Szolnok Megyei Néplap, 1972. február (23. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-09 / 33. szám

4

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP

1972. február 9.

A rendőrtiszt naplójából

„Várj rám, este 10 után"

O

A községben a megyei rendőrfőkapitányság felhívását több helyen is kifüggesztették: 1967. június 20- án hajnalban az öcsödi híd közelében holtan találták Sz. K.-nét. született P. Terézt. Minden kétséget kizáróan bebizonyosodott, hogy gyilkosság áldozata lett. Aki az áldozatot, a gyilkosságot megelőző napokban, június

18-án, 19-én látta, beszélt vele, haladéktalanul jelentkezzen a községi tanácsnál.

A felhívást nagyon sokan olvasták és nagyon sokan megnézték az áldozatról készült fényképet.

Nő kékpettyes ruhában

— ön, önként jelentkezett tanúkihallgatásra — mondta az asztal előtt ülő szőke hajú, csinos fiatalasszonynak Kasza László főhadnagy.

Az asszony az ütött-kopott íróasztalt nézte, amelyen megszámlálhatatlan folt, tin- tapacni, karcolás jelezte: jó néhány évtizede van „köz- szolgálatban”. Arca pirossá- ga mutatta: nagy zavarban van. Sose hitte volna, hogy ez a magas, csinos, széles vállú barna férfi, nyomozó. Amikor a folyosón találkoztak az előbb és ő megszólította a férfit, azt hitte tisztviselő a tanácsnál. Csak akkor lepqdött meg, miután az betessékelte őt ebbe a szobába, leült az íróasztal mögé. Most tessék, nem tudja, hogy kezdje, pedig az utcán mindent jól eltervezett.

— Nos hallgatom, mit akart mondani a rendőrségnek? — szólt ismét a férfi.

Az asszony végre felnézett. de zavarában ismét csak lesütötte a szemét. Alig tudta kinyögni:

— Csak azt akarom mondani. hogy én láttam azt az asszonyt vasárnap este.

— Hol találkoztak?

— Először az étteremben.

— Várjon egy kicsit asz- szonyom,- hívom a gépírónőt és szépen jegyzőkönyvbe mondja, mit tud P. Teréz- ről.

Míg a fiatal nyomozó elment a gépírónőért, az asz- szony gyorsan megigazította a haját, lesimította a blúzát. Már sajnálta, hogy nem öltözött fel csinosab- ban.

— Akkor kezdjük — mondta a férfi, miután a gépírónővel együtt elhelyezkedtek.

— Az urammal, meg egy szomszédunkban lakó házaspárral meccsen voltunk vasárnap délután. A mérkőzés

után bementünk az étterembe. Ott láttam ülni egyedül egy asztalnál P. Terézt. Akkor még nem tudtam kicsoda. A kékpettyes ruhája tűnt fel. Csinos volt. Volt rajta még valamilyen kabátka is, de azt nem figyeltem meg.

— Mi történt azután?

— Egy üveg sört ivott. Később bejött egy társaság, oda ültek a nő asztalához, de az nem sok idő múlva elment. Amikor a mi asztalunkhoz ért. a férjem köszönt neki. Később, amikor hazafelé mentünk, mondta a férjem: igyunk még valamit. Bementünk a Marci féle italboltba. Ott újra láttam a kékpettyes ruhás asz- 6zonyt. Odaköszönt nekünk. A szomszédasszony akkor azt mondta: már megint iszogat a Teri, meg biztosan férfira vadászik. Később a nő odajöt hozzánk, akkor az uram bemutatta. Jól megnéztem a nőt magamnak.

— Mennyi ideig voltak együtt.

— Nem sokáig. Bejött Ecseki Gyurka, az is szomszédunk, azzal beszélt tovább a nő. Ügy láttam együtt is mentek el.

— Hol dolgozik az az Ecseki, nem tudja véletlenül?

— Segédmunkás a cipőgyárban.

— Jól emlékszik a történtekre.

— Hát igen, emlékezetes marad nekem az az este sokáig.

— Miért?

— A nő miatt.

— Csak nem lett féltékeny?

— Hogy lehet neki olyan ismerőse. Össze is vesztünk miatta. Az uram hirtelenharagú, de nagyon rendes ember. Akkor megütött, aztán elment otthonról, csak reggel jött haza.

pohár sört és közben odaszóltak hozzánk is. Teri ekkor odament Halászhoz. Amikor elfele mentek, hallottam, azt mondja Terinek: „gyere velünk, itt áll a TU- ZÉP előtt a kocsink”. Láttam is, hogy együtt mennek kifelé. Utánuk léptem. Egy nyerges vontató állt nem messze az italbolttól.

— Meg tudja mondani, hol találjuk meg ezt a Halászt?

— Valahol vidéken dolgozik, de a családja itt lakik Tiszaföldváron, gondolom, ők megmondják, hol van.

A mit sem sejtő feleség

Halászná paprikáskrumplit főzött vacsorára. A gyerekek szerették, különösen, ha csípős kolbászt is tett bele. Arcát pirosra csípte a tűzhely melege. Sietett, estére jó műsor ígérkezett a tévében és megbeszélték a sógornőjével: megnézik.

Egyszer csak kopogtak a konyhaajtón.

— Tessék — szólt oda futtában, de megállt, mert két idegen férfi lépett be.

— Itt lakik Halász László? — kérdezte a magasabb, idősebb.

— Igen. Én vagyok Halászná.

— A férjét keressük.

— Nincs idehaza. Parád- sasváron dolgozik, csak szombaton jön meg.

— Megmondaná a címét? Az asszony félvállról kérdezte:

— Miért kell az maguknak?

— Ismét az idősebb férfi szólalt meg.

— A férje Vasárnap esté mikor jött haza? Egyébként a rendőrségtől vagyunk.

Az asszony hirtelen leült egy közelében levő székre:

— Mj történt? Csak ninc^ valami baja az uramnak?

— Semmi. nyugodjon meg. Még nem válaszolt a kérdésünkre.

— Mikor jött haza vasárnap? A sógorommal voltak oda venyigét vittek egy rokonnak. Ügy éjfél körül járt, amikor megjött.

— Nem mondta, mit csináltak olyan sokáig?

Az asszony hallgatott.

„Csak az ajtóig kísértem44

— Maga Ecseki György?

— Én vagyok az, tessék. — A nagy darab, markos férfi, aki a gumicsizmák vulkanizálásához szükséges vasformákat tolta egy kocsin, megállt. Olajos kezét piszkos öltönyéhez törölte. Meleg volt. A hőségtől, meg

társasággal beszélgetett, amikor én bementem. Aztán odajött hozzám.

— Nem is emlékszem, valami olyasmit, hogy most tudta meg. én is itt dolgozom a cipőgyárban. Később bejött az italboltba Halász László, meg egy másik fiatalember. Halász ivott egy

— Arról sem beszélt, hogv az autóval elvitték P. Terézt?

— Azt, akit megöltek?

— Azt.

Halásznén a kétségbeesés látszott:

— Csak nem keveredett bele az uram valamibe...

(Folytatjuk)

Szántó István

Uj külföldi filmek

A közeli napokban érkezett haza Moszkvából a Filmátvételi Bizottság, 12 játékfilmmel a „tarsolyában”. Átvették a Felszabadítás IV. és V. (befejező) részét. Az első címe a Berlini csata, az utóbbié Az utolsó roham. Leonyid Oszi- ka rendezte a Zahar Berkut című színes szélesvásznú filmet, amely a kijevi Dov- zsenko stúdióban készült. A cselekmény középpontjában a kijevi fejedelemségeknek a tatár hordák elleni védekezése áll. Vidám bűnügyi történet A siker lovagjai. Ugyancsak bűnügy; történet „A nyomozás vezetője”

Azerbajdzsán művészek alkotása az Elmúlt egy nap. A mai történet morális kérdéseket vizsgál, egy be nem teljesült szerelem történetének tükrében. A Bakuban játszódó filmet Arif Babajev rendezte. Vaszilij suksin regényéből készített filmet Leonyid Golovnya: a regényátdolgozás címe A Ljubavi- nok vége.

Két most megvásárolt film az ifjabb korosztályhoz szól. Az állam vagyona című színes, szélesvásznú alkotás témája: egy kisfiú és egy tapasztalatlan fiatalember harca a kalandorokkal, akik értékes műkincseket akarnak külföldre vinni. A ]aj ez a Násztya! történetében a tízéves hősnő élénk fantáziája okoz derűs bonyodalmat a történetben.

„A fehér királynő futása” a sport világába vezeti el a nézőket. Grigorij Csuhraj írta és rendezte az Emlékezés című háborús témájú filmet, amelynek elkészítése során Franciaországban, Angliában, Nyugat-Németor- szágban, az NDK-ban és a Szovjetunióban keresett választ arra a kérdésre: tudják-e a túlélők mit jelentett a sztálingrádi csata? Háborús témáról szól Nyikolaj Gubenko szép alkotása is, „Egy katona Visszatér a frontról”, amelyet Szergej Antonov elbeszéléseinek motívumaiból készített.

A közelmúltban Berlinben járt filmátvételi delegáció négy alkotást vásárolt. Egon Günther rendező alkotása „A harmadik” Eberhard Panitz: A fák alatt kétszer esik az eső című elbeszéléséből készült. Központi figurája egy mai, dolgozó nő, aki a boldogságot keresi. „A hulla ügy Zernick” 1949- ben játszódó bűnügyi történet. A vígjátékot Roland Oehmen filmje képviseli: A férfi, aki a nagymama után jött.

Hazánkban is bemutatták a Karl Liebknecht életének egy szakaszáról szóló „Amíg élek” című filmet. „A mindennek ellenére c. film, az ezt megelőző korszakban játszódik.

a nehéz munkától kövér iz- zadságcseppek gyöngyöztek az arcán.

— Kasz„ László főhadnagy vagyok a megyei rendőri ökapitányságtól. Beszélni szeretnék magával. De nem itt a gyárudvaron. Van valahol egy hely, ahová bemehetnénk.

Ecseki csodálkozva nézett a fiatal nyomozóra:

— Talán a művezetői irodába. Tessék jönni utánam.

Ecseki György évek óta a cipőgyárban dolgozott, s most értetlenül követte a nyomozót: mit akarhat tőle? Neki soha nem volt még dolga a rendőrséggel.

— P. Teréz ügyében jöttem Önhöz. Tudjuk, hogy vasárnap este találkoztak Tiszaföldváron a Marci féle italboltban.

— Ügy van — bólintott Ecseki. — Véletlenül találkoztunk, már ő ott volt egy

Megindult a Lufthansa rendszeres Moszkva—Frankfurt légijárata. Képünkön a járat első Boeing 727-ese megérkezik Moszkvába, a seremetyevői repülőtérre

(Telefoto — TASZSZ—MTI—KS)

képernv&ie

ELŐTT

Feljegyzések natúrban

Mint, hogy az elmúlt hét műsorát szeretném méltatni, nem vagyon a bőség zavarában. De nem ám! Mi is történt az elmúlt napok televíziós programjában? Azt hiszem legjobb ha ezúttal „puskázom”, s előveszem a jegyzetfüzetemet. Ugyanis minden egyes alkalommal, amikor a képernyő elé ülök, füzéttel a térdemen és tollal a kezemben követem az eseményeket. És hogyha toll- végre való akad, rögzítem azon nyomban. Hogyan is tudná az ember fejben tartani hat műsornap megannyi érdekességét! Mindezt csak azért mondtam el, hogy válaszoljak egy kedves érdeklődőmnek, aki a Népszabadság tévéjegyzetén felbuzdulva, amelyben Jovanovics Miklós számol be tévénézői metódusáról, azt kívánta megtudni, én miként járok el hasonló esetben. Nos ekként. Ülök egy füzettel az ölemben és várom ... várom a kínálkozó alkalmat. Van hét, amikor 8—10 oldalt is teleírok. Van, amikor egy- egy műsor láttán úgy el fog a döbbenet, hogy mozdítani se vagyok képes írásra kész toliamat. Nehéz az a jó hét, amelyik megdolgoztat.

Nos, ha az eddigiekből nem derült volna még ki, most elárulom: a televízió idei 5. műsorhetében toliamra biz nem sok akadt. Néhány megjegyzés csupán, melyet ezúttal — rendhagyó módon — minden szépítés, nyelvi kozmetikázás nélkül ime közre is adok.

Kedd: Különleges ügyosztály — mj volt benne különleges? Humoristák klubja — megint egy vendég, akinek csepp humora sincsen, G. Szabó Judit; a humoristák formája sem az igazi: játszanak, közvéleményt kutatnak, még a pici óvodásokat is megkeresik — csak a humort nem találják. Ősz Ferenc miért hagyta magukra a törökszentmiklósia- kat?!!

Szerda: A Radar ünnepli önmagát; 50. adásához érkezett. A múltat idéz; a róla szóló kritikák tükrében. Ünneprontó vagyok; egy 1970- ben írott elmarasztaló bírálatom is elhangzik. Szerelmi bájital — kitűnő előadás; örülök, hogy időközben nem kapcsoltam ki a készüléket.

Csütörtök: Csehov egyfel- vonásosa, a Lakodalom. Ür- isten! Miért kell nyújtani, mint a rétestésztát! És mekkora asztal, ugyan honnan szerezhették, alig tud a kamera is mozogni körülötte. Ungvári László nagyszerű. Kék fény — egyre érettebb, tartalmasabb. Űj színhely, a fővárosi „agyközpont”, még mozgalmasabbá vált a műsor. Vérlázító riport a nőgyilkossal — fel kellene akasztani a disznót, dehogy disznó, vérengző eb! Betörők, gyilkosok vonulnak fel, mégis az igazság, a jog fóruma a Kék fény. Ez benne a csodálatos!

Sapporo ’72. Mindenki papírról olvassa néhány szavas beszédét! Csak a császár nem! Ű fejből tudja. Kitűnő képek; milyen egyszerre lépnek a zászlót vivő katonák.

Péntek: Három lengyel novella. magyarra szinkronizálva; így sem értem. Középső rész: Hogyan szerezzünk nőt? A film tanúsága szerint szerezhetünk, de minek. hogy csak üljön és bámuljon. Idétlen történet. Magas humor, fel sem érek odáig. Integrál — érdekfeszítő beszélgetés. Igen ez az, ez a természetes hangvétel, semmi tudálékosság, ez való ide. Itt még a számok is élettel telítődnek meg. Éle is van, vág jó irányban.

Szombat: Hogy ez a Michel úr mit nyavalyog ösz- sze — kibírhatatlan. Szombat, 14 óra 10 perc — dokumentumfilm a Margit-híd felrobbantásáról; szemtanúk és szenvedő alanyok emlékeznek a borzalmas pillanatra. Nemcsak a tragédia elevenedik meg, hanem az emberi emlékezés drámája js tetten érhető. Egy óra számlapja; a kis és a nagymutató szinte egymáson; ők a koronatanúk: a tragédia nem előtte és nem utána következett be, éppen akkor, ahogy ők mutatják, 14 óra 10 perckor. Az író—rendező: Oláh Gábor. Mesteri módon megszerkesztett montázs.

Én nem tehetek róla ..., hogy Hofi Géza nem tetszett Koós János műsorában. Avas humor. Szitányi András ren~: dező feladta a harcot? Semmi technikai hókusz-pókusz. Éljen a képernyőn az énekes — ez a helyes út. Iván, a rettentő — kitűnő vígjáték, zseniális rendezés, ámulatba ejtő színészi produkció. — Kell ennél több?

Vasárnap: A Hét szenzációja: Sugár András riportja. Az újszülött Bangla Desh lélegzete, levegője-; a Bangla Pesh-i miniszterelnök és a magyar tévériporter angolul értik meg egymást. Nyelvet tanulni érdemes!

Kicsoda-micsoda: Kleopátra tulajdon orra olyan tárgy, amit magánál hordott. Ez jóf Műsorajánlásból: „csendes,

zaklatott hangszerelésű novella” — Most melyik? Telesport: a Magos — Lotaller páros megnyerte ugyan a mérkőzést, de némi küzdelemmel. Hát hogyan kellelt volna küzdelem nélkül!

V. M.

Faragott kövek a gépkocsiban

A Balaton partján az utóbbi két évtizedben sok millió forintot áldoztak a múlt kulturkincseinek és építészeti emlékeinek megmentésére. Mévis ezt az értéket. amelynek az idegenforgalomban is jelentős szereidet szántak, gvakran jóvátehetetlen károsodások érik.

Szerte a Balatonfelvidéken számos restaurált műemlék gazdátlan. omladoznak a nemrég helyreállított falak. Ezenkívül a ..roaeánavűitők” is gyakran eltulajdonítják a műmlékek egy-egy szén faragott kövét. A korábban helyreállított ecséri templomból például turisták egy két mázsányj faragott követ szállítottak el eér>kne-!n. Kö- veskálon eltűnt a hajdani románkori termálom két faragott köve. Néhány estben a hivatalos szervek is figyelmen kívül hagyják a régészeti értékeket, a balatoni úttörőváros területén, Zánka közelében, a partvidék egyik legszebb, 40x40 méteres római villájának alapfalait földgyaluval fúrták szét. Hasonlóan veszélyben veit a balatongvörki látó alatti, római fürdő is.

Nem lehetett viszont megmenteni a pusztulástól a ké’'t-oti romnj villát, amelyet traktorok fordítottat ki. Zánka és Monos7ió l-ö„ött a Heevestp o-;;Csán áPó IX. századbeli várrom északi fele kőbánvás7ásnak esett áldozatul. Elpusztították a za- lavári cölöp út maradványait is. amelv az ekkori príbina- féle szláv tartomány várához vezetett.

A Veszprém meizveí mű- emiőVyZftpiem illetékesei panaszol iák azt is. hn<*v a balatoni intéző bizottság és az építési hatóságok evakran adnak ki a feltárt lelőhelyek területére vonatkozó építés? engedélyeket: i