Szolnok Megyei Néplap, 1972. február (23. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-10 / 34. szám

1972. február 10. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Mi újság a megyében? Jászberény Tíz napig a jászberényi járásban Kilenc kezdő fiatal szak­ember tartózkodik tíz napig — február 3-tól 12-ig — a jászberényi járásban. A gé­pész, az agrármérnök, az állatorvos, az agronómus, az állattenyésztő jelöltek Jász­berényben. Jászkiséren és Jászfelsőszentgyörgyörí is­merkednek a helyi kulturá­lis munkával az ott élő fia­talok helyzetével. Felkeresnek olyan munka­helyeket, ahol valószínű, hogy dolgozni fognak. Tá­jékozódnak az ottani szóra­kozási, művelődési és ön­képzési lehetőségekről, a fiatalok közéleti tevékeny­ségéről. Résztvesznek klub­esteken, szakköri foglalkozá­sokon, az öntevékeny művé­szeti csoportok próbáin. Lá­togatást tesznek a tanács és a szövetkezetek vezetőinél, megismerkednek a tanács tevékenységével, a szövet­kezetek gazdálkodásával. Részt vesznek a községi KISZ-szervezetek, vagy az alapszervezetek taggyűlé­sein, a KISZ-fiatalok, az út­törők vetélkedőin, a művé­szeti csoportok bemutatóin. Ellátogatnak értelmiségi, ipari, mezőgazdasági mun­káscsaládokhoz. Az egyetemi hallgatók népművelői gyakorlati ide­jük letelte előtt beszámol­nak arról, hogyan látják ők a meglátogatott munkahe­lyeken, művelődési házak­ban, szövetkezetekben a he­lyi gazdasági politikai szo­ciális és kulturális helyze­tet. Évente négy és félmillió tojás A Jászsági Állami Gazda­ság baromfitelepén 22 ezer tyúkot tartanak. Az ott ter­melt évi 4,5 millió tojás ér­tékesítésével jelentősen nö­velik a gazdaság bevételeit. Az automatizált telepen a „Szorgalom” szocialista bri­gád tagjai dolgoznak, és ott töltj gyakorlati idejét több baromfitenyésztő szakmun­kástanuló. vízvezetékek számára ásott árkokat a lakosság temette be, mintegy negyedmillió forintot érő társadalmi munkával. Április 4. tehát kettős ünnep lesz a községben. Különösen az új háztulaj­donosok várják a vizet, hi­szen a frissen épült ottho­nokban már fürdőszoba is van, de az öregebb házak falában is ott húzódnak már a vízvezeték csövei. Kunhegyes Háromszáz nő dolgozhat Kunhegyesen nehezen tud­nak a nők elhelyezkedni, na­gyon kevés a munkalehető­ség számukra. Ezen a gon­don enyhít a budapesti Be­loiannisz Híradástechnikai gyár kunhegyesi gyáregysé­ge, amelynek építését még ebben az évben befejezik. A 8 millió forintos költséggel épülő új üzemben három­száz kunhegyesi nőnek biz­tosítanak munkalehetőséget. A korszerű gyáregységhez modern öltöző, fürdő is épül. A kunhegyesi Vörös Októ­ber Termelőszövetkezetben viszont a napokban adták át a száz munkást foglalkoztató gépműhelyt. A több mint 7 millió forintos létesítményt a tsz saját erőből építette. A termelőszövetkezet új sertés­kombináttal is gyarapodik ebben az évben. Évente tíz­ezer sertést hizlalnak kor­szerű körülmények között. A nagyközség másik termelő- szövetkezetében — a Lenin­ben ez év elején állították üzembe az 1 millió 750 ezer forint költséggel épült gép­műhelyt, ahol negyvenötén végzik a gépek szerelését, karbantartását Abádszalók , Tervek — számokban gtwsg A szakmunkás Rózsa Rozália tojást gyűjt Thzpgyenda Sikeres évet zárnak Á 22 éves Lenin Terme­lőszövetkezet tizenhat esz­tendeig volt mérleghiányos. A tagság és a vezetőség nagy örömére 1971-ben a szövetkezet ki lábolt a tartós hullámvölgyből, és 5,2 mil­lió forint tiszta jövedelem­mel zárta az évet. A zár­számadó közgyűlés február 12-én lesz. Az év fontos feladatai kö­zé tartozik a tsz géppark­jának felújítása. Kellenek a talajmegmunkáló gépek, kombájnok, traktorok. Erre a célra 1 millió forintot költenek a termelőszövetke­zetekben. A községi tanácsnál el­mondták: az év második fe­lében két szolgálati lakást építenek a faluba került fia­tal szakemberek részére. A lakások két és fél szobásak, összkomfortosak. Az egyik épületen már a belső sze­relési munkálatokat végzik, a másik lakás alapozását ha­marosan befejezik. Az abádszalóki nagyközsé­gi tanács végrehajtó bizott­sága elkészítette az idei év fejlesztési alap bevételi és kiadási előirányzatát. Ez sze­rint a tanács bevétele ebben az évben 1 millió 533 ezer forint lesz, — természetesen ugyanennyi a kiadás is. — Mire fordítják ezt az össze­get? Megkezdődött a községben a gázcseretelep építése — ez a lakosságnak régi, jogos igénye volt — és ennek be­fejezéséhez még 120 ezer fo­rint kell. A telep várhatóan júliusra teljesen elkészül. — Négyszáz méter járda is épül a faluban, és elkészül a már tavalyi évre tervezett gyer­mekjátszótér. Felújítják a községi par­kot, erre a célra a tanács 25 ezer forintot fordít. Száz­nyolcvanezer forintot tervez­nek új építési telkek kiala­kítására és jelentős összeg­gel — 15 ezer forinttal — támogatják a sportegyesüle­tet, az MHSZ-t és a KISZ-t A felsorolás korántsem teljes, de mindenképpen ide kívánkozik, hogy a lakosság 1972-ben 700 ezer forint ér­tékű társadalmi munkát vál­lalt, többek között betonjár­da építésére, ároktisztításra és a község földútjainak kar­bantartására. Vez«eny Gyermekszékek Franciaországba A vezsenyi Háziipari és Kosárfonó Htsz-ben fonott székhegyek között kanyarog az út. Huszonhét ügyeskezű férfi és nő hajlítgatja a fűz­favesszőt. A szövetkezetben gyermekszékeket és nagybé­kési foteleket készítenek. A vesszőfonók szalagrend­szerben dolgoznak. Egy- egy apró ülőalkalmatosság elkészítése tizenhárom mun­kafázisból áll. Kézről kézre mennek a piciny székek, melyekbő évente 35—36 ezer hagyja el a szövetkezetei. — Keresettek-e termé­keik? — kérdeztük Bárándi Sándor brigádvezetőt. — Külföldön nagy divat a fonott bútor. Franciaor­szágba, Olaszországba és Nyugatnémetországba szállí­tunk székeket. Mekkora az igény? — Nem győzünk annyit készíteni, amennyi elég lenne. A nagy kézügyességet kí­vánó munka jól is jöve­delmez. Egy-egy dolgozó 2000—2500 forintot is meg­keres. A miniüzem folyosó­ján egy szépvonalú széket is felfedeztünk. Egyelőre csak mintapéldány — mond­Félkész nagybékési fotelek ták. A szövetkezet vezetői most mérlegelik, vajon ér­demes-e az előállításával foglalkozni. Ti*srapiispöki Tíz éve takarékoskodnak Ti’zakürt Megvalósulnak a javaslatok Régi vágyuk teljesült a tiszapüspökieknek. Ä tervek szerint április 4-én avatják fel a mintegy 6 millió fo­rintos kötséggel épülő víz­müvet. és a hozzá tartozó 9 kilométer hosszú vízveze­téket. Tíz évvel ezelőtt ha­tározott úgy a községi ta­nács, hogy a falunak víz kell! A szigorú takarékos­kodás évei következtek ez­után: egy-egy esztendőben 50 ezer forintot tett félre a tanács a vízmű építésére. Természetesen az összegyűlt pénz csak az induláshoz volt elég. ezért 1969-ben víz­műtársulást szerveztek. A lakosság és a községi tanács végül is a jelentős beruházási összegnek a fér lét vállalta. Mennyire köz­ügy Tiszapüspökin a vízel­látási probléma megoldása, az bizonyítja, hogy a püspö­kiek az anyagj hozzájárulá­son kívül továbbra is ott segítenek, ahol tudnak. A A vízműhöz tartozó gép­házon az utolsó simításokat végzik az építők Egy éve, hogy lezajlottak a tanácsválasztások. A köz­ségekben és a városokban a tanácsok végrehajtó bizott­ságai figyelemmel kísérik: a lakosság javaslatai, amelye­ket a jelölőgyűléseken mondtak el, megvalósul­nak-e? Ebben a községben annak idején mintegy 50 közérde­kű bejelentés. javaslat hangzott el. A jelölögyűlé- sek után minden javaslatte­vőnek írásban válaszoltak, megvnlósüható-e kérése, fgenlő választ kaptak azok, akik a külterületi földutak karbantartását sürgették. A tanács tavaly és az idén 20 000 forintot költ a boga­ras} út felújítására, másutt a termelőszövetkezet végez­te azt el. társadalmi munká­ban. A 44-es számú műút és a bogarasi út találkozásánál is van már autóbuszmegálló, sok évi kérés vált valóra ezzel. Ugyancsak a lakosság ké­résére, mintegy 100 ezer fo­rint költséggel tavaly felújí­tották a vízvezetékhálózatot a Vörösmarty, a Rákóczi és a Rózsa Ferenc utcában. — Sajnos a Rózsa Ferenc utcá­ban ezek ellenére meeoldat- lan az ivóvízellátás. A szak­emberek ugvenis mesél’apí- tották, hogy fel kell újítani az anyakutat is, amely kö­rülbelül 300 ezer forintba kerül. A községi tanács ke­resi a lehetőséget, hogyan tudnák még az idén ezt a munkát is elvégeztetndi Tószeg Papírnak való az ártérből A Tisza árteréről kiter­melt nyárfákat hántolják Tószeg határában a Nagy­kunsági Erdő- és Fafeldol­gozó Gazdaság szolnoki üzemegységének dolgozói. A kérgétől megfosztott farön­kök a csepeli és a dunaúj­városi papírgyárba kerülnek. Kass Jenő, munkatársaival a nyárfarönköket „nyúzza? li«zajen9 A gép is segít A Tiszamenti Termelőszö­vetkezet tiszajenői kertésze­ti telepén tavaszt idéző mun­ka folyik. A szakemberek pontos „recept” szerint ke­verik a táptalajt, amelyből ügyes gép formázza a hat­szögletű „tápkockákat”. — Óránként 5—6 ezer apró ágyat készít a gép a mag­vaknak. A tsz az idén mintegy 150 holdon termel paradicsom­Badari Ernő és Mészáros Zoltán paprikamagvakat ültéi a táptalajba Jászlad íny Népfrontbizotiságot választottak Szövetkezeti tag, pedagó­gus, háziasszony, ktsz-dol- gozó, pénzügyi előadó, ÁFÉSZ-elnök, főagronómus, nyugdíjas ... ismertette szép sorjában a népfront jászla- dányi újjáválasztott bizott­sága tagjainak foglakozását a választási gyűlés elnöke. A háromszázötven résztvevő egyhangúan b za'mat szava­zott a népfront helyi „tisz­tikarának” a kedd esti falu­gyűlésen, mert Ladány egész lakosságát — foglalka. zásra, nemre, korra egy­aránt képviseli az új népfront bizottság. Az­az nem egészen he­lyes az új szó használata, hiszen a „régi népfrontosok” közül sokat ismét jelöltek, amire nagyon is rászolgál­tak. A népfrontbizottság jó és részletes számadást készített négyéves tevékenységéről a falugyűlésnek. Szó volt eb- ben az ismeretterjesztésről, az író és olvasó találkozók­ról, a békegyűlésekről, az is- *kólák támogatásáról és még sok-sok olyan eseményéről a községnek, amely a nép­front közreműködésével zaj­lott le. A község fejlesztésé­ért. szépítéséért a harmadik ötéves terv idején kétmillió- hatszázezer forint értékű társadalmi munkát végeztek a község lakói. Jászladány fejlesztése, lakossága élet­körülményeinek javítása a jövőben is legyen szívügye a népfrontbizottságnak — kérték a felszólalók. A KISZ községi titkára az együtt­működésre említett példá­kat: „igaz, erre írásos meg­állapodásunk nincs — mon­dotta —, de a közös munka többet ér az írásnál”. A nők nevében többen is kifejezték; mennyire örül­nek a helyi munkalehető­ségnek. És kérték, igazod­jon jobban a kereskedelem helyben is a nők igényeihez Az áruválaszték bővítését, az üzletek nyitvatartási rendjének megváltoztatását javasolta az egyik felszóla­ló. Egyébként feltűnően sok leányt és asszonyt érdekelt a népfront beszámolója, bár a helyiek szerint. — náluk ez természetes dolog és a köz ügyei iránt nem­csak érdeklődnek, hanem tesznek is, még pedig sokat a nők. Rájuk és minden Jászladányira számít a jö­vőben is az újjáválasztott népfrontbizottság. írták: Lazányi Angéla Palágyl Béla Szekeres Edit Varga Viktória Zámbó Árpád Fotó: Nagy Zsolt paprikát és paradicsomot. A kertészeti telep hajtatóházá­ban a palánták előnevelésé­re készülnek. A palánták ne­velésén kívül a község zöld­séggel való ellátására is gon­dolnak a termelőszövetkezet vezetői. A készülő hat fólia­sátorban retket, paprikát és karalábét termelnek, mely­ből a szövetkezet zöldség­üzletét kívánják ellátni.

Next

/
Thumbnails
Contents