Szolnok Megyei Néplap, 1972. március (23. évfolyam, 52-77. szám)

1972-03-14 / 62. szám

4 SZÓI NOK MEGYEI NÉPLAP 1972. március 14 A KPM Autópálya Felügyelőség az M 7-es balatoni autóút karbantartásához újabb univerzális gépeket vásárolt, amelyekre a különböző tisztítóberendezéseket lehet fel­szerelni így gépesítették a pálya tisztántartását, a pályához tartozó jclzőoszlopok és KKESZ-táblák gc'-i mosását is. Képünkön: munkában a Mercedes-típusú munkagép. (MTI fotó: Csikós Gábor felvétele — KS) Keresik a természetes állapot mesterséges szereit Űj altatók, nyugtatok és az emlékezésre ható vegyületek a gyógy szer kutatási programban r Napjaink fokozott élet­ritmusa egyre több embert késztet arra, hogy megin­gott pszichés egyensúlyát, üz idegrendszer kisebb- na­gyobb kellemetlen állapot- változásait gyógyszerek se­gítségével állítsa helyre. Nő a nyugtátokat és az al­tatókat fogyasztók száma. Ezeknek a gyógyszereknek a hatása hosszabb alkalmazás Után azonban fokozatosan csökken, egy részük pedig mellékhatásaival gátolja az embert napi tevékenységében. Mindezek indokolttá teszik, hogy a kutatók újabb és újabb szereket keressenek, további tudományos mun­kával tökéletesítsék eddigi eredményeiket A gyógyszerkutató inté­zet tudományos terveiben különböző típusú anyagok előállítása szerepel, ame­lyekkel szemben közös kö­vetelmény, hogy a szerve­zet, természetes állapotát mind kevesebb mellékha­tással állítsák helyre. Ezek ez úgynevezett pszichotrop szerek, a különböző meg­nyilvánulási formája a pszichés megbetegedése­ket gyógyítják majd. Kuta­tási terveikben szerepel­nek új altatók, amelyek az eddiginél jobban kímélik a szívet és az érrendszert, a természetes alváshoz ha­sonló élettani állapotot biz­tosítanak és hat-nyolc órán belül nyomtalanul elhagy­ják a szervezetet. Az eddi­gi altatókkal előidézett nyu­galmi állapot ugyanis sok tekintetben különbözik a természetes alvástól, s en­nek következménye, hogy az alvászavarban szenvedő és altatót használók lassab­ban ébrednek és kevésbé frissek. A nagyjelentőségű Tri- oxazint követően most ha­sonló típusú nyugtátokkal kísérleteznek, tovább keres­nek még specifikusabb ha­tású anyagokat, amelyek fel­oldják, csökkentik a minden­napi élet izgalmait, feszült­ségét, ugyahakkor nem okoz­nak izomelernyedést, bágvadt- ságot, s nincs káros hatásuk a vérkeringésre és egyéb szervekre. A súlyos pszichikus meg­betegedések. így például a skizofrénia gyógyításában már eddig is jelentős sike­reket ért el az intézet, a Frenolon elnevezésű gyógy­szer hazánkban és külföl­dön egyaránt ismert ké­szítmény lett. Most tartós hatású vegyületeket ke­resnek, amelyekkel a be­teget a kórházi kezelés után otthonában, családi környe­zetében lehet gyógyítani gyakori orvosi beavatko­zás nélkül. Napjaink • egyik izgalmas elvi témája, miként lehet fokozni, javítani az emlé­kezőképességet, erősíteni a memóriát. Erre a kérdésre keresnek választ — más hazai egyetemi kuta­tóhelyekkel együtt — a Gyógyszerkutató Inté­zet szakemberei is. Eddigi kutatásaik során több igé­nyes farmakológiai mód­szert fejlesztettek ki a me­mória — folyamat külön­böző szakaszainak mérésé­re, sőt. sikerült előállíta­niuk olyan anyagot is, amely hat a nukleinsav — anyagcserére és megnöveli az ;*gy ribonukleinsav tar­talmát. Beszélő könyv A szokottnál is nagyobb csend honolt a belgrádi Vakok Házának tágas elő­adótermében, ahol mintegy negyven személy tartózko­dott. A csendet vékony, tisztán kivehető beszédhang törte meg. olyan, amilyent a telefonkagylóban hallha­tunk. A terem közepén levő asztalon egy könyv feküdt, előtte a Vakok Szövetségé­nek egyik tagja ült, a szok­ványos golyóstollra emlé­keztető rúdalakú fémeszközt tartva az ujjai között. Ezzel a ..tollal” kísérte a sorokat; a kis rudacska megszólalt, a könv beszélni kezdett. ELEKTRONIKAI ÖTLETEK A hangoskönyv a Belgrad melletti Vinca-ban levő Magfizikai Kísérleti Intézet fiatal kutatóinak a találmá­nya. Technikai szempont­ból ismert elektronikai megoldásokon alapszik, de a fiatal jugoszláv szakembe­rek eredeti fizikai és elek­tronikai ötleteket kap­csoltak össze és találmá­nyukkal be’áthatatlan táv­latokat nyitottak a látásuk­tól megfosztott emberek előtt a tanulásban, a mun­kában és a szórakozásban. HANG A PAPÍRON A beszélő olvasókönyv a hangot papíron rögzíti úgy, ahogy a hangosfilm teszi. A kívánt frekvenciát és hangerősséget, ugyanúgy mint a filmszalagon, itt is úgy érik el, hogy különböző szé’ességű vonalakat ..raj­zolnak” a papírra. Ezzel a régen ismert módszerrel nem okoz különösebb nehéz­séget a hang, a szó, a be­széd rögzítése a papírlapon. A problémákat a rögzített jelek megfejtése, azok le­hallgatása, a „leírt” hangok olvasása; okozza. FOTÓLEOLVASŐ A megoldásra a szakem­berek széles körben al­kalmazható módszert dol­goztak ki. Hosszas kísérle­tezések után született meg a „fotóleolvasó”, a golyós­tollra emlékeztető új esz­köz, amely optikai és elek­tronikai megoldások kombi­nációja. A leolvasó eszközt a lapok hangsorai mentén mozgatva a jelek fotó­elektronikus detektorba ke­rülnek, amely azokat fel­erősíti és hangszóróba to­vábbítja. Ülök a dolgozószobám­ban. A vezetőség egyik na~ gyón fontos megbeszélésé­re készülök. Bejön a titkár­nő. — Egy munkatársnőnk kéri, hogy fogadja őt. — Dolgom van. — Azt mondja, nagyon fontos a dolog. — Rendben van. Hadd jöjjön. Bejön. Közeledik az asz­talomhoz. Bátortalankodik. — Ipatova vagyok. A tegnapi felszólalásában em­legetett engem. Na, és mi van7 *— ön először felsorolta a jól dolgozókat, majd azt mondotta, hogy nálunk egyelőre még olyanok is vannak, mint Ipatova, akik szégyent hoznak a vállalat becsületére. — lge-en, már emlék­szem, volt valami ilyesmi. Meg kell változnia. — Csakhogy, szerintem ön hibázott. Munkámban ugyanis nincs semmi kivet­ni való, sőt a magánéle­temmel is minden rendben van. — Mindjárt meglátjuk, — mondom. Előveszem a tegnapi fel­szólalásom szövegét. Lapo­zom. „Vannak nálunk olyan dologzók, mint Ipatova...’’ — Igen, beismerem — té­vedtem. Előfordul. — És hogyan fogja ki­javítani ezt a tévedését? — Már minek kellene kijavítanom? — mondom. — Nem is akarom. — De hiszen ön, — ki­ált fel — mindenki előtt megrágalmazottl — Nem számit, — nyug­tatgatom, — majd lassan elfelejtik. Az emberek nem haragtartók. — Nem, — erősködik mindegyre, — követelem, hogy a holnapi értekezle­ten nyilvánosan bocsánatot kérjen. — Na, — mondom, — még mi nem kellene! Min­denki tudja, hogy én az ember mellett állok. Én ál­lom a szavam, csat- úgy egyszerűen, nem dobáló­zom a szavakkal. — De hiszen én is em­ber vagyok! — Pontosan így van, — helyeslek neki, — ember. Éppen ezért emberként meg kell értenie engem. Nem tudok semmiben sem segíteni. Elmegy. Elkeseredett. Nem baj, túléli. Telefon a közvetlen vo­nalon. Felveszem a kagy­lót. — A vezetőség értekez­letét a mai napról áthe­lyezzük. Bánja az ég. Legalább ötévenként egyszer időben haza kerülök. Majd meg­örül a feleségem. Már ré­gen nem örvendeztettem meg semmivel. De hiszen szeretem, szeretem. Hazaérek. Felmegyek a lépcsőn. Kinyitom az ajtót. Belépek az előszobába. Fel­gyújtom a villanyt. A fo­gas alatt egy pár idegen sárga félcipő van. Bekopo­gok a szobaajtón. Kijön az asszony. Rémülten csodál­kozik. — Történt valami? — Történt, — mondom. — Elhagylak téged. Örök­re. — Hová? — kérdezi. — Miért? Kihez? Miért? Megmutatom a mikropö- rozus — talpú sárga félci­pőt. Rögtön hahotázni kez­dett. — Te buta, — mondja, — ezt neked vettem aján­dékba. Kézbe veszem a cipőt. Igazat beszél. Egyszer sem viselték. A cipőfűzőn még a fémvégek is rajta van­nak — Nagyon köszönöm, — mondom. — De ez nem változtat a lényegen. Ha egyszer azt mondtam, hogy elhagylak, az azt jelenti, hogy el is kell mennem. Én állom a szavam. Cso­magold be a cipőt. Ügy fo­gom őrizni, mint valami szép emléket, tőled. — Jobb lesz, ha felve­szed! — kiáltja. — Az ut­cán havazik! — Igazad van, — mon­dom — Mit fogok én nél­küled csinálni?! Megöleltem. Megcsókol­tam. Sírvafakadtam. Fel- vettem az vj sárga cipőt és elmentem örökre. Molnár Nándor fordítása ........................»«»»«»..........»..................... G . KmOKLIDZEi t Állom a szavam 1 ■ b ■’ IMÉ b I V iKilriUUAflBBÉÉHBál'Slllll M MWM'fWKW ff ■ ffTI'l 11|g g ETV1 Oxigén... kanállal Az orvosok egyes gyomor- és bélbetegségek gyógyításá­nál oxigént használnak, amelyet szondával juttatnak a 'nyelőcsőbe. M. Elksnis, a rigai Baltija szanatórium la­boránsa különleges eljárást dolgozott ki, hogy megsza­badítsa a betegeket ettől a kellemetlen művelettől. Olyan készüléket szerkesz­tett. amely gyógyászati cé­lokat szolgáló, ionizáló, fe­hérje tartalmú oxigénhabot állít elő. A beteg szonda he­lyett egy tányér gyümölcs­szörppel ízesített oxigénha­bot kap, s a kellemes ízű gyógyító „koktélt” kanállal kényelmesen elfogyasztja. „Vízálló” beton Még a legjobb minőségű betonban is nagyón sok kicsiny pórus és úgynevezett hajszálér van, amelyen ke­resztül beszivárog a nedves­ség. Különösen „nedvszivó- ak azok az építmények, amelyek állandóan ki van­nak téve a víz „támadásá­nak”, például az öntözőcsa- tomák falai. N. V. Viaszt juk, az Ukrán Tudományos Aka­démia kolloidkémiai és vízkémiai intézetének tudo­mányos munkatársa kidol­gozta egy olyan vegyi ada­lékanyag receptjét, amely a szokásosnál jóval sűrűbbé teszi a betont. Ez az adalék­anyag felére csökkenti a be­tonba szívódó víz mennyi­ségét. Telefonfülke helyett — „űrsisak” Nemcsak hazánkban, más országokban is egyre gyér'»* a „komplett” telefonfülkék száma, aminek több oka is van. Az egyik az, hogy a fémvázas, ajtóval ellátott, üvegfalú fülke felállítása igen sokba kerül. Olyan jól nem lehet (nem érdemes) hangszigetelni, hogy ne le­gyenek hallhatók a beszéd­nevezték el a képen látható telefonbúrát, mely árkádok alatt, aluljárókban, kapual­jakban stb. elhelyezve jól megfelel a telefonfülkék he­lyett. Az átlátszó, plexi­üvegből készült „flrsisak” megnehezíti a készülékeket feltörő, megrongáló tolvajok dolgát is, hiszen rtem tud­nak olyan háborítatlanul foszlányok, és ezzel el is ve­szíti tulajdonképpeni jelen­tőségét. Az egyedüli, ami a telefonfülke mellett szól az, hogy szabad területen mind a készülék, mind a telefon- használó számára védelmet nyújt az időjárás viszontag­ságok ellen. A párizsiak „űrsisaknak” „dolgozni”, mint a zárt te­lefonfülkében. A félgömb alakúra kiképzett, visszafelé hajló oldalfalú telefonbúra halk beszédnél is igen jól megőrzi a „telefontitko{”. A burán ejtett felső kivágás­sal az extra-magasságú tele­fonálókra is gondolt a fran­cia telefontársaság. Különlegesen érzékeny műszer A kisinyovi egyetem elektrofizikai tanszékén fél­vezetőkkel működő különle­ges impulzátorokat dolgoz­tak ki. amelyek az eddigi impulzátoroknál tízezerszer érzékenyebbek a fényre. A szakemberek véleménye sze­rint ezeket az impulzátoro­kat igen széles körben lehet majd alkalmazni: optikai rendszerekben, automatikus ellenőrző műszerekben, kü­lönböző típusú programozó berendezésekben. A rendkí­vül érzékeny impulzátorok a legcsekélyebb eltérést is észlelni tudják a precíziós szerszámgépek beállításánál, ellenőrizni tudják a nagy átmérőjű csövek nyílásának pontosságát. Repülőgépek és madarak Nemrégiben Kanadában nemzetközi konferencián vi­tatták meg a repülőgépek és madarak összeütközéséből származó problémákat és a védekezés lehetőségeit A második világháború utáni években kezdtek ter­jedni azok a hírek, amelyek szerint a madarak komolyan veszélyeztetik a katonai és polgári repülés biztonságát Albatroszok, sirályok, dene­vérek, keselyűk és még jó- néhány madárfajjal történő ütközés okozott eddig nem egy esetben végzetes kime­netelű szerencsétlenségeket A szakértők szerint különö­sen a nagytestű nagy ma­gasságokba is felmeríszkedő madarakkal és a csoportos madár-rajokkal történő üt­közés lehet végzetes a re­pülőgépekre. Sajnos a ve­szély a gépe^ sebességének növekedésével egyre nő, mert az ütés mértéke ..súly­ban” is egyre növekszik. Az amerikaiak a csendes­óceáni repülőtereiken már az ötvenes években meg­kezdték n sirályok riasztá­sát, hang- és füstjslekkel, de ezek a kísérletek eddig nem vezettek eredményre. Auszt­rál kutatók most különböző színű fény segítségével igye­keznek a repülőterektől tá­voltartani a madarakat. Az amerikaiak vegyszerekkel kí­sérleteznek, Kanadában pe­dig mikrohullámú sugarak­kal igyekeznek bénítani a madarakat a repülőterek kö­zelében. az angolok hangri­asztó kísérleteket végeznek. Mind?7!de:g egyik eltérés sem váltott-, be teljesen a hozzá fűződött reményeket. Samos a madarak nagv ma­gasságokba (500C—7000 mé­ter) is felmerészkednek és nem egv olvan balesetnél, amelynek az okát nem si­került kideríteni, joggal gya­nakodnak madár ütközésre.

Next

/
Thumbnails
Contents