Szolnok Megyei Néplap, 1972. február (23. évfolyam, 26-50. szám)
1972-02-09 / 33. szám
1972. február 9. SZÓI NOR MEGYEI NÉPLAP 5 Van gazdája, de... A szolnoki hetedik kerületben, az Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat 4. számú boltja mellett áll hónapok óta, szerényen meghúzódva ez az óriás láda. A környék lakói azt mondják rá: pontosan olyan, amilyent a televízió híradójában láttak néhány hete. Annak a gazdáját nehezen találták rr.eg. Kovács Béla, az Élelminem volt, valóban hónapok óta a szabad ég alatt áll ládájában. Különben éppen a napokban döntöttek, hogv elviszik onnan, s beállítják egy üzletbe. Szóval van gazdája az értékes gépnek. A gazda azonban raktárhiány, s egyéb gond miatt kényszerült értékét így „tárolni”. szer Kiskereskedelmi Vállalat igazgatója úgy mondta: örül, hogy a lakosság így figyel a társadalom tulajdonára. Mert a mi érdeklődésünk éppen a harmadik volt. Ennek az 1200 kg-os hűtőkamrának van gazdája. A kiskereskedelmi vállalat szovjet importból rendelte meg, s mert jobb raktára Korán is érkezett, közben felépült egy ABC-áruház is a szomszédban — stb... Azért jó, hogy ilyen súlyos nagy hűtőkamra az. Ládájával együtt 1800 kilót nyom. Engedélye, hivatalos hely- foglalási is van. Végre helye, haszna is lehetne ! — sj — nzs — Mezőgazdasági könyvhónap megnyitó Jászberényben Jás7.berérj}-ben, ..n.-. városi--„ járási, könyvtár olvasótermében tegnap nyitották meg az idei mezőgazdasági könyvhónapot. A megnyitón Arató Antal, a könyvtár igazgatója arról beszélt, hogy Jászberényben és a jászberényi járásban az utóbbi években fokozódott a mezőgazdasági könyvek iránti érdeklődés. 1969-ben. a város és a járás könyvtáraiból kikölcsönzött könyvekből alig 2,5 százalék volt mezőgazdasági szakkönyv, tavaly ez az arány már elérte az 5 százalékot. Ezután Gál Dénes agrármérnök a Szolnok megyei Vetőmagtermesztő és Ellátó Vállalat főmérnöke tartott nagy érdeklődéssel kísért előadást a vetőmag felújítás időszerű kérdéseiről. Az előadás után a megnyitó résztvevői megtekintették a könyvtár és a könyvesbolt által rendezett mezőgazda- sági könyvkiállítást. Szakmunkásképzés az Új életben Alattyánban az Űjélet Mezőgazdasági Termelőszövetkezetben a céltudatos szakmunkásképzés mellett külön gondot fordítanak a beiskolázások feltételeinek megteremtésére is. A szövetkezetben 1969-ben hároméves szarvasmarha tenyésztő felnőtt szakmunkásképző tan- fo!_ amot szerveztek. A tanfolyam egy előkészítő évvel kezdődött, ahol a szakosító szarvasmarhatelepen dolgozók közül azok vettek részt, akik még nem végezték el az általános iskola 8. osztályát. Az előkészítőn 24-en ismerkedtek meg az általános iskola tananyagával. Közülük 20-an sikeresen vizsgáztak és elnyerték annak jogát, hogy továbbtanuljanak a szakmunkásképző tanfolyamon. A tanfolyam harmadik, egyben utolsó szakosító esztendeje tavaly novemberben kezdődött és pár hét múlva fejeződik be. A megyei tanács. a jászapáti szakmunkásképző iskola és az alaty- tyáni Üjélet Tsz közös szervezésében megvalósított 3 éves tanfolyammal a szövetkezet a jövőben biztosítani tudja, hogy szakosított telepén a kötelező 70 százalék helyett minden dolgozó szakmunkás bizonyítvánnyal rendelkezzen. Potyautas — rekord Az Orcades óceánjárő házi detektívje nem akart hinni a fülének, amikor meghallgatta egy 15 éves fiú töredelmes vallomását. Az ifjú ugyanis közölte, hogy potyautasként jött a fedélzetre, ugyancsak potyautas édesanyjával és három kis- öccsével. Ez a potyautazás világrekordja a londoni hajózási társaságok véleménye szerint. Az akciót az édesanya, a 34 éves Veronica Fanning asszony kezdeményezte. „Mindig mondtam a férjemnek, hogy egyszer fogom magam és potyautasként hazaszököm a gyerekekkel, de ő kinevetett”. A formaságok mellőzésével Ausztráliában hagyott Fanningnek most már jóval kevesebb oka van a vidámságra, mert családtagjainak utazásáért, amely hétfőn Southamptonban ért véget, utólag 500 fontot meg kell fizetnie. Jól „megy" a bolt Havonta 300—350 ezer forint értékű bútort vesznek a Tisza Bútoripari Vállalat szolnoki boltjában. Éppen tegnap érkezett sok, jó áru. A konyhabútorok mellett irodaberendezések és szép heverők foglalják a helyet. — Bár nem sokáig — mondja a boltvezető — mert viszik, nagyon veszik a bútort. „Vámvizsgálat következik” Vásárlás a Marx-téren _ Maszek aranyárusok _ Amit a vámszabályokról mindenkinek tudni keil Nemrég történt a Balt- Orient expressz egyik elsőosztályú fülkéjében. Egy házaspár tíz pár különböző méretű gyerekcipőt akart áthozni Magyarországra. A csehszlovák vámtiszt tört magyarsággal igyekezett megmagyarázni az utasoknak, hogy ez tilos, nem szabad átvinni gyerekcipőt, csak ha engedély van rá. A vita sokáig tartott. Hogyan végződött? Azt nem tudom, mert az elintézés módjáról — míg előbb nagyhangon bizonyította igazát a házaspár nőtagja — meglehetősen halkan beszéltek, nem hallatszott üt hozzám, a fülke vékony falán. Az arany ára Vannak, akik valóban nem ismerik a vámszabályokat, nem tudják melyik országból, mit hozhatnak be Magyarországra ajándékként a családnak, jó ismerősöknek. Ha külföldre utazunk, az csak természetes, hogy az útra kapott valutából vásárolunk egyet, s mást. Nem is az ilyen vásárlókról írok a következőkben. A szegedi Marx téri piac még mindig találkozóhelyük a zugárusoknak, „feketén” vásárlóknak. Gazdát cserél ott szivacskosztüm, nylonruha, ing, harisnya, fonál és még ki tudja, mi minden. Aranv ékszer is, nem kis mennyiségben. Ám, hogy a r Staniszláv Sztratiev: Az atomkorszak meséi .. Ötesztendős fiam elmélyülten foglalkozik egy probléma megoldásával a valószínűségszámítás tárgyköréből. Mellette a nagymama fennhangon olvas egy mesét a „Kispajtások Arany Könyvtára” sorozatból. — „... És látja ám a kislány, hogy a patakban sötétvörös víz folyik ... S mikor aztán elfolyt a vörös víz, sötétkék víz kezdett csordogálni ... Aztán megindult a fekete víz .. Utána meg sárga...” — A víz — színtelen, szagtalan, íztelen folyékony valami — mondja basszushangon a fiú. — Ezt az óvodában is tudják. Nulla fokon fagy nieg, száz fokon forr fel. Általában — H20. Hiába vesztegeted az időt, nagyi... — Ne szemtelenkedj nagyanyáddal! — robbanok ki. — A hasznodat akarja, mikor olvas neked. — Tudom, tudom, — sóhajt a le-\ gényke.— Na. csak hadd olvasson. A nagyanyó újabb mesébe fog. — „És azt mondja az öreg a halacskának: Építs nekem, te aranyhal egy hatalmas fapalotát: legyen benne száz szolga, azok mind énrám hallgassanak és engem szolgáljanak ...” — (Tanmesék „Az ezeregyéjszaka meséi”-ből! ironizál a fiú. Csak nem azt képzeled, mintha akkor már létezett volna a nagypaneles építkezési mód! Meg különben is, miféle követelés ez: „Add ide ezt, építsd fel amazt”! Hát a mindenkinek munkája szerint-elv hol marad? — De hiszen az öreg tett szolgálatot az aranyhalnak — mondott ellent bátortalanul a nagyanyó. — Papa, jobb lesz, ha elmegyünk sétálni — próbálkozik meg kitérni a mese elől a fiú. — Nem — mondom neki. — Te rosszul viszonyulsz a nagymamihoz. — Hát ő meg, miért mesél nekem egy csomó badarságot: „fekete víz”, „aranyhal”... — Hát csak azért, hogy jobban ismerd az életet — oktatom ki bölcsen. — Ugyan, apa, hát hol lehet ilyeneket látni az életben, — ellenkezik a siheder. — Igenis, ez mind megvan! — mondom szigorúan. — Persze, ha nyersz a lottón, akkor fapalotát is építhetsz ... — Ah, szóval így! — jöttem méregbe. — Az apádnak sem hiszel? Készülj, elmegyünk!... Kézenfogom a fiam és elcipelem a folyóhoz. Állunk a parton, előttünk folyik a víz. Először fekete. Aztán kék. Majd sárga ... Egyszóval a megszokott ipari víz ... — Na, — kérdem fiacskámat. — Színtelen, folyékony valami? íztelen és szagtalan?... A fiam csak hallgat, de magabiztossága mintha kezdene megtörni. — Hát az aranyhal? — kérdezi. — Az, amelyik a fapalotát építi... Elvonszolom magammal a megátalkodott gyermeket az egyik ismerősömhöz. Megnyomom a csengő gombját. A masszív kapu kinyílik. Bemegyünk. — Megbocsáss, Sztanyiszlav. befejezek egy fontos beszélgetést — mutat a házigazda ujjával a díványra, ő maga pedig ismét a telefon- kagyló után nyúl: — Halló! Szóval, a lakással kapcsolatban... A minisztériumod köteles a részemre egy háromszobás lakást biztosítani, garázzsal együtt... Megértetted ? Nagyszerű! Ja. igen, van még egy kérésem: elküldöm hozzád a kislányomat, keress neki egy jó kis beosztást ... Hogy mit? Nos, hát valami kis vezetést, egy kis felelős beosztást... Igen, majdnem elfelejtettem: mi van már azzal az autóval? Már a második hónapja halogatják... Sürgesd meg! Magától értetődik, legjobb lesz egy új Volga ... Csemetém könnyedén rángatja a kabátom ujiát és az ajtó felé mutogat. Lábujjhegyen lemegyünk a lépcsőn. — Papa, ez most az aranyhallal beszélt telefonon — kérdezte már az utcán a legényke. — Igen — feleltem. — Egy harcsával ... — Látod, papa — sóhajt a kis- öreg. — Hányszor kértelek már, menjünk egyet pecázni. de neked hol horgod, hol meg időd nincs... Határozott mozdulattal kézen ragadott és besenderültünk egy vadász- és horgászfelszerelés boltba. Egy kerítőhálót venni... Molnár Sándor fordítása vámszabályokat kijátszók előbb vagy utóbb ráfizetnek arra, ime példának „ törökszentmiklósi Gödön Mi- hályné nyugdíjas esete. Gödön Mihályné 1970-ben többször volt Szegeden a már említett piacon és különböző külföldi árukat vásárolt. Még ugyanabban az évben és 1971-ben két alkalommal járt Lengyelországban, háromszor Jugoszláviában. Jugoszláviából különböző aranytárgyakat, egyéb áraikat hozott be — természetesen kijátszva a vámellenőrzést — több mint 26 000 forint értékben. Tavaly lakásán egv jugoszláv asz- szonytól is vett aranyat, egyéb cikket. A csaknem 16 000 forint értéket mintegy 10 000 forintért vette meg. Ezeket a cikkeket Gö- dönné 14 törökszentmiklósi lakosnak adta el. Ellene és a vásárlók ellen is szabálysértési eljárás indult. A büntetés 3000 forint volt, míg a vásárlók 4260 forint bírságot fizettek. Ám az ügy ezzel nincs lezárva: Gödön Mihályné ellen többrendbeli vám- és devizaszabálysértés, vám- és devizabüntett miatt ejárás indult és maid a bíróság tesz pontot vásárlásai, eladásai végére. A kisújszállási Tóth József ügyében is a bíróság dönt majd. Ö külföldi tehergépkocsivezetőkkel kötött alkalmi ismeretséget, akiknek szállást, élelmet adott. Ellenszolgáltatásként viszont különböző aranytárgyakat, más árukat kapott: 1971 januárjától májusig mintegy 13 000 forint értékben. Értékesített is az ilyen úton hozzájutott árukból 9 kisújszállási embernek. Természetesen azonban a bírósági ítélet előtt a szabálysértési bírságot neki is (1000 forint) és társainak is (2500 forint) ki kell fizetniök. Szivacskosztüm, szivacskabát Ruhaneművel kereskedett — melyet hol Szegeden, hol Budapesten szerzett be — Lakatos Mihályné (korábban karcagi, jelenleg- mező- tárkányi lakos), Fehér And- rásné és Kiss Gizella karcagi lakosok. Mindhármuk ellen már többször volt szabálysértési eljárás hasonló cselekmények miatt. f Úgy látszik nem tudnak lemondani arról a gyönyörűségről, amit a szivacskabátok, szivacskosztümök. női garbók eladása okoz számukra. Na, meg természetesen az ilyen könnyen szerzett jövedelemről sem. Üzleteink telve vannak áruval, n különböző vásárok alkalmával szinte fillérekért lehet hozzájutni divatos árucikkekhez. Ennek ellenére még mindig a „külföldi áru” lenne az. amelyik biztos, hogy jó? Amelyért érdemes a szabó Ívsértést is vállalni? Hisz éppen „ szegedi piacon fordult elő, hogy az ügyes kereskedők (mert ugye nyíltan nem árusíthatnak, ezért nem lehet kivenni a tasakból az orkánka-bátot, s a vevő nem vette észre) egy fél orkánért kaptak 400 forintot A vámszabályzalbon nincs változás Mind könnyebb külföldre utazni. Nemrég jelent meg az útlevelekkel kapcsolatos új rendelkezés. Gyorsabban és olcsóbban juthatunk ezután útlevélhez, mint eddig. — Változtak-e a vámszabályok? — kérdeztem Garami Károly őrnagyot, a megyei vám- és pénzügyőrség parancsnokát. — Az utasforgalom és az ajándékforgalom vámszabályai nem változtak — válaszolta. — Ugyanazok vannak érvényben mint eddig. Szeretném hangsúlyozni, bár vannak, akik elsősorban a jó üzlet reményében utaznak külföldre, többen nem készakarva, hanem a szabályokat nem ismerve szegik meg azokat. Nemrégen megjelent egy kis könyvecske dr. Szalai János tollából Vámvizsgálat következik címmel. Ajánlatos utazás előtt azt áttanulmányozni, de mindenképpen az utazáskor kapott vámárunyilatkozatot. Azon pontosan rajta van, milyen áruból mennyi hozható be Magyarországra. Utazás előtt ajánlatos megtudni azt is. hogy az egyes országokból mit és mennyit szabad kihozni. — Ha például valaki Bulgáriába, vagy Csehszlovákiába utazik, mi az az áru, amit csak külön engedéllyel hozhat ki az országból? — A bolgár vámhivatal kivitelj engedélye kell a gyapjú és szőrmeárukra. Ezeknél a kiviteli vám általában az érték 20 százaléka. De ugyancsak kiviteli vámot kell fizetni a 24 levá- nái nagyobb értékű ajándékok után is. Nem szabad kihozni Bulgáriából arany, ezüst, platina tárgyakat, drágaköveket, fegyvereket, pos- tabélyegeket, couponokat. Csehszlovákiából pedig tilos kihozni többek között tollat, régiséget, bélyeget és így tovább. Minden esetben engedélyt kell kérni és a csehszlovák fogyasztói ár bizonyos százalékának megfelelő összeget kell fizetni a következő áruk után: törülköző, fürdőlepedő, konyharuha (100 százalék), mindenféle csecsemőholmi, gyermek alsó- és felsőruha, gyermekharisnya, kötött holmi (200 százalék). Közeledik a nagy idegenforgalmi évszak: tavasszal, nyáron, ősszel nagyon sokan utaznak majd külföldre a mi megvénkből is, hogy á különböző szocialista, vagy nyugati országokban töltsék szabadságukat. Jó ezért előre tájékozódni az érvényben levő vám- és devizaszabályokról, amelyek az érintett ország, vagy hazánk érdekeit védik.' Jó tájékozódni, hogy ne kerüljünk kellemetlen helyzetbe! A „nem tudtam” senkit nem ment a felelősségrevonástól. Varga Viktória