Szolnok Megyei Néplap, 1972. február (23. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-23 / 45. szám

1972. február 23.

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP

5

Kocsis Mihály küldetése

Kocsis Mihály kereskedő- ember volt világéletében

nak közösen. Ezért az eredmény, az a kitüntetés is, amit a pesti tanácskozáson kapott. A szövetkezeti kiváló munkáért.

— Csak dolgozunk, szolgáljuk a naevközség, meg a környék lakóit. Nincs ebben semmi szenzáció. Mert olyan szorgalmasak munká. ban, tanulásban. És tiszta az életük, ahogyan egy szocialista brigádhoz illik.

— sj —>

Rég volt, majd húsz éve, hogy Kocsis Mihálynak azt mondták Kunhegyes: menjen csak, s a vegyesbolt utón vezesse a község egyetlen földművesszövetkezeti ruha boltját.

Pult mögött álló. kereskedőember volt világéletében. Amikor tanulta a szakmát, még úgy köszönt a falusi urak feleségeinek, hogy kezét csókolom, nagyságos aszszágos tanácskozásán képviselte megyénket. Ott választót Iák meg a szocialista brigádvezetők negyedik országos tanácskozására küldöttnek.

Magáról nem szívesen beszél. Azt mondja, semmivel sem különb ő a többi szocialista brigád vezetőjénél. A brigádja jó társaság, megértő, összeszokott, együtt nevelkedett emberek dolgozIfjúsági brigád — a pultnál

Pályázat

Az amatőr művészeti mozgalom színvonalának fejlesztése. a képző-, ipar- és néni díszítőművészet népszerűsítése. a képző-, ipar- és népi megrendezik a hagyományos pályázatot amatőrök részére A pályázatot meghirdető szervek a beküldendő alkotások számát és műfaját nem korlátozzák. A pályázók-* nak műveiket 1972. április 5-ig kell eljuttatniuk a mezőtúri városi művelődési központba.

A díjakat a meghirdető szervek, valamint a Népművelési Intézet munkatársaiból összeállított zsűri három kategóriában (képzőművészet, iparművészet, népi díszítőművészet) ítéli oda a legjobb alkotások készítőinek. Az első díj 3000. a második 2000, a harmadik 1000 forint. A zsűri által elfogadott műveket a közönség először a mezőtúri kiállító teremben, a május 1-én megnyíló kiállításon láthatja. — Később, az igényektől függően, a kiállítást a megye más városaiban — községeiben is bemutatják.

A növekedés gondjai

szony. Aztán, egyszerűsödött a világ — változott a pult mindkét oldala. Kocsis Mihály sorsa is jobbra fordult. Több mint húsz éve szövetkezeti kereskedő.

Meg szocialista brigádvezető. A fehérhajú ember kér, ne csodálkozzam a brigád nevén: Ifjúsági szocialista brigád, aranyérmes az övék. Azért ifjúsági, mert vele mindig sok fiatal dolgozott, s most is a tizenkét brigádtagból tíz fiatalasszony, lány. Olyanok, akik itt, a kunhegyes! boltban szerezték meg a kereskedő szakmunkás bizonyítványt, s akik közül kettő most is technikumba, főiskolára készül. Küldi a szövetkezet, van értelme. hogy jól képett boltosai legyenek.

Még elgondolni is sok. A tienkéttagú brigád, meg három tanuló a bolt összes dolgozója. És tavaly 15 mili- liónál is több értékű ruhát, kabátot, kötött holmit adtak el. A boltvezető „járja a világot” — azazhogy önálló jogköre van árubeszerzésre. És nekik nagyon sokféle igényt kell kielégíteni. A környékről — Roffról, Gyendáról, Tornajmonostoráról — is ide járnak, ebbe a kis. kinőtt boltba.

Kinőtt, de a szomszédban épül már az új. Hatalmas szövetkezeti áruház lesz a mostanihoz képest. Oda készül az Ifjúsági szocialista brigád, költöznek az idén.

A bolt- és egyben brigádvezető másra is készül. A közelmúltban a fővárosban járt. Küldetése volt — és küldetése lesz.

A belkereskedelem szocialista brigádvezetőinek orTúrkevén a gimnázium régi, földszintes épülete mellett valóságos iskolakombinát épül a következő években. A közlekedésgépészeti szakközépiskola tanműhelye már elkészült, az új iskola- épületnek is megvan az első emelete. Jelenleg a második emelet felhúzásán dolgoznak az építők. A tervek szerint szeptember elsejére kellene elkészülnie. — Az építkezés azonban korántsem fejeződik be szeptemberben. Néhány éven belül még kollégium, s talán tornaterem is épül.

Határidő előtt

Reggeltől estig népes aré- •gi. szűk iskolaépület. Délelőtt a gimnázisták és a szakközpiskolások délután a szakmunkástanulók foglalják el a tantermeket. Egy osztálynak már most is csak a műhely egyik (egyelőre még nélkülözhető) termében tudtak helyet adni. Nem szükséges részletezni, hogy ez a helyzet egváltalán nem kedvező az oktató-nevelő munka szempontjából. — Jövőre kettővel nő az osztályok száma, s szükség lesz a műhely minden termére, tehát ösz- szesen három osztály maradna tanterem nélkül, ha az új épület nem készülne el időre.

Az iskola nyáron a saját

erejeből szeretné meggyorsítani az építkezést, hogy a következő tanév első napjait ne költözködéssel kelljen kezdeni, hanem kész, berendezett tantermek várják a tanulóka tj

Zsúfolt étkező

A növekedés gondjai nemcsak a tantermek építésénél jelentkeznek. Az iskola étkező helyisége már most is szűk. tanterméből alakították át. A következő években azonban várhatóan még kevésbé felel meg a minimális igényeknek is. A tanulók létszáma a szakközép- iskolában állandóan növekszik, mivel még nincs érettségiző osztály.

Az új étkezőhelyiség a kollégiumban lesz. annak építéssé azonban a jelenlegi tervek szerint csak 1974-ben kezdődik. Jövőre csak három turnusban kaphatnak ebédet a diákok ez pedig azt jelenti, hogy az utolsók legjobb esetben délután 3 óra körül állhatnak fel az asztal mellől.

Az étkezés gondjain enyhítene, ha a kollégium építését a konyha és az étterem építésével kezdenék, erre a tervek szerint volna is lehetőség. s a munkát egy évvel hamarabb kezdenék meg.

Ebben az esetben a tanulók létszámának teljes felfutása nagyjából egybeeshetne a konyha és az étterem elkészülésével.

Lesz-e tornaterem?

Jelenleg körülbelül hatszáz középiskolás korú diák (gimnazisták, szakközépiskolások, szakmunkátanulók) részére egy hetven négyzetméteres tornateremben tartják a testnevelési órákat.

A most épülő iskolához eredetileg terveztek tornatermet, de a kétszázhetven négyeztméteres helyiség kétmillió négyszázezer forintba került volna, ezért megfelelő anyagi eszközök híján ki kellett iktatni a tervből.

Az AFIT túrkevei üzeme, amely eddig is igen sokat segített az iskolának, felajánlotta, hogy kétmillióért épít egy nyolcszáz négyzet- méteres sportcsarnokot — amely az iskola tornatermi igényeinek kielégítése mellett az egész város sportolóinak is biztosítaná az edzés és néhány sportágban a versenyzés lehetőségét is.

A diákok szívesen segítenének az építkezésben, és óvatos számítások szerint is körülbelül félmillió forint értékű munkát tudnának elvégezni.

b. a.

Meggyorsul a tervkészítés ipari szövetkezeteinknél

Több figyelmet fordítanak ipari szövetkezeteink az idei tervkészítésre — tájékoztat egyebek közt az elnöki jelentés, amely a KISZÓV tegnapi vezetőségi ülésére készült. Ebben a munkában segítik a tagszövetkezeteket a megyei szövetség dolgozói is. Az ő — ügyviteli szervezetben kifejtett — tevékenységükről is tárgyalt a vezetőség, elsősorban azzal az igénnyel: hogyan fejlesszék tovább eddigi eredményeiket, hogy még hatékonyabban lássa el a KISZÖV az ipari szövetkezetek érdekeinek szolgálatát, képviseletét.

Az országgyűlésen a múlt

évben alkotott szövetkezeti törvény, majd a végrehajtására hozott — s külön az ipari szövetkezetekről szóló törvényerejű és kormányrendeletek több fontos módosítást tesznek szükségessé az alapszabályokban. Így a megyei szövetség, a KISZÖV alapszabályában is. Az erről szóló előterjesztést szintén megtárgyalta a vezetőség, amely elé több más indítvány is került. Ez utóbbiak közt az országos ágazati elismerést kifejező Szövetkezeti ipar kiváló dolgozója kitüntetés odaítélésére tett javaslatot is megvitatták.

URH rádió a MÁV szolgálatában

Az URH rádiózás bevonult a korszerűsödő vasúthálózat életébe is. Rádiókapcsulat van már a fővárost körülvevő — úgynevezett körvasút — összes állomásaival, valamint Budapest—Hatvan—Miskolc—Nyíregyháza pályaudvaraival, illetve a nyílt pályán haladó mozdonyokkal. — Az URH rádiózás könnyíti és gyorsítja a munkát. Ezért az Idén kiépítik az URH láncot Budapest—Szob, Budapest— Cegléd—Debrecen—Nyíregyháza—Záhony vonalon is. Képünkön: a körvasúti menctirányító munka közben.

(MTI foto; Bajkor József felvétele—KS)

Nemes György:

Dávid és Klotild

0

Nem is gondolkoztam, már ugrottam én is. Mellé zuhantam a szakadék túloldalán a pázsitra. Karjai széttárva, szinte közéjük estem.

Rám nyitotta a szemét, és bele az arcomba lélegzett, zihálva. Megfeszítettem a testem, rr.eg ne mozduljak, s hozzá ne érjek.

Kinyitotta a száját, s így Selülről, visszahúzott nyelve alatt, alsó fogsorát láttam. Mint egy fehér gyöngysor, amint befelé kanyarodik.

— Hogy mondtad? Klót? — szólalt meg, és csupa nevetés volt.

Nem válaszoltam. Csak a nevető száját néztem.

V

Anyuci délben azt kérdezte, merre jártam. Mondtam,

hogy kószáltam. Merre? — kérdezte. Mondtam, erre a hegyoldalon. Mindjárt az ölébe szórtam a délelőtt szedett sok virágot. Tele lett az öle. Akkor leguggoltam elé a földre.

— Most maradj nyugton, anyuci, amíg egy szép csokrot készítek — mondtam.

Nevetett.

— De dolgom van, kislányom. Nem érek én rá itt üldögélni.

— Csak egy kicsit — mondtam, és átöleltem a térdét. — Olyan jó kedvem van.

A rendetlen virágtömegből szálanként kiszedtem a legszebbeket. Először a sárga tátogatót. Aztán közéi "k szúrtam a legeslegeslegszeb- bet, a lila harangvirágot. Néhány pipacsom is v'-lt. Épek, még nem hullatták el á szirmukat. Az egészet rezgőkkel díszítettem.

— Ez mi? — kérdeztem

anyucit.

— Kankalin.

— És ez?

— Pipitér.

— És ez?

— Vénuszhaj.

— Te mindent tudsz, anyuci.

— Nem mindent, kislányom — mondta. Végigsimította a fejemet. — Csak a virágok nevét. És persze, a főzelékek nevét. — Felállt, és öléből földre hulltak a virágok. — Meg a színészekét is — és újra nevetett. — Máma zöldbabfőzelék lesz fesirttal.

Nem is várta meg a válaszomat. Ment teríteni. Én meg végigfeküdtem a szobi szőnyegén. Igyekeztem lazán elengedni a lábamat, derekamat. hátamat. Rehunytam a szememet. Két vállamon keresztire tettem a karomat

Elképzeltem, hogy Dávid

karja ölel át. És közvetlenül a szemem előtt láttam a szemét. Máig azt hittem, hogy fekete a szeme. Most már tudom, hogy sötétbarna. Nagyon mély sötétbarna. Messziről olyan, mintha koromfekete lenne. Mindenféle fény verődik vissza róla. Elkáprázik tőle az én szemem. Azért gondoltam, hogy fekete. Nem lehet sokái® belenézni. Le kell hunyni a szememet. De akkor is látom. Most is látom.

Nem lehetett sokáig ábrándozni. Lentről megszólalt anyuci hangja. Hívott ebédelni.

Az ebédlőben én egy oszlop mögött, a sarokban eszem. Az a személyzeti asztal. Most egy fiú ült ott. Nem is fiú, fiatalember. Bemutatkozott. Darkó — mondta. Katit hívják Darkó Katinak. Innen tudtam, hogy a Kati bátyja. Hasonlít is rá. Olyan zömök, barna. Most érettségizett — mondta.

—- Akkor tizennyolc éves vagv — mondtam.

Fölényesen nézett rám.

— Inkább tizenkilenc.

— Elég baj az neked — mondtam.

„ er Miért!

— Csak — mondtam. Odamentem a konyhaablakhoz, és anyucitól kértem még főzeléket.

Míg ettem, láttam, nagyon néz. És közben gyuflaszállal piszkálta a fogát.

— Miért piszkálod a fogad ? — kérdeztem.

— No csak — mondta.

— Igen — mondtam. — A főzeléket nem kell piszkálni. És különben is jó fogad van. Aztán ettől elromlik.

— Tudod mit? Hagyd abba — mondta. — Csitri vagy te ahhoz, hogy mindenbe

beleszólj.

Szó nélkül felálltam, és kimentem a turistaház kertjébe. Leültem egy kerti székbe, és lóbáltam a lábam. Kijött utánam, és leült a másik székbe.

— Mit akarsz, Darkó? — kérdeztem.

— Az a vezetéknevem.

— Tudom, ha a Kati bátyja vagy.

— Pistának hívnak.

— És?

— Szólíts úgy.

— Eszem ágában sincs, Darkó.

Felállt. Az arca piros volt.

, Kezet összeszorította. Féltem, megüt. Kicsit hátraléptem.

— Még megleckéztethetlek — mondta, és elment.

Megrántottam a vállam. Felmentem' a szobába. A szőnyegen hasra feküdtem. A fejemet a karomra tettem. Behunytam a szememet, és Dávidra gondoltam. És egy dallamot kezdtem dúdolni. Ma délelőtt egyeztünk meg benne. Ez lesz a mi közös zenei jelünk. Ö a Weber Grand Duo concer- tantot akarta, az Andante tétel első hangjait. Mert, hogy ő azt klarinéton nagyon szépen, fújja. De én nem isrr ertem. Én Csajkovszkijt akartam, a Diótö- rő-ből. vagy a Hattyúk tavából. Dávid azt mondta: az édeskés. Ezen majdnem ösz- szevesztünk. Végül Mozartot választottuk. Azt mind a ketten ismerjük. A Kis éji zenét. Annak a kezd'1 rt. Ez most már mindig a mi dallamunk. S én nemcsak dúdolni tudok. Fütyülni is, mint egy fiú. MaJd ezt fütyülöm. ha jelt kell neki adni. És ő is ezt fogja fütyülni. Ebben egyeztünk meg.

(Folytatjuk.) J