Szolnok Megyei Néplap, 1972. február (23. évfolyam, 26-50. szám)
1972-02-27 / 49. szám
1972. február 27. SZOLNOK HEGYEI NÉPLAP 9 Á tizek: statisztikai kérdőjelekkel Toki) Dlfoit kétmillió munkanélküli a Közös Piac országaiban Nagy-Britannia, Norvégia. Dánia és Írország januar végén aláírta csatlakozását a Közös Piachoz — ezzel a nyugat-európai integrációs szervezet tíz tagúvá vált. 1958 óta, amióta az úgynevezett római szerződés létrehozta a Közös Piacot, a szervezetnek összesen ti teljes jogú tagállama volt: az NSZK, Franciaország, Olaszország, Belgium. Hollandia és Luxemburg. Tizenkét esztendő alatt a Közös Piac megvalósított gazdasági célkitűzései közül a leglényegesebbek: 1. Eltörölték az ipari áruk belső forgalmában az egyes országok közötti vámkorlátokat 2. A külvilág — azaz a harmadik országok — irányába folytatott kereskedelemben közös külső vámszintet határoztak meg. 3. Közös mezőgazdasági árren- szert hoztak létre. Ennek lényege, hogy megfelelő pénzügyi alap segítségével — agrárprotekcionista politikát folytatva — magas szinten tartják a közösség mezőgazdasági termékeinek árszínvonalát. Ennyiből is világos, hogy 12 év alatt a Közös Piac megkülönböztető jellegű, diszkriminációs alakulattá vált s ez sérti a kívülálló országok kereskedelmi érdekeit. Ugyanakkor tényként lehet leszögezni, hogy az említett intézkedések, párosulva az 1953—1970 közötti gazdasági konjuktúrával, igen előkelő helyet biztosítottak a hattagú Közös Piacnak a világgazdaságban. Az egész nemzetközi kereskedelmi forgalomban a Közös Piac több mint 30 százalékkal részesedett, s ezzel az elsőrendű „külkereskedelmi hatalommá” vált. A Közös Piac lett a világ második legnagyobb fogyasztói piaca és harmadik acél-'' és elektromos áram termelője. A Hatok Tízekké válása és mindenekelőtt a ina is jelentékeny gazdasági erőt képviselő Nagy-Britannia csatlakozása tovább növeli a Közös Piac súlyát a világ- gazdaságban. Az új helyzetben a Tízek együttes lakossága meghaladja a 257 milliót és a bruttó társadalmi össztermék megközelíti a 700 milliárd dollárt évenként. Ez azt jelenti, hogy az Egyesült Államok után elvben a Közös Piac lenne a világ második legnagyobb gazdasági hatalma. Ugyanakkor megnövekszik részesedése a nemzetközi külkereskedelemben is (mintegy 8 százalékkal), s ebben a vonatkozásban megerősíti az első helyét. (Ezeknek az adatoknak az értékelésénél azonban hangsúlyozni kell, hogy a Közös Piac országait az előrehaladott gazdasági integráció ellenére jelentős érdek- és nézetkülönbségek választják el egymástól! Az említett, imponáló számok ezért továbbra sem változtatnak azon a tényen, hogy gazdasági erő szempontjából az Egyesült Államok továbbra is első helyen áll, majd a Szovjetunió, Japán és Nyugatnémetország következik.) Az említett korlátokkal együtt a Közös Piac kibővítésével rendkívül erőteljes gazdasági komplexum jött létre Nyugat-Európában, amelynek hatásával tényszerűen minden ország gazdaságpolitikájának számolnia kelL A Közös Piac kibővítése természetszerűen megváltoztatja annak a belső gazdasági erőviszonyait. A bruttó társadalmi összterméket tekintve az NSZK továbbra is a Közös Piac első hatalma marad, a második helyet azonban Franciaországtól Nagy-Britannia veszi át, Olaszország pedig a negyedik helyre szorul. (Ebben a vonatkozásban gazdaságpolitikailag is a Tízek belső fejlődésének egyik legérdekesebb kérdése, hogy nem alakul-e ki egy sajátos gazdasági szövetség a kibővített piacon belül Anglia és Franciaország között — az NSZK-val szemben.) Lényegesen megváltoznak a kibővítés következtében a Piac tagállamainak külkereskedelmi erőviszonyai is. Eddig a teljes Közös Piac belső kereskedelmi forgalmából körülbelül 31 százalékot az NSZK bonyolított le. 21 százalék jutott Franciaországra és 35 százalék a három Benelux-államra. A fennmaradó 13 százalék volt Olaszország részesedése. A jelenlegi helyzetben természetesen nem lehet számszerű jóslatokba bocsátkozni. Miután azonban Nagy- Britannia egymaga az egész világkereskedelem 7 százalékát bonyolítja le, nyilvánvaló, hogy a kibővített Közös Piacon belüli forgalomban részesedése meg fogja közelíteni a rendkívül erős Benelux- és nyugatnémet arányokat. Angol gazdasági szakértők jelenleg (tisztán spekulatív alapon) arra számítanak, hogy a Tízek belső kereskedelmi forgalmából a három legerősebb kereskedő ország 22—25 százalékkal részesedik. Ennek megfelelően 20 százalék alá csökken majd Francia- ország aránya és kevesebb lesz az olasz részesedés is. Harmadik országok felé Megváltozik a Közös Piac harmadik országokkal folytatott kereskedelmi kapcsolatainak képe is. Jelenleg a hat ország teljes külkereskedelmi forgalmának körülbelül 45 százalékát bonyolítja le a maga belső piacán és 55 százalék jut kívülálló országokra. A belépés után — ugyancsak szakértői becslések szerint — a Tízek teljes külkereskedelmi forgalmának mintegy 60 százaléka a kibővített európai Közös Piacon belül fog lezajlani. Ennyiben lehet vázlatosan felrajzolni a kibővített Közös Piac helyét a világgazdaságban. Hangsúlyozni kell azonban, hogy az említett adatok az eddigi helyzet statisztikai „kivetítéséből'' adódnak. A valóság ezt a statisztikai képet nyilvánvalóan korrigálja majd. Teljesen nyílt kérdés például, hogy miképpen hat a Tízek termelési eredményeire a Nyugat-Európában jelenleg tapasztalható gazdasági stagnálás, vagy a helyzet esetleges további romlása. Éppen így: teljesen A román dolgozók jelentős sikereket értek el az ötéves terv első évében. Az állami terv alapvető feladatait teljesítették jobban értékesítették az ország anyagi és munkaforrásait, magas ütemben növekedett a társadalmi termék (110,ti százalék) és a nemzeti jövedelem (112,5 százalék) 1970-hez viszonyítva. Az ipar múlt évi globális termelése 334,2 milliárd lej értékű volt, a tervet 102,2 százalékra teljesítették, ami 7,3 milliárd lej értékű terven felüli termelést jelent. 1970-hez képest az ipar globális termelése 11,5 százalékkal, 34,4 milliárd lejjel növekedett. A múlt évben 283 termelőkapacitást hemegoldatlan. hogy az Egyesült Államok és a Tízek, valamint Japán és a Tízek között várható külkereskedelmi .ellentétek milyen tényleges részesedési arányokat hoznak létre az egész világkereskedelemben. A folyamat csak elkezdődött Végül, de nem utolsó sorban: figyelembe kell venni azt is. hogy a csatlakozás jogi aktusával, a Közös Piac kibővítésének folyamata nem befejeződött — hanem csak elkezdődött!. A szerződések 1973. január elsején lépnek életbe. 1973. április elsején hatjtják végre az első 20 százalékos vámcsökkentést az ipari áruk forgalmában a korábbi Hatok és a csatlakozó négy ország között. Ez a folyamat 1977. július 1-ig tart, ekkor szűnik meg teljesen minden ipari vámkorlátozás a Tízek piacán belül. Ezzel párhuzamosan zajlik le a mező- gazdasági árak kiegyenlítése, valamint a kívülálló országokkal szembeni közös külső vámtételek meghatározása is. Az utóbbiak elvben 1977. július 1-re, az előbbinek 1977. december 31-re kell „elkészülnie”. A bevezetőben említett statisztikai számításokat tehát több mint öt év múlva lehet csaj£ szembesíteni a valósággal. lyeztek üzembe. Javult az iparágak és alágak szerkezete. Az elért sikerek mellett egyes termékeknél nem teljesítették a tervet, ami elsősorban a termelés és munka szerevzésében mutatkozó hiánoysságoknak tudható be. Folytatódott a mezőgazdaság műszaki-anyagi bázisának fejlesztése és modernizálása. növekedett a munkák gépesítési szintje. A mezőgazdaságban felhasznált műtrágya mennyisége 6,6 százalékkal volt több, mint 1970-ben, a múlt évben mintegy 230 ezer hektár vált öntözhetővé. A mező- gazdaság globális termelése. 81 milliárd lej értékű volt 18,2 százalékkal magasabb az 1970. évinél. Albert Coppe, az .Európai Közös Piac szociális, problémákká) foglalkozó bizottságának tagja, úgy vélekedik, hogy a szervezet tagállamaiban szakadatlanul növekvő munkanélküliség veszélybe hozhatja á tagállamok gazdaságát. Közölte, hogy- 1970 végétől 1971 végéig a Közös Piac tagállamaiban a munkanélküliek száma 1 700 000-ről 2100 00-re nőtt — Belgiumban 76 000-ről 85 000-re Nyugat-Németországban 175 000-ről 269 800-ra, Franciaországban 375 000-ről 521 000-re, Olaszországban 989 00-ről 1 112 000-re. Hollandiában pedig 66 000-ről 114 000-re. Afrikában a nemzeti mozgalmak terjedésével több ország megváltoztatta nevét. A független afrikai államok ezzel is igyekeznek megszabadulni a gyarmati örökség emlékeitől. Afrikában két Kongó nevű állam van. Az egyik belga, a másik francia gyarmat volt. A két országot hosszú ideig fővárosuk alapján különböztették meg, az egyiket Leopoldville-Kongó- nak, a másika Brazaville- Kongónak hívták. Az elsőként említett Kongó elnöke, Mobutu tábornok, elhatározta, hogy megváltoztatja az idegen hangzású földrajzi neveket, és így a fővárost is átkeresztelték: Leopold viliéből Kinsasza lett. Ezután az országot Kinsasza-Kongónak hívták. Mivel azonban a Kongó is idegen név. MobuA szovjetunióbeli Togliatti városban készülő Zsiguli személyautóban 13 féle lengyel gyártmányú alkatrész van; ajtóarmatura, indexlámpák, elektromos • részegységek, lengéscsillapítók. Ugyanakkor a Polski Fiatok számára a szovjet autóipar kerekeA munkanélküliség fokozódását az infláció. az USA-ban uralkodó gazdasági bizonytalanság, Washington kereskedelmi védőintézkedései idézték elő és az, hogy 1958 és 1970 között mintegy 650 000 bányász hagyta el a bányákat és 400 000 munkás a textil- gyárakat. Coppe ezzel kapcsolatban javasolta, hogy a Közös Piac tagállamai hangolják eaybe szociális politikájukat. A továbbiakban közölte, hogy a tervek Szerint a Közös Piac tagállamaiban . az idén lassabb ütemben növekszik a nemzeti összjövedelem, mint tavaly. tu tábornok Zaire Köztársaságra változtatta az ország nevét. A nemzet iesítésse! összhangban Zaireban a személyneveket is módosították, a kongóiak megváltak európai nevüktől, amelyet a keresztségben kaptak. Mobutu elnök maga járt elöl jó példával és letette Joseph Desiré keresztneveit, Üj neve így hangzik: Szesze Szeko Kuku Ngbeandu Bu Za Banga Mobutu. Az első szó földet jelent, a második nagyapja, neve, a harmadik és a negyedik szülőföldjére emlékeztet és az egész nevének együtt ’körülbelül ez a jelentése: A férfi, aki tűzbe hoz, akit, a tűz hajt a vadopból újabb és újabb győzelemre, és akit semmi sem állíthat meg előrehaladásában. két, hátsó- és szélvédő üvegeket. csapágyakat szállít. Az együttműködési szerződés alapján a lengyel gyártmányú alkatrészekért a szovjet autóipar Volga. Za- porozsec és Gaz—69 típusú autókat szállít. Románia sikerei Szovjet—lengyel együttműködés az autógyártásban BU ZA BANGA MOBUTU 3300 ifjúsági inuitkabrigád A Dukla gyár is munkaerőhiánnyal küszködik, ez a gyár sem dúskálkodik energiában, mintahog'y az energiaszükséglet biztosítása egész Csehszlovákiában gondot jelent. Az üzemben való séta közben többízben szót ejtettek kísérőink arról, hogy ír ennyire fontosnak tartják jó maguk is a hatékonyságot, mint minden további munka alapját. S az a tény, hogy új meg új ötletekkel — horizontál marógép helyett megmunkáláshoz lángvágó automata például — igen kemény ellenőrzéssel, nagy minőségi és magatartásbeli fegyelmet megkövetelve folyik a ír unka, ez már kétségtelenül a határozatok realizálását jelenti. De talán ugyanezt, közelebbről a munkásosztály szellemi arculatának mind pozitívabb irányú változást jelenti az a tény is, hogy háromezer ifjúsági munkabrigád dolgozik már Csehszlovákia üzemeiben. Különösen Ostra- vában munkálkodnak nagyon jól ezek a fiatal munkabrigádok, ahol a környékben működik az ország legmodernebb szénbányája is és ahol az átlagéletkor még a 25 évet sem éri el. Igaz ■— úgy tűnik — a verseny- szellemnek ez a magas tem- peráltsága nem jellemző még általánosságban, s ezen a téren igen sok még az 5,5 millió tagot számláló szak- szervezetnek a tennivalója. Nem véletlen hát. hogy a közeli jövőben kerül sor az idei esztendő legfontosabb kongresszusára, a szakszervezetek VIII. kongresszusára, . amelyen nyilván a dolgozók érdé! védelme mellett, a jogok újbóli megfogalmazásán túl megfelelő súlyt és helyet kap majd a szocialista építés, a rr. unkaverseny számos igen aktuális problémája. — Egy-egy ilyen kongresz- szus nem lehet csak az érintett szerv ügye. Ügy kell dolgoznia a pártnak, de minden szervezetnek, hogy például a szakszervezetek kongresszusa is az egész társadalom ügyévé váljon — szegezte le a Központi Bizottság osztályvezetője, miközben jegyzeteiben lapozva már egv új másik dátumról szólt, nevezetesen arról, hogy ugyancsak a közeljövőben kerül sor a termelőszövetkezetek nagy tanácskozására. — Itt van a mi program- tervezetünk, az elképzeléseink, ebben a dossziéban, rendben legépelve. — mutatja a becsváry termelőszövetkezet elnöke azt a piros rr űanyag borítót, amelyen belül több példányban is ott nyugszik az ezer hektáros szövetkezet tagjainak minden elképzelése. Szakosodás: 22 millió tojás Mert sok minden megvalósult már a párt XIV. kongresszusa óta, erőteljes lépések történtek a szakosítás és a koncentráció irányában. J. Vancsura. a kollini kerületi mezőgazdasági igazgatóság vezetője — ide tartozik a becsváry termelőszövetkezet is — például arról tájékoztatott, hogy a kerület 39 szövetkezete és két állami gazdasága mellett már működik egy baromfi- és tojástermelési egyesülés. Százezer tojó van az egyesülés által épített modern farmon, arrelynek évi termelése meghaladja a 22 millió tojást. A közeljövő éveitől kezdődően a termelőszövetkezetek már nem termelnek se baromfihúst. se tojást külön-külön, mindez az egyesülés feladata. Most készülnek a szövetkezetek egy sertéskombinát létrehozására, amely a híres prágai sonkához szállítja majd koncentráltan az „alapanyagot”. Az egyesülésen túl azonban szakosodni akar az egész kollini terület, adottságait, éghajlatát, talajtani sajátosságait figyelembe véve. Elsősorban gabonatermelésre, valamint cukorrépa és takarmánygabona előállítására, az. állattenyésztésen belül a tejtermelésre és a sertéshús előállítására akarnak koncentrálódni a kerületben. Ezt a törekvést igazolja egyébként a becsváry szövetkezet példája is — ahol ugyancsak a tejtermelés és a hússertés a fő állattenyésztési profil, emellett ielentős a cukorrépa, valamint a takarmánygabona termelése. Jellemző a gazdaságra, hogy 400 kiló húst állítanak elő egy hektárra számítva, s az elmúlt évben 50 vagon gabonát adtak el az államnak. Ebben a gazdaságban teljesen gépesítették a cukorrépa termelését — két évvel ezelőtt még a munka felét kézzel végezték. de már csak 25 férfi végezte az aratás minden munkáját az elmúlt esztendőben. — Nem sok idő múltán a mezőgazdaságban sem kell az emberi kéznék jóformán semmihez sem nyúlni a gépeken kívül — mondja a szövetkezet elnöke és szavai egyáltalán nem tűntek álmodozásnak. Mintahogy az sem tűnik álm odozásnak, ami a kit dossziéban ott van a többek között megfogalmazva mondja ki a VIII. szövetkezeti kongresszus, hogy az egész mezőgazdaságban 42,5 órás a munkahét) Nos, persze, hogy ezt kimondia-e a kongresszus, vagy sem, az majd elválik. De az egész mezőgazdaságot érintő megkapóan alacsony munkaidejű termelés valójában Otkolek elnök imént idézett szavaira épül, miszerint nem. kell sok idő, hogy emberi kéz nélkül lehessen dolgozni a mezőgazdaságban. Csodálatos apanoráma Az ősi prágai várból jó időben ellátni idáig, a becsváry termelőszövetkezetig is. És csodálatos a panoráma, a Vltava két partján elterülő zsongó életű Prágára. A vár a maga sok évszázados múltjával és falai között a jelen, sőt a jövőt megformálni kész akaratával korántsem csalogató délibábként. hanem reális és vonzó valóságként hirdeti a cseh és szlovák nép alkotó méltóságát. Itt fenn valahogy mindig csend van. mértéktartó nyugalom, higgadtan és megfontoltan találkozik a történelmi múlt és ' a jelen. Lent a Venczel téren az óváros szűk utcáiban semmi jele ,a méltóságnak, hanem sokkal inkább és mindinkább a pezsgő, a v!.'im tempójú életnek. A prágaiak is gyártják már a vicceket a régen várt és az építkezés miatt most mindent felforgató metrót és péntek /délután a gépkocsik tíz- és százezrei a zsúfolt vonatok, autóbuszok viszik, hordják a főváros népét ki a szabadba, fel a hegyekbe. Piheni i. Erőt gyűjteni a holnapi feladatokhoz. Mert lesz bőven mit tenniök és lesz miért, is! i
