Szolnok Megyei Néplap, 1972. február (23. évfolyam, 26-50. szám)
1972-02-10 / 34. szám
4 SZOLNOK MEG VEI NÉPLAP 1972. február 10. A rendőrtiszt naplójából „Vári rám. este 10 után" 0 A nagy ZIL-kocsi csak úg- roskadozott a rakomány alatt. A hepe-hupás, keskeny. erdei úton nagyokat döccent. imbolygóit, mint az ember néhány féldeci után. A sofőr mellett ülő rakodók beszélgettek: „még két forduló és vége a melónak.” Nappal rakodod a sódert, este meg szórod a lánynak” — mondta egyikük. A másik visszaszólt: „Először is asszony az pajtás, méghozzá ugyancsak belevaló. Másodszor tudom én, hogy szórnád neki te is, csak hagyná.” Aztán a sofőrhöz fordult: „Laci is szintit előbb — Tehát azt mondja Halász László, hogy maga előbb kiszállt a gépkocsiból és a sógora vitte haza P. Terézt vasárnap este? — Igen. Amikor kijöttünk a Marci-féle italboltból. Ter- ka javasolta, igyunk még valamit. Elmentünk egészen a Lenin Tsz majorjáig, de nem találtunk nyitva kocsmát, hát visszafordultunk. Jókedvünk volt. Útközben daloltunk is. Aztán mondtam a sógoromnak, vigyük haza Terkát. Azt felelte: jól van. — Történt valami maguk között ott a kocsiban? — Dehogy! Semmi. — Akkor maga miért szállt ki előbb az autóból? — Csak úgy eszembe jutott. Jócskán ittam akkor este, későre is járt, reggel meg indulnom kellett Pa- rádsasvárra, a munkahelyemre. Amikor a házunk elé értünk, szóltam a sógornak. hogy álljon meg, kiszállok, ő meg vigye haza Terkát. — Nem tudja véletlenül, mikor ért haza a sógora? — Én a nagykaput is nyitva hagytam neki. Hallottam, úgy 15—20 perc múlva, hogy beáll az udvarra. Tetszik tudni, egy házban lakunk. <3 a cipőgyárban gépkocsivezető, és mivel Földváron lakik, megengedik neki, hogy kocsival járjon haza. t arkas őrnagy belelapozott az aktákba: — Maga először miért tagadta le, hogy vasárnap azA siető vesen megkóstolná ...” Nem folytathatta, mert az rászólt: — Elég legyen már ebből a sok hülyeségből. Házas ember lőttetekre... — No csak lassabban komám. Tán te sose jártál a tilosban ? A sofőr nem válaszolt, mert közben odaértek a munkahelyhez: zsilipet betonoztak a vízügyi építővállalat munkásai. A kocsi megállt, a rakodók is. a gépkocsivezető is kiszállt. A sofőr nézte, amint a két ember tempós mozdulatokkal munkához lát, ő meg rágyújtott. Ekkor ért hozzá az egyik brigádvezető: — Szaki, hívatják az irodára. Menjen azonnal. kiszálltain“ az június 18-án este együtt voltak P. Terézzel? Miért csak akkor ismerte el, amikor a tanúk a szemébe mondták, hogy látták együtt magukat? A férfi lehajtotta a fejét. A kezeit összekulcsolta ölében. Csak hosszú hallgatás után szólalt meg: — Őrnagy elvtárs. én szeretem a családomat. Nem akartam, hogy az asszony megtudja. Terkát autóztat- tuk. ... Dehát, amióta eljöttek hozzám Parádsasvár- ra, sok minden történt. A sógorom azt mondta, ne vall- jam be, még a szembesítések után se, hogy vasárnap Terkával találkoztunk, mert akkor mi is gyanúba keveredhetünk. A feleségem nagyon sírt, aztán napokig nem szólt hozzám. Ha meg véletlenül megszólalt, csak annyid mondott, hogy hazug, aljas vagyok. ... meg tönkre teszem az életüket. Akkor határoztam el: mindent elmondok őszintén, ahogy történt. Tessék elhinni, ahogy vasárnap éjjel kiszálltam a kocsiból, én többet nem láttam Terkát. Nem is találkozhattam vele hétfőn, mert én akkor már útban voltam a munkahelyem félé. — És a sógora? — Azt nem tudom. — Mi is a neve a sógorának? — Kovács Péter. Az őrnagy felnézett: ■— Kovács Péter... ismerős nekem ez a név ... szóval Kovács Péter. asszony ba, hogy kihez, azt nem tudom ... N % ergesvonlaló az állomás mellett A kis állomás csöppnyi forgalmi irodájában ketten ültek: Ivancsik György, forgalmi szolgálattevő és Szabó Sándor váltókezelő. Reggeliztek: a reggeli személy már elment, s volt egy óra szabadjtik, csak akkor kell rrajd tovább engedniük a 3616-os tehervonatot. Szabóról mindenki tudta: szemfüles ember, szereti fitogtatni jólértesültségét. A hallgatag Ivancsik nem bánta, ha Szabó beszél. Ö legtöbbször oda se figyelt, a saját gondolatai foglalkoztatták, de társát ez nem zavarta. Most sem, mert most is fontos közlendője volt: — A rendőrség még mindig nem találta meg annak a nőnek a gyilkosát. — Hm... bólintott Jancsi. — Én pedig azt mondom, hogy az a nyergesvontató a nyitja az egésznek. arr.it hétfőn este 10 után itt láttunk állni sötét lámpákkal az állomás mellett. — Gondolja? — Hát abban is egy nő. meg egy férfi ült? — Honnét .tudja, hiszen azt mondta, sötét volt a kocsiban ... — De az állomás lámpája bevilágított egy kicsit... — Akkor miért nem jelenti a rendőrségnek, hogy látott egy nyergesvontatót itt állni. Szabó meghökkent. Eddig ez nem jutott eszébe. Szokatlanul nagy csend lett az irodában, összecsomagolták a megmaradt elemózsiát: Ivancsik egy kopottas aktatáskába. Szabó a csatos vasutastáskába. A forgalmista elővette az újságot, azt kezdte böngészni. Egyszer csak halk motozást hallott az ajtónál. Felnézett, Szabó akkor lépett ki a peronra, és halkan csukta be maga mögött az ajtót. Ivancsik elmosolyodott: lám Szabó szeret fontosnak látszani, most biztos a rendőrségre megy... Nem is tudta, hogy Szabó Sándor váltókezelő ezúttal valóban nagyon hasznos adatokat szolgáltatott a hatóságnak, és teljesen új mederbe terelte a nyomozást. (Folytatjuk.) Szántó István A Nap fényessége A téli hónapokban hazánkban csekély (legalábbis a nyári hónapokhoz viszonyítva) a napsütéses órák száma. Pedig a napfény nagyon hiányzik, így alig várjuk a nyarat, amikor a Nap már kellő fényességgel világít. Nézzük meg, tulajdonképpen milyen is a Nap fényessége. Legnagyobb égitestünk minden irányban egyformán világít és melegít, ezért össz- fényének csupán 2240 milliomod része éri a Földet, de még így is hatalmas ez a fény menny iség. A Nap felszíne ugyanis 10 000-szer fényesebb a megolvasztott platinánál. Ha fényét például teliholdakkal akarnánk pótolni, 450 000 darabot kellene egymás mellé raknunk. Ezt a kísérletet gondolatban sem tudnánk elvégezni, mert a látóhatár feletti fél éggömbre legfeljebb 100 000 teliholdat helyezhetnénk. A Nap tehát olyan fényes, hogy a természetben nincs is olyan látszólagos fényességű tárgy, amellyel pótolhatnánk, továbbá a 100 000 teliholddal telehintett égbolt is csak 1/6-od részét tenné ki a Nap fényének. Modernebb mértékegységgel kifejezve, felszínének minden négyzetcentimétere 50 000 un. normál gyertyafénnyel világít. Mit jelent ez a szám? A jószemű ember még 9.5 kilométer távolságból is észreveszi egyetlen gyertya fényét, így ne csodálkozzunk azon, hogy a Napból érkező sugárözönbe rendszeresen beletekinteni örök vaksággal járna. Koromsötét és derült holdtalan éjszakán az égbolt összes csillagának fénye együttesen 100 000 egységet tesz ki, annyit, mint egyetlen gyertya 30 méter távolságból. A távoli világok halvány fénye mellett a telihold valóságos fényoázisnak tűnik a maga 26 millió egységével, ám a Hold kölcsönkapott fénye is elsápad a Nap 12,3 billió gyertyafényt képviselő sugárözönében. Minthogy a Nap 150 millió kilométerre van tőlünk, így ha ebben a távolságban mesterségesen akarnánk pótolni a fényét, kereken 3000 kvadrillió normál egységet kellene a helyén meggyújtani. _ Az üzemi rendészet irodájában a tanúkihallgatások folytak: Kasza László főhadnagy sorra kérdezgette a meggyilkolt asszony közvetlen munkatársait. — Téged is hívattak? — kérdezte az irodából kilépő fiatal, kékköpenyes szőke lányt egy idősebb, őszes asszony, aki korát tarka virágos köpennyel, száján vastagon kent rúzzsal akarta leplezni. — Hát persze. — Mit kérdeztek? — Tudom-e, kivel volt randija Terinek hétfő este? — Te mit mondtál? — Hát... — Elrr.ondtad? _A lány már nem tudott válaszolni, mert közben nyílt az ajtó, és kilépett rajta a nyomozó. Amikor meglátta az idősebb nőt. megkérdezte : — Rám vár, ugye? — Igen ... Hívatni tetszett. — Maga Szakáll Mártonná? — Igenis... — Tessék, jöjjön be — de mielőtt bement volna az asszony után az irodába, még odaszólt a lánynak: — Legyen szíves maradjon itt egy kis ideig. Ha közben jönne valaki, ne engedjen be senkit. — És az ajtó becsukódott utána. — Azt mondják, magával bizalrras viszonyban volt P. Teréz. Igaz ez? — kérdezte bent a nőtől. — Hát, elég jóban voltunk. Tessék elhinni, szerencsétlen nő volt ez a szegény Teréz. Nem sikeredett neki egy férfivel se tartósan összejönni. Ezért piált, elég sokat. — Maguk egy műszakban dolgoztak. Nem mondott hétfőn semmi különöset? Nem említette, hogy randevúja van valakivel? — Hétfőn nagyon jó kedve volt. Valami szőke fiút emlegetett, akivel vasárnap összejött. — És amikor vége lett a műszaknak? Maguk együtt öltöztek fel? — Igen, de Teri nagyon sietett. Szóltam is neki, hová rohansz, a vonat csak egy óra múlva indul, de azt válaszolta, hogy őt autóval várják a kettes kapunál. Még mondtam is. nocsak, autós pasast fogtál? — És erre mit felelt a barátnője? — Azt mondta, hogy nem a pofáé az autó, ő csak vezeti, mert sofőr. Amikor aztán mentünk kifelé, őszintén mondva szerettem volna látni a paliját, de a kapuban nálam kigyulladt a jelzőlámpa. ,— Miféle jelzőlámpa? — A motozók jeleznek, elég rendszertelenül vele, s akinél kigyullad, annak be kell menni hozzájuk a fülkébe, motozásra. Szóval én bem entern a motozókhoz, és mire kijöttem, Teri már nem volt sehoL — Napközben se kereste a barátnőjét senki? Az asszony hallgatott egy kicsit, majd vontatottan felelt: — Öt nem keresték, de... — De? — Ö szaladt le a garázsáéi millió formt Hét nagyobb gyűjteményt vásárolt meg néhány hónap alatt a Magyar Filatélia Vál. lalat, és közel két millió forintot fizetett ki vételár fejében. Az első budapesti nemzetközi börze sikere óta állandóan számos külföldi cég tárgyal magyarországi gyűjtemények vételéről. Az albumok az eddiginél kedvezőbb áron keltek el, érződik a nemzetközi piac élénkülése. A nagyobb tételek mellett minden kisebb értékű, gon. dósán kezelt európai bélyeget tartalmazó anyagot is sike. rült a vállalatnak külföldön értékesítenie, a hazai eladók részére kifizetett ezer-tízezer forint közötti összegek alig félév alatt több százezer forintot tesznek ki. Kiállítások Az első magyar bélyeg centenáriuma, a „Budaoest 71” nemzetközi kiállítás a múlt esztendőt felejthetetlenné tette. 1972-ben számos ha. zai kiállítást szerveznek, hosv filatellsta mozgalmunk további szóp eroHro ín veké» mutasson fel Elsőnek szokatlanul magas színvonalú, összesen 30 résztvevőre korlátozott motívum-kiállításra kerül sor. A kívülállók részére is rendkívül látványos, a modern bélyeg minden szépségét felvonultató bemutatót április 22—30 között tartják. Alig egy hónap múlva a bélyegnapi országos kiállítás következik, amely számot ad az egész magyar gyűjtőtábor munkájáról. November végén a mellékterületek, a parafilatélia híveinek gyűjteményében gyönyörködhetünk. A carte-maximum, a levélzárók, a ragiegyek, a bélyeges nyomtatványok stb. különleges példányai remélhetőleg számos nézőt ösztönöznek majd e kissé elhanyagolt srrűitési ágak művelésére. Mindhárom kiállításra jelentkezhet bárki, aki megfelelő gyűjteménnyel ren. delkezik. Naptár A bélyegek jelentős évfordulókra, a történelem és a tudomány naeviaira emlékeztetnek. Harminc éve. feb. ruár elseién jelent meg az illegális Szabad Nép első száma. A má-^-báláit halt főszerkesztő. Rózsa Ferenc arckóne 1961 ben került bélyegre. — 1043 febn'árióhan a SZOViet harlonrecr bnt-1—lg.s győzelmével ért vévet a sz+áUngrádi csata. Tíz év múlva a Megvár Posta két bélyeget adott ki a döntő fordulatot jelentő ütközet emlékére. Lengyel burgonyatermesztési adatok Az utóbbi években Lengyelországban a burgonya termőterülete átlagosan 2,75 millió hektár, az évi termésátlag kb. 50 millió tonna volt. Ez annyit jelent, hogy a burgonya európai termőterületének 17,5 százaléka, az európai burgonya- termésnek pedig 21 százaléka jut Lengyelországba. A KGST keretén belül Lengyelország a burgonya termőterületének 22 százalékát foglalja el, burgonyatermése pedig 29 százalék. A cambridgeshire-i kísérlet A kapásnövények és a zöldség új vetési technológiáját kísérletezték ki Cam- bridgeshire-ban (Nagy-Bri- tannia). A magot összeragasztott plasztik szalagban helyezik el, egyenlő távolságban. A plasztikanyag száraz talajban is legkésőbb egy óra múlva felbomlik, és a magok megkezdhetik életüket. E szalagok talajba juttatása vetőgépekkel történik, amelyek óránként 8 km-f tesznek meg. E vetési módszer legfőbb előnye, hogy a különböző alakú magvakat rendkívüli pontossággal lehet a taljaba juttatni, és az eddig alkalmazott vetésmódokhoz kéjest a vetés gyorsasága a kétszeresére emelkedik. Növény nemesi tő izotóp A növénynemesítők az atomi eredetű sugárzások mutációkeltő genetikai hatásainak felhasználásával olyan növényi fajtaváltozatokat igyekeznek létrehozni, amelyek élelmezési, gazdaformában, genetikailag tisztán és maradandóan sikerüljön előállítani. A besugárzott magvakat elültetilc a kutatók, és a belőlük sarjadt novényegyedeket, valamint ezek utódait több gesági vagy műveléstechnikai szempontból megfelelőbbek az ismert változatoknál. A genetikusok munkáját megnehezíti, hogv a természet védekezik a sejtek biológiai egyensúlyát megzavaró beavatkozás ellen: versengés támad a természetes és a mutált (új, öröklődő tulajdonságú) sejtek között, az előbbiek fokozzák életműködésüket, a mutációk viszont elhalnak. Nagy kitartásra van tehát szükség annak eléréséhez, hogy a tervezett fajtaváltozatot az óhajtott neráción át figyelik, szelektálják. A képen látható sugárkezelő készülék cézium—137 mesterséges rádióaktív izotóppal működik. Az izotópot tartalmazó ampulla a 450 kg súlyú ólomkamra belsejében található, a környezetre tehát nem veszélyes. A besugárzandó magvakat tartalmazó dobozkát, egyszerű mechanizmus segítségével juttatják az izotóp környezetébe, illetve emelik ki onnan. A nyomelemek meghatározása az NDK-ban Az NDK mezőgazdasági kutatói több módszert is alkalmaznak arra, hogy megállapítsák a talaj megengedhető nyomelem-tartalmát. E módszerek többsége az extrahálásra épüL Az eredménymegállapításhoz ideiglenes határértékeket alkalmaznak, amelyeket az elkövetkezendő években fokozatosan pontosítanak. A jugoszláv aszaltszilva-termelés Jugoszláviában 1971-ben 6000 tonnával volt alacsonyabb az aszaltszilva-termelés. mint a megelőző évben Az év elején ugyan kedvező volt az időjárás, de júliusban és augusztusban a szilva beérését megelőző időszakban, az esőzések a termés egy részét tönkretették. Élelmiszer-besugárzási kísérlet A leningrádi Élelmezéstudományi Kutatóintézet laboratóriumában dolgozó tudósok besugárzással javítják az élelmiszerek minőségét. Orvosi vizsgálatok kimutatták, hogv a burgonya, a friss és a szárított gyümölcs, a gabona, a hagyma, a baromfi stb. besugárzása az emberi egészségre nem ártalmas. A tárolási időt besugárzással a háromszorosára lehet emelni. Nő a dióbél és a diófaanyag ára, ami a spanvol kertészeket fokozott diófatelepítésre ösztönzi. Kiszámították, hogy az ország egyes területein kedvező éghajlati . feltételek között egyetlen diófa évi 500 kilogramm termést hozhat. A termelők azonban inkább a bútorgyártás által rendkívül keresett faanyag értékesítésére, expotrjára számítanak Diófa-telepítés Spanyolországban
