Szolnok Megyei Néplap, 1972. február (23. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-02 / 27. szám

1072. február 2.

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP

3

^*HIUIi!IUItill!g[flii8iill[R[t8f!lUlilllillllitBilBUIU!i!8ilIlI|iiliiliilll|!]|i!Rli||llli|l||!||ll|nU||ii|H|ji|ii|i2i

1 Széljegyzetek I

5 A törekvésről \

Újabban a különböző | társadalmi szervek, moz1 galmak határozataiban

| mind többször lehet ta- | lálkoznj a „törekedni

^ kell” kifejezéssel. Veil gyünk csak elő egy rié? hányat, nézzük meg.

2 Nekem nem tetszik ez

ji a kifejezés. Mert ha

| csak törekedni kell varr lamire, ne is hozzunk

S határozatot. Hagyjuk

£ meg ezt azokra a félti adatokra, amiket el kell

| végezni, meg kell oldani,

5 vagy el kell kezdeni,

| esetleg ha olyan stá| diumban van, be kell

1 fejezni. Egyszóval azokig ra, amelyeket végre kell- hajtani.

| Mi értelme van ennek s a „törekedni kell” szó= nak? Tulajdonképpen

s semmi. Ha csak az nem,

| hogy kiválóan alkalmas

| a valóságos munka ál| cázására. Ugyanis ha va| lamire határozatot ho| zunk, azt később számon

s kérjük a felelősöktől —

| legalábbis ez a dolog

| rendje. Ha a fenti eset= ben eljön a számonké5 rés ideje, odamegyünk

| és megkérdezzük: Töre2 kedtek-e erre és erre?

1 Mi sem egyszerűbb, mint

| azt mondani: igen, törekedtünk. Próbálja vall laki ennek az ellenkező| jét bizonyítani! Ezzel a

= határozat végre is van

§ hajtva. Csak éppen nem

5 történt semmi. Mert

| ugyebár ők törekedtek,

de arról nem tehetnek, |

hogy a törekvés ered- |

ménytélén volt. Nekik |

eredményt, elérendő célt, r

határidőt nem írtak elő, |

csak a törekvést. Tehát 1

ők megtették a magú- |

két. A feladat elvégez- =

tetett, a határozati pont |

kipipálható. A lelki- 2

ismeret nyugodt. Van- *

nak törekvő embe- I

reink, még meg is le- =

hét jutalmazni őket... |

Nyilvánvaló, hogy |

ilyen esetben látszat- |

munka folyik- Az a gya- 1

núm, hogy akkor írunk “

elő ilyen megfoghatat- 2

lan törekvést, mint fel- i

adatot különböző hatá- 2

rozatokban, ha tulajdon- I

képpen magunk sem |

látjuk egészen pontosan, mit kellene célul tűzni |

az adott kérdésben, ho- 1

gyan lehetne ezt a célt 1

elérni, mennyi idő kell |

ho^zá. Ilyenkor törek- |

vésre buzdítunk, mert §

valamit tenni kell — |

hisz „odafenn” a témá- |

ban határozat született, ;

és azt nekünk „tovább |

kell vinni”. |

Talán nem jS keli bi- 2

zonygatni, hogy az ered- |

ményes munkától, a kor- |

szerű munkastílustól az ilyen „lázas semmitte- |

vés” milyen messze álL H

És, hogy mennyire ragadós? Majdnem úgy 2

fejezem be én is, hogy |

törekedjünk az ilyen látszatmunka elkerülő- |

sére. I

i A tudásról i

Láttunk már olyat, 2 hogy kiválóan~ elvégzett - az illető mindenféle

2 egyetemeket, a gyakoris latban mégsem állta

= meg a helyét — mond- § ta valaki, amikor egy

| beszélgetésnél emberek

§ alkalmasságára vagy al- I kalmatlanságára fordult

| a szó. A kijelentéssel I önmagában nem lehet

| vitatkozni, mert ki tail gadhatja, hogy van

a ilyen. Ismertem én is

| kiváló elméleti felké? szültségű embereket,

| akik alig érvényesültek

| az életben, mert vajmi

| kevés gyakorlati érzékel kel áldotta meg őket a

1 sors. Igaz — és most

y egy kicsit magammái is

| vitatkozom — ezek több| sége addig próbálkozott,

| váltogatta a munkaheI lyét, amíg a neki leg| megfelelőbbet megtalál1 ta, s hasznosítani tudta

a mindazt, amit megtanult.

| Eszerint a fenti kijelenni tésnél talán először a

| gyakorlat fogalmán, anS nak tartalmán kellene

sj vitatkozni. Mert ha ezen

I a konkrét munkát ért| jük — am; lehet elmé§ leti munka is! — már

= nem állja meg a helyét

| ez az odavetett igazság.

I Igazság? Azt hiszem, | inkább csak féligazság.

| Mert én azt sem nagyon

1 hiszem, hogy az a bizo§ nyos valaki, aki állító§ lag a gyakorlatban nem

1 állja meg a helyét,

5 olyan kiválóan végezte

1 volna el azokat az egye1 temeket. Nincs nálunk

2 ugyanis az életnek olyan

S területe, ahol a tudoI mány és annak gyakorI lati alkalmazási feltéteI lei között ekkora szaka| dék lehetne.

| Más lapul az ilyen % kijelentések mögött.

Mint ahogyan a fent |

idézett beszélgetés során is kiderült, ezzel a szó- |

lammal egy olyan em- |

bér mellett érvelt va- =

laki, aki valóban nagy =

gyakorlati tapasztalattal 1

rendelkezett — én úgy =

fogalmaznám, hogy ru- ■■

tinos volt —, olyannal |

szemben, akinek sokkal I

nagyobb elméleti, felké- |

szültsége volt ugyan, de 1

azon a helyen még nem I

bizonyított semmit. Ilyen 1

beosztásban még nem |

dolgozott. Ebben az eset- 1

ben már bizony nem is I

féligazságról van szó, in- |

kább demagógiáról.

Kell-e ezt bizonyítani? §

Ha bizonyítani nem is, f

de érvelni a tudás, az 1

elméleti felkészültség ?

jelentősége mellett úgy 1

látszik kell. Olykor még |

egy kicsit hangsúlyozót- 1

tabban, erőteljesebben 1

is, mint ahogyan azt né- 2

ha tesszük. Mert ellen- |

kező esetben az ilyen =

demagógia sokak kedvét |

elveheti a tanulástól, az |

önképzéstől. Pedig mi- |

lyen erőfeszítéseket te- tj

szünk annak érdekében, 1

hogy a legalkalmasabbak, a nekünk legmeg- |

felelőbbek kerüljenek az ”

egyetemekre, főisko- jjj-Iákra! Nem becsüljük le a gyakorlati tapasztalatot, ami olykor — a tehet- ^

séges, jó eszű emberek- |

nél — még egy főisko- '

Iával • is felér, dp váltó- |

zatlanul hangsúlyozzuk, |

hogy a tudományos- |

technika; forradalom |

idején, korunkban meg- |

határozó szerepe van a §

kellő felkészültségnek. |

Ezért veszélyes a7 ilyen- |

fajta demagóg általáno- |

sítás. “

V. J. I

^riJKWil»ltn8U8UII!fH8!ilHI!!8niliin»llIHIIIlHIUIIIIiliii|U#UIH8llltiiUIli|U8jiíii|illUlil(Mi.|itlU*U«il*U’

A „Kossuth44 eredményesen zárta az évet

Annak ellenére, hogy az

1970- es gazdasági esztendő kedvezőtlen feltételei után tavaly nehéz feladatokkal kellett megküzdenie, a jászberényi Kossuth Tsz eredményesen zárta az 1971. évet.

A 4658 holdon gazdálkodó szövetkezet tavaly munkaerőhiánnyal küzdött. Ezen a gépesítés fokozásával igyekezett segíteni.

Több mint 2 millió forintot költött arra, hogy gépparkját lánctalpas traktorokkal, növényvédő gépekkel, továbbá egy nagy teljesítményű cukorrépa- szedő géppel egészítse ki.

Sajnos nem érték el a várt eredményeket a növénytermesztésben. Belvízkár miatt a tervezettnél jóval kisebb területet sikerült hasznosítani. A vegyszerezés elmaradása miatt pedig csaknem minden növényfajtából a tervezettnél gyengébb volt a holdanként! átlagtermés.

Annál eredményesebb volt

1971- ben az állattenyésztés, amely mind az állatállomány nagyságát, mind pedig az értékesítésből származó üzemi bevételeket tekintve jelentős helyet foglalt el a szövetkezet gazdálkodásában.

A szövetkezet eredményei közé sorolható a tagságról való gondoskodás.

Betegségi és szülési segélyre 403 ezer forintot fordítottak.

Az idős tsz-tagoknak 130 ezer forint járadék-kiegészítést folyósítottak, 297 tag részesít fizetett szabadságban, " az e címen kifizetett munkadíjak összege meghaladja a 700 ezer forintot.

Az év végi mérleg szerint a szövetkezet tiszta vagyona 50 millió 730 ezer forint. Az 1971. évi brutto termelési érték 35 millió,

a brutto jövedelem mintegy 18 millió forint, a mérleg szerinti nyereség csaknem 8 millió forint volt.

A jövedelemelosztás alapján munkaegységenként 63 forintot fizettek. Az egy dolgozó tagra jutó átlagos részesedés 30 ezer forint.

Fiatal tanácstagok

Jobbára módszertani kérdésekre dr. Czakó Sándor, a szolnoki városi tanács vb titkára válaszolta kitartóan hétfő este azon a találkozón, amelyet a ' KISZ városi bizottsága kezdeményezett, és amelyet a megyei pártbizottság épületében rendeztek.

— Élmény volt nekem is a találkozás — mondotta később. — A tanácstag közéleti ember. Majd tizennyolc éven át voltam az, és tudom, mennyi különös gondja akadhat a tanácstagnak.

Á fiatal tanácstagok azt fejtegették: a találkozó azért volt nagyon jó, mert valamennyiekben élt valami „bizonytalanság”, hogy jól vég- zik-e, amit a választók bizalmából el kell végezniük.

Eleven vita alakult ki arról, hogy a fiatal tanácstagok nemcsak a választóikat, hanem általában a fiatalokat is képviselik. Helytállásuk

a fiatalok példája: a tanácson belül végzett munkájuk példázza ezt.

A meghívott tizenöt fiatal tanácstag • közül, tizenhármán jöttek el a beszélgetésre, — ketten azért nem, mert éppen akkor volt a tanácstagi beszámolójuk. Jó volt hallani egy „száraz” statisztikát: valamennyi fiatal tanácstag minden tanácsülésen jelen volt. (Közöttük végrehajtó bizottsági tag is van.) Többségük részt vesz a különböző állandó bizottságokban is.

Mi mégis a gond? A közéletet tanulni, gyakorolni kell, s erre volt jó alkalom a városi KISZ-bizottság szervezte baráti beszélgetés, — amely éppen a tanácstagi beszámolók idejére esett, és a tanácstagi beszámolók elkészítéséhez is sok segítséget adott

B. G.

Fotocella» hidraulikus hidas szabászgép a martfűi cipőgyárban; jóval nagyobb teljesítményű mint a hagyományosak A

Répatermelő "uzdasaook a oyar köt ül

' A Szolnoki Cukorgyár körzetében most történik a termelési szerződéskötés. Felmérik azt is, hogy a gazdaságok hogyan élnek azokkal az előnyökkel, amelyet a felvásárlási ár emelése, illetve a hosszabbtávú szerződés után járó felár biztosít. Eddig a tervezett 18 200 hold vetésterületnek csak 78.2 százalékára 14 240 holdra szüie,ett megállapodás.

A törzstermelőknek számító üzemek azonban az eddiginél nagyobb területre és négy éves távlatra szerződtek. Első helyen a mező- Héki , .Táncsics Tsz. Ez a', gazdaság korábban gépesítette a cukorrépateremelést, hatszáz holdra kötött megállapodást.

A törökszentmiklósi Rákóczi Tsz 200 hold répatermelést foglalt idei tervébe. A nagyrévi Béke-Barátság Tsz 250 hold területet kötött le, míg a kisúiszállási ■ Kinizsj Tsz 110 hold répa megtermelésére vállalkozott. A Hékj Állami Gazdaság 550. míg a szolnoki félezer holdra szerződött.

A nagv táblák kialakítására vállalakozó gazdaságok számoltak a termelés gépesítésének szükségességével. A gyár körzetében a meglévő géppark bővítésére, mintegy 30—40 szemenkénti vetőgépet és jelentős számú betakarítógépet hoznak forgalomban. Részben importból. részben a hazai ipar termékeiből.

E. S.

Mit íqér!972-hcn a Fórum a tv-nézőknek'!

A Televízió vitathatatlanul legnépszerűbb politikai műsora, a fórum a tervek szerint az idén hat alkalommal jelentkezik a képernyőn.

— Műsorainkban továbbra is azoknak a témáknak adunk elsőbbséget, amelyek közvetlenül vagy közvetve a szocialista demokratizmus fejlesztését, a néphatalom erősítését, — építőmunkánk

. eredményeinek gyarapítását - szolgálják — mondja Pacsay Vilmos, á Tv belpolitikai osztályának vezetője.

— Következő fórumunk a munkahelyi közérzetet állítja középpontjába. Ebben — szokásunkhoz híven — neves párt- és állarhi vezetők, közéleti személyiségek közreműködésével az ország legszélesebb nyilvánosságának nyújtunk módot a napj| tevékenységében legikább megmutatkozó gondok, elképzelések felvetésére.

A törvényhozó és végrehajtó hatalom, a kormányzati szervek és a tanácsok munkája alkotja a fórum egy másik adásának gerincét. Itt a hivatali ügyintézésről, az alkotmányról és ennek módosítása szükségesu

Nemzetközi kikötő" Dunaújvárosban

ségéről lesz szó. Miről, hogyan írnak a lapok, mit mond a rádió és a televí- •zió? — Ez lesz a tájékoztatás kérdéseivel foglalkozó fórum alapproblémája. A tervek szerint a negyedik adást a szakszervezeteknek szenteljük. Ebben a különféle bér- és szociális ügyeken; a társadalombiztosítás, az ér_ dekvédelem helyzetén túl szóba kerül az üzemi demokrácia, az állami vezetés társadalmi ellenőrzésének megannyi kérdése. A kritikáról és az ellenőrzésről, a Központi Népi Ellenőrző Bizottság tevékenységéről, az üzemen belüli társadalmi kontrollról i» kérdezhetik, hallhatják majd a nézők a téma illetékes szakembereit.

Az olimpia után néhány hónappal jelentkezik az utolsó belpolitikai fórum. Ebben a versenysportra, a tömegsportra, s általában az egészA hirtelen jégzajlás elől 28 külföldi és 45 magyar vízijármü keresett menedéket a dunaújvárosi kikötőben. A telelő hajók, uszályok és egyéb vízijárművek, munkagépek, pontonok számára telelő parancsnokságot létesítettek. Az Esztergom nevű motoros hajó töri a jeget és rendezi a hajókat a nemzetközivé vált dunaújvárosi kikötőben, (MTI fotó — Szilágyi Pál felv. — KS)

séges életre vonatkozó kérdéseket várják majd a tv stúdiójában meghívott hozzáértők, i