Szolnok Megyei Néplap, 1972. március (23. évfolyam, 52-77. szám)
1972-03-15 / 63. szám
1972. március 15. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Az agrárértelmiség szerepe Szolnok megyében Irta: dr. Soós Gábor miniszterhelyettes Á Petőfi Emlékbizottság felhívása Petőfi Sándor emléke előtt tiszteleg a magyar nép. a halhatatlan költő születésének százötvenedik évfordulóján. Petőfi Sándor emléke előtt tisztelegnek szerte a világon azok a rr. agyarok is, akik a haza határain kívül élnek, de őrzik a magyar néphez tartozás érzéseit, és őrzik nemzeti értékeinket. Petőfi Sándor emléke előtt tisztelegnek a világ népei, a már felszabadultak és szabad hazát építők, s azok közül is egyre többen, amelyek szabadságukért küzdve erőt meríthetnek a szabadságharcos költő művéből. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, a forradalmi munkás-paraszt kormány és a Hazafias Népfront által létrehívott Petőfi Emlékbizottság ünnepre hívja a haza és a világ, a „népek hazája” népéit, polgárait, a szabadság és a költészet tisztelőit. Ünnepelni hívjuk mindazokat, akik adósai a költőnek, mindazokat, akiknek sorsába beleszólt valamikor Petőfi rrűve, Petőfi áldozata. Ünnepelni hívjuk a fiatalságot, „Petőfi nemzedékét”, ünnepelni hívjuk mindazokat, akik felelősnek érezvén magukat a haza, a nép, a népek sorsáért, felelősséget vállalnak az emberi gondolat, a művészet, az irodalom sorsáért. ☆ Petőfi Sándort ünnepeljük, aki a magyar nép történelmi mélységekből fakadó törekvéseit és legmagasabb érdekeit kifejezve emelt halhatatlan költői szót az elnyomás, a feudalizmus ellen. Azt a költőt ünnepeljük, aki költői értelemben már akkor felszabadította a magyar népet, az elnyomott jobbágyot, a megalázott értelmiségieket, a kisemberek tömegeit, amikor hazánkban még hűbériség uralkodott, amikor botozták a parasztot és a nemesi kutyabőrnek nagyobb volt a becsülete, mint a szellem emberének. Petőfi Sándort ünnepeljük, aki népe társadalmi szabadságáért küzdve, az elsők közé emelkedett a magyar nemzeti függetlenségért harcolók sorában. A plebejus demokratát ünnepeljük, a népi forradalmárt, aki nem kérte, de messzehangzó költői szóval követelte a kizsákmányolás megszüntetését, aki már akkor hitet tett Magyarország önállósága és függetlensége mellett, amikor még a haladó szellemű középnemesi politika képviselői sem tették meg az elhatározó lépést ebben az irányban. Petőfi Sándort ünnepeljük, aki az egész emberiség szabadságában jelölte meg az emberhez és a költészethez méltó küzdelem végső célját. A magyar plebejus a világ népeit ölelte át forradalmas sza- badságszeretetével, Heine, Victor Hugo, Dickens, az orosz forradalmi demokraták kortársaként, a korai szocialista és kommunista eszmék európai és amerikai szét- hullámzásának időszakában, a ne nzeti lét öntudatára ébredő kelet-európai népek feleszmélésének, Marx és Engels első küzdelmeinek éveiben. Következetesség a társadalom dolgainak elrendezésében. Következetesség az igazi nemzeti érdekek kimondásában és következetesség a forradalmi demokratizmus programjának nemzetközivé, világméretűvé tételében; e közös gyökerű törekvések egységét példázza el- múlhatatlanul Petőfi élete és műve. Petőfi Sándort ünnepeljük, aki a népet, a nemzetet, az egész emberiséget ölelte át verseivel, bizonyságot téve a költészet hatalmáról. A költők — hirdette Petőfi — „világot '— alkotnak az ember elé”, a költészet ezért „olyan épület, — mely nyitva van boldog-boldogtalannak, — mindenkinek, ki imádkozni vágy, — szóval: szentegyház, ahová belépni, — bocskorban, sőt mezítláb is szabad”. Ezért a költői parancs: „Előre hát mind, aki költő. — a néppel tűzön-vízen át!” Az eként értelmezett költészet magaslatáról látta és 'télte el Petőfi az ország nemes urait. Pató Páljait és khitű táblabfráit, akik saját kiváltságaikat féltették a szellem napvilágától, az irodalomtól is. A népért, nemzetért, emberiségért felelős költészet eszménye és gyakorlata Petőfi számára az élet gazdagságának irodalomba emelését jelentette. Annak a világnak a költészetbe fogadását, amelynek középpontjában a szabadsághoz, az igazi élethez méltó, a teljes életre váró ember áll: a népe* megtestesítő ember, a nép fia. Petőfi a plebejus fellépés költői feszültségével telíti a tájat, a magyar Alföld képét. Népdalaiban, szülőket ölelő költeményeiben és szerelmes verseiben a nép érzelmi világának gazdagsága, lelki kincseinek szépsége, emberségének meleg fénye tükröződik, emelkedik egyetemes érvényre. Petőfit ünnepeljük, aki a nép világát emelte a költészetébe, s a népi jellem.' mértéke szerint kívánt új természetet adni a nemzet jobbik felének, mindenkinek, aki részt vállalt a haza felemelésének nagy munkájában. Petőfi mandátum nélkül is a magyar falu népének küldötte volt a közéletben, s a városi forradalmas rétegek szószólója a parasztság előtt. Otthona volt a falu és a város, mert tudta, hogy nem a falu és a város állanak egymással szemben a magyar társadalom történelmi útján, hanem a falusi szegények az elnyomóikkal, s a városi szegények a kizsákmány olóikkaL A nép: Petőfi számára a falu és a város szegényeit jelentette, s a feléjük közeledő, velük szövetségre lépő kisembereket, értelmiségiket, honoráciorokat. Petőfinek nem voltak illúziói afelől, mintha a népfiak, a János vitézek és a maradi-nemes Pató Pálok együtt menetelhetnének a népi és nemzeti fel- szabadulás útján. Petőfi jól tudta, hogy a János vitézek és Szilveszterek csak a Pató Pálokkal szembefordulva teljesíthetik történelmi küldetésüket. De tudta azt is, hogy ez elkerülhetetlen harc nem cél, hanem elháríthatatlan eszköz, feladat a nép boldogulása, a nemzet függetlensége, a világszabadság felé vezető úton. Petőfit ünnepeljük, akinek tett volt a szava is, de aki — ha ezt követelte a nép- szabadság ügye — vállalta a szavak folytatását: a közéleti, a politikai, a katonai cselekvést. Hősi halálát a következetesség erkölcsi fénye ragyogja be. •k Ünnepeljük Petőfit Petőfihez méltón 1 Ne csak a nevét, hanem a szellemét idézzük meg ezen az évfordulón. Azzal a nem hivalkodó, ám jogos öntudattal, hogy nemcsak emléknapokon Idézzük. Annyi görögtüzes ünneplés, annyi úri Petőfi-hamisítás után, a költő igazáért küzdő valamennyi gondolkodó értékes hagyományát folytatva, most a nép ügyét történelmi győzelemre vivő népi rendszer ünnepli a halhatatlan költőt. Ünnepeljük Petőfit a magyar irodalom nagy hagyományaihoz méltón I Tudatosítsuk a felnövő új nemzedékben, hogy Petőfi műve nem véletlen csoda, hanem sok évszázados népi küzdelem, s egy nagyszerű irodalmi fejlődés megkoronázása. E Petőfi nem állott egyedül az irodalomban, — Vörösmarty, Eötvös, Arany János kortársi és elvbaráti körében nőtt nagygyá a lírája. S halálával nem szakadt meg művének hatása a magyar irodalomra. Szellemének folytatój a legnagyobbak: Vajda János, Ady Endre, József Attila. Petőfit ünnepelve állítsuk műveit az emlékezés fénysugarába, jusson el minél töbhekhez, százezrekhez, milliókhoz Petőfi szava, a haza határain belül és a nagyvilágban. Műveit terjesztve eszméit terjesztjük, s ettől a nagyszerű feladattól tartsuk távol az ünneprontó frázisokat, a hangoskodást és a tartalmatlan tisztelgést. Ünnepeljük Petőfit a szocializmust építő magyar nép történelmet-fordító negyedszázados küzdelmeihez méltón! Azok ünnepük most a minden elnyomás ellen szót emelő, a szabadságért életét áldozó költőt, akik megteremtették a független, szabad Magyarországot, akik megszüntettek minden osztályelnyomást, elvették a földet a földbirtokosoktól, a gyárakat a gyárosoktól, a bankokat a bankároktól, s mindezt a nép tulajdonává tették. Azok ünnepük most Petőfit, akik megküzdöttek az úri osztályok ellenállásával, a reakció különféle osztagaival, akik megnyitották a felemelkedés útját a dolgozó emberek előtt az élet minden területén. Azok ünnepük most Petőfit — munkások, parasztok, értelmiségiek milliói —, akik történelmi lé-, péseket tettek és tesznek a kultúra, a mű-; vészét, az irodalom meghódításáért, a kultúra és a nép közé vágott szakadék megszüntetéséért. Azok ünnepük most Petőfit,1 akik jelenüket vállalva, jövőiükben bízva a szocialista népek testvéri szövetségében fáradoznak a Petőfi megálmodta világszabadság megvalósításáért. A magyar nép emlékezik halhatatlan költőjére. Budapest, 1972. március 15. Műkorcsolyacipők a Jászságból II. Nem lenne teljes a kép, ha nem szólnék a mezőgazdaság, ezen belül is elsősorban a termelőszövetkezetek szakemberellátottságának néhány problémájáról is, hiszen a kétségtelen hatalmas fejlődés ellenére sok még a tennivaló. Melyek ezek? Az egyik, hogy a termelőszövetkezetekben a mintegy 60 ezer közép- és felsőfokú végzettséget igénylő un. értelmiség; munkakörnek mindössze 55—56 százaléka van képesítéssel rendelkező szakemberekkel betöltve és ezen belül is a munkakör és a szükséges végzettség sok esetben eltér egymástól. Nem lehetünk elégedettek azzal sem, hogy az olyan kimondottan egyetemi végzettséget igénylő munkakörökben, mint a főagronómu- si, főállattenyésztői, főker- tészi, főmérnöki munkakör, az ott dolgozóknak csak 46.2 százaléka rendelkezik egyetemi végzettséggel. Ezt a helyzetet tükrözik a Szolnok megyei adatok is. Még rosz- szabb a kép a szövetkezeti főkönyvelők vonatkozásában. A gazdálkodás többirányúvá Vállása, a pénzügyi, számviteli, kereskedelmi tevékenység növekedése már ma sem bírja el, hogy a főkönyvelőknek mindössze 9.8 százaléka rendelkezik egyetemi, vagy főiskolai végzettséggel, — Szolnok megyében ez a szám 16.3 százalék, — ugyanakkor 27.4 százalékának csak általános iskolai képesítése van. Ez a helyzet még fordítva sem lenne kielégítő. A másik probléma, hogy szövetkezetenként, tájanként igen nagy a szóródás a szakemberellátottságot illetően. Még jelenleg is 490 olyan termelőszövetkezet van — és ez a tsz-ek 20.2 százaléka, — ahol egyetlen egyetemi, főiskola; végzettségű szakember sincs. Megnyugtatóbb a helyzet Szolnok megyében, mert bár 5 termelőszövetkezetben még nincs mérnök, de itt is van felsőfokú végzettségű szakember. Jelentős az eltérés a jó és gyenge termőhelyi adottságú vidékeken. az egyetemek, főiskolák, közép- és szakmunkásképző iskolák közelében, azoktól távoleső vidékeken, a városok közelében és azoktól távoli falvakban, továbbá a jól és gyengén gazdálkodó üzemek között is. Ebből fakadóan helyenként a szakemberellátottság jó, sőt néhol túlzott is. más helyeken viszont elégtelen. Elég bizonyíték erre, ha azt említem meg, hogy amíg a Szolnok; járásban az egy mezőgazdasági mérnökre jutó 1 352 kát. hold szántóterület jut, addig a tiszafüredi járásban 3 057 kát. hold. Ezen a helyzeten a jövőben tervszerűbb beiskolázással és a kezdő szakemberek részére biztosított állami támogatás maximális igénybevételével, valamint az üzemi fogadókészség javításával kell változtatnunk. Ezek a megállapítások bizonyos vonatkozásban az állami gazdaságokra is állnak. A mezőgazdaság; üzemekben, állami gazdaságokban és termelőszövetkezetekben, a falun dolgozók már ma is, a jövőben méginkább, az agrárértelmiség legnépesebb csoportját képezik. Másrészt az ő munkájuk a legösszetettebb és a legnehezebb is. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az agrárértelmiség más csoportjainak a szerepe nem jelentős, de a feladatok a munkahelyek és munkakörök különbözőségei miatt eltérő sajátosságokkal érvényesülnek. A szocialista mező- gazdaságban, az üzemben, a falun dolgozó agrárértelmiség, illetve az egyes szakember szerepe — véleményem szerint — három, szorosan összetartozó, de elméletileg mégis elkülöníthető területen érvényesül leginkább. Ezek: — a szakmai szervező és irányító tevékenység; — a szakmai, tudati nevelőmunka az üzemen belül; — társadalmi, közéleti tevékenység a falu életében. Kétségtelen, hogy a három feladat külön-kü- lön is igen bonyolult, nagy szakmai, politika; felkészültséget, megfelelő élettapasztalatot igényel. A hivatását szerető, megfelelő elméleti és gyakorlati felkészültséggel, vezetői készséggel rendelkező jó szakember mindhárom alapvető feladatát ellátja, de helytől és időtől függően eltérő arányokban. Vizsgáljuk meg egyenként a három feladat tartalmát. A szakmai szervező és irányító tevékenység elsődleges kérdés, amelynek elvi és gyakorlati megvalósulása döntően az üzem fejlettségétől, gazdasági, politikai szervezettségétől függ. Az agrárértelmiség másik alapvető feladata üzemen belül a szakmai-, tudati nevelőmunka. Minden szakembernek szem előtt kell tartania, hogy a szakmai irányító- és szakmai, politikai nevelőmunka nem választható el egymástól és csak e kettő összhangjának biztosítása viszi előre a fejlődést. Lenin, aki igen nagy jelentőséget tulajdonított az értelmiségnek és ezen belül az agrárértelmiségnek, hangsúlyozta: „ahhoz, hogy az agrárértelmiség abban a bonyolult feladatban, amely a szocialista mezőgazdaság felépítésében rá vár, előrelátó, alkotó módon tudjon dolgozni, arra van szükség, hogy szemléletében a materiaüz- mus talaján álljon, ismerje és megfelelően alkalmazni tudja a marxi—lenini elvi és gyakorlati tételeket.” Lenin ugyanakkor azt is hangsúlyozta és a maga munkájában is érvényesítette, hogy hallgatni kell a tömegekre és tanulni kell tőlük. Kíméletlenül ostorozta azokat, akik lenézték a tömegeket, csak tanítani akarják- őket és megfeledkeznek — arról, hogy tanulni is lehet tőlük. Nagyon megszívlelendő minden vezető számára Lenin idevonatkozó útmutatása: — „Csak akkor kormányozhatunk, ha helyesen fejezzük ki azt, aminek a nép tudatára ébredt.” Ez a vezetés minden szintjére érvényes megállapítás. A fa'nn korábban szűk csoportot képező agrárértelmiség ma már jelentős tényezővé vált és mind naA párt- és társadalmi szervezetekkel egyetértésben adott a Volán 7-es Vállalatának igazgatója utasítást, amely kemény szigorral lép fel az ittas vezetés ellen. Miután megállapítja. hogy a közúti balesetek egy része a vállalatnál is ittasság miatt fordult elő, így rendelkezik: mindazokat a gépkocsivezetőket, akiknél szolgálat közben, vagy annak befejeztével ittasságot állapítanak meg, azonnali hatállyal el kell bocsátani, függetlenül attól, hogy balesetet okoztak-e vagy sem. Az alkoholos befolyásoltság megállapítására elrendeli az igazgató a szolgálat előtti, alatti vagy utáni gyakoribb ittasságvizsgálagyobb arányban vesz részt abban a történelmi átalakulásban, amely a falu társadalmi, politikai életében, az új falusi életforma kialakulásában végbemegy. Ez jelenti tulajdonképpen az agrárértelmiség harmadik — alapvető feladatát. A falu társadalmi munkamegosztásában betöltött helyénél fogva az agrárértelmiség a legjobban kötődik ahhoz a gazdasági egységhez, amely a falu gazdasági-társadalmi életében, annak alakulásában meghatározó tényező. A falu szocialista átalakulásának folyamata szintén olyan kérdés amelyben tudatosan és cselekvőén csak az a szakember vehet részt, aki tanulmányozza, megismeri ezt saját falujára, környezetére vonatkoztatva és képes feltárni azokat az ellentmondásokat, amelyek ezzel az átalakulással együtt járnak. Ismeretes, hogy a széles társadalmi közvélemény tudatában a falu és a parasztság fogalma még sok esetben egyet jelent. Az ipar, a kereskedelem. a szolgáltatás fejlődésével, a mezőgazda- sági nagyüzemek tevékenységi körének bővülésével és ennek kapcsán a foglalkozási viszonyok változásával azonban ez már sem munkahely, sem lakóhely szempontjából nem állja meg a helyét. A községek mezőgazdasági jellege 1949 óta állandóan csökken és a mező- gazdasági népesség aránya az 1949. évi 67.9 százalékról napjainkban 50 százalék alá csökkent a falvakban. Az agrápérte'miséget társadalmi, közéleti tevékenysége során a politikai bátorság a közügyekben való vélemény nyilvánítás, a közösségért érzett felelősség, az erkölcsi tisztaság, a szerénység, és nem utolsósorban a falu hagyományainak tisztelete kell, hogy jellemezze. Csak így vívhatja ki és tarthatja meg tartósan azt a bizalmat, amelyet a falusi emberek sokszor úgy fejeznek ki. a „mi agronó- musunk”, a „mi állatorvosunk”, a „mi vezetőnk”. — Meggyőződésem, hogy agrárértelmiségünk továbbra is méltó lesz a bizalomra és mind eredményesebben teljesíti a rábízott feladatokat. Továbbra is cselekvő részese lesz a korszerű szocialista mezőgazdaság megteremtésének, a falu forradalmi átalakításában. Ennél szebb, forradalmibb feladat ma aligha van a szocializmus teltot. Ha valamely gépkocsi- vezető ittasan jelentkezik munkára, vele szemben is a legszigorúbb fegyelmi büntetést kell kiszabn; (elbocsátás felfüggesztéssel, áthelyezés stb.) A vállalathoz felvételre jelentkezőknél is előzetesen vizsgálni kell azt, hogy korábbi munkahelyéről nem Ittas vezetés miatt bocsátottálc-e el. Ha igen. akkor gépjárművezetői munkakörbe a 7-es Volánnál nem alkalmazhatják. Ügy véljük, ez a szigor nemcsak indokolt, hanem példaszerű is, mert — mint az utasítás is megállapítja — az ittasság, a- alkoholos befolyásoltság miatt történő közúti baleseteknek legnagyobb a társadalmi veszélyessége. Elküldte idei első export szállítmányát — 3000 pár női műkorcsolyacipőt — a Jászsági Egyesült Cipész Ktsz. A Sváicba küldött világszerte ismert magyar soortcipőket a hónap végéig újabb háromezer pár követi és ezzel a szövetkezet a svájci cég idei megrendelésének felét teliesítette. E skandináv országon kívül a szövetkezet a Szovjetunióba, Ausztriába és Svédországba is szállít az idén. Idei exportterve 22 millió forint értékben 85 ezer pár nőj műkorcsolyacipő gyártása és szállítása. A szövetkezet termékeinek jó hírét bizonyítja, hogy az idén kaptak először megrendelést 8 ezer pár férfi műkorcsolyacipő szállítására. Bébiruha exportra Nyolcezer leányka, illetve bébiruhát rendeltek a C. and A. angol konszern most első ízben hazánkban járt üzletemberei. akik a napokban részt vettek a Hunearocoop divatbemutatóján. A megrendelésnek előreláthatólag május végéig eleget is tesz a háziipari exportszövetkezet. jes felépítésében. Vége. Szigor a Volánnál az ittas vezetés ellen
