Szolnok Megyei Néplap, 1972. február (23. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-26 / 48. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1972. február 26. Egy hét Vietnamban o Hanoi képeslap Reménytelenül nehéz helyzetbe kerülne a krónikás, ha mindazt a feledhetetlen él­ményt le kellene írnia, amelyben a kö­zelmúltban Vietnamban járt magyar párt­ós kormányküldöttség útja során része .volt; a megható ünneplést, a mindenütt megnyilvánuló forró szeretetet, amivel a Fock Jenő elvtárs által vezetett delegációt, a testvéri magyar nép követeit fogadták, mindazt a hihetetlen erőfeszítést, követ­kezetességet, kitartást, amellyel ez a so­kat szenvedett, nagyszerű kis nép vívja nehéz küzdelmét a fegyveres hárcban, s a jobblét forrását jelentő gazdasági mun­kában egyaránt. A küldöttség útjáról szóló tudósítások sok-sok mindent elmondtak erről, de a kép nem egykönnyen lesz tel­jes. Az alant következő riportsorozat is ehhez kíván hozzájárulni. Késő délutánra jár az idő, néptelen a hanoi városi ta­nács épülete. Egyedül a ne­mes egyszerűséggel berende­zett elnöki szoba lakója nem ment még haza. Valaha or­vos volt, később partizán, közigazgatási szakember, s nem egyszer mindhárom együttvéve. Harc a francia betolakodókkal, a légelhárí­tás megszervezése az ame­rikai bombázók ellen, kite­lepítés ... Milyen súlyos na­pirendek szerepeltek már e falak között. Az átalakított főváros Az elnök az eredmények­ről beszél. Arról, hogy a néphatalom kezdete óta át­alakították a fővárost. Míg korábban csak hivatalnok és kereskedőváros volt Hanoi, most termel is. A hajdani 5000 munkással és 30 000 kézművessel szemben jelen­leg 200 000 ipari munkása és 60 000 kézművese van a fő­városnak. A régi nyolc he­lyett ma 200 gyárban fo­lyik a termelés. A lakosság száma 1,2 mil­lió, s noha évről évre nő a lakásépítés üteme — 1970- ben 30 000, 1971-ben 40 000 négyzetméter lakás épült, s 1972-ben 180 000 négyzetmé­tert építenek — a szaporu­latot nem győzik sem la­kóházzal, sem iskolával, s egyéb, szociális és kommu­nális létesítménnyel sem. Er­ről a problémáról, s ezzel összefüggésben a születés­szabályozás szükségességéről nyíltan beszélnek, s nem is eredménytelenül, de — mint az elnök elmondja — itt sokféle gáttal kell megküz­deni. A többi között azzal a . hagyománnyal, hogy „vi­etnami család nem lehet meg fiú nélkül”. Így aztán nemegyszer előfordul, hogy már van hat lány, s követ­kezik az újabb szülés — a fiúért. A végrehajtó bizottsági és a tanácsülések fő napirendi pontjai: termelés, rend, harckészültség. Az utóbbi­nak döntő szerepe volt ab­ban, hogy az amerikai bom­batámadások idején ember­életben viszonylag kevés kár esett. Elpusztult viszont 8000 lakóház, raktárak, közleke­dési objektumok. De meg­lakoltak a támadók is: Ha­noi légiteréből 260 repülő­gép nem tért vissza tá­maszpontjára. Az. utcákon egyébként ma már csak a kútgyűrű alakú, földbesüllyesztett egyszemé­lyes fedezékek, s az óvóhe­lyek feketén ásító nyílásai árulkodnak a háború jelen­létéről, no meg egyes kerí­tések tövében a homokzsák mellvédek. Nem kétséges azonban, hogy a békésen ke­rékpározó, mosolygó embe­rek — ha kell — pillanato­kon belül harci osztaggá állnak össze, mint már any- nyiszor küzdelmes történel­mük folyamán. Pezsdül ar élet Észak fővárosa nemcsak a maga ügyeit intézi, nemcsak a saját feladatait oldja meg, nemegyszer óriási erőfeszí­téssel, erejéből arra is jut, hogy támogassa a déli test­véreket. Folyik a segítség- adás intézményesen, de azon kívül is ki-ki azzal segít, amivel tud. A város ipari és mezőgazdasági üzemeinek a VDK népgazdasági tervéből rájuk eső részen kívül van egy „kis terve”, aminek a teljesítése Dél támogatását szolgálja. A város utcáit. üzleteit járva azoknak, akik Viet­namot a korábbi évekről is­merik, az a véleményük, hogy jelenleg szemlátomást pezsgőbb az üzleti élet, több az áru, s nagyobb a vá­laszték. Azok az erőfeszíté­sek tehát, amelyeket a ter­melő üzemekben tesznek, ilyen téren is egyre inkább éreztetik hatásukat. Kovács Ferenc Következik: 2. Tojásgyár Trai-ga-ban. Uj lehetőség a színes rajzfilmgyártásban A néhányesztendős ma­gyar találmány bejárta a világot: máris elismert sza­badalom Angliában, az Egyesült Államokban, Ka­nadában, a Német Szövet­ségi Köztársaságban, Fran­ciaországban, Jugoszláviá­ban és éppen most folynak a tárgyalások Japánnal. A világszabadalom Bodrossy Félix magyar filmrendezi nevéhez fűződik, akinek ed­digi több mint három évti­zedes művészeti pályafutását másfélszáznál is több kis- film és több nagy játékfilm jelzi. A nyugtalan, folyton újat kereső alkotó ars poétikája: a fantasztikus, a vízió. Ezért keresi fel szívesen alkotásai­ban a mese, a mithológia, a sci-fi világát. S hogy ezt a világot rr.ind eredetibben, ötletesebben fejezze ki — folytonosan meg-megújítja művészi eszközeit. Ö készí­tette például az első színes cinemascope-filmet is Ma­gyarországon. Már az ötve­nes évek elején az ő nevéhez fűződött egy másik magyar kísérlet: saját eljárással megalkotta az első magyar három-dimenziós plasztikus hatású sztereó-filmeket. Ez­után szinte természetes, hogy elsőként alkotott sci-fi rövidfilmet is a magyarok közül. A legújabb, a világot be­járt szabadalom a „polani- mation”, amely izgalmasan újszerű lehetőségekkel gaz­dagítja a rajzfilm-művésze­tet. „ ... Mindnyájan eltávo­zunk egyszer, és a helyünk­be egyre mások jönnek” ... Bodrossy Félix 1965-ben al­kotott első „polanivation” filmjének bevezetőjében hall­juk ezeket a szavakat. A film, a „Kernet istenei”, az óegyiptomi kultúrát sűríti tizenöt percbe. Kernet — így nevezték az óegyiptomi birodalmat. A rendezőt, Bodrossyt régóta izgatta az egyiptomi művészet ábrázolási módja — a sírfestmények és a re­liefek rajzai. A rituális elő­írások szerint a figurákat mindig a legnagyobb felüle­tek szerint örökítették meg, a fejet profilban, a testet szemben. a végtagokat ugyancsak profilban. S min­dig mozgásban jelennek meg, olykor egy egész moz­gási folyamatra utalva. (A vallási táncokat így rekonst­ruálták a fennmaradt emlé­kekből, mert a kar- és láb- mozgások minden lényeges fázisa szerepel a rajzokon.) Ezt a mozgást keltette élet­re a rendező filmjében: az egyiptomi figurákat a ka­mera előtt valóban meg­mozgatja. Hirtelen csatornafedőknek nézné az ember, Hanoiban azonban egyszemélyes fedezékeket takarnak az utcák mentén a beton tányérok. Életem nagyobbik részét konfek­ció ruhában töltöm el. Az ember összegyűjti a pénzt, bemegy a boltba, és bár legtöbb­ször nincs az, amit szeretne, vala­mit azért mindig kap. A boltos rendszerint előzékeny, mert juta­lékos rendszerben dolgozik, fölöt­tébb udvarias és Uraságodnak szó­lít. Esetenként kétszer elájul, hogy milyen ízléssel választom ki a színt, kétszer, hogy milyen szak­értelemmel a fazont (mindig csak egyféle fazon van) és kétszer attól ájul el, hogy mennyire jól áll raj­tam a hetedik kiárusítás után is megmaradt, löttyedt fazonú zakó és gyűrött nadrág. Körülszaladgál, és ha a tükör elé állok a hátamon markolja össze a zakót, ha meg a hátamat nézem, a hasamon fog­ja össze a kabát két szárnyát. Közben nem győz dicsérni. Walesi hercegnek nevez, csodálja atléta termetemet, amelyre úgymond könnyű konfekciót csinálni. Szemé­ben és szavában én vagyok az ará­nyos testi felépítésű, kisportolt Apolló, aki után döglenek a nők. Az árcédulával együtt titokban oda­csúsztat egy címet, a képzőművé­szeti főiskoláét, ahol szobor-modellt keresnek, és ahol mindenkor biztos kenyérkeresetre találnék. Jó érzéssel fizetem ki a 780 forin­tot és megerősödött önbizalommal szólítgatom le a nőket, akik rend­szerint átnéznek a fejem felett. Per­sze ez érthető is, mert nem szeretik, ha egy férfi túl van öltözve. Életem még nem említett kiseb­bik hányada ünnepekre esik, ame­lyeket méretes öltönnyel kívánok megszentelni. Ünnepen legyen még nagyobb önbizalma az embernek. Nem igaz? Az csak természetes, hogy 650 fo­rintos angol szövetből méretem ki a szükséges három métert, és nem sajnálom az 1450 forint varratási díjat. Kerül amibe kerül: az ön­bizalom! Azzal kezdődik, hogy a mester vé­gignéz, mert még soha sem látott belvárosi üzletében. Leültet és közli, hogy várni kell, mert a Követ úr próbál. Így, nagy betűvel. A követ úr háromnegyed óra múlva kijön a fülkéből, a mester pedig kezelés­be vesz engem. Tapogatja, lapogatja, gyűrögeti, szagolgatja a félve elébe tett drága szövetemet. Huzigálja, vizezi, leejti, felveszi, megméri és végül olyan képet vág, mintha... nem is szövetet tartana a kezében. Végre lemondó sóhajjal tudomásom­ra hozza, hogy ilyen vacak matéria, továbbá egy ilyen rossz ízlésű kund­schaft még nem volt az üzletében. De hát millen időket élünk! Szegény maszeknak mindent el kell vállalni! Elővesz egy centimétert és alig titkolt undorral odaállít a tükör elé, hosszasan elnézeget, csóválja a fejét. „Elég nagy pocakot eresztettünk” mondja többes számban, pedig ő maga cingár, szerintem gyomorba­jos. Ijedten próbálom behúzni eny­hén domborodó pocakomat, amikor váratlanul a centivel rácsap a vál­tamra és a méreteket schreiboló fe­leségének odarikkantja: „erősen csa­pott váll”! Próbálom a vállamat észrevétlenül felhúzni, amikor a mell-bőségem számbavétele után odainti a feleségét: „látod anyu, ez a tipikus tyúkmell”. Megjegyzi még, hogy derekam egyáltalán nincs, to­vábbá, hogy a nyakam abnormálisán vastag és ezért nem fog kifeküdni a fazon, nem is beszélve arról, hogy O-lábammal a nadrág szabásakor nem tud majd mit kezdeni. Megsemmisülten, összetörve távo­zok, amikor az ajtóból visszaszólít: „Ugye, maga vidéki? Csak azért, mert nálam nincs öszevisszaság, az első próba hat hét múlva délután három óra 17 perckor van. Ha nem lesz pontos, akár ne is jöjjön. Mellékutcákon surranok, kerülöm az emberek tekintetét és azon tűnő­döm, nem lenne-e okosabb veszni hagyni a szövetet és a varratásra szánt pénzből venni egy jóképű kon­fekció ruhát, abban az üzletben, ahol az a kedves eladó kartárs olyan megható őszinteséggel megmondta, hogy én vagyon az Adonisz. Mickolczi Miklós Plasztik — fa helyett Bolgár szakemberek új szerkezeti anyagot állítottak elő plasztikból. Az, új anya­got fa helyett használják fel, különösen a tehergép­kocsik belső falának burko­lására. Az új plasztik bur­kolóanyag üvegszál mű­anyagból készül. Az eddigi faborítású teherkocsikat 3 évenként kellett javítani, a.’ új anyag tíz évi használatra alkalmas. „Lifteznek” a hajók A folyókra épített vízierő­művek gyakran akadályoz­zák a folyamatos hajófor­galmat, hacsak zsilipéit mel­lékágakkal, vagy ún. hajó­liftekkel meg nem oldják e problémát. Ez utóbbi meg­oldást választották a krasz- nojári vízierőműnél, hogy a Jeniszej folyót szabaddá te­levő hajót, melynek együt­tes súlya eléri a nyolcezer tonnát, tizennyolc nagytel­jesítményű motor vontatja fel a gát koronájának ma­gasságába, majd bocsátja le a túlsó oldalon. A szoká­sosnál jóval nagyobb nyom­távú sínek alá különleges, nagy teherbírású vasbeton­gyék a hajóforgalom — ki­sebb és közepes folyami ha­jók — számára. A folyó bal partján egy 1250 méter hosszú sínpályát építenek, amelyen egy ha­talmas méretű „vagon” köz­lekedik majd. A vízzel fel- töltött „vagont”, s a benne tömböket helyeznek. A számítások azt mutat­ják, hogy a hajónak ilyen módon való „áttelepítése” sokkal kevesebbe kerül és jóval gyorsabban megy. mint a zsilipeléssel és duzzasztás­sal való átemelés. Ez lesz egyébként a világ legna­gyobb hajóliftje. Üj, tartós fémbevonat Az „Imperial Chemical industries” (ICI) nemrégen új gyártmánnyal jelentke­zett a nemeztközi piacon. A FLUOROLUX elnevezésű bevonati anyag — az előze­tes jelzések szerint — há­romszor tartósabb, mint a hagyományos színes, vagy lakkozott, esetleg égetett fémbevonatok. Nagy jövőt jósolnak külö­nösen a könnyű fémszerke­zetek bevonati anyagaként az új gyártmánynak, ame­lyet mind belső, mind külső szerkezetek burkolására, akár mint dekorációs anya­got belső építészeti célokra célszerű alkalmazni. Az új bevonat alapanyaga poliviniles fluoridgyanta, amelyet „Kynar 500” elne­vezéssel az USA-ban a Pennwalt Corporation kísér­letezett ki. A Kynar 500 rendkívül szívós ellenállású gyantavegyület, amelyet az ICI elsőként alkalmazott gyártmányában az USA-n kívül, egyelőre Angliában. Máris több európai cég érdeklődik az új korszerű fémbevonat iránt, minthogy a kísérletek során beigazo­lódott, hogy a FLUOROLUX bevonati anyag törés- és re­pedésmentes, együtt hajlít­ható, fúrható és vágható a fémszerkezeti darabokkal, azokra tökéletes és tartós „köpenyként” simul. Mint­hogy jól színezhető, így egy­ben díszítőelemként is hasz­nosítható. Gyors fejlődés a „mini-kamion” piacon Az Egyesült Államokban a kamionok összeladása két­milliós rekordot ért el, ami évi 7 százalékos növekedés­nek felel meg. A legmaga­sabb növekedési arány a kisméretű szállító járművek területén mutatkozik, ame­lyet egyre többen vásárol­nak második vagy harma­dik gépkocsiként, főként hétvégi kirándulások céljai­ra. A piac expanziójára va­ló tekintettel a konstruktő­rök komoly terveket készí­tenek. A Dodge (General Motors) 275 millió frankos beruházással új „mini”- gyártósort kíván beindítani. A kisméretű szállító jármű­vek divatját használják ki Japánban is. A Ford úgy döntött, hogy kereskedelmi forgalomba hozza a Toyo Kogvo gyár egyik termékét, a Chevrolet az Isuzu gyár egvik miníjárművével kap­csolatban hasonló döntést hozott. Fagyasztott tejsűrítmény árusítása A Coca Cola cég egy ja­pán tejipari vállalattal megállapodást kötött fém­dobozba csomagolt Magic Ice elnevezésű, fagyasztott tejes ital kikísérletezésé­re. Az italt, amely hosszú ideig tárolható, a közönség hamar megkedvelte. A párizsi körzet legnagyobb áruháza Párizs egyik elővárosában Villiersen Biére-ben nyílt meg a Carrefour áruházlánc új áruháza, t 18 000 négyzet- méter eladótérrel. A pénz­tárgépeket a National CR cég szállította, s ugyanez dolgozza fel párizsi számító- központjában az új áruház 27 osztályának forgalmi adatait a pénztárgép által, a blokkolásnál kiállított lyuk­szalag alapján. I

Next

/
Thumbnails
Contents