Szolnok Megyei Néplap, 1972. február (23. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-15 / 38. szám

1972. febrátrr IS. RXOtNOR MEGYEI NÉPLAP 3 Ä KISZ VIII. kongresszusa után Interjú Szívós Antallal, a KISZ megyebizottság első titkárával Megkezdődött a KISZ VIII. kongresszusa határozatainak, dokumentumainak feldolgo­zása megyénk ifjúsági szerve­zeteiben. Az anyag feldolgo­zásáról, az akcióprogramok elkészítéséről Szívós Antaltól, a KISZ megyei bizottság el­ső titkárától kértünk tájé­koztatást. —• A KISZ megyei bizott­sága intézkedési tervet foga­dott el a Vili. kongresszus anyagának feldolgozására. Ebben milyen feladatokat határoztak meg? — A KISZ VIII. kongresz- szusának összehívása, a kongresszus munkája belpo­litikai életünk fontos ese­ményei közé tartozott, fel­keltette hazánk egész tár­sadalmának figyelmét, külö­nösen ifjúságunk érdeklődé­sét. A kongresszus összehívá­sára olyan időszakban ke­rült sor, mikor az ifjúság­gal való foglalkozás a párt Központi Bizottsága ifjúság- politikai határozatának vég­rehajtása társadalmunk kö­zéppontjában áll. Az érdek­lődést tovább élénkítette az országgyűlés őszi ülésszakán jóváhagyott ifjúsági törvény. Mindez kedvező feltételeket biztosított, szinte „garantál­ta” az ifjúság széleskörű ta­nácskozásának eredményes munkáját Hogy milyen eredményes volt a VIII. kongresszus munkája, arról majd az el­következő években tudunk számot adni és teljes mér­leg csak négy év múlva, a következő kongresszusra va­ló készülődés időszakában készíthető. Ezekben a napok­ban KISZ-vezetőinkkel meg­kezdtük a kongresszus hatá­rozatainak, anyagainak szer­vezett feldolgozását. KISZ megyei bizottságunk február 4-i ülésén vitattuk meg és fogadtuk el intézkedési ter­vünket a határozat feldol­gozására. A kongresszusi ha­tározat végrehajtása több éves, folyamatos, tervszerű munkát igényel valamennyi KISZ-vezetőtöl, aktivistától. Legfontosabb feladatunk­nak tekintjük, hogy vala­mennyi fiatallal, — különö­sen KISZ-tagjainkkal — megismertessük és megértes­sük kongresszusunk határo­zatát és az abból adódó, 1972. évi alapszervi feladatokat — Hogyan készítik fel a KISZ-bizottságok, alapszer­vezetek vezetőit a tanfolya­mok vezetésére, s a helyi akcióprogramok kidolgozá­sára? — Megyebizottságunk ál­lásfoglalása alapján február , 12-ig mintegy háromszáz KISZ- vezetővel ismertetjük meg a dokumentumokat, s felkészítettük őket azokra a tennivalókra, melyek a ha­tározatokból adódnak erre az évre és a két kongresszus közötti időszakra. A három­száz választott KlSZ-vezető- től, üzemi, községi bizottsá­gi, csúcsvezetőségi és alap­szervi titkártól várjuk alap­szervi vezetőink felkészíté­sét. A háromszáz főnyi aktí­vagárda a helyi vezetőkép­zés keretében mintegy két és félezer KISZ-vezetőt is­mertet meg a tennivalókkal, az 1972. évj alapszervezeti feladatok tervezésével. A KISZ megyebizottsági ülésünkön elhangzott vélemé­nyek, javaslatok meggyőztek bennünket arról, hogy helye­sen cselekedtünk, amikor csak elvi-, politikai irány­vonalat szabtunk meg alap­szervezeteinknek az idei ak­cióprogramjaik elkészítésé­hez. Ezt abból a meggondo­lásból tettük, hogy a terve­zésnél maximálisan támasz­kodjunk Központi Bizottsá­gunk 10 pontos levelének vi­tájára, melyet tavaly, az augusztusi taggyűléseken vi­tattak meg. Amikor tervezik idei feladataikat, vegyék fi­gyelembe azokat a vélemé­nyeket, javaslatokat, melyek az alapszervi munka értéke­lésének időszakában elhang­zottak. Azt szeretnénk és egy­ben kérjük is alapszerveze­teinktől, hogy a helyi sajá­tosságoknak megfelelő akció- programok alapján dolgozná­nak. — Gondoltak-e a szövet­ségen kívüli fiatalok tájé­koztatására? — Munkánk hatékonysá­gának, a KISZ-en kívüliek­re gyakorolt hatásunk nö­vekedésével csak akkor szá­molhatunk, ha az akció- programba épített feladata­ink az egyes KISZ-tagok tennivalói is lesznek. Ezek­nek vonzó hatást kell gya­korolniuk nemcsak a KISZ- tagokra, hanem a szerveze­ten kívüli fiatalokra is. Na­gyon fontos feladatnak te­kintjük, hogy azokra a kér­désekre, melyek az előké­szítő taggyűléseken a KB levél vitája során elhang­zottak, minden fiatal kap­jon egyértelmű, világos és megnyugtató választ. A kér­dések között nyilván vannak olyanok is, amelyek egyszeri intézkedéssel megoldhatók. De akadnak olyanok is, me­lyek jellegüknél fogva csak hosszabb idő, vagy pár év múlva oldhatók meg. Ezért arra kérjük az alapszerve­zetek vezetőit, hogy a hosz- szabb időszakra szóló kér­déseket ne felejtsék ki prog­ram jaikbóL — Milyen egyéb fórumokat használnak fel a kongresz- szus anyagának ismertetésé­— KISZ megyebizottsági ülésünk úgy határozott, hogy a kongresszus dokumentu­mainak feldolgozását féléves kampány feladatnak kell te­kintenünk. A kampány fel­adatról nem véletlenül, ha­nem tudatosan beszélünk. Szeretnénk, ha az alsóbb- színtű bizottságaink és alap­szervezeteink minden lehe­tőséget okosan felhasználná­nak a dokumentumok fel­dolgozására, megértetésére. Alapvető célunknak tekint­jük, hogy a kongresszusi ha­tározatot a helyi, gazdasági, politikai, társadalmi célkitű­zések, tennivalók tükrében magyarázzuk fiataljainknak. A helyi tennivalók alapján értessük meg, hogy saját munkahelyükön, lakóhelyü­kön mit tehetnek és mit kell hogy tegyenek a határozat végrehajtásáért. Célszerűnek és szükséges­nek tartjuk, hogy KlSZ-alap- szervezeteink a különböző fórumok szervezésével, ifjú­sági összejövetelek és talál­kozók tartásakor, a klubok kínálta lehetőségek kihasz­nálásával a fiatalok minél nagyobb részét ismertessék meg a kongresszusi határo­zattal. A sajátos, kiszes, va­lamint ifjúsági rendezvénye­ken kívül helyes lenne, ha KISZ-vezetőink szót kérné­nek és kapnának egyéb ren­dezvényeken is, így példá­ul a szakszervezeti, szocia­lista brigádvezetői értekez­leteken. Számtalan lehetőség ég al­kalom nyílik arra, hogy mi­nél szélesebb körben szól­junk tennivalóinkról. Az ál­lami és társadalmi szervek­ben, tömegszervezetek vá­lasztott testületéiben ott ül­nek képviselőink. Ügy érez­zük, hogy lehet és kell is élni a kínálkozó lehetősé­gekkel. Kérjük, hogy a kü­lönböző választott szervek­ben résztvevő fiatalok szól­janak tennivalóinkról. Célunk hogy a szervezett feldolgo­záson túl, a sajátos ifjúsági rendezvényeken kívül min­den fórumot felhasználjunk arra, hogy megyénk ifjúsá­gával megértessük és elfo­gadtassuk a kongresszus ha­tározatait. Fő feladatunk, hogy a VIII. kongresszus határoza­tainak, a pórt ifjúságpoliti­kájának következetes végre­hajtásával valamennyi KISZ- szervünk, szervezetünk mind tökéletesebben betöltse hi­vatását, mely a fiatalok szo­cialista nevelésében, érdeke­ink védelmében ráhárul. — m. L — Szolnokon a Tünde eszpresszó üvegablakában piakát hirdeti: „Édességek pa­rádéja”. A fehér sarokházak, marcipánfigurák, tejszínnel, krémmel töltött tortaszele­tek helyett díszes csomagolású desszertelvet, különféle italokat, cukorkákat, csokolá­dékat. kávé-különlegességeket lát, aki megnézi az édesipari bemutatót, a Tünde esz­presszóban. A Jász-Naeykun Vendéglátóipari Vállalat és a Szolnok—Békés megyei Élelmi­szer és Vegyiáru Nagykereskedelmi Vállalat közösen rendezte a három napig meg- tekl 'thető édeü-ari ..parádét”. Olyan termékek kerültek bemutatásra, — amelyeket boltjainkban korábban már vásárolhattunk, most azonban új és szebb csom-gi’ásban hoznak forgalomba. Ilyen a csokoládéparány, a mogyorós, kakaós, citromízű nápolyi, a konyakos meggy, a gyümölcsízzel töltött cukorkák. Ismét megjelent a közkedvelt Meinl osztrák esok-^déifvár terméke. Újdonság a Rózsa desszert is. Az édességek mellett a külK”,'»,Tes Italokat kedvelőkre is gondoltak: kapható lesz a jugoszláv ko­nyak, rumpuncs és a Borovícka fenyőpálinka. Tíz év egy munkahelyen nem kevés idő. Tíz évi közös munka egy szocialista bri­gádban dicséretre méltó. Az ÉPSZER Vállalat asztalosüzemének Lenin szocialista brigádja tíz évvel ezelőtt alakult, s azóta nyolc ízben nyerte el a szocialista bri­gád címet. Kimagasló értékű társadalmi munkájukért a megyei tanács arany, a városi tanács bronz jelvényét nyerték el. A brigád vezetője megalakulásuk óta Vö­rös Ferenc csoportvezető, az építőipar kiváló dolgozója. A tegnap tartott jubileumi ünnepség — képünk ezt ábrázolja — kedves színfoltja volt, amikor a brigád vezetője a most nyugdíjba vonult Varga Istvánná gépmun­kás, egykori alapító brigádtagnak a munkatársak nevében arany-gyűrűt adott át Gyógyszer fogyasztási csúcs 1971-ben Elkészült a gyógyszerfel­használás 1971. évi mérlege. Eszerint a gyógyszertárakban összesen 3 milliárd 894 mil­lió forint értékben vásárol­tunk gyógyszereket. Az — emelkedés — az előző évhez viszonyítva — 7.6 százalékos. Az újabb fogyasztási csúcs azt mutatja, hogy nem sike­rült megállítani az indoko­latlan gyógyszerszedés di­vatjának terjedését. A „sláger-cikkek” a külön­böző nyugtató tablettái-e vol­tak, ezekből több mint 380 millió szem fogyott. (Az elő­ző évhez viszonyított többlet 8.3 százalék). — Altatókból együttesen 63 960 millió tab­letta fogyott, 4.5 százalékkal töbh, mint 1970-ben. Szem­betűnően fokozódott az ér­deklődés a fogamzásgátló tabletták iránt, amelyekből 1971-ben 86 százalékkal nö­vekedett a forgalom. A gyógyszerfelhasználás emelkedésében persze az in­fluenza-járvány is erősen „ludas”. Az A—2 támadásá­nak időszakában 67-féle kö­högés- és, lázcsillapító, vita­minkészítmény, illetőleg an­tibiotikum forgalmát kísérte megkülönböztetett figyelem­mel az Egészségügyi Miniszr térium. ,,Hiánycikk-ként” szerepelt az év egyes időszakaiban a Reparon-kúp, az Alucol-tab- letta, a Lukullin, a Dipank­rin, a Neocarbolax, a Per- lepsin, a Trypsin-készítmé- nyek, valamint az Ergam- csepp, de ezeket csaknem azonos gyógyhatású készít­ményekkel helyettesítették. Egészében azonban 1971-ben az előző évinél jóval ki- egyesúlyozottabb volt — a gyógyszerellátás. Huszonegy új gyári gyógyszer is forga­lomba kerüli, közöttük tab­letta formájában fogamzás- gátló, szívre, vérkeringésre ható gyógyszerek, hányáscsil­lapítók, altatók, allergiák kezeléséhez szüksége^ készít­mények, bélfertőtlenítők. Az idén előreláthatólag újabb 27 féle medicinával bő­vül a „gyógyszerpark”. Ötletek aranybányája Tálas Mihállyal a lakite­leki elektromos szivattyúte­lep kezelőjével patika­tisztaságú munkahelyén ta­lálkoztam először. Megle­pett nyughatatlansága, s Ugyanakkor gondolatainak kristály-tiszta rendszere. Nem lepődtem meg hát, mikor megtudtam róla, hogy a Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóságon több újítását bevezették. Legutóbb a talaj­nedvesség vizsgáló készülé­ket. Megláttam és megcsináltam —• Az igazgatóságnak szüksége volt az öntözéshez a talaj nedvességét mérő műszerre. Az Országos Víz­ügyi Hivatal amerikai ké­szülékeket vásárolt, darab­ját több mint tízezer de­viza forintért. Én egy ilyen szerkezetet szétszedtem, ala­posan áttanulmányoztam és elkészítettem egy hasonlót — nyolcszáz forintért. Igaz, két évig kísérleteztem rajta, éjt napallá téve, de meg­érte. Tíz prototípust is ké­szítettem. melyeket mind a mai napig használják. Az újításért úgy érzem, nem fizettek meg kellően. — Akkor el akartam men­ni masukhoz panaszra, de aztán jött a- árvíz és el­ástuk a csatabárdot. A lakiteleki családiház két helyiségét rendezte be műhelynek Tálas Mihály. A falj polcokon szakkönyvek sorakoznak. A témájuk: víz­gépészet. villamosság és szőlőtermesztés. A házigaz­da munkája, szórakozása és pihenése a fúrás és faragás. A borospincéből szivattyú nyomja fel a bort, de „újít­va” és ésszerűsítve van min­den használati tárgy a ház körül. A falon elismerő ok­levelek dísze’ 'írnek, köztük 3 legfrissebb: Tálas Mihály a III. Országos Vízügyi Újí­tó kiállításon talai-ned- vesséinözsgáló készülékéért ötödik díiat kapott. A szer­kezet mintegy 130 ezer fo­rint megtakarítást jelent az igazgatóságnak. Csak milliókban Tálas Mihály csak egy, a vízügyi i(?azeatóság újí­tói közül. Éliás Lajos újí­tási előadó és kiváló újító. Tíz év alatt 35 újítását és egy találmányé* fogadták el. — Az újítómozga’om aranybánva. Az egvik leg­jobban fizető szellemi tevé­kenység. Éppen ezért sokkal nagvobb megbecsülés illetné azokat, akik öt!eteivk°i mil- nó'-bnn kifpiezhető ér'éke- í két tesznek a népgazdaság asztalára. — Ezek szerint az újítók nincsenek kellően megbecsül­ve? — a mozgalom szempont­jából nagv törést jelentett az 57/1967, kormányrende­let. Mindezt számokkal tu­dom igazolni. Míg 1967-ben 62 I újítást jelezhettünk be, a következő évben — ami­kor a rendelet már hatály* ba lépett, — csak 27 elfo­gadható ötlettel jelentkeztek az újítók. Sajnos a rende­let pénzügyi kihatásai nem ösztönöznek senkit az ész- szerűsítósre. A műszaki fej­lesztéssel foglakozóknak — akik a rendeletet megelőző­en pedig a legtöbb újítás­sal álltak elő — munkakö­ri kötelességük lett az újí­tás. így díjazni sem lehet őket. Mélyponton9 — Országosan jelentős a visszaesés, nálunk azon­ban ennél jobb a he*vzet. Tavalyelőtt 78 újításunk fu­tott, tavaly pedig a rende­let előttinek majdnem két­szeresére emelkedett az újí­tások száma. Az ebből adó­dó megtakarítás pedig mint- egy ötmillió forint volt. — Mi az útja egy újí­tásnak? ■». Az átfutási idő hatvan nap. Ezalatt születik meg a szakvélemény, a határozat, sor kerül a szerződéskötés­re és 3 díjat is kézhez kap­ják. A két hónap nem kis idő, néha azonban ennyi sem elég egy Ötlet elbírálásá­ra. Késnek a szakvélemé­nyek, hiszen a véleményezők díjazás nélkül dolgoznak. Az igazgatóságnál igyekszünk megtalálni a módját annak, hogy a szakvéleményező­ket valamilyen formában érdekeltté tegyük. Közülük a legiobbakat rendszeresen jutalmazzuk. — Mivel lehetne serken­tem újításokra? — Többek között a nyil­vánossággal is. A rádió, az újság meglehetősen ritkán foglalkozik velünk... »w pS

Next

/
Thumbnails
Contents