Szolnok Megyei Néplap, 1972. február (23. évfolyam, 26-50. szám)
1972-02-23 / 45. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1972. február 23. Kétszer annyi Moszkvics Szerelik az új Moszkvicsokat (Foto: APN — R — Gyeniszov felvétele) A kilencedik ötéves tervben a Szovjetunióban az új ipari objektumok építésével egyidőben több vállalat rekonstrukciójára is sor kerül. A Lenini Komszomolról elnevezett Moszkvai Autógyár rekonstrukciójára az elmúlt évben került sor. Az újjáépült üzemben nemrég kezdték meg újra a termelést. Ritmikusan mozog a futószalag. Frissen festett új Moszkvics személygépkocsik gördülnek róla. A főépület ahol a szerelőszalag húzódik. egyike a Szovjetunió legnagyobb autóipari létesítményeinek. Termelő terű- I lete 228 ezer nv. A különböző üzemeket 35 km hosz- szú futószalag köti össze. A régi autógyár naponta 400 gépkocsit készített. Az új üzem lehetőségei e szám kétszeresének elérését biztosítják. Lengyel KALEIDOSZKÓP Vaddisznó az ágy alatt A nyugat-lengyelországi Popowoban erdészkedik Pa- mei Piecyk; az erdőben lévő háza körül már harmadik éve tart egy általa megszelídített vaddiszqpt..... Kubus- nak nevezte el — a szelíd vaddisznó már érti a nevét és azonnal meg is jeleritk, ha gazdája néven szólítja. Mindennapos sétát tesz a közeli réten és szívesen lubickol az erdei mocsarakban. Dolga végeztével mindig visszatér az erdészházba. Gazdája mosolyogva meséli, hogy ha vadászt pillant meg, csörtet vissza az erdészlakba és gazdája ágya alatt keres ír. enedéket. Ac cllemez-liárty a Üzemi csarnokok fedésére könnyű tetőszerkezetet állítottak elő lengyel mérnökök. A találmány lényege, hogy tető gyanánt merev, de rendkívül könnyű, szabadon felfüggesztett hártyaszerű acéllemezeket alkalmaznak. A szükséges merevséget a lemezek megfelelő görbülete biztosítja. A tetőszerkezet óriási előnye, hogy az egy négyzetméterre jutó súlya mindössze 20 kilogramm. A lengyel találmányú tetővel szabadon befedhető 150 méter hosszú és 120 méter széles üzemi csarnok is; az ilyen nagyságú építmények gyors befedése eddig nagy építészeti problémákat okozott. „Tűzoltó-egyetem44 Varsóban megnyitotta kapuit a lengyel főváros 12. felsőoktatási intézménye: a tűzoltó tisztiiskola, vagy ahogy Varsóban nevezik, a tűzoltó egyetem. A gyors ütemű fejlődés különösen az ipari technika területén tűzvédelmi mérnökök kiképzését teszi szükségessé. A főiskolán a tanulmányi idő négy év, amely után a hallgatók okleveles tűzoltómér- nök-tisztek lesznek. A most kezdődő első évfolyam ra 100 férfihallgatót vettek fel. Ásványvízbányászat Szilézia 85 helységében 150 ásványvíz-forrást tartanak számon. A bányák mélyén igen sok helyen tör fel a föld alól az ásványvíz és itt viszonylag a legegyszerűbb és legkönnyebb az ásványvizek kihasználása. Igen sok bányában a források környékét úgy képezték ki, hogy a víz könnyen elvezethető legyen a bányák sósfürdőihez és gyorsan megtölthetők legyenek a medencék. A pszowi bányászok rehabilitációs szanatóriuma például valósággal „kibányászta” a bányában fakadó gyógyvizeket és ezeket használja fel a medencékben. Málnavodka— harapós kutyával A málnalikőrnek és a málnaszörpnek ma már nincs nagy tábora, de a málnából készült vodka még ma is a népszerű italok közé tartozik Lengyelországban. Érdekessége, hogy kizárólag házilag készítik, természetesen hatósági engedély alapján. Valamikor nélkülözhetetlen kelléke volt a málnavodka főzésnek a harapós kutya; — ennek jelenléte utasításként szerepel a régi recepteken. A valódi málnavodka málnaanyagát ugyanis teljesen át kellett fagyasztani és ezért az edény egész télen a szabad ég alatt állt, a benne lévő, vodkává érő anyaggal együtt. A legbiztonságosabb helynek a kutyaól teteje bizonyult. Ha ugyanis valaki az ól felé közelített, hogy megdézsmálja a málna-vodka anyagát, a kutya már tudta, hogy mit kell tennie... Megkönnyíteti „etső tépések“ A lengyel filmkörökben hónapokig tartó viták folytak a lengyel filmművészet színvonalának emelésével kapcsolatos kérdésekről. Megvuatták többek között az újdiplomás fiatal filmrendezők problémáját is. A legújabb alkotó nemzedék első iépései. érthető okokból, legtöbbször „nehézkesek”, hiszen pályakezdésük jelentős anyagi kockázattal jár. Kockázat nélkül azonban nincs művészet1, elhatározták tehát, hogy a fiatal filmrendezőknek megadják a lehetőséget az első erőpróbára. Három kezdő rendező Sztaniszlav Latallo, Tomas Zigadlo és Peter Woice- howszky egy-egy film-forgatókönyvet készítenek és mindhármat megfilmesítik. A fiatal rendezők 1—1 millió zloty anyagi keretet kapnak. Az új rendszert a jövőben, szélesebb körre is kiterjesztik; a különböző filmegyesülések külön alapot kapnak a kísérleti jellegű tervek végrehajtásához. Négyezer éves csontsíp Szovjet régészek a Volga menti Gorkij város közelében folyó ásatások során egy négyezer éves. csontból faragot sípot találtak. Az igen jó állapotban fennmaradt ősi zeneszerszámnak több hangnyílása van. A Jurij Krasznov vezette régészeti expedíció három éven át nagy területen folytatott ásatásokat és olyan ősközösségi településeket tárt fel, amelyek a legutóbbi időkig „fehér foltot” képeztek az archeológusok térképein. Ezen a vidéken bukkantak a neolit- és a bronz- korszakbeli anyagi kultúra emlékeinek egyik leggazdagabb gyűjteményére. A felszínre került -értékes tárgyak között vannak munkaeszközök. lakóház-maradványok. dísztárgyak. Az egyik legérdekesebb lelet egy csontból faragott jávorszarvas-fej. Ezt az ősi művészeti alkotást átadták a moszkvai történelmi múzeumnak. Számos neolit- és bronz- korszakbeli tárgy a talaj sajátosságai révén itt sokkal jobb állapotban maradt fenn. mint Oroszország más vidékein. A régészek tovább folytatják az ásatásokat. Hirdetmény Fegyvernek nagyközség Tanácsa 1971. december 30-i ülésén megalkotta az 1971. évi 5. sz. rendeletét. A köz- tisztaság fenntartásáról. — A rendelet hivatalos időben a nagyközségi tanács vb titkáránál megtekinthető. SZÓFEJTÉS A Krokodil szatirikus enciklopédiájából Iroda — az a hely, ahol különösen csillognak a főnökség érdemei, és ahol a beosztottak gyengéi is fel- nagyíttatnak: hely, amelyik jellemzi az embert. Gavallér — vőlegény bizonyítékok nélkül. Kötéltáncos — ember, akiért lehet kezeskedni, hogy nem tér le az egyenes útról. Piszmogás — játék az idegek túlfeszítésére. Kapituláció — a teljes fizetés átadása a feleségnek. Karrier — csigalépcsőszerű mozgás felfelé. Zseb — az álmodozás, tervezgetés örök motorja. Minőség — a hajrá mostohaleánya. Kincs — egészen hasznos ásvány. Kulcs — továbbfejlesztett sperhaltni. Könyörgés — elvek feladása térden- álló helyzetben. Könyvbarát — azon áruház igazgatója, aki a panaszkönyvet páncél- szekrényben tartja. Konzervatív — aki jobban szereti a konzervet, mint a friss sülthúst; vagy aki csökönyösen keresi a boltokban a borjúhúst. Szállóigék — szavak, amelyek égjük fülön bemennek, a másikon ki. Erős dohányos — aki időnap előtt kifüstöli magát a világból. Hattyúdal — olyan szám, amely vastapsra sem ismételhető. Horgászzsinór — fonál, amely ösz- szeköti az embert a természettel. Tócsa — víztároló, amolyan helyi jelentőséggel, amelyben az optimista a csillagokat, a pesszimista pedig a sötétséget látja. Emberevő — olyan ember, aki a saját szája íze szerint válogatja a barátait. Üzlet — kereskedelmi egység, ahol mindent árulnak, de nem minden kapható. Bútoráruház — olyan üzlet, ahol meg lehet tudni, hogy melyik bútorgyárban gyártanak rossz bútort. Medikus — írnok, ak; latin kifejezéseket is képes leírni. Orvostudomány — javítószolgálat, amely nem rendelkezik biztonsági pótalkatrész szolgálattal. Memoár — könyv az életről, amelyiket szeretett volna megélni a szerző. Ábránd — találkozás a vággyal távollétében. Mikróba — olyan élőlény, amely képes meglátni a molekulát szabad szemmel is. Soklátószögűség — az elvtelen ember nézőpontja. Az ifjúkor — ínyenc falat, amelyiket úgy nyelsz le, hogy az ízét sem élvezed. Monológ — az oroszlán és a nyúl dialógusa. Tenger — a csepp szó többesszáma. Bölcsesség — útipoggyász, melyből minél több van, annál könnyebb. Múzeum — a tárgyi bizonyítékok őrző helye, ahol a rég történt dolgok szemtanúit kutatók helyettesítik. Zene — a bérházszomszédok párbajának korszerű eszköze. Egérfogó — kiokoskodott szerkezét, amely az egér ostobaságára épül. (Oroszból fordította: Sigér Imre) KÉPERNYŐJE ELŐTT Izgalmas riportdráma közvetítése, Darvas József drámája, négy költői szépségű novelja televíziós adaptációja egy csokorban, Sánta Ferenc novellái, egy induló folytatásos tévéfilm, Thackeray regénye — néhány jelesebb' program a múlt hét műsorából. Ezentúl sikeresnek mondható kezdeményezések, mint a Magyarország kisvasútjai című televíziós „tájleíró” sorozat, vagy a vidéki zenei központokat bemutató Hangverseny közjátékokká», melynek első darabját Szegedről láthattuk. Két kitűnő filmvígjáték; a televízióban felújított Díszmagyar, Gert- ler Viktor hajdan nagy sikert aratott filmje (1949) és a szintén felújításnak számító francia filmkomédia. A faljáró (1951), Bourvillal a főszerepben. Mindezek egy tartalmában igényes és valójában érdekes műsorhét tanúbizonyságai. A térképen nem található Egy fiatal író, Végh Antal őszinte, bátor riportot ír a Nyírség egy elmaradott életű falujáról; arról, hogy az emberek a falu babonákkal terhes légkörében mennyire mélyen, az emberi normák alatt élnek. A riport országos port kavar. A faluról készített szociográfia Darvas József figyelmét is felhívja magára. És hogy pártot álljon, Darvas megírja a riport tényanyagából kiindulva, a maga publicisztikus ihletésű, szociográfikus indíttatású vitadrámáját, de most már nemcsak egy falu konkrét bajáról, gondjáról szól, hanem azokról az od- vas, elavult nézetekről, előítéletekről és emberi gyengeségekről vitázik, amelyek általában találhatók meg az ország különböző falvaiban. Amelyek nemcsak, hogy megmérgezhetik egy falusi közösség életét, hanem elhatalmasodásukkal akár a fejlődés útját is elzárhatják a közösség elől. Már nem egyetlen falu életéről van szó. Hanem minden olyan faluéról, ahol az említett hibák felüthetik fejüket, és élősködve elszívhatják az éltető nedvet az egészséges közéleti demokráciától. Az elkötelezett író drámájában azoknak a lelkiismeretére apellál, akikben ott él a szándék a közéleti tisztaság védelmére, erősítésére vagy éppen megteremtésére. Kiélezett viták hevében, izzó gondolatok sisteregnek, és okos tanulságok fogalmazódnak meg. Többek között, hogy a legjobb szándékok is a visszájára fordulhatnak, ha a megvalósításukhoz nem jól válasszuk meg eszközeinket. Darvas mindvégig heves, drámai konfliktusokban bővelkedő színpadi publicisztikát alkot vitadráma formájában. A televízió aligha választható« volna jobban, amikor a 6Ö. születése napját ünneplő írót, az Egy parasztcsalád története, a Szakadék, a Város az ingoványon, a Kormos ég és a Részeg eső íróját kívánta köszönteni, mint a közéleti író egyik legidőszerűbb művének milliókhoz történő eljuttatását, a Madách Színház előadásáról készített felvétel sugárzásával. A hiúság vására Dickens, Bronte után most Thackeray „mutatkozott be” a tv képernyőjén. A múlt századi angol realista regényíró-nemzedék egyik kiemelkedő egyéniségének talán legjobb művéből készült folytatásos tévéfilm első részét láthattuk vasárnap este. A bemutatóra talán az is adhatta az okot, hogy éppen 125 esztendeje, hogy a regény első négy fejezete 1847 januárjában megjelent. Ekkor még a tömör Hiúság vására helyett egy hosszabb címet viselt, amely talán konkrétabban utalt a regény tárgyára. Regény hős nélkül — Toll- és ceruzarajzok az angol társadalomról, ez volt a címe. Az író képzeletét csak később fogta meg a kapitalizmus vásári képe, egy allegorikus vásáré, „ahol árulnak házat, földet, mesterséget, állást, tisztséget, előléptetést, címet, ortéáns szagokat, királyságokat, kéjt, örömet, mindenféle élvezetet, szajhákat, kerítőket, feleségeket, férjeket, gyermekeket, gazdákat, szolgákat, életet, vért, testet, lelket, ezüstöt, aranyat, gyöngyöket, drágaköveket” — egyszóval mindent. Egy értelmetlen vásári komédia, egy halálra ítélt kapitalista osztálytársadalom széles körképe bontakozik ki Thackeray regényében, lényegbelátóan megragadott szatirikus rajzolataiban. A tévéfilm erényeiről, esetleges hibáiról pusztán egy részlet, az első alapján korai lenne ítéletet alkotnunk. Az azonban máris elkönyvelhető, hogy Thackeray népszerűsége a tévé jóvoltából a mi közvéleményünkben is méltó helyére kerül — Dickens és Bronte mellett Sánta Ferencnek meg van az az írói adománya, hogy bármilyen műfajban is fejezi ki magát, mindig a lélek útjaira téved, pontosabban ott köt ki. Kivételesen átható erkölcsi érzékenységével mindig arra törekszik, hogy ezen az úton megmutassa, felmutassa embertársainak a bennük lakó szépet, a bennünk lakó tisztát. Olykor a költői fantázia erejével, mint például a Tündérvilág című novellájában. Lám, a mosóteknő mellett milyen csodálatos varázslat megy végbe. A mindennapi élet robotjától meggyötört anya, egyszerre szárnyra kap, dalra kél és táncba kezd. Ott a konyha szűkös környezetében. Né- hánv percre feltörnek benne szépség utáni vágyai és indulatai és a kisfia szeme láttára, aki kívülállóként aligha ért belőle meg valamit. víztől csöpögő karjával egyre emelkedik tündért magasságokba, vágyainak, álmainak magasába, hogy azután a varázslat múltával ismét visszahulljon a mosóteknő vaskos, terhes» realitásába. József Attila tudott csak ilyen szépséggel szólni anyjáról. Ez a varázslatos költőiség — sajnos — Horváth Teri nagyszerű játéka ellenére sem tudott képi varázslattá minősülni a televízió képernyőjén. A gyermekek figyelnek bennünket és utánoznak is bennünket, felnőtteket. Erre a gondolatra épül a Kicsik és nagyok című novella. Egy fiú és egy kislány apásat, anyásat játszanak, önfeledt játéknak tűnik az egész, csakhogy az a tény, hogy a fiú egy részegen és durván káromkodva hazatérő férj szerepét játssza el. már egyben riasztó jelzés is a felnőttek számára. A tévé- etüddé alakított novellák közül a Kicsik és nagyok tévésítése sikerült a legjobban. Négy novella tévéátdolgozását kötötte egybe a televízió azon a jogon, hogy valamennyi a felnőttek és 3 gyermekek kapcsolatára épül, mindegyik ennek a kapcsolatnak valamilyen oldalát villantja fel. V. M. Kicsik és nagyok
