Szolnok Megyei Néplap, 1972. február (23. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-15 / 38. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1972. február 15. A rendőrtiszt naplójából „Várj rám, este 10 után" o Tíz év után ismét utcán járni, — szabadon! Hogy meváltozott minden: a nők rövidebb szoknyát hordanak. Az üzletek tömve mindenfé­le jóval. Mennyi ember uta­zik az autóbuszon. Mi az, hogy perselyes járat? Ja, Amikor az autóbusz meg­állt a kis község főterén, és ő lelépett a poros útra, sírni szeretett volna. Ismerős há­zak, illatok. A kis falusi ház mennyire földbe süppedt, mióta utoljára látta. De a kapu ismerősen nyikorog. A tornácon az öreg szüle zsá­kot foltozott. Az ajtó csikor- dulására felnézett, megder­medt. És hallotta amint az érkező azt mondja: — Anyám, anyám, itthon vagyok... Este összegyűltek a testvé­rek, a rokonok. Az anya csirkét vágott, a sógor jó bort hozott. — Isten hozott haza test­vér — köszöntötték. Később aztán kérlelték: na mesélj, mondd el, hogyan is volt. — Amikor a rendőrség ja­vában nyomozott Kovács Pé­ter ügyében... — Na halljátok, ki gon­dolta volna arról a fiúról, hogy ilyen elvetemült — szólt az egyik sógorasszony, de a többiek leintették: — Fogd már be a szád. Mondjad János. — Máig sem tudom mi volt gyanús az ügyészségnek, de közben újra nyomoztat­ták az ügyemet. Amikor hi­vattak a börtönirodára én már mindennel leszámoltam. Akit kétszer ítélnek .halálra, aztán kegyelmet kap, azzal életfogytiglani börtönt, az már semmin sem tud meglepődni. Faggattak, hogy volt, mint volt annakidején. Mondtam, nem én öltem meg 1957. jú­lius 22-én Szegedi Margitot. Hogy annakidején mégis el­vállaltam? Miért? Most már magam sem tudom miért A Legfelsőbb Bíróság tár­gyalótermét zsúfolásig meg­töltötték az érdeklődők. Ren­dőröknek kellett felügyelni a rendre. Fiatal jogászok, újságírók, szenzációt remé­lők biztosítottak meguknak jó előre helyet, hogy tanúi legyenek az egész ország ér­deklődését kiváltó monstre per utolsó mozzanatának. Bevezették a vádlottat: a régi konok, dacos, makacs arcú ember foglalta el a he­lyét a börtönőrök között. Bevonult a bíróság. Min­denki felállt a teremben. A tanács elnöke hirdette ki a Legfelsőbb Bíróság végzését: — A Magyar Népköztár­saság Legfelsőbb Bírósága Budapesten, az 1968. év ok­tóber 29. napján tartott nyil­vános fellebviteli tárgyalá­son meghozta és november 6-án kihirdette a következő végzést: Aljas célból több emberen elkövetett emberö­lés miatt Kovács Péter ellen indított bűnügyben a Buda­pesti Fővárosi Bíróság B. III. 3379/1968/6. számú ítéle­te ellen bejelentett fellebe- zéseket elutasítja...” Az indokolás több órát vett igénybe. Az 1968. augusztus 9-én kelt ítélet Kovács Pé­ter vádlottat halálra ítélte. — Az ítéleti tényállás lé­nyege szerint — olvasta a tanács elnöke — a vádlott­ban a gyermekévei alatt bizonyos ideig tartó homo­szexuális élmény hatására kóros szexualitás, az ösztön­életének fokozódó zavara alakult ki. A normális élet­től idegenkedett, a női nem­ről inkább csak fantáziáit és gátoltsága miatt házasé­lete sem volt zavartalan. A Vádlott kóros adottságai a bűncselekmények elköveté­sében feltétlenül szerepet játszottak, azok azonban nem tették képtelenné és nem is korlátozták a cselekmények csak be kell dobni a két fo­rintot ... Egyszerűen őrület, káprázat az egész. Mj is volt itt azelőtt, ahol most ez a hatemeletes épület áll? Ni­ni, amott egy új eszpresszó. Istenem, mennyit szalasztott az életéből, hány jóízzel vé­gigdolgozott napot, szerelmes éjszakát, jókedvűen lehajtott korsó sört, meccset... tettem. Senki nem hitt az ártatlanságomban, még a fe­leségem sem, mert jó bará­tok voltunk Margittal. Ak­kor azt mondtam, most már mindegy, legyen aminek len­ni kell. — És most végleg szaba­don bocsátottak? — Nem. Azt mondták at­tól nem kell tartani, hogy megszököm, feltételesen sza­badlábra helyeztek. Lesz, majd tárgyalás is. Az egyik sógor megszólalt: — Na hallod, ha az ügyészség nem kezdi újból elölről az egészet. — Áldja még az isten őket érte — szólt közbe a mama. A cserfesszájú sógorasz- szony nem állta tovább a hallgatást: — Na és ki ölte meg azt a szegény Margitot végül is? Ki helyett ültél 10 évet? A fekete ember csöndesen válaszolt: — Kovács Péter, a régi munkatársam, aki akkor még segédmunkás volt a gyárban. Amint hallom később gép­kocsivezető lett. — És most mi a terved sógor? A húga felelt helyette: — Mj lenne? Itthon ma­rad, egyelőre. Haza nem mehet, mert a volt felesége férjhez ment. — Nem maradok itthon — mondta. — Üj életet kell kezdenem, ott ahol nem is­mernek. Ki lennék itt? Kiss János, aki 10 évet ült. So­kan nem hinnék el, hogy ártatlanul. Tisztességes kár­térítést kapok, tárgyalás után, ha fölmentenek. Min­dent elölről kezdek, hátha sikerül. társadalomra veszélyességé­nek felismerésében... A hallgatóság megdöbben- ten hallgatta a vádlott bűn­lajstromát: 1957. július 22- én Kovács Péter megnézte a moziban a Visszaélés cí­mű filmet. A film egyik je­lenetében egy fiatal nő vet­kőzött, a másik jelenetben pedig egy férfi erőszakosko­dott a nővel. E jelenetek olyan erős hatást váltottak ki a vádlottban, hogy elha­tározta ő is hasonlót fog cselekedni. Sz. Margit 23 éves cipőgyárj munkásnő es­te 10 órakor műszak után hazafelé indult. Kovács egy vasdarabbal kezében követte a nőt, majd hátulról leütöt­te... 1962. március 5-én S. Ilonát ölte meg, a holttestet a Tiszába dobta. 1963. no­vember 13-án este Sz. I-nét támadta meg, s csak úgy maradt életben, hogy embe­rek közeledtek a helyhez, ahol leütötték, de a tettes elmenekült... 1964. március 21-én este S. J-nét szemelte ki, de egy férfi meghallotta a dulakodás zaját, odaszaladt és Kovács ismét elszaladt. 1965. március 20-án este a 14 éves M. Évát gyilkolta meg, és testének ismét a Ti­szát jelölte meg nyughelyül. 1967. július 19-én éjjel meg­ölte Sz. K-nét született P. Terézt... — A bíróság széles körű bizonyítási eljárást folytatott le __ a vádlott által elkö­v etett bűntetteket nem csu­pán a vádlott beismerő val­lomása, hanem emellett egyéb tények is alátámasz­tották ... Amikor pedig a tanácsve- zető bíró arról szólt, hogy a büntető eljárás során derült fény arra is: Sz. Margit sé­relmére elkövetett bűnügy­ben már jogerős ítéletet ho­zott egyszer a bíróság, de most Kovács Péter letartóz­tatása után kiderült, hogy ez a gyilkosság ;s őt terheli, a termben nagyon sokan fi­gyelmesen körülnéztek, de a keresett fekete férfi nem volt ott. Akkor az már egy du­nántúli nagyüzemben pró­bálta megtépázott életét, új- rakajú^ni és mindent elfe­lejteni. Egy akta az Irat­tárba kerül Almási alezredes a szobá­jában ült, egy betöréses lo­pás nyomozati anyagát ta­nulmányozta. amikor felcsen­gett az asztalon lévő telefon. — Itt Bárdi — hallotta a jól ismert hangot. — Szervusz Sandri — kö­szönt — mi újság? — Csak azt akarom mon­dani öregem, hogy a 222/1967. számú ügyiratokat leküldtem az irattárba. Erre már nem lesz többé szükség. Vagy te nem így gondolod? Almási hallgatott egy da­rabig. Bárdi nem értette mi­ért e csönd: — Ott vagy még? — kér­dezte. — Igen... igen itt vagyok. Igazad van, a Kovács Péter ügy véglegesen lezárult. Tu­dom nem volt könnyű, kü­lönösen nem a bírósági tár­gyalások közben... Ismét hallgattak, majd Bárdi szólalt meg ismét: — Kovács elnyerte a bün­tetését, a halálos ítéletet tíz nappal ezelőtt végrehajtot­ták. (VÉGE) Szántó István Gazdag választék A jászberényi műsorfüzetben lapozgatva / Az idén második alkalom­mal, harminckét kisalakú ol­dalon jelent meg a jászberé­nyi műsorfüzet. A harminc­két oldal önmagában is jel­zi. hogy Jászberényben vál­tozatos kulturális élet van kibontakozóban, amely ké­pes eleget tenni a legkülön­félébb igényeknek. A Lehel Klubban tervezett rendezvények közül említést érdemel a február 20-i „Ki mit tud?” járási—városi szinvonalversenye és a február 20—március 5 között megtekinthető poli­tikai karikatúra kiállítás. A komolyzene híveinek a hónap hátralévő részében még két érdekes eseményt kínál a műsorfüzet: Lantos István zongoraművész ma esti hangversenyét, amelyet a zeneiskola kamaratermé­ben rendeznek és a fiata1 szovjet zongoraművész, Nyi- kolaj Szűk bemutatkozását. Ez utóbbival indul a ta­vaszi bérletes hangverseny- sorozat február 28-án es­te a Tanítóképző Intézet dísztermében. Az „Irodalom és Művé­szet ifjúsági klubban hét alkalommal tartanak elő­adásokat, vetélkedőket. A hónap elején a klub tagjai testvérklubok életével is­merkedtek és irodalmi ve­télkedőn vettek részt. Ma este Sáros András festőmű­vész tart előadást, 22-én hanglemez-, 29-én pedig könyvismertetésen vesznek részt az érdeklődők. A műsorfüzet beszámol a városi könyvtárban működő fotószakkörről, a kisgrafika barátainak köréről, és hírül adja a Kókai László Üttörő- ház rendezvényeit. Közli a Lehel Filmszínház és a ta­nyamozi műsorát (nyolc helyre jár rendszeresen a Déryné Művelődési Központ és a könyvtár művelődési autója), néhány filmre pedig pár soros ismertetővel külön is felhívja a figyelmet. A műsorfüzet szerkesztői láthatóan arra törekedtek, hogy az egyszerű tájékozt— táson túlmenően a szerény lehetőségek szerint a füze­tet közvetlenül is felhasz­nálják ismeretterjesztésre. Erre utal a Déryné évforduló alkalmából közölt rövid megemlékezés, amelynek folytatását is ígérik a kö­vetkező számokban. Másik „sorozatában” a műsorfüzet amatőr képzőművészek mun­káinak reprodukcióit közli. Csalás a jó idő Az utóbbi napok enyhe, tavaszias időjárása együtt járt a meghűléses betegsé­gek, nátha, köhögés stb. szá­mának szaporodásával. Köz­egészségügyi szakemberek véleménye szerint ez több tapasztalati ténnyel is össze­függ. Az egyik az, hogy a változékony időjárás, külö­nösen a hirtelen időjárás- váltás. a hideg-, vagy meleg­front általában érzékenyeb­bé. hajlamosabbá teszi az embereket a betegségekre. Közismert dolog, hogy fokozódik a trombózis és embóliahajlam, növekszik a szívinfarktusok száma, sőt a szülések is meglehe­tősen nagy ingadozást mu­tatnak a front hatására. A fővárosi mentők statiszti­kája az utóbbi napokban eléggé meggyőzően igazolta ezt a tapasztalatot: a halál­lal végződő hirtelen rosszul- létek száma csütörtökön pénteken és szombaton egy­aránt tíz körül járt. kétsze­resen, háromszorosan, sőt négyszeresen is meghaladva a szokásos napi átlagot. Va­sárnap viszont már norma­lizálódott a helyzet. Egy másik, ugyancsak ré­gi megállapítás, hogy a télutó, tavaszelő idején a szervezet már jócskán elfogyasztotta az előző nyáron, ősszel felszedett tartalékait, és főleg a vi- taminellátása szegényes. Ez pedig fontos szelepet játszik a betegségekkel szembeni ellenálló képesség gyengülésében. Következő okként említ­hetjük, hogy a szervezet — részben a vitaminhiány kö­vetkeztében is — nehezebben alkalmazkodik a hőmérsék­let hirtelen változásához. A túlöltezöttség és a meleg holmik korai elhagyása egy­aránt káros, és meghűlés forrása lehet. Azt is tudni kell, hogy nem maga a lehűlés bete­gül meg az embert, hanerr különböző kórokozók, ame­lyeknek megtelepedéséhez elszaporodásához jó alapot szolgáltat a megfázás, a szervezet gyors lehűlése. Mindebből következik, hogy a mostani szeszélyes és sokévi átlagnál jóval mele­gebb időjárásban akkor védjük legjobban egészségünket, ha a hő­mérsékletnek megfelelően rétegesen öltözködünk és a fűtés abbahagyása helyett inkább gyakori szellőzte­téssel gondoskodunk a megfelelő szobahőmérsék­letről. A gyakori szellőztetésnek többek között az is a haszna, hogy a friss levegőben kórokozók jelentős része elpusztul. Szervezetünk el­lenállóképességét pedig he­lyes táplálkozással, fokozott vitaminfogyasztással tart­hatjuk fenn. illetőleg növel­hetjük. A bőven rendelke­zésre álló citromon kívül hasznos vitaminforrás a csipkebogyó tea. a nyers káposzta, a savanyú paprika is. Ha netán rr.egáznánk, gyorsan vegyük le átnedve­sedett ruházó*'inkát. főleg lábbelinket, s úrró vízben . fürödjünk meg. Egy ember hazatér A népköztársaság nevében A Parkinson-kór sikeres kezelése Boudin, Guillard és Pé­pin doktor közel kétévi kí­sérletezés, több mint 200 beteg kezelése után számolt be az L. Dopával kapcsola­tos tapasztalatairól az or­vosakadémián. A Parkinson-kór, mint tudjuk, izommerevséget és reszketést okoz, azonban ef­fektiv bénulásról nem be­szélhetünk. Az új gyógyszer kapszulákban kerül forga­lomba és naponta — több alkalomra elosztva — négy­hat gram szükséges belőle a kezeléshez. A kísérletet végző orvo­sok kijelentették, hogy „sok esetben látványos hatást le­het elérni”, és hogy „a be­tegek több mint 70 százalé­kánál tapasztaltak olyan mérvű javulást, hogy bizo­nyos aktív tevékenységre is alkalmassá váltak.” A keze­lés folyamán azonban fel­léphetnek zavaró tényezők is. Gondolunk az emésztési, vérkeringési zavarokra, va­lamint bizonyos pszihikai zavarokra, depressziós je­lenségekre, s végül olyan száj-, arc- és végtagfájdal­makra. amelyeknek fellépé­se során csökkenteni kell a> orvosságadagot. A három kísérletező or­vos mindezen kényelmetlen­ségek ellenére úgy véleke­dik, hogy az L. Dopa je­lenleg a legjobb terápiás gyógyszer a Parkinson-kór ellen. Van egy óriási elő­nye, az. hogy minden káros mellékhatás nélkül adható a betegnek, aki előzőleg már kapott más, Parkinson- kór elleni orvosságot. Töltőtoll a súlytalanság állapotához A világűrben elért sikerek nemcsak a nagy technikai problémák megoldásától függenek, hanem az egyes apróságok gondos kidolgo­zásától is. Ezeknek sorába tartoznak például az írósze­rek. Az űrhajókon ceruzát nem lehet alkalmazni, mivel ezt hegyezni kell, a hagyomá­nyos töltőtollak és a golyós tollak pedig súlytalanságuk miatt a világűrben egysze­rűen nem működnek. Az első kíséretek, hogy sűrített levegő által ki­nyomott közönséges tussal megtöltött töltőtollat hasz­náljanak, sikertelenül vég­ződtek, mivel a tus szünte­lenül folyt — függetlenül attól. hogv használni akar­ták a tollat vagy sem. A tus tapadósságának fokozása sem segített: ez arra veze­tett, hogy a golyó és annak fészke között a tus kiszá­radt. Úgy oldották meg a problémát, hogy a töltőtoll­ban a tushoz egy olyan anyagot adtak hozzá, amely növelte folyékonyságát, a folyadék nyugalmi állapot­ban történő keverése és sű­rítése mellett. Az amerikai szakemberek azt ajánlották hogy ilyen elemként finomra őrölt szi­líciumot használjanak, amelynek szemcsenagysága nem haladja meg a 0,015 mikront. Ezek a szemcsék, egymással egyesülve, sajátos láncocskákat alkotnak, ame­lyek „megtöltik” és mozdu­latlanná teszik a tust. E láncocskák szerkezete köny- nyen megbomlik, — ha írás közben mesterséges feszült­ség keletkezik a fészek és a golyó közti vájatban (e go­lyó mérete: 0,03 mm). Hoz­zá kell tenni, hogy az ilyen toliban a nehézkedési erőt a nitrogén helyettesíti, amelv négyzetcentiméterenként 34.5 kg-os nyomás alatt áll. A verőér-elmeszesedés kimutatása A verőér-elmeszesedés ko­rai felismerésének eredeti és korszerű módszereit dol­gozta ki dr. Henryk Chle- bus. a varsói Orvostudomá­nyi Akadémia belgyógyá­szati klinikájának docense. A hosszas kutatás és kísér­letezések eredményeképpen megalkotott módszere az orvostudomány és a techni­ka legújabb lehetőségeit egyesíti. Legfontosabb be­rendezése a Lengyel Tudo­mányos Akadémiá* elektro­nikai intézetében szerkesz­tett úgynevezett rezonanciás elektroszfignográf, amely elektronikus érzéklőfejek közvetítésével tapintás nél­kül teszi érzékelhetővé és ezáltal vizsgálhatóvá a vér­cirkuláció ritmusát, az úgy­nevezett érlökés-hullám vizsgálatát. A nyaki veröér közvetlen közelében elhe­lyezett műszer — anélkül, hogy a nyakat érintené — azonnali pontos képet ad a vérnyomásról a szervezet központ; területén. Tájékoz­tat a véredények rugalmas­ságáról, s ezzel azonnal ki­mutatja az esetleges mesze- sedési elváltozásokat is. Az új módszer alkalmazása rendkívül gyors és biztos diagnózist tesz lehetővé, szükségtelenné teszi a rönt- genspektrográfiai vizsgálato­kat és a bonyolult kórházi beavatkozásokat 1 L „Lépgárnás” fagyasztás Az érett szamóca hűtése bonyolult dolog. Nemcsak azért, mert a nedvdús gyü­mölcs hajlandó zselévé ala­kulni, saját súlyának hatá­sára. » Ha közönséges hűtőszek­rényben próbáljuk behűte- ni az apró kis bogyókat, rögvest komoly nehézségek adódnak: a gyümölcs felső rétege hamar megfagy. a belső tömeg azonban épp hogy egy kicsit hűvösebb lesz. A probléma megoldására Üj egyenirányító transzformátorok a Frigoskandia svéd rész­vénytársaság szakértői „Flo' Friz” típusú hűtőszekrények sorozatát hozták létre. A berendezések hűtőtere lyu­kacsos fenékrésszel ellátott csatornájában hideg levegőt fuvatnak be. A függőlegesen áramló levegő sajátos „lég­párnán”, mintegy „lebegte­ti” a gyümölcsöket, körül­járva azokat minden oldal­ról, és így gyorsan és egyen­letesen fagyasztja az egéaa gyümölcsöt. A Jeumont-Schneider megrendelést kapott két, 60 000 amperes és 840 vol­tos, egyenirányító transzfor­mátorcsoport konstrukciójá­ra, a Péchney-Saint-Gobain csoportosulás klórfeldolgozó üzeme részére. E megrendelés előtt a Jeumont-Schneider már üzembe helyezett egy tirisz- toros vezérlésű. 60 000 am­peres és 540 voltos egyen­irányító transzformátorcso­portot, amelynek segítségé­vel az elektrolízis kádakban közel 0,5 százalékos pontos­sággal szabályozható az áramerősség. A transzfor­mátorcsoport révén bizto­sítható a vegyi reakció prog­resszív megindítása, mégpe­dig igen széles feszültség­tartományban.

Next

/
Thumbnails
Contents