Szolnok Megyei Néplap, 1972. február (23. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-22 / 44. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1972. február 22. A Magyar Hajó- és Darugyár angyalföldi gyáregységében elkészült két újabb 1500 tonnás univerzális áruszállítóhajó a Szovjetunió megrendelésére. A „Kabona" és a „Mohni” anyakikötője Tallinn lesz. Már csak a kedvező dunai vízállásra várnak és elindulhatnak az északi vizek felé. NSZK-bcli cég részére 1920 tonnás kőszál- litó hajót készít a gyáregység, a tervek szerint májusra fejezik be a hajó szere­lését x (MTI fotó — Bara István felv. — KS) Téli „nyaralás" az Adrián Az automata postás A Dáriusz perzsa király, majd a makedón hódító, Nagy Sándor hajdani biro­dalmához tartozó mai Üzbe­gisztán fővárosának, Taskent- nek központi postahivatalá­ban rendezték be az első tel­jesen automatizált kezelőhe­lyiséget. A hosszú szállító- szalagon konténerek halad­nak. mindegyikben 56 to­vábbi részekre osztott blokk van. Az újságok, folyóiratok és egyéb rendszeresen meg­jelenő kiadványok előfizető­it programozott berendezés tartja nyilván, amely arra is vigyáz, hogy a küldemények a megfelelő rekeszbe kerül­jenek. A címzettekhez gép­kocsikon szállítják a konté­nerekben lévő leveleket és egyéb küldeményeket. Az egyes rekeszek a konténerek­ből kiemelhetők és a hason­lóan kiképzett levélszekré­nyekbe illeszthetők. A cím­zett a rekeszt saját kulcsával kinyitja és a számára érke­zett postai küldemények he­lyére beteszi a feladásra szánt küldeményeit. A taskenti automatizált pos­ta érdekessége, hogy közel fekszik ahhoz az épülethez, amely már a 16—18. század­ban is „postahivatalként” szolgált. Abban az időben üzbég, buharai és kazah ká­nok felváltva voltak a város birtokosai és szoros kereske­delmi kapcsolatot és ezen belül postai küldemény­szolgálatot szerveztek és tartottak fenn Oroszország­gal és a környező kánságok- kal. ’’Légből kapott“ tűzjelzés A* éber lézersugár A tűzjelző készülékek még mindig nem érték el a töké­letesség csúcsát, mert csak a tűz egyes jellemzőire ér­zékenyek. Némelyek a füs­töt, mások a hősugárzást ér­zékelik, ismét mások a nyílt lángot veszik .észre. Ezeket a szétszórt megfigyelési képes­ségeket egyesíti most egy új­fajta angol tűzjelző detek­tor, amelynek láthatatlan lézersugara őrködik a tűz­veszélyes helyeken. D. I. Lawson angol mér­nök javasolta először, hogy lézersugarat alkalmazzanak tűzjelzésre, mert kísérletei­ből kitűnt, hogy a tűz kiala­kulásakor felmelegedő leve­gőben elhajlanak a lézersu­garak, ha pedig füst van, megváltozik a levegő fényel­nyelő képessége. E jelensé­gek alapján az új lézerde­tektorban hélium-neon gáz­lézer szolgáltatja a szüksé­ges fénysugarat, amelyet fé­lig áteresztő tükrön vezetnek át. A sugár egy része fény- érzékeny fotocellára esik, s ez a fényerősségnek megfe­lelő feszültségű áramot ter­mel. A tükrön áthaladó lézer­sugár átszeli a tűzrendészed szempontból megfigyelt he­lyiséget, majd a terem túl­só végében prizmarendszer fordítja'ellenkező irányba. A sugár azonban ismét félig áteresztő tükörbe ütközik, s egy része másik fotocellára esik. amely közvetlenül az előző mellett foglal helyet. A sugár másik „fele” foly­tatja útját, s a lézerberende- zés mellett felszerelt foto­cellára esik. Ez a bonyolult­nak tűnő rendszer valójában kétféle mérési elvet valósít meg. Ha az eredetinél kisebb fényerővel érkezik vissza a lézersugár a készülék mel­letti fotocellába, a megvál­tozó feszültség riasztóberen­dezést hoz működésbe, mert nyilván szivágró füst okozta a megvilágítás gyengülését. Ha a levegő csak felmele­gedett, eltéríti a sugármene­tel, így a sakktáblához ha­sonló fekete-fehér páros fo­tocellán nem azonos helyen jelennek meg a lézersugár­pontok. A feszültségkülönb­ség alapján, amelyet a két fotocella jelez, szintén mű­ködésbe lép a riasztó-beren­dezés. Egy ellenőrző kísérlet során 45x15x12 m-es labo­ratóriumban 70 cm átmérőjű tálfcán gyújtottak tüzet — a lézerdetektor harminc má­sodpercen belül riasztó jel­zést adott. A költségszámítá­sok szerint az új tűzjelző a hagyományos készülékeknél nemcsak érzékenyebb, ha­nem egy négyzetméter védett területre számított költsége is sokkal kisebb. t (A DELTA februári szá­mából) ciprus “Äir49 UJLl HU kJ küszöbén A Ciprusi Köztársaságot ismét közvetlen veszély fe­nyegeti. A Makariosz-kor­mány ellen összeesküvést szőnek, melynek célja a Földközi-tenger keleti me­dencéjében levő „elsüllyeszt- hetetlen repülőgépanyahajó” (Ciprus) biztosítása a NATO számára. A NATO érdeklő­dése — a máltai brit tá­maszpontok helyzetének bi­zonytalanná válása után — különösen megnőtt a sziget iránt. Nyugat-Ázsia partjai előtt fekvő 9251 négyzetkilométer területű szigetország. Lakos­sága 630 ezer fő (20 százalé­ka írástudatlan) 79 százalé­ka görög, 18 százaléka tö­rök, a többi angol, örmény és szíriai arab nemzetiségű. A Ciprusi Királyságot 1439-ben Velence, 1571-ben Törökország. 1878-ban pedig Anglia vette birtokába. 1914-ben létesültek az első angol katonai támaszpontok a szigeten, 1925-ben Nagy- Britannia gyarmatává nyil­vánították. 1931-ben a több­ségben levő görög lakosság a Görögországhoz való csat­lakozásért indított mozgal­mat. 1954. augusztus lén pedig a ciprusi lakosság sztrájkot szervezett az ön­rendelkezési jog biztosításá­ért. Görögország, Törökor­szág és Nagy-Britannia kép­viselőinek london; értekezle­te jóváhagyta az 1959. február 11-én kötött zürichi megál­lapodást és szuverén köz­társasággá nyilvánította a szigetet. Ciprus 1960 augusz­tus 16-tól független köztár­saság. (A zürichi megállapo­dások Tehetővé teszik, hogy angol, török és görög kato­nai egységek álomásozzanak az országban.) A nemzetgyűlésben 35:15 arányban oszlanak meg a gö­rög és a török nemzetiségek mandátumai. A kormánynak 7 görög és 3 török minisz­tere van. az alkotmány elő­írása szerint. Az 1963-ban kitört görög—török konflik­tus óta megszűnt az együtt­működés a két közösség ve­zetői között. 1964. március 27. óta ENSZ-békehaderő állomásozik a szigeten. — TERRA — S3 Pirit 01 Krómérc ® Rézérc @ Cementgyáriáfe ® Textilipar Q Élelmiszeripar Angol katonai támaszpont Mindig friss a tej Mindenki jól tudja, hogy a tejet lehűtve sokkal to­vább lehet tartósítani, emel­lett tápanyagaiból sem ve­szít. Ezért nagyon fontos, hogy minél rövidebb idő teljen el a gazdaságban tör­ténő fejés és a hűtőházban történő tárolás között. Egy holland cég e cél ér­dekében speciális kannákat gyárt amelyekben mindjárt az állattenyésztő gazdasá­gokban gyorsan le lehet hű­teni a tejet. A kanna belső falát, tetejének a belsejét is krómnikkelacélból készítik. A kanna belső és külső fa­lának jó szigetelése biztosít­ja, hogy a tej csak minimá­lis mértékben melegedhet fel. A kanna fenekén speciális tekercsrugók működnek, el­lentétesen: az egyik tekercs­rugón keresztül pedig a kanna kerületén halad ke­resztül. Így az egész kan­nában egyenletes a hűtés, és ez a módszer kizárja an­nak a lehetőségét is, hogy a tej megfagyjon. Elektronikus „szabász” A szakembereken kívül kevesen tudják hogy a sza­bászoknak mennyi számol­gatásra, sőt milyen intuíció­ra van szükségük, különösen a tömegtermelés viszonyai között. Gyakran csak a ta­pasztalat az egyetlen krité­rium az anyag kiszabásánál. Valóban, nagyon nehéz ki­találni, hogy milyen meny- nyiségü kabátujj, szoknya­rész stb. „fér el” a meg­maradt néhánv méter anya­gon, hogyan osszák be úgy, hogy minimálisra csökkent­sék a hulladékot. Különösen bonyolult ez a művelet a fémlapok szabá­sánál. A „Kastan” elektronikus számítógépberendezés — az első gép a világon, amely a szabásnál nemcsak mini­málisra csökkenti a hulladé­kot, hanem azt is figyelem­be veszi, hogy egy-egy ki­szabott részből pontosan mennyire van szükség. A ..Kastan” másodpercenként 125 000 műveletet végez, pontosan kiszámítva hogy az adott anyagféleségből hány méternyi területen le­het a legésszerűbben elhe­lyezni a megadott méretben kiszabásra kerülő részeket. E műveletek elvégzéséhez mindössze kétféle mutatót kell a génbe tápiáin; — azt, hogy hány méter szövet (fémlemezek szabásánál a fém), ezenkívül a kiszabásra kerülő részek adatait. A gép egyszerre nyolc különböző fő előgyártmány (nadrág vagy szoknyarész, hát, ruha­ujj stb.) és három kiegészítő rész kiszabásának számítá­sait tudja elvégezni. Az eredmények helyessé­gét automatikus ellenőrző berendezés biztosítja. Szük­ség esetén a „Kastan” elő­ször megadja a gépkezelő­nek a legésszerűbb megol­dást, azután a következő megoldási lehetőségeket, op­timális voltuk sorrendjében. A gép memóriablokkjában az összes előző anyagegysé­gek szabásának eredményeit tárolják. Az utóbbi tény különösen fontos a nyomda­ipar területén —, ahol a „Kastan” szintén használha­tó — mivel jelentősen csök­kenti a korábban készült ívek tördelési utasításainak betartására fordított időt és munkát. A „Kastan” egy anyag­egységen átlag 39. egyenként 40 méteres előgyártmányt tud „elhelyezni”. Az anyag­egység pedig olykor elérheti az 1500 métert, is, A Lenin-renddel kitünte­tett , Ukrán Tudományos Akadémia Kibernetikai Ip,;-;,,., tézetében kidolgozott elekt­ronikus számítógép a „Kas­tan” kezelése rendkívül egy­szerű. A kezelő technikus betanítása mindössze néhány órát igényel. Számítógép űrhajózási célokra Az amerikai űrhajózási hivatal megbízást adott az amerikai RCA-nak, hogy dolgozza k; egy űrszámító­gép kísérleti modelljét, amely százszor kisebb és könnyebb, mint a földi szükségletre szánt hasonló számítógépek. Az RCA-társaság képvise­lője bejelentette, hogy a minikomputer térfogata mindössze 160 köbcentimé­ter lesz. Súlyát 4,5 kilo­grammban állapították meg, üzeméhez 15 wattos villany­áram szükséges. Kis méretei ellenére a miniszámítógép ugyanolyan hatékony az adatfeldolgo­zás szempontjából, mint a szobanagyságú komputerek. Klorofill a világűrben A molibdén vegyület jele: TBP. A nemrégen ismert elemet 83 szén-, nitrogén-, hidrogén- oxigén- és mag­néziumatom alkotja. A TBP- molekula tízszerte bonyolul­tabb minden más olyan ve- gyületnél, amelynek jelenlé­tét teljes bizonyossággal megállapították a csillagkö­zi világűrben. Egv amerikai tudós leg­utóbbi kutatásai szerint a TBP jelen van a világűrnek azokban a részeiben is. aho­vá ember még nem jutha­tott el és talán sohasem jut el. A California State College professzora, Fred Johnson szerint az a tény hogy a világűrben TBP van jelen, újabb bizonyítékul szolgál­hat arra a felvetésre, bogv életcsírákkal a földön kívül is találkozhatunk. A TBP- molekula — magyarázza Johnson — egy lépést je­lent a klorofill felé, sőt na­gyon is hasonlít a növények klorofill-tartalmához, amely az életfolyamat nélkülözhe­tetlen része. „A TBP-moie- kula félúton van a mini- és a maximolekulák között. Meggyőződésem, hogy ennek az elemnek a felfedezésével a világegyetemben kialakuló élet magyarázatának egyik kulcsához jutottunk köze­lebb.” Ezen a vegyületen kívül más asztrofizikusok találtak már a távoli világűrben egyéb . olyan anyagokat, amelyek az életfolyamatok alapját képezik: hangyasav, ammóniák, víz, formaldehid, acetilén és hidrogéncianid. Az ionok sótalanítják a vizet A földgolyó sok vidékének lakossága hiányt szenved édes ivóvízben. A tengerek­ben és az óceánokban kime­ríthetetlen a sósvízkészlet. Számos eljárás ismeretes a víz sótalanítására. Az egyik közülük, mégpedig az elekt- roionit módszer kifizetődő- sége és egyszerűsége foly­tán mind szélesebb körű alkalmazásra talál. A moszkvai Műanyagku­tató Tudományos Intézet tu­dósainak és szakembereinek egy csoportja különleges ion-cserélő membránokat al­kotott és sc.svízlepárló be­rendezést dolgozott ki. A berendezést, amelyet „Rod- nyik—3”-nalc neveztek el, jelenleg a batumi tengeri vizs'rí'ódilványon próbálják ki. Irányítása automatiku­san történik. Az így kapott édesvíz átlátszó és kellemes ízű. Jugoszláviában hamarosan jelentősen meghosszabbítják a turistaszezont: a tervek szerint egész évre kiterjesz­tik. Az idei télen különféle kedvezményekkel várják a vendégeket az adriai szállo­dák és üdülők. A szakembe­rek véleménye szerint az 1971—72. évadban Jugoszlá­via belép az idegenforgalom­ban élenjáró mediterrán or­szágok sorába. O.'csó árak Az adriai üdülőhelyeken megjelenő turistákat most gazdag szórakozási, pihenési, felfrissülési program és szol­gáltatás várja. Az északi Kopertől a déli Ulcinijig a legtöbb üdülőhelyen tágas, fedett úszó-fürdőmedencék épültek. Csaknem minegyik nagyobb hotel is fedettuszo­dákat kapott. A főkedvezmény: az „úgy­nevezett” téli „szezonon kí­kívüli” ar, mely gyakran a főszezon! árak felénél is kisebb. Az opatijaí Hotel Ambassador-ban például egy­személyes szobához járó tel­jes ellátás (két fekvőhely a szobában, étkezés) naponta 135 dinárba kerül. A többi — étkezést is magukban fog­laló — hotelárak átlagosan 60—70 dinár körül mozog­nak. „Ingyen napok" A gyerekes csalódok csak­nem mindegyik hotelban kü­lön kedvezményt kapnak. Sőt, díjtalan üdülésre is le­hetőség nyílik. A zadari Ho­tel Novi Park a következő jelszóval működik: „Hat napot olcsón, a hetediket in­gyen!” A festői szigeten lévő üdülőkben is „ingyen napot” élveznek a vendégek akkor, ha a nap folyamán az eső több mint öt órán keresztül esik szakadatlanul. Ha a hőmérséklet nulla fok alá süllyed, az üdülők újabb nagyarányú kedvezmények­ben részesülnek. A hotel­árakat még a ködös-boron­gós időjárás esetén is csök­kentik. A Mali Losinj szige­ten lévő Hotel Bellevue-ban például ingyen lakhatnak a vendégek — ha hó esik. A fedettuszodák, a „zárt” strandok, az olcsó árak még- mindig nem elegendők a téli turisták tökéletes ellátásá­hoz. pihenésük változatos ki­alakításához. A jugoszláv ho­telek ezért további szolgálta­tásokat biztosítanak számuk­ra; szaunákkal, masszázs­szalonokkal. teke pályákkal, játéktermekkel, zenei rendez­vényekkel, night clubokkal várják vendégeiket.

Next

/
Thumbnails
Contents