Szolnok Megyei Néplap, 1972. február (23. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-25 / 47. szám

Törökszen tmiklós 20 éve Húsz év! Ennyi idő alatt egy gyermek felnőtté serdül. Húsz év! Az emberi élet delén, az örökkévalóság kiér- demlésére elegendő idő. Húsz év. Egy dolgos élet után ennyi pihenés csak a sors kegyeltjeinek jár. Két évtized egy város életében azonban nem nagy idő. Törökszentmiklós ennyi ideje, hogy város. És mégis: újkori történelmének az elmúlt húsz év századokra szóló irányt szabott. Mecset Szent Miklós várában Elindult tíz szegény ember a termelést és a felszabadu­lás utáni évek egyik legfon­tosabb termékével, az éoítő- anyaggal szolgálta az újjá­,Török szentmiklóst várossá kell alakítani“ » A községi, majd a városi tanács elnöke a ma már nyugdíjas Székely Gergely volt. — Régi vágya teljesült a törökszentmiklósiaknak 1952 januárjában. Viszonylag sze­rény külsőségek között zaj­lott le a várossá nyilvánítás alkalmából összehívott ünne­pi tanácsülés. Dr. Juhász Imréné, a megyei tanács el­nöke emlékezett meg a vá­ros múltjáról, méltatta az el­ért eredményeinket, majd át­adta a várossá nyilvánítás okmányait.- Így kezdődött... — Ami a szervezeti átala­kulást illeti, a tanácstagok ötvenkét fős létszámát nyolc­vankettőre emeltük. Először a legégetőbb gondjaink meg- ■ oldásához kezdtünk. Mert bő­ven voltak ilyenek. Például a 23,5 ezer emberre mindösz- sze négy orvos jutott. Mivel a költségvetésünk némileg magasabb lett, hozzá kezd­hettünk a bölcsödé építésé­hez. A szülőotthont is bőví­tettük. — Hogy ezt vártuk-e húsz évvel ezelőtt? Részint több valósult meg az álmokból, részint kevesebb. Annak ide­jén a városközpontot a mos­tani tanácsháza helyére ter­veztük. Kórházat is szeret­tünk volna a városnak, a mezőgazdasági technikummal szemben egy ipari techniku­mot kívántunk építeni. Egyik sem valósult meg eddig. A város fejlődése összességé­ben azonban megfelel a vá­rakozásnak. Az első ötéves terv idő­szakában Törökszentmikló­son is túlsúlyba került a szocialista ipar. Az országos vonatkozásban, s annak kö­vetkezményeként helyben is elkövetett politikai, gazda­sági hibák, tévedések, tor­zulások sem tudták megin­gatni a szocialista fejlődés alapjait, elhomályosítani távlatait. A baromfifeldolgozó Szemében szalagon haladnak a kopasztott csirkék 1958-ban a baromfifeldol­gozó részlég, amely már gé­pesített, felsőpályás gőzös libakoppasztó berendezéssel rendelkezik. Azóta tovább korszerűsödött a baromfifel­dolgozó üzem. A megfelelő termelési feltételek biztosí­tására elkészült egy 35 va­gonos hűtőtároló, átadták a soványfeldolgozó üzemet, ahol 2 óra átfutással órán­ként 3000 baromfit dolgoz­hatnak fel- A vállalat szak­emberei 1971 -ben kidolgoz­ták és megvalósították a konténeres szállítást. A gépgyártó és -javító ktsz 196J-ben kezdte meg a saját konstrukciójú betonke­verő gépek sorozatgyártását. A tanácsi vállalatok terme­lése 1958-tól 62-ig több mint másfélszeresére emelkedett. A legintenzívebb a fejlődés a harmadik ötéves terv idő­szakában volt, amikor az ipartelepítés során új üze­mek költöztek a városba. Törökszentmiklóson jelen­leg hat minisztériumi. öt takácsi, és öt szövetkezeti üzem működik. A városba telenült a Budanesti Finom- mechanikai Vállalat gvár- egvsége, ahol magasszjntű elektrotechnikai termelés folvik. A mezőgazdasági géogyár 1963. július 1-től a Budapes­ti Mezőgazdasági Géogvár effvik gváregvsése lett. 1966- tól a gvár a város kialakuló inarnegvedóben új telenet kaoott ahová a termel ő- tirem r>agv részót íntelaní­0T*c>7^c,r><! tlfW? fo»* kei ..0**Vj5nw rpprlfoVTöHrV rnr»r7cr>1ó, ff csil® ]*)<rVoe<sVpc vHlorYvicf készít és javít. A harmadik A város mint település a legrégibbek közül való. Hely- ségíéle volt már első Ist­ván király idejében, és lak­ták a törökök 1352-ben. Ali pass várat épített itt: Szent Miklós várát. Az erődítmény kisebb dombon épült és két széles, mély árok vette kö­rül. Később a török mecse­tet és iskolát is emelt az udvarába. Georgius Hoefnaglius sze­rint a vár sorsa így alakult: „Szent Miklós helység felső Magyarországon, Szolnok kö­zelében, melyet a törökök a közeledő Miksa főherceg előtt maguk gyújtottak fel az úr 1595. esztendejének ok­tóber 20. napján.” Harcoltak itt lí. Rákóczi György seregei is, majd Szent Miklós területét birtokba vette Bala földesúr. A hűbér- úr nevét őrizte soKáig a Balaszentmiklós elnevezés. A város mai nevét Andrássy Jánostól kapta, aki a Bala előnevet felcserélte a gyá­szos emlékezetű „Török” jel­zővel. Ilyen módon az Antí- rássyak neve összeforrt Tö- rökszentmiklós múltjával. De ekkor már 1720-at írtak, a város újratelepülésének évét. Az első újratelepülő a monda szerint a debreceni Nagy István kovácsmester volt, őt követték a többiek. 1738-ban Andrássy azt kér­te: Törökszentmiklóst sorol­ják a mezővárosok közé. Óhaját teljesítették, így Mik­lóst két évszázaddal ezelőtt már mezővárosként tartották számon. A város múzeumá­ban őrzött és 1886-ban kel­tezett irat viszont Török Szent Miklósról, mint nagy­községről szól. Az 1880-ban rendezett népszámlálás sze­rint e nagyközséget 16 076 ember lakta. A várossá nyilvánítás óha­ját tehát így táplálta a mező­városi múlt és az, hogy a település nagy lélekszáma miatt a további fejlődés csak a városi cím birtokában lát­szott biztosítottnak. A fel- szabadulás előtti években Törökszentmiklós helyi nagy­ságai — földbirtokosok, jó módú iparosok — már a községi fórumon leszavazták a várossá nyilvánítást.. Ügy gondolták, nagyobb adókat vetnek ki rájuk, ha város lesz Törökszentmiklós. A felszabadulás sok más egyéb mellett azt a lehetősé- séget is megadta, hogy érvé­nyesüljön a miklósiak köz­óhaja. A demokrácia friss szele felszította a népakara­tot: így az MKP helyi szer­vezete által 1946-ban a kép­viselőtestületnek beterjesz­tett 3 éves községfejlesztési programban már első helyen szerepelt a kívánság: Török­szentmiklóst nyilvánítsák várossá! A koalíciós pártok 1948-ban kérelmet adtak be a belügyminiszterhez. A ké­relmet most már a városi elöljáróság is támogatta. „Megállapítja a képviselő- testület, hogy a község vá­De milyen gazdasági ala­pokra kívánták városi, létü­két felépíteni a törökszent- miklósiak? Már a felszaba­dulás előtt sem volt ismeret­len a nagyüzemi gazdálkodás és a vele járó szervezettség a miklósi határban, hiszen az emberek nagy része nagy­birtokokon kereste kenyerét. A szövetkezeti mozgalom gondolata a felszabadulás után így szinte természete­sen sarjadt. A szövetkezeti gondolat első letéteményese a földmíves szövetkezet volt, amely 1945. július 15-én ala­kult és a következő progra­mot tűzte maga elé: „...tag­jainak az egyéni tulajdonu­kat alkotó ingatlanukon foly­tatott okszerű gazdálkodást, a termeléshez szükséges be­szerzéseket. a termények fel­dolgozását és értékesítését, a kölcsönösség és a szövetke­zeti ügyvitel előnyeinek biz­tosításával elősegítse... (a nagybirtok után) megmaradt gazdasági felszerelést, gépe­ket, gazdasági épületeket ke­zelje és tagjai javára hasz­nosítsa . az érdekelt ta­gok hozzájárulásával az egyé­ni vagy közös gazdálkodás irányítását és vezetését is ellássa.” 1948-ban megindult a me­zőgazdaság szocialista átala­kulása Törökszentmiklóson. Az első termelőszövetkezet a Dózsa volt. Az alapítótagok között volt Sípos István is, aki így em­lékezik : — Szilágyi doktor földje 100 hold volt egy tagban, amelynek egy részét — 84 holdat — tíz földigénylő kö­zött osztották széjjel. A táb­lás rendszer nem volt isme­retlen az újgazdák előtt, úgy döntöttek hát, hogy a kapott földet továbbra is együtt művelik. Nem kellett rábe­szélni senkit, nem volt erő­szak, egy akaraton volt mindenki. Kaptunk két ök­röt, pár lovat, néhány ser­tést. A föld megművelésében segített a gépállomás. A kedv jó volt, jól is indult a szö­vetkezet. 1950 őszén új be­lépők jelentkeztek a Dózsá­ba. — Bár voltak nehézsége­ink, azonban nem kellett szégyenkeznünk: Tizenhat mázsás termésátlagot értünk el búzából, ami abban az időben nagy ~,zó volt. Kap­tunk is kitüntetésül egy rá­diót és 3000 forintot érő könyvtárat... A Dózsa példáját követték a többiek: egymás után ala­kultak a termelőszövetkeze­tek: a Vörös Csillag, a Mi­csurin, az Alkotmány. Közben erősödött a szocia­lista ipar bázisa is. Az élel­miszeripar két hagyományos ága, a malomipar és a ba­romfifeldolgozás volt. Az Első Törökszentmiklósi Gőz­malom, a Galambos malom, a Gazdák Gőzmalma és a Kismalom államosítása után létrejött a malomipari egye­sülés. A malmok az egyesü­lés keretén belül azonban önállóan dolgoztak tovább. A malomipari vállalat szer­veződése után érvényesült a központi vállalati irányítás, amely éreztette is hatását: A malomioar 1952-ben a ko­rábbi 720 mázsás napi tel­jesítményét 1000 mázsára növelte. Az 1935-ben Waltner Sá­muel által alapított baromfi- feldolgozó kis üzem is to­vábbi fejlődésnek indult az ötvenes évek elején. Az ál­lamosítás utáni években a termelés lényegesen nem változott ugyan, 1952-ben azonban jelentősen megnőtt a feldolgozó kapacitás. Eb­ben az évben épült fel a so- ványkopasztó üzem, az egyik régi előtároló színhelyén. A Lábassy-féle gépgyár, mint elhagyott vagyon, az első Magyar Gazdasági Gép­gyár üzemegységeként mű­ködött. A gyár mintegy száz dolgozója kezdetben javítá­sokkal foglalkozott, majd a 3 éves terv során áttért a mezőgazdasági gépek, alkat­részek gyártására, miközben szinte napról napra növeke­dett a munkások „ létszáma. A téglagyár is megkezdte rossá alakulása esetén a la­kosságra nehezedő kötelezett­ségek pontos teljesítésére elegendő szellemi és anyagi erővel rendelkezik. Megálla­pítja a képviselőtestület azt is, hogy a környező városok, Szolnok kivételével, mind kisebb lélekszámúak és ki­sebb határúak, mint Török­szentmiklós. Ezért feltétlenül szükséges, hogy a község előre haladjon és megyei vá­rossá alakuljon. Ezek előre­bocsátása után a képviselő testület a maga részéről is kéri belügyminiszter urat, hogy a megyei várossá való alakításhoz hozzájárulni és a szükséges intézkedéseket megtenni szíveskedjék.” Így szólt az ajánlás. építést. Sorra alakultak a kisipari termelőszövetkeze­tek. A gépállomás tizenöt erőgéppel kezdte a munkát. Egyszóval a törökszentmik- lósiak jól sáfárkodtak a fel- szabadulás adta lehetőségek­kel. Már a kezdeti lépéseik­nél is igyekeztek kiküszö­bölni a tétovaságot. Ekkor határozott úgy a Mi­nisztertanács, hogy: kenysége határozta meg. A szocialista szektor azonban már 1945-ben is jelezte lét- jogosultságát: megalakult a Szabadság Szövetkezet. A lakosság ellátásában azonban egyre növekvő sze­repet vállalt a Törökszent­miklós és Vidéke Fmsz. Jogutódja a Törökszentmik­lós és Vidéke Általános Fo­gyasztási és Értékesítő Szö­vetkezet jelentős beruházá­sokkal növelte szerepét a la­kosság kereskedelmi és ven­déglátói ellátásában. 1968- tól 70-ig 15 millió forintot fordított hálózatfejlesztésre. Felépült a több szintes ABC áruház, a Napsugár Aruház, a Győrffy István úti élelmi­szerbolt, a Strandvendéglő, a Hangulat presszó, a Gyöngy presszó, a Miklósi borozó — hogy csak a leg­fontosabbakat említsük. A fenti beruházásokkal az ÁFÉSZ a ‘város ellátásának 30—35 százalékát vállalta magára. Jelentősen nőtt a kiske­reskedelmi vállalatok és a vendéglátóipari vállalat for­galma is. A gazdagabb kínálat, a jövedelmek növekedésével párosulva lehetővé tették a kereskedelmi forgalom Az 1956-os ellenforradal­mi események Törökszent­miklós üzemeinek fejlődését is visszavetették. Az ellen- forradalom után azonban a beruházások száma és mértéke jelentősen növeke­dett, s ezzel együtt a mű­szaki színvonal is emelke­dett. Nőtt az iparban foglal­koztatottak száma. A város üzemeinek életében jelentős állomások voltak az aláb­biak : 1957-ben jelentős beruhá­zással új öntödét építettek. Két év múlva — mintegy másfél milliós beruházással — a malom gőzenergiáról villamosenergiára tért át. Jelentős műszaki fejlesztés kezdődött a villamosítással. A Szolnok megyei Gabona­felvásárló és Feldolgozó Vállalat sokat tett a korsze­rű tárolás biztosítására. 1968-ban 850 vagonos búza­siló épült, majd 1971-ben 2000 vagonos siló építéséhez kezdtek hozzá. 1968—69-ben 2 milliós beruházással javí­tóműhelyt. autógarázst, szo­ciális létesítményt építettek. A keverőüzemet ezekben az években szerelték fel a leg­modernebb angol gépekkel. Kétszázmilliós beruházás az iparban nagyarányú fejlődését. Ezt bizonyítják az alábbi adatok is: Törökszentmiklóson évente mintegy 500 hűtő- szekrény, 800 televízió, 600 mosógép és 1200 kerékpár talál gazdára. A forgalom emelkedésé­ben alapvetően jelentkezik a £ iparfejlesztés hatása s az, hogy a mezőgazdasági üzemek áttértek a készpénz fizetésre. A városban az ösz- szes kereskedelmi és ven­déglátó egységek száma 130. Az elmúlt húsz év alatt, ha nem is egyenletesen, de jelentősen emelkedett a la­kosság életszínvonala. Az országos gond azonban Tö­rökszentmiklóson is szoron­gat: a városiasodás else lé­péseként a lakásgondokon kellett enyhíteni. Nemcsak a lakásszükség okozott problé­mát, de a meglévők korsze­rűtlensége is sürgős tenni­valókat követelt. A török­szentmiklósi lakásviszonyok­ra ugyanis az volt a jellem­ző, hogy a lakások egyhar- mada a tanyavilágban, kül­területi településeken épült. A központi, sakktábla tele­pülés széles, egyenes utcái­val nagy portáival szemben, a körülötte kialault perifé­ria (Szőlő. Partalja. G-falu, Csesznyikó) ellentétes képet mutat: szűk. rendszertelen utcák, kis telkek jellemzik. A lakóházak nagy része a múlt században épült, ami azt is jelenti, hogy sok az alapozás nélküli vályogház. A belterületi házak fele — a • tanyák 90 százaléka — nádtetős. padozatuk föld, vagy tégla volt. Vízzel 80, villannyal mintegy 3000, fürdőszobával 143, volt el­látva. Egvszóvat a város külleme húsz évvel ezelőtt semmiképp nem volt váro­siasnak mondható. Kezdet­nek 1953-ban a tanya világ­ban építési tilalmat rendel­tek eL 1954-től indult meg jelen­tős mértékben a kislakás- énítési akció, melynek so­rán új lakónegyedek kelet­keztek. Itt a családi házak már betonalanra énültek, többségük 2—3 szobás és fürdőc^nhíval is rendelke­zik. 1960-tól már csak für­dőszobás lakásra adtak ki építési engedélyt, a város- kö7r)ontban pedig csak többszintes ház építését tet­ték lehetővé. Az építkezé­ötéves terv időszakában az üzem közel 17 millió forint­tal gyarapodott. A város szempontjából. is jelentős, hogy a vállalat megyei köz­pontja is ide költözött. Egyik legfiatalabb üzem a jászberényi. Hűtőgépgyár ag- regátor felújító részlege, amely a Lehel hűtőszekré­nyek garanciális javítását is végzi. A tanács ipari üzemei kö­zül jelentős az Alföldi Szi­likátipari Vállalat üvegtech­nikai üzeme, amely orvosi műszereket, gyógyászati se­gédeszközöket, díszlámpákat, szárazelemeket gyárt és bauxitőrléssel is foglalkozik. A városban ebben az üzem­ben kapcsolták be elsőként a földgázt ipari célra. A7 iparon belül az utóbbi Öt évben a szövetkezeti ipar termelési értéke megduplá­zódott és meghaladta a 100 millió forintot. Az ipar te­rületén végrehajtott • fejlesz­tések. a termelési érték ala­kulására is kedvezően ha­tottak, mert az öt év alatt több mint 600 millió forint­tal emelkedett. 1970-ben kö­zel 1,4 milliárd forintnak megfelelő új áruval és szol­gáltatással kapcsolódott be városunk ipara a népgazda­ság termelésébe. A város ipari üzemei 1966 és 70. között mintegy 200 millió forint összegű beru­házást valósították meg. Tessék kérni A felszabadulást kővető években a város kereskedel- m; arculatát alapvetően a magánkiskereskedelem és a Hangya Szövetkezet tévé-

Next

/
Thumbnails
Contents