Szolnok Megyei Néplap, 1972. február (23. évfolyam, 26-50. szám)
1972-02-01 / 26. szám
4-ÜOLNOK MEGYE] NÉPLAP 1972. február 1. A TIEN-SAN LÁBÁNÁL \ 0 Ahonnan az űrhajósok elindullak A Kazah Szovjet Szocialista Köztársaság az OSZSZSZK után a Szovjetunió második legnagyobb köztársasága. Területe északdéli irányban 2000, nyugatkeleti irányban pedig 3000 kilométer. Lakossága, területéhez viszonyítva kevés, körülbelül 13 millió. Felszíne nagyobb részben síkság, sivatag. Hegységei között találjuk a Tien-Sant. a Dzsurtgár-Alataut, a Tarba- gatajt, az Altájt. Hegycsúcsait örök hó borítja. Hegységeiben, ahogy egyre magasabbra emelkelik az ember, mind a négy évszakkal találkozhat, s az évszakokat csak méterek választják el egymástól. Az ősi kazah monda szerint (s ezt ma is készséggel mesélgetik), amikor Allah ban vezető helyet foglal el a szén-, réz-, ólombányászat, a vas- és színesfémkohászat, a kőolajkitermelés és finomítás, az utóbbi években, évtizedekben pedig a mező- gazdasági gépgyártás, az építőanyagipar, és az élelmiszeripar. Réztermelésben első a Szovjetunióban, szénbányászat (Karaganda. Baikonur stb.) tekintetében harmadik; színesfémkohászatban szintén az elsők között foglal helyet. Az utóbbi öt év alatt a köztársaságban 445 ipari létesítmény épült. Üzembe lépett többek között a pav- lodarszki traktorgyár, a jer- makovszki vasolvasztó, több karagandai kohászati üzemegység. Az új ötéves tervben, melynek irányelveit az SZKP XXIV. kongresz- szusa hagyta jóvá, a Kazah SZSZK ipari össztermelése 57—60 százalékos növekedést ér el. 1975-ben a villamosenergia termelése 52 milliárd kilowattórára emelkedik. Befejezik a jer- makovszki, a kapcsagajszki, az alma-atai vízierőmű építését. Az SZKP XXIV. kongresszusa különösen nag” jelentőséget tulajdonított a szovjet nép anyagi jóléte állandó fokozásának. A Kazah SZSZK-ban az új ötéves tervben a közszükségleti cikkek gyártása másfélszeresére emelkedik. A köztársaság mezőgazdaságának vezető ága az októberi forradalomig a nomád elosztotta már a földön a javakat, a hegyeket, vizeket, kincseket, akkor jutott eszébe, hogy a kazahokról megfeledkezett. A kazah nép ekkor arra kérte, adja oda neki a maradékot. így Kazahsztánnak mindenből bőven kijutott: gazdag ásványkincsei között megtalálható szinte minden elem, amely a Mengyelejev-féle táblázaton szerepel. A szovjet hatalom megteremtése előtt Kazahsztán elmaradott mezőgazdasági jellegű ország volt, ahol a lakosság nagy része nomád állattenyésztéssel foglalkozott. Gazdag ásványkincs tartalékának köszönhető, hogy ma már egyike a Szovjetunió iparilag leggyorsabban fejlődő köztársaságainak. állattenyésztés volt. Ma Kazahsztán a Szovjetunió legfőbb szemesíerm. ény bázisa. A földművelés az 50-es években lépett a fellendülés útjára. Az új ötéves terv azt a célt tűzte ki KaA Kazah SZSZSZK fővárosa, a 800 ezer lakosú Alma-Ata festői helyen, a köztársaság délkeleti csücskében. a Tien-San hegység Zsilijszkij Ala-Tau gerincének lábánál fekszik. 700—900 méterrel . a tenger szintje felett. A várost Vernij (hűséges) néven orosz telepesek alápították 1854-ben Alma-Ata kazah település helyén. Az októberi forradalomig kis mezőváros volt, fejlődése csak 1929-ben indult meg, amikor is ide helyezték Kazahsztán fővárosát. Alma-Ata egyre gyorsabban fejlődő ipari és kulturális központ. A városban több színház (orosz és kazah nyelven), rádió-, tv-adó. filmstúdió, tíznél több egyetem és főiskola, tudományos akadémia. szeizmológiai állomás stb. működik. Ez utóbbi azért fontos, mert ezen a vidéken gyakoriak a földrengések, a hegyi áradások. Az alma-atai házak többsége ennek megfelelően alacsony, bár az utóbbi évekzahsztán elé, hogy az évi átlagos összgabonatfcrmelést 24 millió tonnára növelje, ami 3,4 millió tonnával több, mint az előző öt év alatt volt. Az öntözött területeken cukorrépát, gyapotot, dohányt, rizst termelnek. E kultúrnövények terméshozamának növelése céljából nagy gondot fordítanak az öntözött területek bővítésére.' Az elkövetkező öt évben újabb 420 ezer hektáron valósítják meg az öntözést. Kazahsztán második helyen áll a Szovjetunióban a gyapjútermelés és harmadik helyen a hústermelés területén. Az állattenyésztésben a juhtenyésztés a vezető ágazat, de jelentős a szarvas- marha. a ló- és sertéstenyésztés is. Az új ötéves terv előirányozza, hogy vá- gottsúlyban a köztársaság évi átlagos hústermelését 1 millió tonnára, a tejtermelését 4,2 millió tonnára, a gyapjú termelését pedig 110 ezer tonnára kell emelni. Ennek érdekében sok tíz millió hektár legelőt, rétet javítanak fel, fognak művelés alá. letes földrengésbiztos házak építésének műszaki megoldásait is. Alma-Atának a köztársaságot az ország minden részével összekötő repülőtere van. Idegenforgalma fellendülőben van. Baj kon ur az űrváros A köztársaság ismertebb helye közé tartozik az Alma- Atától 22 km-re a hegyekben kiképzett Medeo téli stadion, ahol számos fantasztikusnak tűnő gyorskorcsolyázó világcsúcs született már. A karagandai területen találunk egy kisvárost, melyet az utóbbi években az egész világ megismert: Bajkonurt. Közelében épült fel a kozmodrom (űr-repülőtér), ahonnan • a szovjet űrhajók indulnak el a világűr meghódítására. Gyürke Zoltán (Folytatjuk) (Jj kutyasztár A fekete város-kan Sikerrel mutatja be a televízió Mikszáth Kálmán A fekete város című regényéből forgatott filmsorozatát, A televíziós adaptáció egyik jelenetéről, amelyet két alkalommal is láthattunk — az első rész utolsó és a második rész első perceiben — azóta is sok szó esett, A vetítést követően többen keresték meg személyesen és telefonon a film rendezőjét, Zsurzs Évát a kérdéssel: valóban megölte-e Egri István a szép magyar vizslát? Voltak bizakodóbbak, akik afelől érdeklődtek, hogy kigyógyult-e sebeiből Fityke? Mert Fityke néven vonult be a közludatba s egycsapásra sztár lett. E gyors karrier nem is meglepetés: Fityke kamera közelben nőtt fel, apja szép sikereket ért el a „művész" pályán. Fityke apja legutóbbi szerepét Lengyel József „Igéző'’ című írásából készült televíziójátékban alakította, nagy közönségsikerrel. Valóságos főszerep volt. Egyébként Fityke testvérei is ,.A fekete városban” mutatkoztak be a közönségnek, ők kísérték a lőcseieket a tragikusan végződő újévi vadászatra. A vizslacsaiád Szigethy Kálmán idomár tulajdona, s a filmgyár gödöllői telepén él. Rendkívül fegyelmezett kutyák, s mint Zsurzs Éva elmondta egyes-egyedül csak gazdájuknak hajlandók engedelmeskedni. Az ő parancsszavára azonban mindig mindent megtesznek, annál a bizonyos vadászati jelenetnél a rendező úgy tervezte, hogy a kutyát' elaltatják. Fityke egészséges szervezete azonban semmiféle altatóra nem reagált, a gazda parancsára azonban elvágódott a hóban. A vágóasztalon pedig olyan élethűen sikerül)- összeállítani a jelenetet, hogy valóban úgy érezte a ' néző, • hogy a lőcsei bíró halálra sebezte a vizslát. A felvételek során filmbéli gazdájának, a Görgey Pált alakító Bessenyei Ferencnek nem engedelmes- .kedett Fityke így- kamerán kívül, a nézők számára láthatatlanul mindig ott járt Bessenyei előtt a vizsla gazdája, idomára. 60 százalékos növekedés a* iparban Kazahsztán népgazdaságáA köztársaság csücskében Alma-Ata ben kidolgozták a 6—8 emeKalnidr György: Indira Gandhi A világ legnagyobb és legnépesebb országainak egyikét, ahol a társadalmi és gazdasági haladást a múlt ezerféle öröksége béklyózza, egy asszony vezeti! Ellentmondás ez? Minden bizonnyal ez is rejlik benne. Ahogy India miniszterelnökének egész életútja sem nélkülözi az ellentmondásos vonásoka't. Az ismert újságíró. Kalmár György arra vállalkozott, hogy ezt a gazdag, meglepő fordulatokban sem szűkölködő, de mégis, — fő jellemzőjét tekintve — egyenesvonalú élet- utat mutassa be minél alaposabban. A vállalt feladatot becsülettel teljesíti. Érdekesen. nagy anyagismerettel rajzolja fel az ifjú Nehru-leánv környezetét, első közéleti szerepléseit, apa és leánya együttes harcát, s azt a bonyolult folyamatot, amely végül is az ország éllére emelte Indira Gandhit. A művet a Kossuth Könyvkiadó jelentette meg, Hajóépítés A brémai kikötőben építik műanyagból a 26 méter hosszú, 6,60 méter széles 105 bruttó regisztertonnás halászhajót. Ez év májusában fogják vízre tocsáitani. Alapanyaga üvegszálakkal megerősített műanyag, ami az acél, vagy fakivitelezésű hajókkal összehasonlítva mintegy 800 000 márkával fogja olcsóbbá tenni. Ezenkívül üzemeltetési költségei szempontjából is jutányosabb lesz. Évi üzemeltetési költségei a számítások szerint 15 százalékkal lesznek olcsóbbak a manapság forgalomban lévő tengeri halászhajókénál. A „Kooperation Lune-Seebeckwerft” nevű hajógyárhoz már a tengerentúlról is számos licencia kérelmezés érkezett. Kisebb műanyag sportesóna- kok és mentőcsónakok már korábban is nagyszerűen megálltak a helyüket. Szívbillentyű a beteg combjából Üjtípusú műtéti eljárást vezettek be az Országos Kardiológiai Intézetben szívbillentyű megbetegedések gyógyítására. Az Angliában már ké4 év óta alkalmazott eljárás lényege, hogy a hibás szívbillentyűt a beteg saját combjából származó szövettel helyettesítik. Eddig több mint tizenöt beteget operáltak meg ezzel a módszerrel. Az eredmények kedvezőbb képet mutatnak a korábbi technikai megoldással végrehajtott műtétekkel szemben. Műanyagok a gyógyászatban A műanyagok egyre nagyobb teret hódítanak világszerte. A moszkvai Textilipari Intézetben olyan műszálat állítottak elő, amely megfelelő megmunkálás után értékes sajátságokra tesz szert. Az elméleti munka eredménye már a gyakorlatban is jelentkezik: különleges, a véralvadás folyamatát ötszörösére gyorsító gézt gyártanak. Készítettek már különleges baktérium védő szövetet is: az ebből készí*. tett orvosi köpenyeket nem szükséges fertőtleníteni. Vékonyabb a hajszálnál A kép az arányok érzékeltetésére készült: felnagyítva mutatja egy varrótű fokát, melyen egy pamutszál és egy rézdrót van átfűzve; az utóbbi átmérője 0.0127 mm. Ilyen, a hajszálnál is tésénél mutatkozik egyre nagyobb igény a „szupervékony” vezetékek iránt. Ha magas hőmérsékleten akarják alkalmazni a fémhuzalból készült tekercseket, előzőleg vékony üvegbevonalvékonyabb fémhuzal4 nem rég óta tud előáíítahi az ipar. különleges technológiával. Elektronikus készülékek, különösen számítógépek építal látják ej a drótszála4. Az üvegszigeteíés jól tapad a fém felületéhez, tökéletesen bírja a hajlítási, a tekercselést, nem töredezik meg. Egy „rendhagyó” óceán Az Indiai-óceán sajátosságait földrajzi helyzete és a környező szárazföld klímája határozza meg. Ez az óceán csak a déli pólus felé nyitót4, ezért nem részesül abból az oxigéndús hideg tengeri áramlatból, amely a másik két óceán vizét „felfrissíti”. A Déli-Sark felőli hidegáramlat rendkívül lassú, több évszázad is eltelik, míg eléri az óceán északi részét, és ez az „elöregedett” áramlat kevés oxigént tartalmaz. A nagy kiterjedésű száraz földről az óceán vizébe kerülő növényi tápanyagok, valamin4 a monszun által a felszínre korbácsolt mélytengeri vízréteg rendkívül kedvező feltételeket teremtenek a tengeri növényvilág, valamint a gazdag állati plankton számára. Az Indiai-óceán több szerves anyagot tartalmaz, mint a többi óceán. A magas produktivitás és a mélyben levő vízrétegek oxigénszegénységének ellentmondása oda vezet, hogy pl. az Arábiai- tenger növényzetben dús és tengeri állatokban gazdag, megfelelő oxigéntartalmú vízfelülete alatt hatalmas oxigénszegény vízrétegek helyezkednek el (ez a jelenség más tengereken nem tapasztalható). A folyamatosan a mélybe áramló elhalt szerves anyagokat a lebegő baktériumok és gombák már a középső vízrétegekben felbontják. Ez a bomlasztás sok oxigént igényel. Így a középső vízrétegek rendkívül oxigénszegények és nincsenek meg bennük az életfeltételek magasabb rendű élőlények, köztük a halak számára. Ez a magyarázata az Indiai-óceán rendkívüli halszegénységének. Tejszállító vezetékek a föld alatt Érdekes földalatti tej szállító csőhálózatot helyeztek üzembe Uglicsban. A vezetékek egy termelőszövetkezet tejgazdaságát és az Ug- licsi Kísérleti Tejfeldolgozó üzemet kötik össze. A tejet két méter mélyen elhelyezett csöveken mintegy ha1 kilométerre szállítják. A tíz fokra hűtött tej megőrzi eredeti tulajdonságait és a csővezetékből közvetlen az üzem feldolgozó műhelyeibe kerül. Az új rendszer alkalmazásával sokat javul a sajtok és más tejtermékek minősége. Gombák okozta halpusztulás Mind 4öbb hal, köztük különösen sok pisztráng pusztul el egy rejtélyes bőrbetegség következtében Bajorország és Ausztria vizeiben. A veszteség időnként az állomány 40 százalékát is eléri. A betegség kórokozója egy vírus. A vizek különösen mosószerek miatti növekvő szennyeződése elősegíti a megbetegedést. A beteg halaknál elsősorban a fejen, a kopoltyún, a farokrészen és a hátuszonyokon tapasztalható súlyos bőrelváltozás. Egész bőríelületek halnak él, amelyekre gombák telepednek és ez vezet végül is a halak pusztulásához.
