Szolnok Megyei Néplap, 1972. február (23. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-22 / 44. szám

1972. február 22. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A mozgalom társadalmi rangra emelkedett Beszélgetés a szocialista munkaverseny továbbfejlesztéséről Árvái Istvánnal, az SZMT vezető titkárával Modern hazai és külföldi gépek a klemet mezőgazdasági programok ie j sítésélirz Az elmúlt években a ter­melők kifogásolták, hogy a fontosabb növényi kultúrák termesztéséhez nincs elegen­dő nagyteljesítményű gépi berendezés. Mi a helyzet az idén? — Az MTI munkatár­sának erre a kérdésére az AGROTRÖSZT illetékesei elmondották: a mezőgazda­ság kiemelt növénytermesz­tési programjának teljesíté­séhez 1972-ben nagyteljesít­ményű, korszerű berendezé­seket bocsátanak a mezőgaz­dasági nagyüzemek rendel­kezésére. A burgonyatermesztés gé­pei megkülönböztetett, 57 százalékos ártámogatással kerülnek forgalomba. Auto­mata ültetőgépekből 250-et rendeltek Csehszlovákiából, a szállítmány nagy része már a raktárakban van. Burgonvabetakarító beren­dezésekből kétféle típust bocsátanak az üzemek ren­delkezésére. Az NDK-ban készített kombájnból az idén 25-öt rendeltek a gaz­daságok, azért nem többet, mert a gép eléggé drága. A másik típus magyar gyárt­mányú, úgynevezett forgó­villás burgonyakiszedő, amely iránt nagy a keres­let; az üzemek 410 szállítá­sára kötöttek szerződést a kereskedelemmel. A cukorrépa-termesztési gépeket az átlagosnál — a 47 százalékosnál — lényegesen nagyobb, 70 százalékos állami támogatással vásárolhatják meg a termelők. A keres­kedelem a vetőgépekből két­szer annyit tart majd rak­táron, mint amennyire a megrendelések alapján szük­ség lesz, mert számítanak arra, hogy néhány gazdaság időközben meggondolja ma­gát és pótmegrendelésekkel jelentkezik. A vetési idény kezdetéig beérkező gépszál­lítmányok zavartalan ellátá- tást tesznek lehetővé így a gazdaságok 1972-ben besze­rezhetik azokat az egysége­ket, amelyek éveken át hiánycikknek számítottak. A cukorrépa betakarításának gépesítését szintén hazai, illetve a szocialista import­ból származó berendezések­kel oldhatják meg a terme­lők. A szezonra 280 komp­lett, három, illetve hatsoros gépet bocsát a kereskedelem a gazdaságok rendelkezésé­re. Magyar „kenyér­automaták" külföldre Magyar gépsorokon gyár­tott kenyeret fogyaszthat az idei nyártól Lipcse lakossá­ga. Az Élelmiszeripari Gép­gyár és Szerelő Vállalat há­rom komplett gépsort szállí­tott az NDK vásárvárosába, a napokban kezdik meg a szerelést. A központi vezér­lőpultról irányítható — automatizált gépsor ezer ki­logramm kenyeret gyárt egy óra alatt, állandó egyenletes minőségben. A tésztakészítő berendezés az eddig ismert gépek szakaszos működésé­vel szemben folyamatosan üzemel, s a hagyományosnál kevesebb munkaerő kell hozzá. A gépsor prototípusa a győri kenyérgyárban üzemel, az NDK szakemberein kívül elismerően nyilatkoztak róla csehszlovák, román és jugo­szláv szakemberek is. A kö­zeljövőben ezekbe az orszá­gokba is szállítanak kenyér­gyári berendezést, s tárgyal­nak az exportról a Szovjet­unióval is. ' Ezentúl az új hazai ke­nyérgyárakat is ilyen gép­sorokkal szerelik fel, Beszédtéma, újból meg új­ból felvetődő a szocialista munkaverseny, a szocialista brigádmozgalom. Nem csak azért van ez, mert napjaink­ba . már javában folynak az iparági tanácskozások, ahol, a szocialista brigádmozgalom legkiválóbbjai a negyedik országos tanácskozásra ké­szülnek — hanem azért is, mert a párt Központi Bizott­sága a közelmúltban napi­rendre tűzte a szocialista munkaverseny-mozgalom fejlesztését, mégpedig minő­ségi fejlesztését, a tartalma­sabb, hatékonyabb munkát. Ebben a témában kértünk interjút Árvái Istvántól, a szakszervezetek megyei ta­nácsa vezető titkárától. — Induljunk ki a tavalyi eredményekből. A szakszerve­zetek nyilvánvalóan értékel­ték már a munkaversny 1971. évi eredményeit. — Valóban így van. Az SZMT elnöksége már érté­kelte a múlt évi eredménye­ket és erről a következőket mondhatom el: A legtöbb vállalatnál, üzemnél helyes munkameg­osztás alakult ki a gazdasági vezetők és a szakszervezeti bizottságok között a szocia­lista munkaverseny szerve­zésében, irányításában, fej­lesztésében. A verseny ta­valy tartalmilag is, formai­lag is gazdagabbá, igénye­sebbé és konkrétabbá vált. A vállalások zömét a bonyo­lultabb termelési feladatok megoldása, a jelentősebb lé­tesítmények megvalósítására ösztönző szocialista szerző­déskötések jellemezték. A kollektív kötelezettségekben elsődlegesen a minőségja­vítási követelményei?, a ha- határidők csökkentése, a termelő berendezések és a munkaidő jobb kihasználása kaptak helyet. Hozzá kell tennem, hogy e vállalások a vállalati, üzemi feladatok teljesítése során általában megvalósultak, ami elsősor­ban a legnagyobb és legnép­szerűbb versenyformának, a szocialista brigádmozgalom­nak tulajdonítható. — Ebben a valóban leg­népszerűbb versenyformában hányán vesznek részt a me­gyénkben? — A mozgalom munkahe­lyi és társadalmi jelentősége mindenekelőtt tömegességé­ben fejeződik ki. Tavaly 3845 brigád volt megyénkben, s ezekben a brigádokban több mint negyvenezer em­ber dogozott. A bri­gádokban fontos szerep jut a munkához, a munkahe­lyi kollektívákhoz, valamint a társadalomhoz fűződő szo­cialista viszony fejlesztésé­nek is. A mozgalom tehát — s ezt bátran mondhatjuk — rövid idő alatt társadalmi rangra emelkedett . Azért, mert bebizonyosodott, hogy elsősorban ez képes a válla­lati, munkahelyi gazdasági célokat, a dolgozókat érintő különféle elvárásokat em­berközelségbe hozni, az em­berek személyes tö­rekvéseinek is céljává tenni. Ezzel magyaráz­hatom, hogy a legtöbb kezdeményezés a szocia­lista brigádoktól ered, s hogy áldozatvállalásokban és a közügyekben is ők a példa­mutatók. — Ez mind igaz és jó do­log. Sok helyen bírálják azon­ban ezt a mozgalmat, illet­ve irányítását, segítésének hiányosságait... — Persze a fejlődés, a he­lyes tendenciák érvényesülé­se mellett fogyatékosságokat is találunk a szocialista mun­kaversenyben. a trigádmoz- galomban. Az irányításért és szervezésért felelős gazdasá­gi vezetők egy része nem értette meg. lebecsülte a mozgalom célját, szerepét, „pluszmunkának” tekintet­ték a vele való törődést. He­lyenként — leginkább a ve­zetői munka gyengeségeiből, Mint egy óriás, kifordult ernyő, úgy magasodik a szol­noki VII. kerületi körzeti orvosi rendelő fölé a víztorony (Fotó: Nagy Zsolt) Könyv a tanyai kollégiumokról c A tanyai kollégiumok há­lózatának mind teljesebb ki­építése egyre sürgetőbben veti fel a tapsztalatok ál­talánosításának és közre­adásának igényét. Szolnok megyében a Pedagógiai Tár­saság megyei tagozata és a megyei tanács vb művelő­désügyi osztálya látott ehhez a munkához. A Szolnok me­gyei taapsztalatok feldolgo­zása országosan is jelentős lehet, hiszen az itt létreho­zott tanyai kollégiumok az országban az elsők között voltak. A kötet tervezői a gyakor­lati munkát segítő kézi­könyv kiadására gondoltak, ezért pályázatot hirdettek a tanyai kollégiumokban dol­gozó pedagógusok részére. A pályázatra hat tanul­mány érkezett. A legjobbak szerzőinek járó díjakat már­cius 21-én adják át Szolno­kon a Pedagógus klubban. Az előzetes értékelések szerint azonban a beküldött pályamunkák közül nem mindegyik éri el azt a színvonalat, amely a kiadás­hoz elengedhetetlenül szük­séges, és tematikailag sem illeszkedik mindegyik a ki­adandó kézikönyv koncep­ciójába. Ezért a kötet szer­kesztői úgy döntöttek, hogy felkérnek még néhány peda­gógust. működ iék közre a kötet anyagának megírásá­ban. Mivel a felkért szerzők többsége már kész tanul­mánnyal rendelkezik, várha­tó, hogy szeptemberre a megjelenő kézikönyv anyaga nyomdakész állapotban lesz. Folyó­szabályozás Az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság dolgo­zói húszmillió forintos költ­ség felhasználásával tavasz- szal megkezdik a Sajó put- noki szakaszának szabályo­zását, amelyet 1974-re fejez­nek be. Ebben az évben harmincnégyezer köbméter földet mozgatnak meg és a partszakadások, valamint a medervándorlások megaka­dályozására tízezer köbmé­ter követ használnak fel. A folyó rendezése során a volt putnoki vízimalom csatorná­ját megszüntetik és az elfa­jult mederszakaszt mintegy másfél kilométer hosszan szabályozzák. vagy egyéb okokból bek vetkezett — termelési le­maradások pótlása eszközé­nek használták fe) a munka­versenyt. A vállalatok egy részénél formális, felszínes a verseny szervezése és ér­tékelése. Nem mindenütt megfelelő a jól dolgozók el­ismerése. jutalmazása és a nyilvánosság előtti erkölcsi megbecsülése sem. Az ilyen vállalatoknál — sajnos — a vezetők nem tartják be a saját maguk által kialakított verseny-irányelveket, amit a dolgozók is jogosan kifogá­solnak. És még azt említe­ném meg, hogy egyes szocia­lista brigádok nem támasz­tanak kellő igényt és egyé­nileg differenciált követel­ményeket a munkahelyi szükségletekhez igazodó szak­mai továbbképzés, s az ál­talános műveltség fejleszté­se iránt. Emiatt aztán nem­csak hiányosak, hanem még tartalom nélküliek is a szo­cialista együttélésre és mű­velődésre vonatkozó felaján­lások. — A jelenlegi helyzet is­meretében mi a véleménye? Hogyan fejlődhet tovább me­gyénk munkaverseny-moz- galma? — A fejlesztéshez rendkí­vül fontos gazdasági-társa­dalmi érdekek fűződnek. Ezért kell elsősorban a ko­rábbi időkből származó fo­gyatékosságokat megszüntet­ni, hogy a brigádmozgalom teljesebb, tartalmasabb ki­alakítását segítsük. Másod­szor talán a „hogyan” kér­dését mondanám. Az idei feladatok ugyanis nagyok, a gazdasági követelmények megnőttek. bonyolultabbak lettek. Megvalósításuk a termelő-alkotó munka min­den területén szocialista mó­don végzendő színvonala­sabb és következetesebb te­vékenységet igényel. Ütmutatást, segítséget je­lent számunkra pártunk Köz­ponti Bizottságának múlt év decemberében hozott hatá­rozata a munkaverseny-moz­galom továbbfejlesztéséről, valamint a vállalati üzem- és munkaszervezés korsze­rűsítéséről. Ennek értelmé­ben az 1972. évi munkaver­senyt a következő társadal­mi jelentőségű tenniva­lókra kell összpontosítanunk: Váljanak uralkodóvá a termelés és gazdálkodás ha­tékonyságát, a termelékeny­ség növelését előmozdító tö­rekvések, kezdeményezések munkamozgalmak. (Különös jelentőségű ebben az emberi munkával, termelő berende­zésekkel, anyagokkal való felelős, ésszerű gazdálkodás, a takarékosság.) Társadalmi és egyben köz­vetlen munkásérdek, hogy a dolgozók szervezett formá­ban részt vegyenek a válla­latok belső tartalékainak feltárásában. A munka és üzemszervezés korszerűsíté­sét kívánatos a Dolgozz hi­bátlanul munkarendszer el­terjesztésével segíteni. A termelést segítő tervszerű, gazdaságos beruházások megvalósítása továbbra is jó, ha szocialista szerződése­ken alapul. — Az idei feladatokról, a brigádok vállalásainak tar­talmi, szervezési és irányítá­si munkájáról, az elismerés­ről is szeretnénk Árvái elv­társ véleményét hallani. — Tartalmilag a vállalá­sok alapja adott, a negyedik ötéves terv valóra váltása. Ennek érdekében szükséges, hogy nagyobb súlyt kapja­nak — elsősorban a brigá­dok tevékenységében — a vállalati tervekkel jól ösz- szehangolt gazdasági-terme­lési feladatok. A szervezés, irányítás és munkamegosztás tevékenysé­gében el kell érni. hogy a gazdasági vezetés ne kam­pányszerűen foglalkozzék a munkaverseny mozgalom­mal, hanem a tervíeladato­kat folyamatosan kapcsolja össze a munkások kezdemé­nyezéseivel, mozgalmaival. A gazdasági vezetők — a szak- szervezeti partnerek bevoná­sával — jelöljék meg a leg­fontosabb feladatokat, a vál­lalásokat viszont a dolgozó kollektívák határozzák meg. A versenymozgalomban to­vábbra is alapvető a szocia­lista brigádmozgalom. Emel­ni kell azonban a cím elnye­résének követelményeit, s nem elsősorban a brigádok száma, a mennyiségi növelés a fő cél. Bár természetesen a brigádmozgalom tovább terjesztése is kiadatunk. — A munkaverseny-moz­galom, s ezen belül a bri­gád-mozgalom jó eredmé­nyeinek anyagi és erkölcsi elismerése is gyakori beszéd­téma. — Az értékelés és az el­ismerés vonatkozásában ki- emlendőnek tartom a munka és a munkaverseny egysé­gét, mivel azt a múltban tz anyagi elismerés elosztásá­nál, elbírálásánál mestersé­gesen is szétválasztották. A versenyértékelést, a kitünte­tési és jutalmazási javaslatot a versenyben részvevő dol­gozók bevonásával, demok­ratikus keretek között kell megvitatni, illetve lebonyolí­tani. Lényeges fejlődés, hogy a kimagasló eredményeltért elérhető legmagasabb kitün­tetés a Vörös Zászló Érdem­rend, illetve az Állami-díj. A legkiválóbb egyéni ver­senyeredményekért ismét adományozzák a Szocialista Munka Hőse kitüntetést. A Minisztertanács és a SZOT Vörös Vándorzászló kitünte­tésével együtt a vállalatok magasabb pénzösszegeket, jutalmat, illetve szociális, kulturális vagy sportlétesít­ményt kaphatnak. összegezve az elmondotta­kat, kitűnik, hogy a Közpon­ti Bizottság az eddig elért eredményekre építve, a dol­gozók segítő szán­dékát, áldozatvállalását ösztönző új lendületet kíván adni a szocialista munka- és brigádverseny­nek, hogy növekedjék annak társadalmi és vállalati hasz­nossága, valamint a dolgozók érdekeltsége. Meggyőződésem, hogy me­gyénk szervezett dolgozói lel­kesedéssel magukévá tették a Központi Bizottság határo­zatát és sikeresen valóra is váltják annak célkitűzéseit. — Köszönjük a tájékozta­tást. S. J. Aszfaltgyár a 4-es űt mellett. A Debreceni Közút Építő Vállalat NDK gyártmányú aszfaltkeverő üzemet állított fel a 4-es út mentén. Az üzem a napokban kezdte meg a termelést cs óránként 50—80 tonna aszfaltot készít (MTI foto: BdlOoh László felvétek — KB)

Next

/
Thumbnails
Contents