Szolnok Megyei Néplap, 1972. január (23. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-13 / 10. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1972. január 13. Mesterséges talaj Mesterséges talajt állítottak eiő növénytermesztési célokra a Szovjetunió Tudományos Akadémája Általános és Szervetlen Kémiai Intézetének tudományos munkatársai. E mesterséges talaj tartalmazza mindazokat a tápanyagokat, amelyekre a növénynek szüksége van. A mesterséges ta- . laj kiszárítva, a műtrágyához hasonló csomagolásban hozható forgalomba. A műtalajba elültetett növényeknek semmilyen más gondozásra nincs szükségük, csak öntözésre. A mesterséges talajt különösen üvegházakban lehet alkalmazni. Cukorrépa és takarmányrépa Lengyelországban a cukorrépa és a takarmányrépa keresztezésével új takarmánynövényt nemesítettek ki. Az új növény erősen leveles cukortartalma 14 százalékos, ugyanakkor magas a fehérjetartalma. Kísérleti parcellákon hektáronként 760 mázsa teljes termést (zöldanyag és répa együttvéve) adott. A növény nemesítésével kapcsolatos kísérletek folytatódnak. Óriás rakodógép A földkitermelés, rakodás, Hathengeres Diesel-motor törmelékeltakarítás fárasztó az erőforrása e nem min- munkáját egyre nagyobb dennapi teljesítményű gépteljesítményű gépekkel old- nek, amelynek hátsó kerekei jók meg.. É „góliátok” közül kormányozhatok. LegnaAfganisztánt éhínség fenyegeti Afganisztánban az idei télen súlyos' éhínség tört volna ki a „World Food Program” keretében a következő hat hónapra bejelentett segítség' nélkül. Az országban ugvanis már két éve rendkívül nagy a szárazság. Becslések szernt búzában a hiány 500 000 tonna. Ez a mennyiség lényegesen meghaladja az előző évit. Az afganisztáni földműve- l’sügyi minisztérium tervezési osztályának vezetője Kómában a FAO értekezletén jelentette be ezeket a riasztó adatokat. A vízhiány nemcsak ijesztő gabonahiányra vezetett Afganisztánban, hanem azt a veszélyt is magában hordja — miután takarmányból sincs elég —, hogy veszélyes mértékben csökkenteni kell az ország szarvasmarbnáMomá- nvát. Ha nem érkezik segély akkor Afgan'sztán 26 írnUiós állatól’nmánvának mintegy 70 százalékát, le kell vágni. Az állatál’omány Afganisztánban a lakosság ' jelentős részének létalapja. A világ árpatermése A viág 197*1. évi árpa termése igen énekesen gla- kult. Míg Észak-Amerika (Kanada és az Elvesül: Államok) hatalmas gaVm-tor- mő vidékein összesen 27,28 millió tonna árpa termett, a'dig egvedfii a Szovjetunióban 29,5 millió tonnás termést takarítottak be. Az patermés 14,03 millió tonna volt, bár a hatok között olyan árpatermesztő nagyhatalmak is helyet foglalnak, mint például Francia- ország és a Német Szövetségi Köztársaság. A szovjet takarmányipar fejlődése A nagyüzemi taks>rmár»v- gyártás a Szovjetunióban viszonylag fiatal iparág. Ka- nacitása azonban évről évre emelkedik. 1965-ben a Szo-ietunióban még csak 2,5 millió tonna takarmánytápot gyártottak, 1966-ban már 16 milliót, tavaly pedig több mint 23 milliót. A termelés volumene a jövőben tovább emelkedik egyrészt a szemestakarmány vetésterületének bővítésével, másrészt azzal, hogy előtérbe állítják a magas tér* m és hozamú fajtákat való a képen látható különlegesen nagy emelőmagasságú rakodógép, amelynek 1 köbméter térfogatú markolókanala 6,5 tonna (!) anyagot emelhet fel egyszerre. gyobb közlekedő sebessége 40 km óra, négy sebességfokozattal mind az előre-, mind a hátramenetben. A kormányzás és a tehereme- lés hidraulika segítségével történik. Pillantás Afrikára 0 Barátok és ellenségek A Közép-Guineában megtett félezer kilométeres autó- utunk során is tapasztalhatjuk. hogy mennyire tisztelnek. becsülitek minket, magyarokat a hazánknál több mint két és félszer nagyobb területű, mintegy 4 millió lakosú országban. A francia gyarmaturalom alatt oly sokat szenvedett nép, amelynek 95 százaléka másfél évtizede még analfabéta volt, ha sokat nem is, annyit azonban tud rólunk. hogy olyan fehérbőrűek vagyunk, akik másfajta nézeteket vallunk, mint a francia és más nemzetiségű tőkések, vagy az engesztelhetetlenül gyűlölt portugál fasiszták. Tudják a guineaiak, hogy a? általuk gyakran éltetett forradalom népe vagyunk, azé a forradalomé. amely megnyitotta előttük is a fejlődés útját, s ebben a többi szocialista országgal együtt mi is segítettük és segítjük őket. Jól ismerik Magyarországot Az értelmiségiek azonban meglepően jól ismerik hazánkat. Az egyik közigazgatási terület székhelyén, Mamou-ban, találkozunk az ország uralkodó pártjának, a Guineái Demokrata Pártnak egyik területi vezetőjével, akinek áz íróasztalát Lenin mellszobra díszíti. A hatvanéves férfi (35 éven át tanító volt, s néhány esztendeje választották meg függetlenített pártfunkcionáriusnak) úgy sorolja a szocializmus építésében elért eredményeinket, mintha könyvből olvasná. És könnybe lábad a szeme, amikor egy budapesti élményét feleleveníti. Műtétre volt szüksége, ezért 1970 őszén az NDK-ba utazott. Mielőtt a műtőasztalra került volna, tudomására jutott, hogy hazáját — november 22-én — megtámadták a portugál gyarmatosítók zsoldosai. — Percig sem tudtam nyugton maradni, s operáció nélkül a legközelebbi repülőgépen hazaindultam — mondja. — Budapesten, a repülőtéren várakoznom kellett az átszállásra. Beteg is voltam, s mivel a trópusi éghajlathoz vagyok szokva; irgalmatlanul fáztam, vacogott a fogam. S akkor egy magyar férfi, ott, a tranzitváró-teremben, levetette a nagykabátját, rám terítette. Soha sem felejtem el... S ha még hozzáteszem, hogy a fiam 1962-től hat éven át áz önök fővárosában tanult, a Műszaki Egyetemen szerzett építészmérnöki diplomát, azt hiszem, felesleges bizonygatnom, miért rajongok úgy a magyarokért. Fiával, a megnyerő modorú, 29 esztendős Barry Al- hassane-val másnap Labé- ben találkozunk. Ö Közép- Guinea építésügyi főnöke. Kitűnően beszéli nyelvünket; ha telefonon váltanék vele szót. nem mondanám meg. hogy bőrének színe csokoládébarna. — Gyakran gondolok Budapestre, Magyarországot a második hazámnak érzem é- vallom — nyilatkozza. — A Műszaki Egyetemen kitűnően tanítanak. Magammal * hoztam több magyar könyvet, hogy ne felejtsem el második hazám népének, testvéreimnek nyelvét. Budapesti barátaimtól és az egyebemtől is kapok néha könyveket. Szándékom, hogy az egyetemmel még szorosabbra fűzöm a levelez" kapcsolatot., Egyebek közt azért is, mert szükségem van egykori tanáraim tanácsaira, az új építészeti eljárások megismerésére. Mert nálunk rengeteg az építenivaló. Most például egy alumíniumgyárat és cementgyárat építünk. Az utóbbiból nagyon sok kell hazámnak, hiszen láthatták, milyen nyomorúságos viskókban laknak a gui- neai parasztok, sőt a vároCnneplő guineaiak a falvak utcáin siak jelentős része is. A város repülőterének várótermében egy húszéves leánykával is megismerkedünk, akinek a bátyja jelenleg hallgatója Műszaki Egyetemünknek. (Az úgynevezett Fekete-Afrika 22 országából különben a mostani tanévben 230 ösztöndíjas tanul egyetemeinken és főiskoláinkon, a középfokú szak- * mai képzésen pedig hét országból 30 tanuló vesz részt.) A technikumi végzettségű, rendkívül csinos Balde Mariama Cire meghatódottan veszi elő retiküljéből fivére legutóbbi levelét, s már kívülről tudja annak Hess András téri lakcímét. Az elnök vendége is Csak Lábé három középiskolájában egyébként négynégy NDK-beli. illetve román és két bolgár tanár tanít. főként fizikát, kémiát, matematikát. S a helybeli kórházban bolgár orvos dolgozik. Egy jugoszláv orvossal a fővárosba visszavivő utunkon, a Boké-i repülőtéren hoz össze a véletlen. Sebész, s az ottani kórházban a portugál bandákkal 1970 november végép vívott harcokban súlyosan' megsebesült szabadságharcosokat gyógykezeli. A mi hazánkfiai közül is többen segítik közvetlen munkájukkal e sokat szenvedett népet. Conakry, a főváros egyik kórházában a Márton orvosházaspár gyógyítja a betegeket, az egyetemen, ahol 1600-an tanulnak. Márton Imre filozófus tanítja a marxizrrius—leni- nizrrust. (Ö egyébként gyakori vendége Sekou Touré elnöknek.) És Budai László valamint Szépföldi József személyében a sportolásra is egyre nagyobb gondot fordító guineai nemzeti, illetve a főváros labdarúgó válogatottjának az edzője is magyar. E földrajzilag távoli nép elegendő bizonyságból tudja hát. hogy kik a barátai — s ismeri ellenségeit is. Az említett portugál agresszió visz- szaverése — Márton Imre erről írt cikkét idézve — „megnövelte a guineaiak önbizalmát és az államfő hazai. s összafrikai tekintélyét”. A nép eltiporta ellenségeit A portugál fasiszta rendszer zsdldosai ál,tal végrehajtott és az amerikai imperializmus részéről is támogatott, két oldalról — az óceánról és a szárazföldről — indított tán-adásnak a segítésében nem kis része volt az új világ építése belső ellenségeinek. a neokolonialisták jól megfizetett lakájainak, „ötödik hadoszlopa” taglalnak. Az .államigazgatás és a hadsereg több magasran- gű tisztségviselője. Illetve tisztje helyezte előtérbe egyéni érdekeit hazájával szemben. A Conalcry-i Nép Palotájában az egyik széles folyosón állandó kiállításon láthatók hónapok óta a hazaárulókról már a börtönük-, ben készített fényképek, sőt a letartóztatásuk előtti időszakból olyan fotók is, amelyek a támadás előkészítésében szintén részt vett nyugati diplomaták társaságában ábrázolják őket. A kiállítási anyag között vannak a lakásaikon lefoglalt drága külföldi italok is. A kormány néhány hónapja kiadta az úgynevezett „fehér könyv”-et, amely 700 oldalon ismerteti e brigan- tik aknamunkáját, azt is. ki hány ezer dollárt kapott, népellenes tevékenységéért ' az USA kémközpontjától, a CIA-tól. Hasztalan volt törekvésük, sok évi börtön, vagy bitófa lett a vége a hazaárulásnak. ■ A nép eltiporta ellenségeit — s ugyanakkor szívére öleli a barátait. Tarján István KÖVETKEZIK: Árad a Kongó A legöregebb diófa Bulgáriában százával találni évszázados fákat: szilfákat, platánokat, jegenyéket, feketefenyőt és természetesen az erdők királyát, a tölgyfát Is. A jelek szerint a tölgyek között a legtöbb az ilyen Matuzsálem; sajnos, ezek a faaggastyánok már nem hoznak termést. A gyümölcsfák közül a szelídgesztenye és a diófa éri el a legmagasabb életkort. Aki felkeresi a Kazánlak közelében fekvő Golja- mo Drjánovo dél-bulgáriai falucskát, megláthatja az ország legöregebb diófáját Szakemberek véleménye szerint betöltötte az 500. évet; lombja majdnem 0,2 hektárt borít árnyékba. A törzs kerülete a földfelszín közelében 12 méter, másfél méterrel a föld felett még mindig 7 méter. Közel 4 méter magasságban indul a korona: a legvastagabb ág kerülete több mint egy méter. Ott. ahol a korona kezdődik, szépen el lehetne helyezni egy 12 személyes ebédlőasztalt... A hatalmas diófa tulajdonképpen nem nagyon magas: alig 30 méter. Az „Északi fény“ Kelet tele lépeget... A Szovjetunióban megkezdték az Északi fény elnevezésű földgáz-fezetek harmadik szakaszának építését. A csővezeték Uhtától még 1,138 kilométert „lépeget”, húzódik kelet felé addig a hatalmas földgáz mezőig, amelyre a geológusok Nádimtól 100 kiloméftérre bukkantak Szibéria tyurne- nyi kerületében. Az építők a csöveket mocsaras, nehéz terepen, az örök fagy honában vezetik; le kell küzdeniük az Ural sarkköri világának. a sok száz négyzetkilométernyi tajgának sokszor kiszámíthatatlan veszélyeit. A vezeték 18 nagy és harminc közepes folyót szel keresztül, többek között az Obot, a Pecsorát, a Nadi- mot. Áthalad 25 tavon és 290 patakon. Bélyeggyűj tőknek MOZDONYOK A Magyar Posta rövidesen nyolc értékből álló, mozdonyokat ábrázoló sorozatot helyez forgalomba. Az érdekes összeállítású kiadás nyolc ország vasúti parkjából mutat be egy-egy példányt Az első bélyegről a Ganz-Mávag gyárban 1950- ben készült 303-as sorozatú mozdonyt ismerhetjük meg. Ezután 1903. évi porosz és 1900-as típusú olasz következik. Az 1 forint névértékű bélyegen modern i szovjet szág 1852-ben épített hiozdó- nya. amely Párizs és, Strass- bourg között — az akkori leírások szerint — szédítő sebességei száguldott. A sorozatot Zsitva Szabolcs, fiatal grafikusművészünk tervezte és raszteres mélynyomással készítik. A közlekedési témájú bélyegek népszerűek, számos kiadványon láthattuk a különböző magyar mozdonytípusokat és postánk már többször megemlékezett a .,gőzparipa” felfedezéséről is. S'ephcnson. aki először fogta be a gőzt gőzlokorriotívot csodálhatunk meg, majd az első évtizedek japán és angol (1879) típusa sorakozik. A 4 forintos érték 1875-ből származó oszt- trák mozdonyt ábrázol, amely nagyapá'nk vonalját is húzta, amikor a Déli Vasút vonalain utaztak. Befejezésül a legrégibb: Franciaormozdony hajtására, magyar bélyegen már kétszer szerepelt. arcképével az 1948. évi Feltalálók és az 1961. évi Közlekedési miniszteri értekezlet sorozatban találkozhattunk. Számos bélyegünk a vasutasok fáradságos munkáját ismerteti, amivel a közlekedés és a szállítás fontos munkáját végzik.
