Szolnok Megyei Néplap, 1972. március (23. évfolyam, 52-77. szám)
1972-03-16 / 64. szám
1972. március 18. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Filmjegyzet Még kér a nép Jancsó Miklós filmje következetes folytatása egy szerves egységű életműnek, de egyben új szakaszt ígér a művész pályáján. Ami folytatás: a történelmi mozgás, az osztályharc törvényeinek szenvedélyes szerkezetvizsgálata. Ami újszerű: az ábrázolás líraivá válása a korábbi konstruktív drámaiság helyett. Jancsó tulajdonképpen a magyar filmlíra formanyelvének megteremtésére tesz új müvében kísérletet. Lírával átszőtt filmre meglehetősen sok példa van, de hogy a líra ne csupán egy történet díszítő vagy hatáskeltő eleme legyen, hanem az ábrázolás egyetlen módja, ezt úgyszólván csak kisfilmje- inkben láthattuk eddig. Úgy látszik megteremtődött az igény rá, hogy a filmművészet ezt a műfajt is meghódítsa. amit Jancsó művén kívül a vele csaknem egy- időben készült, noha egészen más természetű Huszárik- film, a Szindbád is bizonyít. Jancsó vállalkozását témaválasztása, tehát eredendő érdeklődésének megőrzése teszi különösen jelentőssé. A munkásmozgalmat a legtöbbször — érthetően — szigorú, szociologikus szemlélettel, a cselekvésre összpontosítva ábrázolja a film és általában minden művészet. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ez az ábrázolás egyetlen lehetséges módja. Amilyen jelentőséget tulajdonított a művészet a mozgalom szervezeti formáinak megjelenítésére, a forradalmi harcra alkalmas jellemek tanulmányozására, any- nyira elhanyagolta az osztályharc érzelmi motivációit, amelyeknek pedig döntő szerepük lehet a tömegek cselekvésének meghatározásában. Jancsó Miklóst, és állandó forgatókönyvíróját Hernádi Gyulát, most ez a probléma serkentette alkotásra. Ábrázolásmódjuk annál indokoltabb, mivel a tizenkilencedik század végének agrárproletár mozgalmai kevéssé viselték a tudatos szervezettség, a kiforrott stratégia jegyeit, ösztönös tiltakozások voltak ezek, a nyomortól elszánttá tett tömegek ösztönös védekező reflexei léptek működésbe. Csupa indulati töltés, naiv hit és csodavárás. De épp ezek a gyorsan vérbefoj- tott megmozdulások teremtették meg a szervezettség, a pártszerű harci formák iránti igényt. A film alkotói a témához illő formai eszközöket találtak, amikor a magyar népballadák jelképrendszeréből indultak ki. Szokványos értelemben vett cselekménye alig van a műnek, mesés elemek sorozata állít megható emléket az uralkodó osztállyal és a fegyveres hatalommal szembe szegülő urasági cselédek kudarcra ítélt, de mégis győzelmet Ígérő harcának. Olyan ez az aratósztrájk, mint valami lakodalmas menet vagy egy falusi búcsú. Ez a formanyelv meglehet szokatlan, mégis közérthető, épp a folklorisztikus tisztaság miatt. Ezt a tisztaságot szerencsére csak ritkán bontják meg mesterkéltnek tűnő epizódok (például a gróf váratlan és megmagyarázatlan halála), de hogy ilyenek egyáltalán előfordulnak. az azt bizonyítja, hogy Jancsó még nem érte el korábbi stílusának formai tökélyét. Különösen erőszakoltnak és Jancsónál szokatlanul konvencionálisnak tűnik a film befejezése. a győzelmet megjósoló, egyszál pisztollyal századnyi katonát leterítő, vörös pa- lástos asszony. Tökéletes és jelentéshordozó szerepét tekintve teljesen egyértelmű viszont a népdalokból és forradalmi énekekből összeállított kísérőzene. amely a képekkel egyenrangú hatáselemmé emelkedik. Kende János kameramozgatása már-már va- lószínűtlenül bravúros, tökéletesen idomul a téma lendületéhez. Színészi alakításról ebben a filmben még kevésbé lehet beszélni, mint. Jancsó korábbi munkáival kapcsolatban. Csak együttes játék van, méghozzá mintaszerűen összehangolt. Említsük meg mégis Dra- hota Andrea. Bűrös Gyöngyi. Csomós Mari és Juhász Jácint nevét, akiknek egyéniségére még ebben a homogén együttesben is föl kellett figyelni. Sz. J, Szalt k őzé p isko! ák Vas megvtben Szeptemberben két új szakközépiskola kezdi meg rrűködését Vas megyében: Vasvárott postaforgalmi, Szombathelyen óvónőképző szakközépiskola. Vasvárott az első tanévet két első osztállyal indítják, egyenként 35—38 tanulóval. A posta igényeinek megfelelően az egyik osztályban a soproni, a másikba pedig a pécsi igazgatóság területéről vesznek fel tanulókat. Szombathelyen, az Entz- bruder Dezső szakközépiskolában egy osztállyal, s mintegy 36 tanulóval kezdődik meg az óvónőképzés. Átszervezik az oktatómunkát A Szegedi Orvostudományi Egyetemen az oktató munka átszervezésére készülnek. A legjelentősebb változtatásnak a gyakorlati oktatás idejének növelése ígérkezik. A Szegedi Orvostudományi Egyetem ezért tárgyalásokat kezdett Bács, Békés, Csongrád és Szolnok megyék egészségügyi intézményeivel, kórházaival. Az előzetes tervek és megállapodások szerint szeptembertől a dél-r1- földi városok is bekapcsolódnak majd az általános orvosi karon tanuló fiatalok gyakorlati képzésébe. Szolnokon előreláthatóan 42, Kecskeméten 30, Gyulán 25, Szentesen 15 hallgató tölt majd el néhány hetes gyakorlatot Könyv a „bányarémről“ Hazai és külföldi szakmai körökben egyaránt nagy érdeklődésre számot tartó könyv jelent meg a „bányarémről”. A szén- és gázkitörésének leküzdése című. több mint háromszáz oldalas mű a gázkitörés témakörének eddigi legteljesebb hazai feldolgozása. Szerzője dr. Szirtes Lajos bányamérnök, a műszaki tudományok kandidátusa, a Mecseki Szénbányák kutatási osztályának vezetője, aki több évtizede munkálkodik a bányászokat veszélyeztető természeti erők leküzdésén. „Bulgária 7V címmel kiállítás nyílt az fntranszmas budapesti székházában. A kiállítást Sztoju Sztanoev budapesti bolgár nagykövet nyitotta meg. Ismét meztelent a szó noki műsorkalauz A magyar kulturális központok programjából Néhány évi szünet után Ismét megjelent a szolnoki ku'turá'is eseményekről tájékoztató mü- sorkalauz. Harminchat oldalra volt szükség a rendezvények felsorolásához. A műsorfüzet közli a Forradalmi Ifjúsági Napok és a Verseghy Diáknapok eseményeit. Foglalkozik a TIT. A megyei könyvtár a megyei műve’Sdési központ, a kiubkönyvtárak és az SZMT könyvtárának ismerettel esztő és egyéb rendezvényeivel. A megyei művelődés! központ mellett a város kulturális életében lelentős szerepet tölt be a Tinámén ti Veeviművek és a MA V Járműlavltó tizem művelődési háza. — A műsorkalauz rássiptecen közli a két művelődési ház nroeramtát. Szerenel a Pódium és a Munkésnődhim már-emsi műsora is. Fe’soroüa a múzeum áiiardó yiím**catt és őss7efopiaiét közöl a múzeumi kiadványokról. a hangversenyek időpontjáról és műsoráról. A programot színház és mozi műsora egészíti ki. A műsorksiauz nem egyszerűen felsorolia az eseményeket, hanem egyeseket kiemel, külön is aiánl a közönségnek. A lói szerkesztett, ízléses kivitelben készült műsorfüzet hasznos eligazítást nyújt az érdeklődőknek. Szélt ha/aval ás Varsóban — Koncert Prágában — Kiállítás, irodalmi est az NDK-ban Mozgalmasnak ígérkeznek a következő hetek, hónapok a szomszédos baráti országokban tevékenykedő magyar kulturális központok számára. Varsóban április 6-án avatják a Magyar Kultúra új, több mint ezer négyzetméter alapterületű épületét. A lengyel főváros belvárosában lévő korszerű székházban film-, színházi előadások számára alkalmas előadóterem, kiállítási terem. könyvtár. klubszoba fogadja majd a látogatókat. Még ebben az évben átadják az újjáépített, korszerűsített szófiai magyar intézetet is, ősszel pedig Berlinben nyílik meg a magyar művelődési centrum. Valamennyi baráti országban megemlékeznek hazánk felszabadulási évfordulójáról. Így Varsóban ünnepi koncertet rendeznek, a Lengyel—Magyar Baráti Társasággal együttműködve. Április 4-e tiszteletére a pozncnl vajdaságban rendeznek magyar napokat. A prágai ünnepségeken a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola végzős hallga YI adnak koncertet. Bulgáriában pedig Kiss András hegedű- művész és Fellegi Ádám zongoraművész hangversenyeznek. Kiemelkedő eseményként ünnepük minden külföldi magyar kulturált intézetben Petőfi Sándor születésének 150. évfordulóját. Az NDK-bell Uckermün- delen megrendezik a megvár kultúra napjáit. amelyek során népművészeti kiállítás, Irodalmi est, hangverseny, előadás ismerteti gazdasági, kulturális életünket. Részt veszünk a Frankfurt Oder-i hagyományos nyári filmnapokon. Valamennyi külföldi magyar intézményben megemlékeznek Janus Fannonius születésének 500.. a magvar könyvnyomtatás félezredes évfordulójáról. Tiszai Lajos: VÖRÖS KÖVEK If. A folyó fölött szürkés-kéken derengett a hajnal. A füzesek hallgatag árnyak voltak, rejtették kincsüket: a foglyok emlékeit. A cellákban ébredeztek. Valaki köhögni kezdett, mélyen, bugyborékolva. A mellette fekvő rab felállt, köl- tögetni kezdte a többit: — Emberek, húzódjanak félre hadd vigyük Janit az ablakhoz. Megint elővette ... A beteget a rácshoz vitték, négyen emelték, hogy friss levegőt szívjon. A parányi szellőzőnyílás alig egy arasznyival volt a mennyezet alatt. Lassan alábbhagyott a ful- doklás, lefektették a többiek lábára, hogy ne érje a vizes beton. Az ajtónál felállt egy vasutasruhás. — Keltsetek fel mindenkit. A foglyok dörzsölgették a szemüket, nyújtózkodni próbáltak. A vasutasruhás kinézett a cella rácsán, majd suttogni kezdett: — Figyeljetek rám. elvtársak! Azért most szólok, mert még alszik a fegyőr. Kintről olyan hír jött, hogy a napokban folytatják a kihallgatásokat. Látjátok, Jani mi- )gea beteg* Határozzuk el, hogy addig nem teszünk vallomást — bármi is történik — amig Janit kórházba nem viszik. Ha mindnyájan így csináljuk, akkor talán kiharcoljuk. De tudjátok ez mivel jár!? Aki Bogéi főügyész elé kerül, anna^ nagyon kell vigyáznia... A vasutasruhás szavalt kemény csattanás szakította félbe. Az öreg fegyőr felriadt, karjára kapta az asztalhoz támasztott puskáját és a vasajtóhoz csoszogott. Amikor kinyitotta a kémlelőnyílást, már több puskatus verte a vaslemezt. — Kinyitni! A nemzet nevében! Az öreg fegyőr darutollas katonákat látott az ajtó másik oldalán. — Nyitom, máris. A hadnaggyal találta szemben magát. Vigyázzba meredt! — Balog XT. Sándor magyar királyi fegyőr alázatosan jelentkezem. Száztíz fogoly. Jelentem, az éjjel semmi rendkívüli nem adódott. Egy beteg ... A hadnagy hozzá lépett: — Nem érdekel a betegségük. Átvesszük a foglyokat. Az öreg még mindig vi- gyázzban állt: — Értem, hadnagy űr, átadom, de alázatosan kérem a Magyar Királyi Főügyész Űr fogolyátadási parancsát. Ahogy szoktuk... Az öreg fegyőr még mondani akart valamit, de már a száját sem nyithatta, mert a bikaerős fiatalember iszonyatosan állón vágta. Eldőlt mint a zsák. A puskája nagyot csapódott a betonon. A darutollasok berohantak a folyosóra. A cellákon végigfutott a borzongás: — A különítményesek ... Az ezredes már a fogházfelügyelő foteljében szivarozott. A hadnagyot kérette. — Jól van hadnagy úr, jól van fiam. Egy nvikkan- tást sem szólt egyik sem. Dicsérd meg nevemben a honmentő bajtársakat. Mondd meg nekik, a nemzet nem lesz hálátlan. Na! Hány fogoly van? A hadnagy vigyázzba vágta magát. — Köszönöm az elismerésed, ezredes úr. Jelentem, hogv a foglyokat biztosító fegyőr szerint száztízen vannak ... — Hűha, száztízen! — kiáltott fel az ezredes. — Hogy i szállítsuk ezt a sok csirkefogót?! A hadnagy kihúzta magát: — Jelentem ezredes uram, nekem ahhoz elég négy kísérő. Tőlem meg nem lépnek, arra tiszti becsületszavam. — Na, na, na. Vigyáz csak te fiú! — mondta az ezredes. — Ez az egész rohadt város egy nagy bolsevista fészek. Mindenre fel kell készülni. Mit csinálsz, ha megtámadják a szállítmányt? Tíz legénynél nem tudok neked többet adni, a másik rajjal Scheftsik főhadnagy úr már el is indult tisztogatásra. Ügy terveztük, ma éjféltájt a kastélyban találkozunk. Volt ott Mardarescu tábornok úréknak egy fogolytáboruk, valami kastély körül... Hát most mi vesszük igénybe. Scheftsik főhadnagy úr is odahozza majd a fogását De addig, de addig? A kastély ide jó 15 kilométer. Máris erősen virrad. Ha szimatot fognak a7 elvtársaik, esetleg megtámadnak bennünket, — nyugodt lehetsz van azoknál még annyi fegyver eldugva, hogy be tudnak nekünk fűteni — vagy eljutnak a hírrel valami úton módon az Antant Misszióig. Mit tudja az ember, hogy valamelyik festett szájú, púderes Antant-tiszt nem venné-e komolyan az ügyet. Ja igen, a legényeidet azonnal öltöztesd át fegyőr ruhába. Te is húzz magadra valami maskarát Nekem elég lesz eav köpeny A fegvbőzba további para-osis sen’dt sem engedtek be! Mondd c«ak, ... ezt a . . főfoglárt ezt a börtön fel ügyelőt, vagy micsodát letartóztattátok? — Jelentem ezredes úr, igen. Pincében van a többiekkel. — Hozzátok fel, hátha szót értek vele.' Néhány perc múlva egy selyempizsamás, szemüveges férfit kísértek az ezredes elé. — Sajnálom, felügyelő űr, hogy ilyen körülmények között találkozunk. A bemutatkozás talán felesleges. Biztosan híre van rólam... — Tiltakozom, ezredes úr. — Jó, jó, jó. Azt megteheti, akármennyit tiltakozhat. Én meg is értem: ha egy vári embert éjnek idején ki- ráncigálnak az ágyból... megértem. De ön meg azt értse meg, hogy a nemzet magasztosabb parancsait teljesítjük A foglyokat elvisz- szük az ön felügyelete alól. — A Magyar Királyi Ügyészség engedélye nélkül ehhez nem adhatom beleegyezésemet ezredes úr. A Magyar Királyi Fegyintézetek szolgálati szab ... — Haggya, felügyelő úr! Egy szóval sem kértem, hogy önhatalmúlag adja ki a foglyokat. ön erőszaknak engedelmeskedik. Nemde?! — kacsintott az ezredes. A pizsamás, mezitlábos férti a szekrényhez ment. — Először is engedje meg, hogy felöl tezzem. Még e helyzet ellenire is úgy fogom fel ezredes úr, a köreinkben bevett szokások szerint, hogy... Hogy mégis csak én vagyok Itthon. Egy reggeli snapszra neobrvba- tom ugy-e, jót tehet nind- kettőnknek, Az ezredes fölényesen mosolygott: — Első perctől kezdve meg voltam arról győződve felügyelő úr, hogy úriember szobájában ülök, — aki úgy is fogad majd, annak ellenére, hogy vizitkártya nélkül jöttem ... He, he, he... Jó erős, ahogy az illatán érzem, egészségére. Igazi magyaros ital... Hshhh. Ügy hozzá tartozik ez a magyar virtusiioz, akár a kard. De mondja csak: hogy tudjuk biztosítani, hogy ma estig senki se háborgasson bennünket Mondjuk az ügyészség részéről. Na és az új szolgálat .. ön természetesen gyakorlatilag szabad ember. csak a látszat kedvéért tartjuk itt. Mi az est leszálltával elmegyünk és ön jelenti a feletteseinek, hogy erőszakkal... — Igen, igen. így már végrehajtható. — Nos, akkor mit tanácsol? Hogyan tudna nekünk segíteni? Okvetlenül szükségesnek látszik a teljes in- kognitó... — Nem tudom megfelelőnek tartaná-e ezredes úr, ha a főkapura, é3 a mellákbe- járatokra kitennénk a sárga cédulát? A törtör.szafcályzat szerint ilyenkor se ki, se be. Kivétel persze az egészség- ügyi személyzet, dehát az úgy sincs. Az ezredes a kezét nyújtotta: — Brévő. felügyelő úri A nemzet nem felejti el szolgálatait. (Folytatjuhi I
