Szolnok Megyei Néplap, 1972. február (23. évfolyam, 26-50. szám)
1972-02-02 / 27. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1972. február 2. A TIEN-SAN LÁBÁNÁL 6 kilométer © Először a világpiacon Kazahsztán mindenek- elő' a nehézipar, a vegyipar, a szénbányászat és a vaskohászat közDontja. Az utóbbi évtizedekben rohamos fejlődésnek indult itt a könnyűipar, a gyapjú és a gyapotfeldolgozás. Az új ötéves terv a köztársaság könnyűipari termelésének 1.7-szeres növelését irányozza elő. 1975-re a köztársz Ságban 108 millió négyzetméter gyapot-,' 40 millli négyzetméter gyapjúszövetet állítanak elő. A könnyűipari üzemek építésére — korszerűsítésére 415 millió rubelt fordítanak. vagyis 2,1-szer többet, mint az előző öt évben. Ellátogattunk az ötéves tervek szülte alma-atai gyapotfeldolgozó korr binátba. Ezt az üzemet a dél-kazahsztáni gyapot feldolgozására létesítették, de jelentős mennyiségű nyersanyagot ka’ Üzbegisztánból és Tádzsikisztánból is. S ami szintén lényeges: munkalehetősége' teremtettek Alma-Ata és a környék fiataljainak, főleg asszonyainak, lányának. A kombinát három hatalmas gyáregységet egyesít, területe több mi t 20 hektár. Az 1. számú gyáregysége 1965 decemberében ke -dte meg a termelést — a durva szövetek gyártását. Ma rr.ár a gyáregység berendezését elavultnak tartják és felújítását tervezik. ti főiskolákból kaptak mérnököket — technikusokat, de a fejlődés szükségessé teszi egy textilipari főiskola nyitását Alrra-Atában. Erre azért is szükség van. mivel több textilipari üzem működik a köztársaságban (gvapjúfeldolgozó- és szövőgyár Dzsambulban. Sze- mipalatyinszkban, stb.). ebben az ötéves tervben pedig új gyapjúszövő gyár épül Kusztanajban. Nagy gon lot fordít a gyár a nemzetiségi káderek képzésére. A múlt évben például ösztöndíjjal 12 kazah nemzetiségű dolgozót küldtek főiskolákra. • • Összkomfortos munkásszálló Hatalmas műhelyekben A 2. számú gyáregység a múlt év márciusában lépett üzembe. A hatalmas műhelyekben a legkorszerűbb ATPR típusú szovjet automata-szövőgépeket, a klimovszki gépgyár termékeit találjuk, amelyek iránt Magyarországon is nagy az érdeklődés. Látogatásom előtt néhány nappal egy magyar szakemberekből álló küldöttséget láttak vendégül, akik az automataszövőgépek munkájával, mutatóival Ismerkedtek. A tervezett közel kétezer szövőgépből jelenleg 1080 működik, a többit ez év végéig helyezik üzembe. Ezzel a gyáregység termelése kétszeresére nő. A harmadik De szóljunk az emberekről is, akik az okos-ügyes gépeket irányítják. A legérdekesebb talán az, hogy ebben a fiatal kombinátban a dolgozók is fiatalok, átlagéletkoruk 21—22 év. A szövőmunkások 80 százaléka nő. A gyáregységeket járva csinos kazah, orosz, uj- gur és sok más nemzetiségű asszonyokat, lányokat látunk a gépek mellett. A kollektíva egy soknemzetiségű, megértésben élő — dolgozó nagy család. Legtöbben érettségi bizonyítvánnyal rendelkeznek. Egy gyáregység beindítása is folyamatban van. A vállalat vezetői elmondták, hogy a legfőbb céljuk a kombinát kapacitásának teljes kihasználása s a gépek termelékenységérek növelése. A létező legmodernebb automataszövőgépek kapacitása 17 ezer vetélő-átütés egy óra alatt. Ök jelenleg a 13 ezernél tartanak, de a tapasztalatok azt mutatják, elérhető a maximálisnak számító 17 ezer is. Amíg 1968- ban még egyszínű szövetet gyártottak, ma már több mint 25 féle tetszetős színes mintás szövetfajtát, puplint, szatént, stb. küldenek a ruhagyáraknak. ideig betanított munkásként dolgoznak, s közben a textilipari technikumokban főiskolákon tanulnak tovább. A szakmunkásképzést három alma-atai textilipari szakmunkásképző intézet biztosítja. Ezek évente 800 jól képzett szövőmunkást bocsátanak ki. De szükség van még a gyári szakmunkástanuló intézetre is: saját erőből évente közel 500 szakmunkást képeznek. A nagyobb gondot a mérnöki, technikusi gárda biztosítása jelenti. Eddig a moszkvai, kijevi, leningrádi és taskenS. hogy az alma-atai gyapotfeldolgozó kombinát nem küzd munkaerőgondokkal, az a munkásokról való sokoldalú gondoskodásnak, megbecsülésnek köszönhető. A munkásnők átlagkeresete 100—120 rubel között mozog (1300—1600 forint), környékről ide kerülő lányokat 8 összkomfortos munkásszálló várja, ezekben jelenleg 1500 szövőnő lakik. Bére havonta 1,5—2 rubel. Az új ötéves tervben 3 millió rubeles beruházással új művelődési központot építenek a textilmunkásokna1-. Ez a gondoskodás teszi lehetővé, hogy a jelenlegi létszámot (7700 dolgozó) hamarosan 10 ezer fölé emeljék. Fiatal gyár, fiatal munkásgárda. Mögöttük még nincsenek kiemelkedő sikerek. hatalmas tettek. De előttük van a jövő. a fejlődés, ami biztató. Ebben az évben az alma-atai gyapotfeldolgozó kombinát felvonultatja termékeit, a soksok fajta, szép szövetet a plovdivi őszi vásáron. Ezzel Kazahsztán textilipara létrehozása óta először lép a világpiacra. Remélik, hogy a fiatal gyáróriás termékeit rövidesen megismerik és megkedvelik a ruhagyárak. Györke Zoltán (Folytatjuk) Sok nemzetiségű, nagy család Az autós turista menedékre lel az autós motelben, üzemanyagot vesz fel, meg- reperálja kocsiját... Mi legyen azonban „ kis hajók és motorcsónakok utasaival, akiknek száma évről évre Hó? Hasznos ajándékot készft számukra a gorogyeckiji hajógyár, amely egyébként már jó pár éve speciális vízi létesítmények gyártására szakosodott (úszó éttermek, halfagyasztó bázisok, kikötő- pontonok stb). A meglepetés nem egyéb, mint egv űszó motel, amelyet 70 motorcsónak és kishajó egyidejű kiszolgálására méreteztek. Az új vízi-motel a Volgán, Asztrahany körzetében teljesít majd szolgálatot. A „Hutorok” (Kis tanya) elnevezésű vízi objektum pihenőszobával, étteremmel, élelmiszertízelettel, orvosi rendelővel, üzemanyaggal és javító szolgálattal várja vendégeit. Vízitanya — összkomforttal. Felhőkarcoló éoül Chicagóban 109 emeletes Selhőkarcoló építése kezdődött meg. A 422 méter magas épületet, amely 1974 elejére készül el, egy nagy áruház építteti fel központi igazgatásának elhelyezésére. Ha az épület elkészül, úgy magasságával és nagyságával a világ legnagyobb épülete lesz, amely felülmúlja majd az eddigi világ- viszonylatban vezető 412 méter magas New York-i Világkereskedelmi Központ épületét is. irat Ha az Üj Magyar Központi Levéltárban őrzött 10—12 centiméter vastag iratköte- geket egymás mellé helyeznék, hat kilométer hosszú papírfolyamot alkotna. Ez a hatalmas dokumentumgyűjtemény — szocialista korszakunk történeti értékű nemzeti kincse — egyéb kezelés mellett folyamatos tisztítást, restaurálást igényel. A jelenleg folyó irat- tartósítás csak évi 30 méter anyag konzerválását oldja meg, kis hatásfoka mellett drága és valutaigényes, ezért csak az egyedi muzeális anyagok esetében használják. Az Üj Magyar Központi Levéltár az Országos Levéltárral közösen kísérletet végez olyan módszer kidolgozására, amely leehetővé teszi a tömeges iratvédelmet. Hosszas próbálkozások után — mint dr. - Réti László, az Üj Magyar'Központi Levéltár főigazgatója elmondotta — idén elkészül a tisztító berendezés, egy speciálisan átalakított Patyolat mosógép prototípusa. Ez a kísérleteknek azonban csak technikai része, bonyolultabb, összetettebb feladat megtalálni azt a folyadékot, amely n tartósítás sokrétű követelményének megfelel. A Fáklya legújabb száma Az 1972-es jubileumi esztendő szellemében újabb tanulmányt közöl a Szovjetunió megalakulásáról, létrejöttének jelentőségéről a Fáklya február 6-án megjelenő száma. Szúttal S. Rasi- dovnak, az Üzbég Kommunista Párt KB első titkárának tollából. A KGST-ről szóló sorozat részeként ebben a számban a szocialista országok gazdasági tömörülésének mindennapi gyakorlatáról olvashatunk cikket. A szovjet emberek életszínvonalának emelését célzó intézkedések közül a nagyarányú lakásépítkezést ismerteti a lap, s foglalkozik a városlakó dolgozók szabadidejének helyes felhasználásával is. A Magyarország felszabadításáért vívott harcokra emlékezve részleteket közöl Sz. Szlavics szovjet író elbeszéléséből, Gecrgij Veretennyikov életéről. Tudomány, kultúra, technika, sport — mindez témája — a Fáklya gazdagon illusztrált ezévi 3. számának. Automatikus irányító asztal az NDK-beli ruhlal óra- gyárban. A diszpécser képernyőn ellenőrizheti az óragyártás egyes folyamatait és az asztaltól irányítja a bonyolult munkamíyeletek szakaszaik ... Erfurtban készült hatalmas — 315 tonna maximális nyomás kifejtésére alkalmas — présgépek a schönebecki traktorgyárban. A présgépeket a ZT 300-as traktorok hajtómű- és karosszéria részeinek előállításánál hasznosítják» (Fotói ZB—KS) KÉPERNYŐJE ELŐTT Természetes, hogy egy hét televíziós műsorából van, ami a nézőről egyszerűen lepereg, és akad, ami a néző képzeletének szubjektív képernyőjén kivételesen megragad. Nos, mi az, ami az elmúlt hét programjából az én emlékezetem vásznán különösképpen megmaradt? Szerencsére több program is. Mindenekelőtt Urbán Ernő felújított. felfrissített, ropogós szatírája, az Uborkafa; továbbá egy ördöngős, varázslatba ejtő dszesszorgo- nista játéka, Rhoda Scott lenyűgöző koncertje. És — boldogan írom le — ismét és újra A fekete város egyre izgalmasabbá, érdekfeszí- tőbbé váló folytatásával. Nem túlzás: A fekete város végképp a szívünkhöz nőtt. Más előjellel, negatív jelleggel birizgálja a gondolataimat egy érthetetlen eset: hová lettek Bergendiék a szerda esti Hi-Fi ’71 — micsoda elnevezés! — a rádió 1971-es legjobb tánzenei felvételeit bemutató műsorból. A programot beharangozó Rádió- és Televízióújságban még ott láthatók; fénykép készült róluk a műsor felvételén. Az adásban azonban már se hírük, se hamvuk. Egyszerűen a felvétel után a vágóolló tüntette el őket, azaz kivágták őket a műsorból, tehát aki szerda óta azon töri a fejét, hogy az Ősz Ferenc bekonferálta tíz dalból hogyan lett végül is csak nyolc az adásban, ne nyugatalankodjék . nem ő számolt rosszul, a televízió szerkesztősége számította el magát, hogy nem számát vele idejében, hogy egy tánczenei együttes feltűnő hajzata képernyőn való megjelenésüknek objektív akadálya lehet. Ami a ze~ karok esztétikus megjelenésének televíziós igényességét illeti, messzemenően egyetértek a televízióval. Ami azonban e követelmény mostani megvalósítását illeti, azzal már alig. Az ilyen átgondolatlan „hajcenzúra” felesleges bosszúságot okoz a nézőknek és különböző találgatásokra ad okot. Az Uborkafa Urbán Ernő szatírája televíziós bemutatásának talán egyik legőrvendetesebb tanulsága, hogy amj 1953- ban a dráma piacán még tiltott árunak számított — hallhattuk a bevezetőben — egyidőre le is kellett venni az Uborkafát a Nemzeti Színház műsoráról — az most, csaknem húsz évvel a bemutató után közéletünk és társadalmi rendünk egyre tisztultabb és egészségesebb légkörében már szabad áru, milliós tételekben forgalmazható: televíziós film lett belője. Ami annakidején az úgynevezett Hivatalnak szemet szúrt, most egyenesen társadalmi igény: az erősödő demokratizmus szinte megköveteli, hogy az irodalom, a színház is szolgálja a maga eszközeivel a kiski- rályoskodás, a karrierizmus, a duzzadni vágyó bürokratizmus ellen társadalmi méretekben is folvó harcot. Hogy életünkből végképp tűnjenek el a Bolla-féle alakok. a Sánta Cézár-fajta törtetők és a szocialista közösség testén élősködő különböző fajtái az elvtelen haj- longóktól. az alattomos megvesztegetőkön át a gyáva szolgalelkűekig. Urbán Ernő a közélet tisztaságáért emelte fel szavát 1953-ban, de szavaira ma is oda kell figyelnünk. Go- goli ihletésű szatírája jól világít rá, hogy a legjobb országos szándékok, központi elgondolások és irányelvek is miként fordulhatnak visz- szájára, hogyha egyesek visszaélnek a rendszeradta lehetőségekkel; mert „lehet, hogy a törvény, az törvény, de Ecsellőn még nem érvényes,” hangzik a játék folyamán. Mert Urbán Ernő szatírája valójában groteszk játék, csakhogy véresen komoly játék, a műfaj szabályai szerint. Marton Endre érdeme, hogy a tévéfilm szabadabb eszközeivel élve mozgalmasabbá és maibbá is vált hangvételében az eredetileg színpadra méretezett mű. A külső felvételek még életszagúbbá tették a gyökereit az élet. életünk fonákságaiba bocsátó játékot. A jó színészi alakítások egész sorát lehetne említeni a kitűnően sikerült televíziós adaptációból. Egy felejthetetlenül emlékezetes jelenetre — színészi remeklésre — külön is felhívnám a figyelmet. A titkárnőt alakító Máthé Erzsi nagy jelenetére, amikor az igazgató iránti rajongása az önző szerelem képében jelenik meg. és az esztelen önkívület kacajáig fokozza Aladár iránti imádatát. Az Uborkafa jő szórakozást hózott a nézőknek. De túl ezen figyelmeztető tanulságot is, amire a szatíra befejező mondata is utal, amikor a kopaszra nyírott »szőrösek” — így érte őket a nép bosszúja — egyike, a kiskirály Bolla azt mondja: „Megbuktunk, de a hajunk kinő.” Ehhez csupán annyit tennék hozzá: ha engedjük. Röviden Pótszilveszter a tévében; ami nem fért az óesztendőt búcsúztató televíziós „harmadik” csatorna műsorába, mert annak ideje is véges volt, Mikes György szavaival a harmadik csatorna percej is meg voltak számlálva, azt láthattuk szombat este. Paródiákat; pótnyómo- zás a zónapörkölt után, a Századunk stílusában; kissé hosszúra nyújtott „kajtatást’, egy „felesleges köralakú képződménnyel”, egy lyukkal több fürdőkád kicseréléséért; iskolatévét sportügyben Peterdi tanár úrral, egy kicsit a Kaponya—Pempő kabarétréfa utánérzésével; minirémeket és egy szuperkrimit, mindkettőben kevés igazán eredeti ötlet. Mindez érthetővé teszi, hogy miért lett belőlük „maradék”. A Boldog völgy. Kasmír bemutatásával kezdődött Balogh Judit, Vámos Judit és Várszegi Károly Indiáról szóló filmje. Egy még csak nevében boldog országrész életével ismertettek meg bennünket, filmjük középpontjában a szőnyegszövők munkájával és életkörülményeivel. A második részben Bombay egy napjáról adtak képet megkísérelve a lehetetlent: egyetlen nap képeibe sűríteni egy sokféle színű. ellentmondásokkal teli város, világváros valóságát Kedves Verseiből mondott el néhányat' szombaton Bás- ti Lajos, megtoldva őket személyes vallomás eligazító szavaival. Az Ady-versek megszólaltatása élményt jelentett. Kevésbé éreztük azonban az övének Radnóti visszafogottabb, meditativ líráját. És egy apró megjegyzés: Ady csak A magyar jakobinus da’a címmel írt verset, és nem ahogyan Bás- ti idézte, a. magyar jakobinusok, többes számban. Ha így halad a Nyitott boríték, Molnár Margit műsora, a Kék fény babérjaira tarthat számot; a „bürokrácia kutyájáról” szóló riport akár Szabó Lászlóék műsorába is be illett volna. — sajnos. Az élet gyakran produkál ilyen furcsaságokat, a szerkesztőé azonban az érdem, hogy ezúttal „fülön fogta” ezt a kutya-témát. A műkedvelő irodalmi színpadok hagyományaira épült a Schubertre emlékező vasárnap esti műsor. Bizonyára a fokozott népszerűsítő vágyból nyúlt a televízió ehhez az eszközhöz. % m i » Úszó motel
