Szolnok Megyei Néplap, 1972. február (23. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-27 / 49. szám

8 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1972. február 27; Magyarország és a Közös Piac „Barátság" olajvezeték A „Barátság” olajvezeték tíz évvel ezelőtti üzembehe­lyezése óta a Szovjetunió 190 millió tonna kőolajat szállított a Volga vidékéről az európai szocialista orszá­gokba. Az Izvesztyija jelentése szerint egy második veze­tékág megépítése után az olajszállítások mennyisége 1975-ig eléri az évi 50 millió tonnát. Amint az Iszvesztyija rá­mutat, a Szovjetunióból tör­ténő kőolajszállítás révén az európai szocialista álla­mokban a gazdaság halé; konyságát jelentősen növelő új iparágak keletkeztek. Csehszlovákiában meghá­romszorozódott az etilén termelése. Magyarországon a szovjet kőolajra támasz­kodó teljesítőképes ipari üzem létesül. Folytatódik a piacki olajvegyészeti kombi­nát kiépítésé és az üzem 1975-ig évj 12 millió tonna kőolajat fog feldolgozni. A schwedti olaj vegyészeti kombinát 1971-ben hétmillió tonna szovjet kőolajat dol­gozott fel. Mesterséges sziget A Scrip amerikai oceano­gráfiai intézet új mestersé­get szigetet kíván építeni a parttól 800 méterre óceán- tesítmény négy darab, 12 kutatási célokra. Az új lé­méter átmérőjű üreges osz­lopból fog állni, amelyekben a laboratóriumi helyiségek kapnak helyet. A külgazdasági kapcsola­tok, a nemzetközi árucsere­forgalom fejlesztésében Ma­gyarország elsősorban a KGST-országokkal való együttműködésre támaszko­dik, ami természetesen nem zárja ki annak lehetőségét, hogy árucsereforgalmát a KGST-n kívüli országokkal — köztük a fejlett tőkés or­szágokkal — is bővítse. Az 1966—1970 közötti időszak külkereskedelmi adatai épp arról tanúskodnak, hogy nem csupán elvi, hanem reális lehetőség a KGST-országok­kal való szoros együttműkö­dés mellett egyidejűleg fej­leszteni a tőkés országokkal való árucsereforgalrr at. A harmadik ötéves terv idősza­A Közös Piac a közelmúl­tig — Anglia, Dánia, Íror­szág és Norvégia belépéséig — hat országot, Belgiumot, Hollandiát, Luxemburgot, Franciaországot, a Német Szövetségi Köztársaságot és Olaszországot tömörített a gazdasági csoportosulásba. A tőkés országokkal folytatott .külkereskedelmünk több mint felét, a teljes külkeres­kedelmi forgalom kb. 14 szá­zalékát e hat országgal bo­nyolítjuk le. Ám az új ta­gokkal ez a forgalmi arány már mintegy 18 százalékra módosul. A folyamatban lé­vő tárgyalások alapján az is előre látható, hogy az euró­pai fejlett tőkés országok zö­me valamilyen formában — társult tagként, vagy prefe- renciális szerződéssel — kö­tődni fog a Közös Piachoz. kában árucsereforgalmunk a fejlett tőkés országokkal csaknem megkétszereződött; azok részesedése külkeres­kedelmi forgalmunkban az 1965. évi 23,2 százalékról 1970-re 28,7 százalékra emel­kedett. Magyarország tehát a köl­csönös előnyök hasznosításá­val, a fejlett tőkés országok­kal is bővíti kereskedelmi­gazdasági kapcsolatait. Ez a folyamat azonban korántsem zavartalan, mert a Közös Piac országai olyan kereske­delempolitikát folytatnak, amely a kívülállókkal szem­ben hátrányos megkülönböz­tetést alkalmaz, s ez sérti minden partner, közöttük Magyarország gazdasági ér­dekeit is. Ilymódon pedig a Közös Pi­ac megkülönböztető kereske­delempolitikája hatványozott mértékben gátolja külkeres­kedelmünket a fejlett tőkés országokkal. Á Közös Piac a tagorszá­gok közötti vámhatárok le­bontásával előnyben részesí­ti a vámhatáron belüli tag­országokat, a kívülállók szá­mára pedig hátrányosabb verseny- és értékesítési hely­zetet teremt. Még súlyosabb ban érinti a külső kereske­delmi partnereket — így ha­zánkat is — a Közös Piac agrármechanizmusa, amely kezdetben csak árveszteséget okozott, újabban azonban számos agrárterméknél — pl. tojás, baromfi — kizárja, vagy mennyiségileg korlá­tozza a beviteli lehetősége­ket. Mindennek — az árvesz­teségtől függetlenül — az a következménye, hogy az ag­rártermékek vonatkozásában nehezíti a hosszútávú ex­porttervezést. Módosítani kell kivitelünk összetételét Magyarország és a közös piac; országok kereskedelmi kapcsolatainak jövőbeni ala­kulásában két alapvető ten­denciával lehet számolni. Az újabb belépések és társulá­sok következtében várha­tóan erősödni fog a „belke­reskedelem” — a tag- és társult országok egymás kö­zötti forgalma s ez szá­munkra a versenyhelyzíetet élezi. S bár a Közös Piac a tőkés világ vitathatatlanul legnagyobb felvevő piaca, amely a tagországokat előnyben részesíti, előbb- utóbb számukra is telítődik ez a piac, s növekedni fog a kívülálókkal, a szocialista országokkal való gazdasági kapcsolatok fejlesztésének jelentősége. Nem véletlen, hogy az újabb országok csatlakozásakor is minden közös piaci ország képvise­lője utalt a kelet—nyugati gazdasági kapcsolatok fon­tos szerepére. Ezzel függ össze az is, hogy az utóbbi években — legalábbis az iparcikkeknél — valamennyi tagország liberálisabb bevi­teli politikát alkalmaz a szocialista országokkal szemben. Köztudott azon­ban. hogy nyugat felé irá­nyuló exportunk összetételé­ben még mindig az agrár­termékek dominálnak. így a mezőgazdasági cikkeket súj­tó _ hátrányos megkülönböz­tetés hatása erőteljesebb, mint egyes iparcikkei* bevi­telének liberalizálásáé. Kül­gazdasági politikánk felada­ta, hogy a Közös Piac vo­natkozásában is küzdjön a legjobb feltételekért, ám egyidejűleg a közös piaci országokba irányuló magyar kivitel struktúráját is — sa­ját erőfeszítéseink révén — módosítanunk kell az ipar javára. Számolnunk kell ugyanis azzal, hogy e nyu­gati tőkés integráció a me­zőgazdasági cikkekből előbb- utóbb önellátóvá válik, — számos agrártermékben máris exportőrök. Ezt a rea­litást pedig nem hagyhat­juk figyelmen kívül. Garamvölgyi István Tizennyolc százalék Atomfegyver a kábítószerek rabjai kezében A Song My-i vérengzés narkománia követ ke/mén ve m Az eset, amelyről szó lesz, a közelmúltban történt, s a Sunday Times című vasár­napi angol lap számolt be róla... A Nathan Hale tengeralatt­járó háromhónapos küldetés­ről tért vissza támaszpont­jára. A fedélzeten tartózkodó 140 tengerész és tiszt készü­lődött a családjával, isme­rőseivel, barátaival való kö­zeli viszontlátásra. A kikötő­ben azonban a legénységet a haditengerészet kábítószer­ellenes bizottságának tagjai fogadták. Valamilyen módon a bizottság tudomására ju­tott, hogy miközben a ten­geralattjáró a nyílt tengeren tartózkodott, az egyik tenge­rész jdegösszeroppanást szen­vedett. Az illetőt a kikötő­ben orvosi vizsgálatnak ve­tették alá és kiderült, hogy állapota a túlzott hasisfo­gyasztás következtében vált válságossá. Gyakran szívtunk hasist Ezek után a bizottság uta­sítást adott a Nathan Hale tengerészeinek tüzetesebb megvizsgálására. Találomra kiválasztotak 38-at. Az or­vosi vizsgálat meglepő ered­ménnyel végződött: a szúró­próbára kiválasztottak nagy része rendkívül erős kábító­szereket szedett. A Sunday Times az esettel kapcsolat­ban nem említett neveket, minthogy; a tengeralattjáró parancsnoka megtiltotta a kábítószer-fogyasztással kom­promittált tengerészek nevé­nek és rangjának nyilvános­ságra hozását. A Nathan Hale nem akár­milyen tengeralattjáró: nuk­leáris töltetű Polaris-rakétá- kat is hordoz. Joggal kér­dezte meg tehát az angol lap: „Ki biztosíthat bennünket arról, hogy nem támad va­lamilyen végzetes gondolata a hasist vagy marihuánát fogyasztó matróznak vagy tisztnek?” Nemcsak a kábítószerek fogyasztását tiltja az ameri­kai haditengerészet szabály­zata: a tengeralattjárók le­génységének nyílt tengeri missziók alkalmával még ci­garettázni is szigorúan tilos. Nyilvánvaló azonban, hogy ezeket az előírásokat egyál­talán nem tartják tisztelet­ben. A Nathan Hale egyik tetten ért tengerésze például így nyilatkozott: „Igen gyak­ran szívtunk hasiscigarettát, mert enne^ füstje kevésbé érződött a kabinokban.” Mint utóbb kiderült, a kábí­tószert többnyire a hadsereg keretén belül szerezték be. A Dél-VieInamba küldött zsoldosuk Is A Nathan Hale atomten­geralattjárón történtek ko­rántsem képeznek kivételt. A haditengerészet parancs­noksága tavaly közzétett memorandumában beismer­te, hogy egyes tengeralati járók legénysége körében igen elterjedt a kábítószer­fogyasztás. Közismert tény, hogy egyre nagyobb mére­teket ölt a kábítószerek hasz­nálata az amerikai hadsereg más fegyvernemeiben is, kü­lönösen a szárazföldi csapa­tokban. És mindenekelőtt a Dél-Vietnamban szolgálatot teljesítő katonák körében, akik egyáltalán nem lelke­sednek ezért a háborúért. Közismert, hogy több ezren dezertáltak közülük, s ez­rekre rúg a száma azoknak is, akik megtagadták a pa­rancs teljesítését. Ugyancsak több tízezer amerikai katona a Vietnam­ból való „menekvés” egyik eszközének tekinti a kábító­szert. Tavaly például 11 000 katona ellen indítottak eljá­rást kábítószer-fogyasztás miatt. Már katasztrófákat Is okozott A légierő egységeiben is igen elterjedt a narkotiku­mok használata. A kalifor­niai Castle légi támaszpon­ton egy esetben hat katonát tartóztattak le. Három kö­zülük egy KC—135 típusú repülőgépen szolgált. Ezek a gépek látják el repülés köz­ben üzemanyaggal a H-bom- bákat szállító B—52-eseket. Jellemző, hogy az amerikai sajtóban újabban olyan cik­kek is megjelentek, amelyek kétségbevonták a B—52-es repülőgépek nagy vihart fel­kavart spanyolországi és grönlandi katasztrófájáról ki­adott hivatalos magyaráza­tokat. (A szerencsétlenség folytán mindkét esetben nuk­leáris bombákat vesztettek el.) Jelenleg felvetődött an­nak a gondolata is, hogy a Thresher nevű atomten­geralattjáró eltűnésében is közrejátszott esetleg a le­génység narkotizáltsága. ULU »■■»»»■A Gyurkó Géza: PRÁGA 1972 Csikorogva fordul a villa­mos a Venczel térre: szaba­dot mutat a lámpa és a rend­őr is. Mert a közlekedési lámpa már kevés egymagá­ban Prága rendkívül rr.egnö- vekedett forgalmának, külö­nösen itt a Venczel téren és a környékén. Az automata mellé az ember is szükséges. Lüktető, pezsgő, eleven az élet egész Prágában; mint amilyen lüktető s eleven eb­ben az egész országban. A gazdag választékú kirakatok arról tanúskodnak, hogy jobban élnek a prágai em­berek, mint a közelmúltban, a zsúfolt színházak, mozik, a hangulatos óvárosi kisven­déglők és a modern szállo­dák reprezentatív bárjai te­le emberekkel, — hazaiak- . kai és külföldiekkel egyaránt. A modern és nagyforgal­mú prágai repülőtér szinte percenként fogadja és in­dítja a szocialista országok­ból, a nyugati, sőt az afri­kai és az ázsiai városokból érkező gépeket. Február van, de turisták is szép számmal érkeznek a repülőgépeken. Az utasok zöme azonban szakember, kereskedelmi képviselő, kulturális delegá­ció tagja, avagy éppen új­ságíró. A csehszlovák fővá­ros ezekben a hetekben mintha új lendülétet venne, hogy magával ragadja az országot, az egész nép előtt álló nem is kis feladatok megoldtára. A csehszlovák párt Köz­ponti Bizottsága kintjártam- kor tartotta plénumát. Ami­kor a szent Vitus templom csodálatos gótikáját ámul­tam, mögöttem, a vár hatal­mas, és a televízióból is jól ismert díszes tanácskozóter­mében Gustav Husak fogal­mazta meg ázokat a tenni­valókat, amelyek a párt, a kormány s az egész nép előtt állnak. Egyáltalában nem történelmi mérföldkő ez a plénum a csehszlovák nép rrai történelmében, egyszerű kis állomásnak tűnhet, ahol/ lényegében csak „vizet vett fel” a mozdony. A valóság persze más és több ennél. Ez a „vízkivétel”, még ha nem is történelmi pillanatot je­lent a további munkát ille­tően, de feltétlenül konkrét és újszerű feladatmegszabást. A párt erősnek találtatott A Központi Bizottság párt­ós tömegszervezetekkel fog­lalkozó osztályvezetője Pro- hászka elvtárs rendkívül ér­dekesen summázta azokat a tennivalókat e sorok írójá­nak, amelyeket a pléni m is megfogalmazott, s amelyek elválaszthatatlanok Csehszlo­vákia jövőjétől. Ma már kétségtelen, hogy az 1971-es esztendő a csehszlovák párt nagy győzelmének esztende­je volt: a párt megerősítette vezető szerepét, levonta a kellő konzekvenciákat 1968 tanulságaiból és helyes poli­tikája kivívta a dolgozók legnagyobb részének egyet­értését. — A párt megméretett és erősnek, szilárdnak találta­tott — fogalmazta meg a pártközpont osztályvezetője az elmúlt esztendő lényegét. És rögtön hozzátette: —Most az a feladat, hogy a kapott bizalmat a pártnak, de a társadalom minden szerveze­tének fel kell használnia a jövő céljait illetően. Más szóval ez azt jelenti, hogy a csehszlovák párt az ideológiai frontáttörés után az egész társadalom, a tö­megszervezetek aktív mozgó­sításával fontos gazdaságpo­litikai feladatok megoldásán kíván munkálkodni. Alexan­der Freiberg a neve annak az őszülő igen fiatalos hat­van év körüli férfinek, aki a CKD Dukla prágai gyár kereskedelmi igazgatója. s aki másfél esztendőt töltve Magyarországon, még szleng­jeiben is perfekt magyarul tájékoztat bennünket a 140 esztendős gyár életéről. Ér­dekes összevetni azokat az elvi megfogalmazásokat, ame­lyeket a pártközpont osz­tályvezetője summázott, s amelyeket a cseh párt Köz­ponti Bizottságának plénu­ma fogalmazott meg. a gya­korlat valóságos tényeivel. A kereskedelmi igazgató, kollegájával. Pavel Jelinek üzemvezetővel kísér végig az üzemen. A gyár nagyteljesít­ményű kazánokat szállít je­lentős tételekben exportra, így Magyarországra is. Kor­szerű technológia, elavult körülmények, 30—40 éve az üzemben dolgozó szakmun­kások és sok, igen sok fiatal. A rövid, szinte tudományos szintű tájékoztató nyomán — a korszerű kazángyártis titkairól van szó — nemcsak az derül ki, hogy az üzem dolgozói szeretik munkáju­kat és felettébb értik is, de feltétlenül megkapó az az optimizmus. amellyel a munkások a jövőt szemlélik. A munkán a sor Mérnökök, gyári vezetők, hegesztők, egyszerű munká­sok fogalmazták meg egyön­tetűen a lényeget: — Most már a munkán van a sor. Gazdaságos ter­melés nélkül nincs jövő. Prágától vagy 70 kilomé­terre van a becsváry terme­lőszövetkezet, amely a koli- ni kerület és egvben az or­szág egyik legkiemelkedőbb közös gazdasága. Elég egye­lőre talán csak a fenti meg­állapítás illő—trálására egyetlen adat: 450 hektár át­lagában 50 mázsás búzater­mést takarítottak be az el­múlt esztendőben! Jan Ctka- lek, a szövetkezet elnöke mezőgazdasági mérnök, mintha, csak összebeszélt volna a nagy teljesítményű kazánokat gyártó Dukla-be- liekkel, a . következőket mondja, miközben a korsze­rű farmon kalauzol végig: — ... hát hogyan is le­hetne másképpen előbbrejut­ni, mint a magas szintű és gazdaságos termeléssel. S ehhez most már rendkívül nagy segítséget ad a párt. Mert az igazság az. — tette hozzá —, hogy volt idő. amikor határozatokban nem volt hiányunk, csak a gya­korlati segítségben. De ab­ban aztán annál több. Miközben a modern javí­tóműhelyt csodáljuk, amalv korszerű szerszámgépeivel kisebb gvárrészlegnek is be­diene, óhatatlanul az jut eszembe, amint a pártköz­pont második emeletének egyik irodájában V. Pro- hászka elvtárs a következő­ket mondja: — Fontos, hogy ne csak határozatokat hozzunk, ha­nem azokat minden szinten me: is valósítsuk. 1972. leg­főbb problémái — tette még. hozzá — a gazdasági kérdé­sek helyes és jó megoldá­sa, s általában a gazdaság mtensávitása. . Gazdasági életünkben nél­külözhetetlen szerepe van a külkereskedelemnek. Ez ab­ból adódik, hogy nálunk minden gazdasági reálfolya­mat — az ipari termelés, a beruházás, a fogyasztás — importigényes, ugyanakkor a gazdaság majd minden ágazata — a belső piac kor­látozott méretei következté­ben — termékeink kisebb- nagyobb hányadát csak kül­•• •• 1 r* Kölcsönös cionyok Soldi piacokon értékesítheti. . Kereskedelempolitikánk — ilyen körülmények között szükségszerűen — az ország külgazdasági kapcsolatainak állandó fejlesztésére törek­szik. Ennek eredményessé­V* gét a közelmúltra — a har­madik ötéves terv idősza­kára — vetítve az tükrözi, hogy az árucsereforgalom öt esztendő alatt több mint 50 százalékkal bővült.

Next

/
Thumbnails
Contents