Szolnok Megyei Néplap, 1972. február (23. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-25 / 47. szám

1972. február 25. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A Hazafias Népfront Országos E nökségének ülése Készülődés a tavaszi szántásra. A kenderes! szakmun­kásképző intézet géptelepén ekebeáll'tást tanít Bakondi József szakoktató. Jónás Mihálv a jászjákihalmi Béke Tsz másodéves tanulója szorgoskodik a Zetor mögött Bőrüknek a magyar-finn kul urális kapcsolatok — örvendetesen fejlődnek, gazdagodnak a magyar—finn kulturális kapcsolatok — nyilatkozta Vainö Kaukonen professzor, a magyar—finn kulturális vegyes bizottság finn albizottságának Magyar- országon tartózkodó elnöke az MTI munkatársának. — Biztató jelenség, hogy az utóbbi időben olyan speciá­lis szakterületen is erősítjük kapcsolatainkat magyar ba­rátainkkal, amelyek minded­dig kiestek az érdeklődés kö­réből. — A magyar—finn vegyes bizottság legutóbb tavaly júniusban ülésezett Helsinki­ben, ahol elkészítettük a kö­vetkező két évre szóló prog­ramunkat. Mostani magyar- országi utam célja: újabb személyes találkozásokkal to­vább mélyíteni kapcsolatain­kat, megbeszélni az időköz­ben felmerült közös problé­mákat Magammal hoztam az 1972—73-ban Magyaror­szágon tanuló finn ösztöndí­jas egyetemisták névsorát kérelmeit, akik megegyezé- zünk értelmében hamarosan Önökhöz látogatnak, ősztől 17 szakemberünk tanulmá­nyozza majd Magyarországon a finn-ugor nyelvtörténetet, a néprajztudományt, a ma­gyar nyelvet, ismerkedik az orvostudomány, a mezőgaz­daság vagy a várostervezés problémáival. Csütörtökön ülést tartott a Hazafias Népfront Orszá­gos Elnöksége. Kállai Gyula, a Hazafias Népfront elnöke tájékoztatta az elnökség tag­jait az időszerű belpolitikai kérdésekről és nemzetközi eseményekről; közöttük a Varsói Szerződés tagállamai­nak az európai biztonsági ér­tekezlet összehívása ügyében hozott dokumentumának je­lentőségéről, azokról a dön­tésekről. amelyeket a Béke Világtanács Helsinkiben meg­tartott kibővített ülésén hoz­tak e mozgalom tömegtámo­gatására és a közelmúltban megrendezett versaillesi vi­lágtalálkozóról az indokínai népek békéjéért. Bencsik István, a Hazafias Népfront főtitkára ismertet­te a Hazafias Népfront V. kongresszusának előkészítő munkálatait. Március X. és 15. között alakulnak meg a járási nép­front-bizottságok. Március második felében tartják meg a megyei küldöttértekezlete­ket, amelyeken megválaszt­ják a megyei népfront-bizott­ságokat és a kongresszusi küldötteket. A budapesti kül­döttértekezlet április 8-án lesz. Az elnökségi ülés napiren­di témáinak vitájában fel­szólalt Bartolák Mihály, Bognár József, Bugár János- né, Égető Lajos, Harmati Sándor, Kállai Gyula, Nagy Józsefné, Nánási László, Or- tutay Gyula, Sümegi János és Szabó Kálmán. Bugár Jánosnénak, a Ha­zafias Népfront főtitkárhe­lyettesének javaslatára az országos elnökség elhatároz­ta, hogy március második felében összehívja a Haza­fias Népfront Országos Ta­nácsának ülését, amelyen megvitatják az országos ta­nács kongresszusi beszámoló­jának tervét. Service Kupa—1972 Doktor ■ Renée Kramer mondta: „Az ilyen jellegű verseny az egész világon egyedüálló. Meghajtok az önök teljesítménye előtt.'’ Dr. Kramer elismerő szavai, sokat jelentenek: a gasztro­nómia nagy szaktekintélye ő, a . svájci gasztronómiai aka­démia alelnöke, és ennélfog­va az egész viiágot járva van alkalma összehasonlítani a magyar vendéglátást más or­szágokéval. Mindjárt elöljáró­ban megjegyezhetem: nem is állunk mi olyan rossz he­lyen e tekintetben. Csupán egyetlen kis példa, amit szintén dr. Kramertől hallot­tam: a nemrégen Bécsben megrendezett hidegtál-bemu­tatón a magyar csapat sze­rezte a nemzetközi zsűritől a legmagasabb pontszámot. E héten viszont a magyar szakácsok, cukrászok, felszol­gálók, idehaza, a Duna Inter­Continental Szállodában —- amolyan „háziversenyen” — mérték össze tudásukat. Há­ziversenyen, mert a nagysza­bású vetélkedőn kizárólag a Hungar Hotelshez tartozó szállodák fiataljai vehettek részt. A vetélkedő szerda este zárult ünnepélyes ered­ményhirdetéssel. Ott volt al­kalmam hallani a zsűri és annak elnöke Kramer úr, az érdeklődő látogatók, a kü­lönböző csapatok tagjainak véleményét. Nekünk, Szolnok megyei­eknek is indokolt volt ott tennünk szerda este: a szol­noki Tisza Szálló négytagú csapata is részt vett a ver­senyen és díjat nyertek nagy­szerű teljesítményükért. — Hétjön kezdődött a ver­seny, akkor a terítést zsű­rizték — mondta Király Ti­bor felszolgáló, a szolnoki csapat vezetője. — Sajnos nekünk nem sok szerencsénk volt. Első alkalommal vet- ’ tünk részt és a sorsolásnál az egyes rajtszámot húztuk. De azért úgy érezzük, a ver­senyláz ellenére jól dolgoz­tunk. — Mit főzött a szakács a versenymenűben ? — Tyúkhúslevest csigatész­tával, fogasszeletet Molnárné módra, kiskunsági bélszínte­kercset, pirított tarhonyával. Kovács Gábor cukrász bará­tom pedig házi húzott túrós és meggyes rétessel remekelt, — válaszolt Földi István szakács. — Italnak viszont kecske­méti cseresznyepálinkát, Abasári rizlinget, Egri bika­vért és Tokaji szamorodnit kínáltunk — tette hozzá a csapat negyedik tagja Mon­dok Ernő felszolgáló. Ismét Király Tibor vette át a szót: — Minden csapat bemu­tatója — egyébként huszon­egyen indultunk — adott valami újat, érdekeset. Volt olyan, amit már holnap mi is megvalósíthatunk, volt olyan, amiről egyelőre csak mint álomról beszélhetünk. Hadd' tegyem hozzá a per­gamenre, kutyabőrre írt me­nüsorok, a spanyol asztal, vagy a kecskemétiek XVI. századbeli asztala inkább ér­dekes, szemnek volt szép lát­vány. mintsem napjainkban estéről estére megvalósítható vendéglátás — Szolnokon. Nem szólva a Béke Szálló kissé glccsesnek ható teríté­séről, amellyel nevüket akar­ták szimbolizálni. És bár a zsűri értékelése szerint a ta­valyi versenyhez mérten óriási fejlődést tapasztaltak, .hozzá kell tenni: nem volt éppen szerencsés dolog a Duna Inter-Continentallal, vagy a Gundel étteremmel, a Margitszigeti Nagyszálló­val, a Budapest Szállóval egy kategóriában indítani min­den megyei egységet, mert nem azonosak a feltételek. Az sem volt éppen szeren­csés, hogy a tavalyi verseny­ről minden csapat magával hozta a pontszámát. Tehát a fővárosi csapatok eleve előnyben voltak a vidékiek­kel szemben, mert az utób­biak csak az idén indultak először a Service Kupában. Fel kell figyelniük arra is a magyar vendéglátóknak, amit Kramer doktor mon­dott: — Ügy veszem észre, hogy itt Önöknél coctail damping van, holott a külföldi ven­dégek elsősorban jó magyar borokat akarnak inni, ha ide látogatnak. Az ételek recept­jeit viszont magammal vi­szem és terjeszteni fogom az egész világon, amerre csak járok. __ A Szolnok megvei csapat tagjai — a Tisza Szálló dol­gozói — becsülettel helytáll­tak az erős mezőnyben. Re­méljük a következő években még nagyobb sikerekkel sze­repelnek majd. És reméljük, hogy akkor a szolnoki ven- déglátóioari vállalat szak­embereit is ott látjuk majd a7 érdeklődők között: mert •lyen színvonalas versenyen tanulni soha nem szég'-^n. V. V. Az ölvén mii Harciból több mint másfél milliard forint Szolnok megyében Mit jelent tanácsok bankjának lenni — 256 nyeremény nép - kocsi — Takarékoskodó diákok — Lakásépítések kö csönnel Mint azt a lapok, a tele­vízió mar hírül adták: szer­dán Budapesten Szirmai Je­nő, az OTP vezérigazgatója tájékoztatta a sajtó kéovi- selőit az Országos Takarék- pénztár 1971. évi munkájá­A bankrendszer korszerű­sítésével bővültek az OTP feladatai, módosult a hitel- intézet profilja. Korábban úgy beszéltünk róluk, mint a lakosság bankjáról, az idő­közben megjelent kormány- határozat után lakossági és tanácsi bankká lettek. Ez azt jelenti, hogy 1971. július 1-ével a Magyar Nemzeti Banktól átvették a tanácsok és intézmények költségveté­si számláinak kezelését, jnajd november 1-től a Be­ruházási Banktól a tanácsi fejlesztési alap számlákat. Ezzel a takarékpénztár fel­adata lett a tanácsok ér in­tézményeik összes bankszám­láinak vezetése, finanszíro­zása. Mit jelent ez csupán a mi megyénkben? A már Mindenki számára érde­kesnek számító adatot ho­zott nyilvánosságra az OTP vezérigazgatója: a lakosság betétállománya elérte az 50 milliárd forintot. Tíz évvel ezelőtt ez az összeg 6,5 mil­liárd körül volt. S míg 1961- ben az egy személyre jutó betétállomány mindössze 665 forint volt, jelenleg 4820 forint. Mi a helyzet szűkebb pátriánkban? A megye összes betétállomá­nya 1 milliárd 579 millió 600 ezer forint. Ebből 151 969 betétkönyvben, 1 milüárd 542 millió 800 ezer forin­tot őriznek. íme a tíz évvel ezelőtti számok is: összes betétállomány 189,1 millió forint, betétkönyvek száma 63 254 és azokon 186,2 millió forint betét. Míg 1961-ben 1458 gépkocsinyeremény- betétkönyv tulajdonos 12,6 millió . forinttal rendelkezett Szolnok megyében, 1971. de­cember 21-én 23 579 génko- csinyeremény-betétkönyv tu­lajdonos volt, az általuk'be­tétben elhelyezett összeg pedig 138,8 millió forint. Csupán érdekességként je­gyezzük meg: Szolnok me­gyében eddig összesen 256 gépkocsit nyertek. Az egy lakosra jutó betétállomány változása is figyelemre mái­ról, eredményeiről, további feladatairól. Tájékoztatóját két bejelentéssel kezdte: az első a bankreformmal kap­csolatos változásokról, a má­sodik a lakosság betétállo­mányának alakulásáról szólt. említett időponttól az évvé­géig a tanácsok költségve­tési forgalmát 118 ezer té­telben bonyolították a fió­kok, a megyei igazgatóság, és ez 1 milliárd 733 millió 423 ezer forint befizetést, il­letve 1 milliárd 781 millió 810 ezer forint kifizetést je­lentett. A tanácsok fejlesz­tési alapjainál összesen több mint 740 millió forintot fi­zettek ki. Ebből a pénzből 199 millió forintot célcso­portos beruházásokra, 17 milliót iparfejlesztésre, 7,2 milliót pedig szolgáltatás fejlesztésére adtak. Mindez nemcsak nagy f.’.adatot je­lentett, hanem. korszerűbb banki munkát. magasabb színvonalú közgazdasági elemzést is követelt tőlük. tó: a tíz évvel ezelőtti 410 forint helyett ma 3508 fo­rint. Ez a betétállomány növe­kedés döntően az emberek agyagi felemelkedését, taka­rékosságát mutatja, de nem utolsó sorban azok munká­ját dicséri, akik e betétállo­mányt kezelik: a takarék- pénztárak, a postahivatalok, a takarékszövetkezetek dol­gozóit. Korántsem a teljesség igényével egyéb betétekről is: 4361 megyénkben lakos átutalási betétjét kezelik. Az ifjúsági takarékbetétben — melyet alig egy évvel ez­előtt vezettek be — 2920 számlát vezetnek, s az isko­lai takarékbélyeg mozgalom­ban is ugyanaz az eredmény, mint országosan: a diákok 85 százaléka részt vesz e takarékossági formában. Csupán összehasonlításként: az 1969'70-es tanévben 6 millió 429 ezer, az 1970/71-es tanévben 6 nv'llió 877 ezer forint volt a diákok össze­gyűjtött pénze szűkebb ha­zánkban. A le ? fontosabb hitel Köztudomású, hogy a la­kossági hitelek forrása a takarékbetét. Általában an­nak 67 százalékát folyósít­ják különböző ”"meken az igénylőknek. Szolnok me- gvében 1971. december 31- én az összes hitelállomány l milliárd 121 millió 800 ezer forint volt. Ezt az ösz- szeget 94197 igénylőnek fo­lyósították. Ismét egy tíz évvel ezelőtti szám: 12 034 igénylő akkor 172 millió fo­rint hitelt kapott megyénk­ben. A legfontosabbak a saját otthon megteremtését előse­gítő hitelek. \ KSH előze­tes jelentése szerint 1971- ben 75 ezernél több lakás épült fel hazánkban, ebből OTP közreműködéssel 63 ezer. Nálunk a takarék ^n-- tár 2883 családi otthon fel­építését segítette. Ebből 1951 a kislakás. 356 a társasházi lakás, a tanácsi lakás t>edig 576. A társaslakások építé­séhez az OTP 20.9 millió fo­rint hitelt adott, a tanácsi értékesítésű lakásokhoz pe­dig 22 milliót, összes építési hitelt 191.6 millió forintot folyósítottak. 3027 személy­nek. 1^61-ben viszont ” ?n kértek lakásépítéshez segít­séget az OTP-től s ahhoz 27,4 millió forintot kan’ak. Az árukölcsön akciót 1958-ban vezette be az OTP és tavaly rekordforgalmat értek el országosan és me­gyénkben is. Az 1961. évi 9,5 millió vásárlási kölcsön­nel szemben (amelynek se­gítségével mintegy 14 mil­lió forint értékű árut vásá­rolt 3835 ember). tavaly megyénkben 112 millió 200 ezer forintot folyósítottak e címen (27 374 személy 155 millió 700 ezer forint értékű árut vett). Személyi hitelt csaknem 17 ezren vettek igénybe, összesen 53,5 mil­lió forintot. Végezetül még néhány szót további feladataikról: haté­konyan kell segíteniük to­vábbra Is a tanácsi gazdál­kodást. Az együttműködésnél figyelembe veszik a terület- fejlesztési elképzeléseket és segítik a kommunális fel­adatok megoldását. Emellett továbbra is fontos feladatuk a takarékbetét-állománv nö­velése, a megfelelő hitelpo­litika. V. V. Az Orszáos MentrW«á- lat 1971-es mérlege Az Országos Mentőszolgálat 1971-ben véezett munkáiéról és a hálózat fejlesztésének ter­veiről táiékoztatta a7 MTI mun­katársát dr. Bencze Béla fő’eaz- cató. Elmondotta, hoev a múlt esztendőben ion 769 ecetben nvúi- tottak a helyszínen elsősegélyt, ami az előző évhez kénest tíz százalékom emelkedést ^elent. A múlt esztendőben 1 30° ono bete- eet számítottak, ennek a rpor>‘^c*Ar\l^cCcÍk több m’nt 32 ("“-'V meg. r.éf?* úton tav^’v 1°''° bn*o^*et a jr»«-»' *v a leg­több — 119 099 — az év utolsó rt—>. de­pon-^pT-ben vonn,*ek ki a men­tők ami *eior***q réc-^en a naf?varénvú iárvánv­nv«l m^evnrézható. Ami a fe^e«7*Äct terveket il­leti. a főWnrQqtá kősóit*», hoey az ld*n *n«*-'*•*’-•'o^s­saT pa-yHorto'Mk, Az ' a he’vi tanács g foic-»e­+ A rési helvo** ^4 rv> ' s <n n­k*ar* V'fOf T* «'-r-'-ori iq, j-p op v.piVe?­nek e* a »-«.*1 iA~.T.o~<=*qe»r| l.v k^7öt*. TonTP7ii< 40 01 mentői p Ar-iVr.pcH ■fr»*?'"''' ~ un pmelvpVkfM pcrvfl** n v rv> ma4d a RRO-at Az ncívno-o-Qli IrAf Krmfívet (ÍBol ff) + ­hatóan az e**v*k MrMkl roc- jc Irog A 7 Mén Va­lr>rr<qtvtvvH rnpy>tóoi|4ó* «=■* •''■-■'rSvldhullámú rádiótelefon­nal. )\ Az MII hírmagyarázója írja: Kormányrendé et az építés- tervezési jogosultság szabályozásáról Az építéstervezés jelentő­sen kiszélesedett az utóbbi években, s most különösen fontos szerepet kapott a be­ruházási döntések előkészí­tésében az építkezések haté­kony megvalósításában. Ezért foglalkozott a Minisz­tertanács az építésügyi és városfejlesztési miniszter előterjesztésével, amelynek alapján rendeletben szabá­lyozta az építéstervezési jo­gosultságot. Az előterjesztés alapján kiadott új kormányrendelet meghatározza az építéster­vezési jogosultság alapelveit, amelvek összhangban állnak n műszaki tervezéstől csak­nem öt évvel ezelőtt meg­jelent kormányhatározat rendelkezéseivel. Az űj rendelet szerint az eddiginél nagyobb felelős­ségteljesebb szerepet kap a tervezési munkát irányító vagv végző tervező, fgv ezek után csak a tervezés ielle- génes- és bonvol’i*s--'''nr'lt megfelelő képesítéssel és szakmai gyakorlattal rendel­kező személy tervezhet Az új rendelet intézkedik az építéstervezési jogosult­ság ellenőrzéséről és az elő­írt szabályok megsértőivel szemben alkalmazható sza­bályokról is. így a megha­tározott esetekben sor ke­rülhet gazdasági bírs^-* ki­szabására, szabálysértési vagy fegyelmi eljárás meg­indítására és az építésterve­zési jogosultság korlátozásá­ra vagy visszavonására is. Ezekkel az intézkedésekkel összefüggésben a kormány kiegészítette az egyes sza­bálysértésekről 1968-ban meeíelent rendeletet azzal, hogy aki az építéstervező szervezetekre vonatkozó ren­delkezések megszegésével jogosultság nélkül végez építéstervezést vagy az elő­írt iogosultság kereteit túl­lépi, 5000 forintig terjedő pén ^ v ósággal sújtható A kormány új rendelke­zései a kihirdetéssel lépnek hatályba. 118 ezer télét Tíz évvel ezelőtt és ma

Next

/
Thumbnails
Contents