Szolnok Megyei Néplap, 1972. február (23. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-11 / 35. szám

1972. február If: SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Épül a jászapáti szakmunkásképző iskola kollégiuma. A tervek szerint szeptemberre kész lesz. Félidőben a zárszámadási közgyűlések Előnyös munkafe ltételek, ötszázharminc bedolgozó asszony (Tudósítónktól) Ezekben a napokban egy­mást követik a termelőszö­vetkezeti zárszámadási köz­gyűlések. Áz első közgyű­lést január 15-én tartották és február 10-ig már 72 termelőszövetkezetnél tették mérlegre a múlt év gazdál­kodási eredményeit. A me­gyében az idén 118 mező- gazdasági és 1 halászati ter­melőszövetkezet készített zárszámadást. Az eddig megtartott köz­gyűlések többségében olya­nok voltak, ahol a gazdálko­dási eredményekkel nem volt különösebb baj. A tervezett iö ved elemszintet . elérték a tagok, ennek eredménye egyébként megmutatkozik a megye áruházainak forgal­mában is. A zárszámadási közgyűlésekkel együtt vagy egy más időpontban 39 ter­melőszövetkezetnél került sor vezetőségválasztásra, vagy azért, mert lejárt a 4 évre szóló megbízatás, vagy mert személycserére volt szükség. Tíz szövetkezetben már megtörtént az elnök, illetve a vezetőség válasz­tása. Teljesítette 13 millió fo­rintos éves tervét és hat­százhetven nő részére bizto­sított tavaly munkalehetősé­get a jászárokszállási Házi­ipari Szövetkezet. A dolgo­zók közül száznegyven nőt közös műhelyekben, ötszáz­harmincat pedig mint bedol­gozót foglalkoztatnak. A be­dolgozó rendszer sok olyan kisgyermekes anyának biz­tosított munkalehetőséget, aki nem tudta gyermekét óvodába, vagy bölcsődébe elhelyezni. Előnyös az ilyen munkakör olyan 65—70 éves asszonyoknak is, akik ko­ruknál fogva már nehezen járnak el naponta a mun­kahelyekre, lakásukon vi­szont el tudják végezni ezt a munkát. Ezek az asszo­nyok a megfelelő kereseti lehetőség mellett elnyerhe­tik a nyugdíjjogosultságu­kat. A szövetkezet négy részle­gében készült termékek — szőnyegek, házi szőttesek, női blúzok és gyermekruhák — több mint fele exportra került. A konfekciórészleg­ben tavaly 5 millió forint értékben 90 ezer női blúzt és gyermekruhát készítettek. A perzsaszövő részlegben, ahol a bedolgozókkal együtt százhúsz nő dolgozik, 1500 négyzetméter szőnyeget ké­szítettek exportra. Érdekes­sége ennek a részlegnek, hogy megrendelésre olyan szőnyeget is készítenek, — amin három szőnyegszövő asszony hat hétig dolgozik és az 1080 munkaóra ráfor­dítással készített szőnyeg értéke meghaladja a 40 ezer forintot Eredményes munkát vé­geztek tavaly a torontáli részlegben is. Az ott foglal­koztatott negyven asszony 5 ezer négyeztmétert készí­tett el a keresett trontáliból. Legnépesebb csoport a házi hímzőrészleg, háromszáz be­dolgozót foglalkoztatnak. Az elmúlt években ebben a részlegben nyerték el leg­többen nyugdíjjogosultságu­kat. A több mint félezer nőt foglalkoztató szövetkezetben a dolgozók élet- és munka- körülményeinek javítása ér­dekében 1972. márciusától az eddigi 48 órás munakhét- ről áttérnek a 44 órásra. Választmányi ülés a MTESZ-nél Megalakult a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság Szolnok megyei szervezete — Drecin József előadása a szervezésről — Elfogadták az idei munkatervet Gazdag napirend, tömör, jó beszámolók jellemezték a Műszaki és Természettudo­mányi Egyesületek Szövet­sége Szolnok megyei szerve­zetének tegnapi, választmá­nyi ülését. Az MSZMP megyei bizott­sága székházába összehívott tanácskozást Tóth János, a megyei pártbizottság 'titkára köszöntötte. Üdvözölte a megye tudományos és mű­szaki szakembereit, s az el­nökség soraiban helyet fog­laló Drecin Józsefet, az Or­szágos Tervhivatal elnökhe­lyettesét, a Szervezési és Vezetési. Tudományos Tár­saság elnökét. Szabó Ká­rolyt, az OTH főosztályve­zetőjét, Frank Tibort, a Szervezési és Vezetési Tudo­mányos Társaság titkárát és Valkó Mártont, az SZVTT alelnökét. A tanácskozás el­nökségében helyet foglal­tak a megye oolitikai, tár­sadalmi és gazdasági életé­nek vezetői. Tóth János megnyitójában fontos eseménynek értékelte a szervezési és vezetési tár­saság megyei szervezetének megalakítását. — Közéle­tünk — mondotta — a leg­korszerűbb szervezettel gaz­dagodik, amely széles körű társadalmi tevékenységet bontakoztathat ki a munka hatékonyságának növelése, gazdasági feladataink meg­valósítása ér lekében. A választmányi ülés ez­után meghallgatta Drecin József, az Országos Tervhi­vatal elnökhelyettese, a Szervezési és Vezetési Tu­dományos Társaság elnöké­nek előadását. Az előadó' a gazdasági növekedés, a mun­ka hatékonysága növelésé­nek összefüggéséit 'bizonyí­totta a szervezés-vezetés munkájával. Elmondotta, hogy a gazdasági növekedés­ben az elmúlt két évtized­ben sok jó eredményt ér­tünk el, — de a további idő­szakban nem számolhatunk a növekedésnek néhány „ré­gi” feltételéveL Míg az ötvenes évek ele­jétől egészen a hatvanas évek közepéig hazánkban hatalmas, a mezőgazdaság­ból felszabaduló munkaerőt tudtunk az iparban foglal­koztatni, természetesen sok új gyár, üzem építésével, — tehát nagy beruházásokkal — addig a következő évti­zedben már erre aligha lesz lehetőség. A hatvanas évek közepe óta hazánkban mun­kaerőhiány is gátolja egy- egy iparág fejlesztését. E problémán csak a szervezés­sel, a belső, munka- és üzemszervezéssel lehet segí­teni. Nem véletlen, hogy pártunk Központi Bizottsága tavaly decemberben ponto­san e munka megjavítására hívta fel a figyelmet. Dre­cin József beszélt a beruhá­zásokkal összefüggő változá­sokról is. A mostani évti­zedben meggondoltabban, takarékosabban kell gazdál­kodnunk az állam, a nén- gazdaság pénzével, s már nem is szükségeli az élet a beruházások olyan mértékét, amely az elmúlt két évti­zedre volt jellemző. Végül a nemzetközi piaci kapcsolatokról szólt. Az el­múlt másfél évtizedben ha­zánk — főleg a KGST ré­vén — sok és jó külföldi piacot szerzett. Nagy növe­kedést azonban ír ;r aligha várhatunk, hiszen a KGST- államok piacán máris ta­pasztalható a technikai, gaz­dasági versengés. — Mindezek alapján — mondotta — a kérdést le­egyszerűsítve azt kell lát­nunk, hogy a gazdaság* nö- v.eltcdés alapfeltétele a haté­konyság emelése lesz. E felismerés azonban még nem jelent egyet a megvaló­sítással. A sok tennivaló kö­zött is rangos helyet kap azonban a szervezés, vezetés javítása, kultúrájának nö­velése. A választmányi ülésén ez­után Frank Tibor, a Szerve­zési és Vezetési Tudomá­nyos Társaság átkára a szer­vezet céljairól, feladatairól säg csak nemrég, 1970 októ­berében alakult meg. — Azóta ez a mostani, alakuló ülés a tizenhetedik megyei szervezet megalaku­lását is jelenti — mondotta. A társaságnak eddig 3300 tagja van az országban. Munkájukat 180 vállalat tá­mogatja. Az idén a társa­ság legfontosabb feladatának a munkahelyi vezetők to­vábbképzését. a helyi tanfo­lyamokra előadók és tan­anyag biztosítását tartja. Feldolgozzák, — s végrehaj­tását magukénak érzik — a Központi Bizottság idevo­natkozó határozatát is a társaság országos és megyei szervezetei. Fehérvári László a szerve­zési és vezetési társaság megalakulását előkészítő megyei bizottság nevében beszélt. Elmondta, hogy a társaságnak máris 18 válla­lati, jogi tagja van és száz azoknak a szakembereknek száma, akik a megalakulás pillanatában máris tagjai a testületnek. Ismertette a szakbizottságok 1972. évi programját. A Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság Szol­nok megyei szervezetének vezetőségére Madarász Ti­bor, az MTESZ titkára tett javaslatot. A választmány egyhangúlag elfogadta a je­lölést. A társaság elnöke Tóth Jánós, alélhökei: Gor- jánc Ignácné dr. és Szentesi László, titkára Fehérvári László. A MTESZ választmányi ülése a megyei szervezet 1971. évi munkájának érté­kelő jóváhagyásával és az 1972. évi munkaterv elfoga­dásával folytatódott. Mind­két tartalmas beszámolót előzetesen írásban megkap­ták a választmány tagjai, s vita nélkül határozatként el­.Az eddigi tapasztalatok szerint a zárszámadási köz­gyűléseket a legtöbb helyen gondos előkészítés előzte meg. Brigádgyűléseken is­mertették előzőleg a zárszá­madás anyagát. Sok helyen (pl. Cibakháza Vörös Csil­lag, Nagyrév Béke és Barát­ság, Üjszász Szabadság, Ti- szasas Rákóczi tsz-ben,) sokszorosított anyagot adtak a legfontosabb eredmények­ről, hogy a tagok írásban is tájékozódjanak a gazdálko­dásról. Több helyen, így a kun- madarasi Petőfi Tsz-ben is, a zárszámadási közgyűlésen osztották ki a törzsgárda jelvényeket, a szocialista munkaversenyben elért he­lyezéseket és ezzel járó ju­talmakat. A szövetkezeti gazdák általában pozitívan értékelték a vezetőség mun­káját, de nem fukarkodtak a bírálattal sem. Jó néhány helyen bírálták a szakveze­tőket, olyan hiányosságo­kért, amelyeket gondos szer­vező munkával el lehetett volna kerülni. A zárszámadási és vezető­ségválasztó közgyűlések megtartása, illetve lebonyo­lítása a törvényes keretek között zajlott le. Gondosan ellenőrizték, hogy jelen van-e a tagság többsége, hatá­rozatképes-e a közgyűlés. A választások titkosságára úgy­szintén nagy gondot fordí­tottak. A tagok érvényesí­tették ioeaikat a szavazás­nál illetve a je’ölésnél. Olyan vezetőket választot­tak, akikben a legjobban bíznak. A hét végén, ma és hol­nap 22 termelőszövetkezet­nél tartanak zárszámadási közgyűlést. V, K. Felnőttoktatás az üzemekben Az ankét második napfa A kétnapos felnőttoktatási ankét második napján az ország különböző városaiból érkezett pe­dagógusok a Szolnoki Papír­Vida Sándor a papírgyár szakszervezeti bizottságának elnöke beszámolójában el­mondotta, hogy a gyárban a folyan atos termelés miatt igen nehéz a felnőttoktatás feltételeinek biztosítása. En­nek ellenére évek, sőt évti­zedek óta mindig sikerül több osztályt is szervezni a jelentkezőkből, akiknek tantermet, ingyenes tansze­reket biztosítanak. A nagy lemorzsolódás ellenére az el­múlt 15—16 évben a gyár munkásai közül körülbelül háromszázán fejezték be az általános iskola 8. osztályát. Az erkölcsi ösztönzés mel­lett, anyagilag is igyekeznek vonzóvá tenni a tanulást. 1969-ben minden elvégzett osztály után húsz fillér óra- béremelést biztosítottak. Ez az ösztönzés azonban nem vált be, mivel az általános iskolát végzett munkások helytelenítették. mondván, hogy nem igazságos, ha azo­kat jutalmazzák ilyen mó­don, akik az iskolaköteles korban nem fejezték be ta­nulmányaikat! A gvár veze­tősége ezért az órabéremelés helyett 1970-tól áttért a si- kerésen tanuló felnőttek egyszeri jutalmazására. gyárba látogattak, ahol több üzem személyzeti és oktatási előadójával megvitatták a felnőttoktatás jelenlegi hely­zetét. Sokvári Béla, a Tiszamenti Vegyiművek személyzeti és oktatási osztályának előadó­ja szintén a szervezés gond­jairól beszélt. Elmondotta, hogy a vegyiművekben a vi­dékről bejáró munkások ta­nulása ütközik a legnagyobb nehézségekbe. Egyre nehe­zebb a szervezés, mert már jórészt olyan fiatalokat kell meggyőzni a tanulás szüksé­gességéről, akik korábban a saját hibájukból mulasztot­ták el az általános iskola be­fejezését. Sokan kilépéssel fenyegetőznek, ha rá rkar- ják bírni őket a tanulásra. A vegyiművekben a sikere­sen tanuló felnőtteket pénz­jutalom helyett inkább ju- talornszabadságban részesí­tik. Kárpáti Tibor, a Szolnok megyei Víz- és Csatornamű­vek személyzeti előadója el­sősorban azt emelte ki. hr-nr nem szabad formális ered­ményekre törekedni. Nem elég., ha beiratkoznak a fel­nőttek az iskolába, a le­morzsolódás ellen az egész tanév idején küzdeni kell. s ez folyamatos meggyőző munkát igényel. Az üzem. a tanuló felnőtteket béreme­lésnél, jutalmazásnál rend­szeresen előnyben részesíti. Új utak keresése A beszámolókból, hozzá­szólásokból kiderült. hogy valamennyien kutatják a felnőttoktatás továbbfejlesz­tésének új lehetőségeit. A tanuló felnőttek számának csökkenése — mondották — csak új oktatási formák és új ösztönzők bevezetésével állítható meg. Valamennyien egyetértettek bban. hogy a szocialista brigádmozgalom az eddiginél is többet segít­het a felnőttoktatásnak, amely számára még mindig vannak tartalékok, főleg a nők körében. A nők beisko­lázása még nagyobb gond. mint a férfiaké, s általában az eredmények is mérsékel­tebbek ezen a területen. A résztvevők elmondották, hogy néhány üzemben sike­resen kísérleteznek az álta­lános és a szakmai kénzés egyidejű biztosításával. Erre Szolnokon is van nélda, töb­bek között a MÁV-náL A kétnapos szolnoki fel­nőttoktatási ankét üzemlá­togatással fejeződött be a papírgyárban. R éL Üzemi tapasztalatok beszélt. Elmondotta, hogy bár a MTESZ keretén belül, s annak főleg ipargazdasági bizottságában 1948 óta fog­lalkoznak a szervezés-veze­tés tudományával, a társa­fogadták. A választmányi ülés Lász­ló Károly társelnök zársza­vával fejeződött be. S J. A cibakház! V5r5s Csillag Tsz cserkeszőllőí primőr-* telepén paprika, paradicsom és majoránna-palántákat nevelnek. A paprikapalántákat már korábban elültették és február -légére várják m első térnénk ... j

Next

/
Thumbnails
Contents