Szolnok Megyei Néplap, 1972. január (23. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-12 / 9. szám
SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP I 1972. január 12. Pillantás üfrikára 0 A trópusokon Cola dióval kedveskednek Losonozi Pálnak N’Zérékoré város lakói Az IL—18-as — Lelkes Lajos főpilóta irányításával — 8 és fél ezer. méter magasságban repít bennünket Algírból Conakry-ba. A naptár decmber 3-át, a hőmérő pedig odakinn — ilyen magasan mínusz 28 fokot mutat. A hatalmas gépmadár szárnya visszaveri a napsugarakat, a vakító fényözön miatt össze kell húznunk a kerek ablakok sárga függönyeit. Miután magunk mögött hagytuk az Atlasz-hegység délnyugati nyúlványait. a Szahara nyugati szegélye felett folytatjuk útunkat. A mauritániai Atar felett déli irányba fordul a gép, s 3880 kilométer megtétele, pontosan hétórás repülés után Guinea fővárosa felett tiszteletkört ír le. Kirepülünk az Atlanti-óceán fölé, majd a körülbelül 15 kilométer hosszú félszigetre épült. 350 ezer lakosú Conakry II. számú városrészében létesített modern légikikötőben landolunk. Kellemes fogadtatás Már az első pillanatban érezzük — a trópusokon vagyunk. Délután 4 órakor 32 fokos a hőmérséklet, ami még csak hagyján, ám a levegő páratartalma 90 százalékos, s ezért majdnem úgy verejtékezünk, mintha gőzfürdőben volnánk. E kellemetlenséget azonban semlegesíti a repülőtéri fogadtatás, majd a stadionban megrendezésre kerülő .nagygyűlés hangulata. Mindkét helyütt, s a kettő közötti 14 kilométeres útvonalon szinte szünet nélkül hangzik a tömegek francia nyelvű üdvrivalgása: „Éljen Magyarország! Éljen a forradalom!” A kertvárosszerű, a zöld szín minden skálájában pompázó pálma- és cédrusfáktól díszlő kikötővárosban, ami az első pillanatban feltűnik : milyen tömegesen vannak jelen a nagyon szép, kecses nők, ezt Algériában nem tapasztaltuk. (A nőknek a guneai politikai életben játszott szerepét az is mutatja, hogy az egykamarás nemzetgyűlés 75 tagja közül 14 nő.) Aznapi élményeinkhez tartozik még Sekou Touré elnök szívélyes fogadása, és szálláshelyünknek, a szovjet segítséggel felépített Hotel Camayenne-nak hatalmas teraszáról a holdfényben fürdő Atlanti-óceán éjszakai látványa. Ekkor vettük észre, hogy 1 a szállodánktól húsz lépésnyire, közvetlenül a parton, légvédelmi ágyú 1 mered az óceánra, ahonnan esztendeje a portugál gyarmatosítok zsoldosai rátámadtak erre a szép, békcs városra... Lenyűgöző tájakon Másnap Losonczi elvtárs és szűkebb körű kísérete egy kisebb repülőgépen az ország délkeleti részébe, a 67 százalékos vastartalmú érchegységről nevezetes Er- dős-Guineába utazik, ahol ellátogatnak . a tartomány székhelyére, a 100 ezer lakosú N’Zérékoré-ba. A többi közt megtekintik a szovjet segítséggel hét esztendeje létesített fafeldolgozó üzemet, amelyben több mint félezer munkás furnírlemezt gyárt. Eközben mi, öten, újságírók autón Közép-Guinea központjába, a 27 közigazgatási terület egyikének székhelyére, a tengerszint felett 800 méter magasan fekvő Lábéba utazunk. A 410 kilométeres útvonalon megcsodálhat- ' juk a lenyűgöző tájat, a sza- vannás völgyek mentén minden átmenet nélkül kiemelkedő hegyvonulatokat, s láthatjuk az apró vúlyogházak- ból álló falvakat. Kindiá- ban, az egyik régió utunkba eső székhelyén meglátogatjuk az igen modern felszerelésekkel rendelkező Alkalmazott Biológiai Intézetet, ahol elsősorban kígyómarás és egyéb trópusi betegségek elleni szérumokat gyártanak, amelyek jelentős részét Nyu- gat-Afrikába és Nyugat- Európába exportálják. A csaknem elsőosztályú közút egyébként része annak a mindössze 3500 kilométeres műúthálózatnak, " amelyet az uralmukat 13 esztendővel ezelőtt elveszített francia gyarmattartók éhbérért építtettek. Az útvonal azokon a vidékeken keresetül vezet, amelyeken a gyarmatosítóknak egykor busás jövedelmet hozott trópusi exportnövények teremtek, s fontos ásványkincsek, arany és gyémánt, valamint a ba- uxit lelhetők. Az országban függetlensége kivívásáig mindössze 662 km hosszú vasútvonal Volt Conakry és Kankan között. Azóta — 1960-ban — Friától a fővá-* rosig sikerült egy keskenyvágányú vasútvonalat építeni a bauxit elszállítására. Közép-Guinea az ország legjelentősebb állattenyésztő területe; az út menti szavannákon gyakran látunk legelésző tehéncsordákat. Az itteni szarvasmarhák általában rozsdabarna színűek, kisebb testűek, mint a mieink, s a szarvuk' az antilopéhoz hasonlóan hosszú és hegyes. Kiállítás egy «iskolában Labé-ban a tiszteletünkre egy iskolateremben megrendezett kiállításon bemutatott terményekről és termékekről láthatjuk, hogy a mezőgazdálkodás és a kisipar bizony még kezdetleges színvonalú. A legnagyobbrészt kispa- rasztok parcelláin termett gyatra kukoricacsöveket, már jobb minőségű rizst, a nálunk nem ismert takarmányrépa-formájú manióka- gyökereket, igen ízletes banánt, ananászt és a kismarosok által kidolgozott bőrökből készített különböző dísztárgyakat,, divatcikkeket mutatják be. A kiállításon lathatunk azonban néhány mezőgazda- sági szövetkezetben és állami gazdaságban, valamint a 13 ezer lakosú városban működő három technikum egyikének, a mezőgazdaságinak a gyakorló gazdaságában produkált terményeket is. Ezek minősége már a korszerű agrotechnikai eljárások alkalmazásáról tanúskodik. A három technikumban egyébként 3500-an tanulnak, ők lesznek e tartomány szakembergárdájának a derékhada. Tarján István KÖVETKEZIK: Barátok és ellenségek. / Vízgazdálkodási együttműködés A KG^T Végrehajtó Bizottság 55. ülésszakán hozott határozatnak megfelelően ’ megalakult a Tiszavöl- gyi Vízgazdálkodási Együttműködés állandó munkabizottsága. an»ely a KGST-or- szágok vízügyi vezetői testületének munkájához nyújt jelentős segítséget. Budapesten kedden került sor az állandó munkabizottság első ülésére — Bulgária. Csehszlovákia. Jugoszlávia. Magyarország, Románia és a Szovjetunió szakértőinek részvételével — amelyen összeállítják az együttműködés munkatervét. Az érdekelt országok a vízgazdálkcy- dási munkálatok koordinálásával. az árvízvédelem és a vízrr. inőség-védelem összehangolt fejlesztésével és közös érdekű létesítmények ’ építésével kívánják megvalósítani az! együttműködést. Tej porgyár Nyíregyházán A Szabolcs-Szatmár megyei élelmiszertermelő gazdaságok tejkészletének feldolgozására kombinát épül Nyíregyházán két részletben 185 millió forintos költséggel. Elsőnek — 70 millió forintos beruházással — tejporgyár épül. Ennek az alapja és a kazánháza már el is készült, kedden pedig befutottak az első gépszállítmányok. ; 15 vagonban sűrítő, porító 1 és csomagoló gépek érkeztek Dániából. Az új tejporgvár naponta 100» ezer liter tej -feldolgozására lesz alkalmas. Az öregekért — Csongrádiban A Csongrád megyei városokban és községekben 1975- ig 15 új napközi otthont nyitnak az öregek számára. Így 35 ilyen intézményben gondoskodnak majd az idős emberek ■ étkeztetéséről, egészségügyi felügyeletéről, megteremtve a napközbeni szórakozás feltételeit is. Sokszázán akadnak azonban, akik koruk, testi fogyatékosságuk, időlegesen rossz egészségi állapotuk miatt nem látogathatják az öregek napközi otthonait, közvetlen hozzátartozóik pedig nincsenek. Ezeket az öregeket a lakásukon gondozzák. Turisztikai mérleg Az 1971-es esztendőben 6,2 millió külföldi turista lépte át határainkat —. közli a szilveszteri adatok rendszerezése után. gyorsmérlegében a Központi Statisztikai Hivatal. *1971-ben Jugoszlávia kivételével, valamennyi országból többen látogattak hazánkba. a beutazó külföldiek • száma azonban nem érte el a tavalyelőttit, mert jelentősen visszaesett a jugoszláv látogatók száma: 197Ö-ben 1,7 millió jugoszláv turistát fogadtunk. 1971-ben pedig 51 százalékkal kevesebbet. A tőkés idegenforgalom 1971-ben 20 százalékkal magasabb. a szocialista országokból érkezők száma 5 százalékkal alacsonyabb volt a korábbi évinél. Jóival többen érkeztek 1971-ben Ausztriából, összesen 240 ezren“és az NSZK-ból: 270 ezren. Franciaországból 12 százalékkal, az USA-ból 10 százalékkal több turista látogatott hazánkba. mint egy évvel korábban. A legtöbb szocialista országból is többen kerestek fel Magyarországot: Csehszlovákiából összesen 2.8 millióan. Lengyelországból mintegy félmillióan, az NDK- ból 423 ezren. Romániából 240 ezren érkeztek. Több magyar utazott külföldre: számuk tavaly egymillió egyszázezer volt mintegy 8 százalékkal több mint egv évvel korábban. A legtöbben Csehszlovákiába Romániába. Ausztriába és az NSZK-ba utaztak. „Nem telefontéma” Felhívtam a nagyvállalat budapesti központját. Olyan ügyet akartam tisztázni, amelyből az tetszik ki, még csak elvekben egyenlő partner velük a termelőszövetkezet. Mondta az igazgató: szívesen elbeszélget erről velem, utazzak fel. mert megértem ugye, hogy ez nem telefontéma. Megértettem. Más ügyben tárcsáztam egy Szolnok megyei céget. Nagynehezen válaszoltak, bár hozzátették, jobb lett valna. ha elbeszélgetünk az ügyről, mert ez nem telefontéma. Korábban kerestem az állami gazdaság Igazgatóját, ugyancsakk a Bell-ir. űszer segítségével. Ez nem telefontéma; adta a választ. Kezdtem alábecsülni a telefont. Nem egetrengető ügyekről lett volna ugyan szó, de rá kellett jönnöm, vannak telefonon elintézhető dolgok és félnapokat ígérő beszélgetések. I róbát tettem. Felhívtam több céget, megkérdeztem, igaz-e. hogy milyen kiválóan dolgoznak? Hogyne, válaszolták gyorsan, már közölték’is a bizonyító adatokat. Meglepődtem. Egyetlen egyszer sem hangzott el a tiltakozás, hogy ez nem telefontéma. Értem. Most már világosan értem. Csak ismerni kell a játékszabályt. Mégpedig: kérdezz kellemeseket és minden adva van. Ne próbálj azonban kellemetlen dologról érdeklődni. Mert akkor készülj fel, hogv a hívott fél titoktartó lesz: ugye megérti az elvtárs, ez nem telefoniéiba? b. L képernyője ELŐTT Folytatásos tévéfilmek és televíziós portrék: két uralkodó műfaj az elmúlt hét műsorában. E kiemelés azonban korántsem akar értékítélet lenni. A folytatásokról Mintha gombnyomásra, szinte egyszerre indította volna őket útjukra a televízió, egy héten belül már három folytatásos tévéfilm hősei jelentek meg a képernyőn. Míg Lőcse város szenátor urai a városon esett sérelem megbosszulásával foglalatoskodtak, a második részben eljutva immár odáig, hogy a megtorlás módozatait is kimódolták, és egyben meghirdették az általános gyászt is, egy új hős'„robbant” be a képernyőre, aki már megjelenésének- első pillanatában letette a névjegyét. Ha jól emlékszem, Mic- hál úr pillanatok alatt öt rablóval bánt el egyszál maga, hogy megmentse menyasszonya és saját maga életét. Amiből egyértelműen következtethetünk a lengyel játékfilm szellemére. Nem kétséges, a népszerű lengyel író, Sienkiewicz regényéből készült filmsorozat kosztü- müs kalandokat igér. Az író ugyan a XVII. század világát eleveníti fel történelmi regényében, a 30 éves háború idejét, de a századforduló legnépszerűbb lengyel írója sokkal inkább kortársainak nemzeti büszkeségét akarja legyezgetni, simogatni a múlt hősiességének romantikus feltupírozásával, mintsem igazi történelmet adni. A film ezt a jókais romantikát még tovább hígította. Lám az övé is történelmi regény, meg a mi Mik- szátunké is, A fekete város. És micsoda különbség az írói látásmódban, a történelem megítélésének szempontjaiban. Örülök, hogy a két történelmi témájú folytatásos filmet párhuzamosan láthatjuk a televízióban. Ennél jobb összehasonlítási alapot aligha találhatnánk, hogy lemérhessük, mit jelent a múlt dicsőségét fényes árban úsztató romantikus, öntudatbi- zsergető írói történelemszemlélet és a történelem hű valóságlátása és realista írói láttatása. A Charlotte Bronte regényéből készült angol rövidjátékfilm-sorozatról ezúttal nem kívánok szólni, csupán azt jegyezném meg, és ez az új lengyel sorozat esetében is áll, hogy vajon miért nem segít a televízió a nézőnek azzal, hogy egy- , egy ilyen hosszú sorozat indulásakor ildomos előszóban bevezetné az író és az általa ábrázolt kor világába/ Hiába van szó mindkét esetben, már-már ponyvanépszerűsé- gű olvasmányról — saját hazájában — nálunk a kérdéses író — Sienkiewicz és Bronte — sokak számára mégis csak ismeretlennek számítanak. Okosan oktató és oldottan természetes, szemléletes „előszavakra” lenne szükség ilyen esetekben! Visszatérve A fekete város televíziós átdolgozására; most már egyáltalán nem hat elhamarkodottnak, ha kimondjuk; Zsurzs Éva tévéfilmjéből nem lesz Rózsa Sándor-eset. A forgatókönyv ha itt-ott ugyan hordoz is terhet, epikus fölösleget, a film azért gondos korrajzával, a történés és a cselekmény drámai súlypontjainak kiemelésével, kimunkált jellemeivel, jól adja vissza a regény hangulatát és az írói mondanivalót, azaz a törte- nelmietlen marakodás és kicsinyes. bosszúáltós kíméletlen bírálatát. A három folytatás közül kétségtelenül A fekete város a legszínvon^- lasabb. Porti ék, poi tréf űrnek Vallom, hogy a jó portréfilm nyújtotta élmények vetekszenek a sikeres kalandfilm izgalmaival. Különösképpen a kiemelkedő kor- társ-egyéniségekuől készült televíziós „arcképeket” figyelem nagy érdeklődéssel. Csaknem azzal a kíváncsisággal, mint az a gyerek, aki szétszedi hegedűjét, mert meg akarja találni a hang titkát, vagy egyszerűen csak a hang forrását. Szerencsére a televízió gazdagon él a portréfilmben rejlő élmény-: nyújtás lehetőségeivel. És ami külön erény: egy-egy tudós, művész, politikus életútjának feltárásában, a „nagyság” titkainak megközelítésében a kamera általában egyenlő rangú beszélő partner; közötte és alanya között természetes dialógus alakul ki. Ugyanakkor a már említett gyermeki kíváncsisággal kutatja, keresi a „rejtély” nyitját. Nem mítoszt teremt, nem a zseni misztikus ködösítésére törekszik, hanem a sokszor misztikusnak látszó zseniben felfedezi a nagyszerű embert. így történt ez László Gyula esetében is. A kiválq tudós távoli világok, a honfoglaló magyarság életének, kultúrájának pá rátán ismerője, szinte szémélyes barátunkká vált a film nyomán. Életének titkára is fény derült, és ez a titok: a játékosság. Az, hogy úgy tud a középkori magyarok temetkezési módjáról is beszélni, mintha csak játszana. Amikor a legszárazabb régészeti ismeretekről szólott, akkor is játszott. Nem csoda, ha kitá- rulkozó egyéniségének emberi varázsával a televíziót is elbűvölte, „megbénította”. (Lásd, a zárókép merevsége.) Jól lehet Veres Péterre emlékezve Mészöly Dezső a nemrég elhúnyt írónak csak a levelesládáját nyitogatta — ötletesen — mégis Veres Péter portréjához szolgált újabb vonásokkal, kevésbé ismert adalékokkal. Izgalmas felfedező útra- vitt bennünket. Megtudtuk, hogy — „Péter bácsi” — atyai szigorú és apai jóindulatú írásos tanácsaival, leveleivel, szinte behálózta az egész magyar írói világot. Kazinczy-méretű levelezése a kor írói dokumentuma. Mérhetetlenül gazdag tanulságokkal. Bilicsi Tivadar 50 éves művészi pályafutásának eredményeit kínálta, nyújtotta át azzal az alapigazsággal: a színjátszás átélés nélkül kutyakomédia. Amit kissé általánosabban értelmezve úgy is megfogalmazhatnánk: nincs olyan mesterség, amelyet hivatás nélkül eredménnyel lehetne folytatni. Az egyórás műsor valóban színes kép volt nemcsak a művészi pálya, hanem a családi élet boldogságainak Szépségeiről is. A portrék sorában talán a Barlay Zsuzsáról készült film tartotta a legnagyobb távolságot. A kiváló énekes túlságosan is a szerepeibe rejtőzött, pedig egyik mondatából ítélve — nem könnyű a mi életünk — bizonyára lett volna személyes, benső mondanivalója is. Mi nézők erre is kíváncsiak lettünk volna. Nem csupán az énekesre, jól lehet tudjuk, a dal szüli az énekest és nem fordítva. Röviden Ismét meggyőződhettünk róla: az angolok kitűnően .átsszák: Shakespeare-t. Lám, egy könnyedebb vígjátékból — Felsült szerelmesek — magával ragadó játékot produkáltak. Egy olyan játékot, amelyben még van jelentő-^ sége a gesztusnak, a legapróbb fintornak is. Nem csoda, hogy az Old Vic Színház világsikert aratott ezzel az előadásával. % vb .*
