­re. De a levél egy ponton mindig meghajolt, s a bogár leesett. Ahol mászott, ezüs­tös csík maradt a levélen. Dávid megint abbahagyta a fúvást Akkor megszólal­tam. — Én már nő vagyok, tudod-e? Dávid így válaszolt: — Hát persze. Mért kell ezt külön mondani? — De igazi nő — mond­tam. — Igazi, természetesen — mondta Dávid. — Nekem már lehetne kisbabám, mint a felnőtt nőknek, érted? Ettől Dávid meglepődött. Éreztem ezt a hangján, ahogy válaszolt: — Értem. Illetve... Letéptem a levelet. Rajta volt a bogár útja sok ezüst­szálacskával. Különös csönd volt. Hal­lottam a fák susogását. Mintha a közelben méh is zümmögött volna. És a cser­mely is muzsikált. A mi csermelyünk ez. Csönd­ben csobogott. Mindezt föl­erősödve hallottam. De mintha mást is hal­lottam volna. Valami sírás­félét. Először nem tudtam, micsoda. A susogás, a züm­mögés, a csobogás mellett mi szól? Valaki sír? Dávid sírt. Most hallot­tam először sírni, ☆ Aput sose láttarrt sírni. Biztosan az ember akkor igazi férfi, ha sose sír. De azért, ha én sírtam is, nem úgy sírtam, mint Klót szokott. Nekem okom veit rá. Sokáig nem szóltunk egy­máshoz. Azért se, mert egy nagy, sárga szalmakalap bukkant ki az útmenti bok­rok közül. Károly bácsi toppant elénk. Mióta utol­jára láttuk, megnőtt a sza­kálla. Kis, fehér szakáll volt, azt dörzsöl gette. Szeme egészen kicsi volt. AVg lát­szott a ráhajló szemhéj mö­gül. — Na szeretitek egymást, fiatalkák? — kérdezte. Megtorpantunk, pedig el akartunk szaladni. Egyi­kőnk se tudott válaszolni. Károly bácsi föltolta feje búbjára a szalmakalapiát. _. t| . (Folytatjuk) A nyugat-európai alma- és körtetermés A nyugat-európai orszá­gokban 1971-ben hozzávető­leg 7,9 millió tonna alma és 3,8 millió tonna körte ter­mett. A gyümölcstermés az utóbbi években meghaladta a belföldi és a külföldi pi­acok felvevőképességét, ezért a termés egy részét rend­szeresen megsemmisítik. Az EGK gyümölcstermelői se­reként mintegy 325 dollár prémiumban részesül­nek, ha gyümölcsfáikat ki­irtják. Jelenleg 64 624 acre gyümölcstelepítvényt szá­moltak fel. Hollandia pL 32 000 hektárról 24 000 hek­tárra csökkentette az almá­sok és 10 000 hektárról 8 000 hektárra a körtetelepítvé- nyek nagyságát. Az új te­lepítések pedig csak 2 700 hektárt, illetve 500 hektárt értek el. Esősáv-gép Ukrán szakemberek „ön­járó” öntöző aggregátot szer­kesztettek. A „Dnyepr” csak­nem félkilométeres szélessé­gű esősávot létesít, az öntözési szezonban több mint ezer hektárt öntöz meg. Az NSZK sertéspiaca Az NSZK sertésállománya az 1971 decemberében vég­rehajtott állatszámlálás ada­tai szerint 19,94 millió, 7,3 százalékkal kisebb, mint az előző év hasonló időszaká­ban. A sertésállomány csök­kenése az őszi hónapokban általános jelenség, az 1,5 millió nagyságrendű csökke­nést azonban elsősorban a malacállomány átlagosnál nagyobb arányú visszafej­lesztése okozhatta. Nem va­lószínű, hogy az egy ko­cára jutó átlagos malacsza­porulat ilyen nagy mérték­ben csökkent volna. A belföldi termelés nagy arányai ellenére az NSZK vágósertés és sertéshús-be­hozatala 1971-ben szokatla­nul emelkedett (±25 száza­lék) és ezáltal az előző évektől eltérően, a belföldi termelés ciklusingadozásai fokozottan felerősödtek. Az NSZK sertéshús önel­látása az utóbbi két évben 3,5 százalékkal csökkent. Erdősítések Nagy-Britanniában Amint a brit Erdészeti Bi­zottság nemrégiben publi­kált évi jelentése megálla­pítja, a bizottság 1970—1971- ben 53 000 acre (1 acre=0,7 kát. hold) beültethető erdő­területet vásárolt fel. Ez a vásárlási szint magasabb, mint 1960 óta bármikor. A fenti területből 48 000 acret Skóciában vásárolt a bizott­ság. Az említett időszakban a bizottsághoz tartozó erdőte­lepítések területe 53 000 ac- re-val növekedett. Jelentős területeket telepítettek be vörösfenyővel, erdei fenyő­vel és cédrussal. A kivágott fa mennyisége 1,46 millió tonna volt, ami 1969—1970-hez képest 50 000 tonnás növekedést jelent. A, jelentés azonban rámutat, hogy a kivágott faanvagot, viszonvlagos éretlensége mi­att, főképpen a papír és a bútoripar használta feL A bulgáriai öntözőrendszerek átalakítása A bulgáriai öntözési prog­ram keretében az elkövet­kező években jelentős mű­szaki feilesztésre kerül sor. A fő feladat az áttérés a gravitációs öntözésről a mes­terséges esőztetésre. A gra­vitációs rendszereket vi­szonylag kevés beruházással átlehet alakítani. 1975-ig összesen 66 000 hektár terü­leten kerül sor az öntöző- rendszerek automatizálásá­ra. Az öntözőrendszerek át­alakításával egyidejűleg kor­szerűsítik a vízvezető be­rendezéseket zárt csatorna- hálózat segítségével. Az öntözési munkálatokat is átszervezik: szakkénzett öntözőmunkásokból (öntöző­technikusokból) állandó ön­töző munkacsapatokat, bri­gádokat alakítanak. Az el­ső ilyen mintabrigádok már 1970-ben megalakultak az ország valamennyi körzeté­ben. Most dolgoznak annak a komplex automatizált ta­lajjavító öntözési modellnek a kialakításán, amely telje­sen átfogja majd egy-egy körzet egész területét. Ä víz a forrástól az öntözött terü­letig zárt csőhálózaton jut el, s_ így feleslegessé válik a szűrés, csökken a párol­gás okozta vízveszteség. A szivattyúegységek és az ön­tözőberendezések bekapcso­lása automatikusan, a növé­nyek vízszükségletének meg­felelően történik. Az előze­tes kutatások kimutatták a komplex automatizált ön­tözőrendszerek alkalmazásá­nak gazdaságosságát. Egy szórófej teljesítménye egy műszak alatt az 50 hektárt is elérheti. Egy millió hek­tár terület kétszeri öntözé­se tizedannyiba kerül majd, mint korábban. A régi ön­tözőrendszereknél az öntö­zéshez 5 millió munkanapra volt szükség, az új rendsze­reknél mindössze 50 000-re. Megállapították, hogy a nö­vények legalkalmasabb idő­ben történő öntözése a ter­méshozamot legalább 20—30 százalékkal növeli. Üj lengyel burgonyaíajták Az elmúlt évben rekord­termést hoztak az Urán és a Baca elnevezésű új len­gyel burgonyafajták a Bur­gonyatermesztési Kutatóin­tézet Bonino, Mezsinek és Kosalinszk vajdaságokban lévő kísérleti telepein. A kedvezőtlen idői'-ásl felté­telek ellenére az Urán át­lagosan 344. a Bara pedig több mint 300 mázeg hektá­ronkénti termést adott. A vetőburgor.vával fog­lalkozó tudósok bíznak ab­ban, hogy normális vegetá­ciós körülmények között az említett fajták hektáronkén­ti átlagtermése 400—450 mázsa lesz. A kísérleti táb­lákon ez a magas termés­hozam az ésszerű agrotech­nikai módszerek alkalmazá­sának s a magas műtrágya- felhasználásnak (tiszta ha- fóanvagban számítva hektá­ronként 400 kg) köszönhető. Az úi burgonyáin’t^k ellen­áll’-ak a vírusos és egyéb — terméshozamot csökkentő — megbetegedéseknek. Az új fajtákból származó vető- burocnyával már ellátták több körzet parasztjait Lengyel kőművesek Fűzfőn

Next

/
Thumbnails
Contents