Szolnok Megyei Néplap, 1972. február (23. évfolyam, 26-50. szám)
1972-02-10 / 34. szám
1972. február 10. SZOLNOK MEG VEI NÉPLAP 3 Egy évvel az új tanácstörvény ulán Vt INDEX túlzás nélkül 1T*' állíthatjuk, hogy az elmúlt, 1971-es esztendő korszakos jelentőségű volt a magyar tanácsrendszer életében és az akkor kezdődött folyamat átnyúlik erre az évre is. 1971 volt az első esztendeje, a párt X. kongresz- szusán kialakított elvek gyakorlati érvényesítésének az államélet, a tanácsi tevékenység a szocialista demokrácia fejlesztése érdekében. Ehhez a múlt év elején megszavazott új tanácstörvény szolgáltatta a keretet. Milyen lehetőségeket kínált az új tanácstörvény és mi valósult meg azokból közel egy év alatt? Elsősorban a szocialista demokrácia szélesítésének minden eddiginél hatékonyabb alapjait, eszközeit teremtette meg. amelyeknek egyben kellő jogi biztosítékáról is gondoskodott. A tanácsok népképviseleti, ön- kormányzati jellegének kikristályosodását főleg a helyi IV. ötéves tervek megerősítése, a területi, valamint a településhálózatfejlesztési tervek, a főbb ágazati programok kidolgozása, a központi és a helyi társa- dalompilitikai célkitűzések végrehajtásának kidolgozása, valamint az újszerű falugyűlések során tapasztalhattuk. A népképviselet jellemző vonásait fedezhettük fel mindenütt a testületek döntéseiben is, amelyek most már a megnövekedett önállóság és felelősség jegyében születtek. Az önkormányzati vonások érvényesülését pedig főképpen az segítette elő, hogy az időközben — a tanácstörvényen kívül — megjelenő központi intézkedések eredményeképpen a tanácsok általában rendelkeznek a gazdasági tevékenységükhöz szükséges- intézményfenntar- tási, vállalatfelügyeleti, gazdálkodási és az ehhez kapcsolódó hatósági jogkörökkel, s az ezek gyakorlásához szükséges pénzeszközökkel. Mert ezek nélkül természetesen nem sokra mentek volna községeink, városaink a fejlesztési munkában! — A költségvetési törvény azonban öt évre előre meghatározta a szilárd pénzügyi forrásokat, s a több mint 111 milliárd forintnyi költségvetési előirányzat majdnem 90 százalékát már a saját és az állammal megosztott bevételek képezik. A pénzeszközök felhasználásában is nőtt az önállóság. A tanácsi tervezés és gazdálkodós demokratizmusának kiszélesítését tapasztalhattuk az elmúlt év folyamán. A tanácstagok és a lakosság most már valóban értelmét látta annak, hogy beleszóljon az ügyek eldöntésébe. hogy részt is vállaljon a tervek valóra váltásából. Egyre inkább előtérbe került a területi elv a tanácsok testületi tevékenységében, vagyis az adott terület egészének fejlesztéséért, az egész lakosság ellátásáért érzett felelősség. Ez a felfogás teszi mind gyümölcsözőbbé a tanácsok gazdasági koordinációs törekvéseit is, amelyek a nem tanácsi vállalatok, intézmények, szervek egyre nagyobb mérvű, s immár „legális” bevonását igyekeznek megvalósítani a lakosság életkörülményeinek javításában, különböző igényeinek kielégítésében. A tanácsok államigazgatási tevékenysége a hatósági ügyintézés, a legközvetlenebbül függ össze a lakosság mindennapjaival, s így fontossága mind politikai, mind társadalmi szempontból vitathatatlan. A törvény meghozatala óta eltelt egy év alatt a tanácsok hatósági munkája, az állampolgárok ügyes-bajos dolgainak intézése kétségtelenül javult. — Főképpen a helyi — a községi és városi — tanácsok hatáskörének nagyobb arányú bővítésével, a járási tanácsok helyett, a járási hivatalok létrehozásával a bürokrácia egy „fokozatának” kihagyásával —, az ügyintézés fokozatos egyszerűsödésével. Nehéz lenne elsorolni azokat a kézzelfogható eredményeket, amelyeket ez az apparátus a maga sajátos eszközeivel a legkülönbözőbb ágazatokban — oktatás, népművelés, egészségügy, szociálpolitika, kommunális ellátás, szolgáltatás stb. —, szorosan vett ügyintézésen kívül elért, a legkisebb községtől kezdve a fővárosig. De különösebb vizsgálódás nélkül is bárki észreveheti maga körül a fejlődés szám tálán jelét, amely a tanácsok hatékonyabb tevékenységével függ össze, akár a közéleti légkör pezsgését tekintjük. la ÍZEL egy évvel ez- ■” előtt, a tanácstörvény parlamenti vitájakor hármas célt tűztek ki a jogalkotók: az új jogszabály teremtsen jogi feltételeket ahhoz, hogy növekedjék a tanácsi nunka hatékonysága, szakszerűsége és kulturáltsága, s egyben csökkenjenek az ügyintézés bürokratikus vonásai; növelje főleg a helyi tanácsok önállóságát, hatáskörét és gazdasági lehetőségeit; végül az előbbiekkel egyidejűleg erősítse a központi irányítás hatékonyságát. Az eddigi tapasztalatok arra engednek következtetni, hogy a tanácsszervezet jó úton halad a célok megvalósítása felé. N. G. Cukorrépa termesztési szakbizottság a'aku't Munkamegbeszélés volt tegnap a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályán. A megbeszélésen a hatvani és a Szolnok' cukorgyár termelési osztályvezetői, a két tsz-szövptség képviselői és az AGROKER vezető rr unkatársai is részt vettek A tanácskozáson az Idei cukorrepa-termelés szerződéskötéseinek eddigi tapasztalatairól tárgyaltak. A tanács és a szövetségek a cukorrepatermelés ösztönzését ígérték a gyáraknak. Az idei szerződések nem a legjobbak, de távlatokban tudtak jó módszereket adni a fejlesztéshez. Ezen a megbeszélésen alakult meg a cukorrépa-termesztési szakbizottsá" amely az idén a cukorrépa termelésére szakosodott mezőgazdasági nagyüzemekben legalább négy bemutatót, ismertetőt tart a gépekről, nö- vényvédőszerekrőL A jászalsószentgyörgyi Vegyes Kisipari Termelőszövetkezet 4000/m forintos építőipari szabad kapacitással rendelkezik. ■■■■■■■■ ■■■■■■■■ :::::::: Érdeklődni lehet: Jászalsószentgyörgy, telefon: 2. Tájé- tekezlet a munkavédelem és a szociá’politika helyzetéről Az Építő-, Fa- és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezete országosan kezdeményezte a faiparhoz tartozó és az építőipari vállalatok munkavédelmi hely zetének, szociálpolitikai körülményeinek vizsgálatát, i jó módszerek elterjesztő sét. Szolnokon kedden és szerdán Hajdú, Békés, Bács Kiskun, Csongrád és Szolnok megye szakszervezeteinek munkavédelmi, munkásellátási szakreferensei, illetve a társadalmi bizottságok képviselői tartottak eszme cserét. Kedden a tájértekezlet első napján üzemi, illetve munkahelyi látogatásra került sor. A jelenlevő szak- szervezeti képviselők egyik brigádja felkereste a Tisza Bútoripari Vállalat szolnoki gyárát és tanulmányozták a rekonstrukciós fejlesztéssel kiépített üzem munkavédelmi és munkásellátási helyzetét, szociálpolitikai körülményeit. A másik csoport a Szolnok megyei Állami Építőipari Vállalat 5-ös számú főépítésvezetőségének területén tett látogatást Azért választották ezt a területet, mert itt egészben vizsgálhatták a különböző építőipari részlegek munkáját Többek között a szakipari, a segédipari munkások, valamint a tanműhelyben tevékenykedő jövő szakmunkásainak körülményeit tanulmányozták. Szerdán, a tapasztalatcsere második napján, az építőipari vállalat szolnoki munkásszállásának tanácskozótermében értékelték az üzemi, illetve a munkahelyi látogatások tapasztalatait és általában a szakmák területén teendő Intézkedéseket. Szolnok megyében az országos átlag alatt van a táppénzes napok száma. bár még így is magas, ami szoros összefüggésben van a munkavédelem helyzetével. A Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság gépműhelyében, Szolnokon, munkára készen állnak a szovjet önjáró földnyesők. Az első 5 gépóriást tavaly kanta meg a vízügyi igazgatóság és rrár az első évben nagyszerű munkát végeztek. Egy gép egyszerre 8—10 köbméter földet tud megmozgatni. Elsősorban a Tisza II. ém'té- sénél dolgoztak, de kipróbálták őket más munkánál is, például gáterősítésnél, gátfejelésnél. A szakemberek véleménye szerint ott használható gazdaságosan a gép, ahol megvan a 3—5 kilométeres szállítási távolság. Egy ilyen földnyeső másfél millió forintba kerül. Egy évben 40 000 köbméter földet tud megrr ozgatni. Ugyanakkor csak érdekességként említjük, egy enitT egy évben mintegy 1700 köbméter földet. Egy héttel ezelőtt újabb három ilyen önjáró földnyesőt kapott a vízügyi igazgatóság. Amint fölenged a talaj, mind a nyolc géoet a Tisza II. építésénél dolgoztatják. Munka közben a szovjet önjáró földnyeső Uj gépeket gyárt a MEZŐGÉP kunhegyes! gyára A törökszentmiklósi MEZŐGÉP Vállalat kunhegyesi gyárában évek óta gyártanak különböző típusú betonkeverő gépeket. E gépek családja most újabb, korszerűbb típussal bővült. A hagyományos gépek villanymotorral működtek, és kiszolgálásukhoz hét—nyolc ember kellett. Az új gép RS 09-es traktorra szerelhető. Előnye, hogy működtetéséhez csak két ember szükséges. A gép önrakodója felszedi a cementet, a kavicsot és a keverődobba önti. Csupán a vizet kell hozzáönteni. A traktor a kész nyersbetont a kívánt helyre szállítja és kiönti. A gép Brenner Márton, a hartai Lenin Tsz országos és nemzetközi szántóversenyekről ismert traktorosának újítása. Gyártására a kunhegyesi gyár vállalkozott. Prototípusát tavaly készítették el, s idén már a sorozatgyártását is megkezdték. Ebben a hónapban öt újtípusú betonkeverő gépet szállítanak a megrendelőknek. A másik új gyártmány az Unidoz, teljes nevén az univerzális adagoló, töltő- és zárógép. Ezt a gépet az Országos Tejipari Vállalat kollektívája konstruálta, s gyártásával a MEZŐGÉP kunhegyesi gyárát bízta meg. A gépet az élelmiszer- ipar különböző területein lehet felhasználni. Tavaly a budapesti Tejipari Vállalat erzsébetvárosi feldolgozó üzemében, a győri hűtőházban és a székesfehérvári cukrásztj gyárban sikerrel próbálták ki. Ma a tejipari vállalat kisújszállási egységében próbálják ki. A berendezés óránként 2 ezer — különböző méretű — műanyagcsomagot tud készíteni. Tejet, tejfelt, joghurtot, sűrített málnaszörpöt. burgonyapürét, fagylaltot és gombóctésztát csomagol és alumínium fóliával zárja le. Prototípusából tavaly három készült el, idén a sorozatgyártását kezdték el. A tejipari vállalat hetet rendelt belőle. A gép iránt a húsipar is érdeklődik, sőt a Technoimpex Külkereskedelmi Vállalat útján az egyik délamerikai ország is kért árajánlatot Az új gyártmányok a kunhegyesi gyár főprofiljaivá váltak. — m. L — 1 932. nyarán egy cingár fiatalember lépett ki a szegedi „prepa” kapuján. Az oklevelén akkor száradt a tinta: Ördögh Imre néptanító. Negyven év, de nagy idő! Történelemformáló korszak. Égett azóta a Reichstag, végigcsattogtak Európán a szöges csizmák, szárnyas rakéták hulltak Albionra ____ S ztálingrád... ’45 április 4., Berlin ostroma, új hidak a Dunán, a Tiszán, atomerőművek épültek... n Gagarin, Holdkutatás... Négy évtized, alkotó emberöltő. Törvénynek vélt tételek százezrei dőltek meg, világalakító erővé izmosodott a kor leghaladóbb eszméje, a marxizmus—leniniz- tnus. Tizennégyezerhatszáz napi Akik leélték, életük delén vannak, akik végigdolgozták, számadást csinálhatnak... Mit tettem, mire vittem? ... Sikerült-e, amit akartam? Hogy csinálnám, ha újra kezdhetném? Megnyugvást és keserűséget okozhat egy ilyen számvetés. Az egvkori cingár néptanító, azóta már Imre bácsi, nyugdíjba készül... azaz, dehogvis, csak közelíti a nyugdíjas korhatárt. Harminckét évig tanított a cibakház! állami elemi népiskolában, illetve az általános iskolában. Évenként harminc tanítvány, — kiienc- száz, vagy talán ezer ember harminc év alatt. Egy kisebb falu..« Szolgáld Tanított, tanult. Orosz nyelvtanári oklevelet szerzett, majd énekszakos tanári oklevelet. Közben három gyereket nevelt, mindegyikük kezébe diplomát adott Lányai pedagógusok, ahogy az apja, a gyémántdiplomás tanító. Nyolc év óta a községi művelődési otthon igazgatója Ördögh Imre. El ne felejtsem : elvégezte a népművelési akadémiát is. Nagy türelmet, szervező- készséget igénylő munka a népművelés. Nem könnyű kenyér, pedig Ördögh Imre szerencsés helyzetben van, — ahogy mondja, — majd- hogy mindenkit tanított az iskolában, aki bejön a művelődési otthonba. Ha a gyereket nem, akkor az apját, anyját, vagy a testvérét. így aztán jobban odafigyelnek az egykori tanító bácsi, tanár bácsi szavára. De még így se könnyű, mert a falusi népművelő munka —. bevalljuk, vagy nem — mananság a válságát éli. Azt mondják, gondolkodik el ör- döeh Imre, hogy a televízió miatt. Lehet, de vaion az emberek azt a műsort nézik-e meg a tévében, amitől a legtöbb hasznosat kapnák? Gondokkal telített a mai, falus; népművelő munka. Tartalmas műsoros-estek kellenének Cibakházának is, dehát a közönséget vonzó művészcsoportok igencsak nagy pénzért jönnek el a faluba. Jó tánczenekar kellene a fiataloknak, de nincs. A pesti együttesek utaztatása mindig egy vagyonba kerüL A művelődési otthon anyagilag nem áll ugyan rosszul — jó manapság ilyesmiről is hallani! — dehát még így is, csak a legszükségesebbekre, a szerényebb igények kielégítésére jut a pénzből, A Vörös Csiílag Tsz segít, amit tud — többet is bírna! — más senki sem tesz egy fillért sem a művelődésügy állami pénzéhez. Kicsit szomorúan beszél Ördögh Imre ezekről a gondokról, de mindig keresi a megoldás nyitját is. Ügy csináljuk, ahogy lehetséges, — mondja, — olyan kalappal köszönünk, amilyen van, de közben megpróbálunk jobb kalapét szerezni. Megtánta-e ördögh Imre, hogy felcserélte a tanári katedrát a falu művelődési otthonával? Az értően végzett pedagógusmunka is nagyon nehéz, de mégis könnyebb az azonos korú és megközelítőleg azonos képességű gyerekeket nevelni, mint a falu lakóinak sokféleségét. Ha csak a Pénzt nézi az ember, nem éri meg, hiszen néhányszáz forint a különbség. Dehát az effajta emberek, mint Ördögh Imre, már éler tűk indulásakor tudták, hogy sosem lesznek gazdagok. Arra értem, hogy anyagiakban! Egy ház, kicsike kert, egy szolid kis Trabant, a mindennapi megélhetés.., A másik oldal; kilencszáz- nyi régi tanítvány, akik közül sokak még most is tanítványok, meg azoknak a gyerekei, meg a gyerekek gyerekei. •. Csak a pénzért ezt nem csinálná egyetlen - Ördögh Imre sem, hiszen negyven évi szolgálat után sem kap többet mint egy jól futó szakmunkás. Ez nem szemrehányás, csupán megállapítás és érvelés: aki vagyont akar gyűjteni, nem megy tanító-népművelőnek, fáklyának. Nein akarom én heroizálni, hősnek állítani az Ördögh Imréket, talán ők maguk tiltakoznának ez ellen, csupán azt mondom; akik negyvenötven évig dolgoznak egy közösségért — valóban úgy, ahogy a csillag megy az égen — minden tiszteletet megérdemelnek. Hozzá kell tennem, általában sokkal többet, mint amennyit kapnak! Az életmű számvetéséről szóltam. De félmondatnál abba is hagytam, mert a hatvanéves Ördögh Imre még dolgozni akar... Negyven év, de nagy idő! S milyen jó, hogy az újságíró csak egy életszakasz hézagos krónikása lehetett, nem pedig egy lezárt életműé.. J Tiszai Lajos
