Szolnok Megyei Néplap, 1972. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-12 / 9. szám

1972. január 12. 8ZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 IS és fél milliárd művelődésügyi feladatokra A kulturális ágazat 1912. éri tervei Az 1972-es év oktatási, közművelődési és művészeti feladatairól tartottak tájékoz­tatást a Művelődésügyi Mi­nisztériumban, 'ahol elmond­ták: A kulturális ágazat 1972. évi előirányzata 15 milliárd 748 millió forint, amely az előző évit 9.4 százalékkal ha­ladja meg. Az 1 milliárd 352 millió forint növekedés­ből 413 millió forint a leg­utóbbi pedagógus bérrende­zés és a közművelődési dol­A tanácsok felügyelete alatt működő alsófokú okta­tási intézmények ezévi elői­rányzata 3 milliárd 954,5 millió' forint, ami 8.9 száza­lékkal magasabb az előző évinél. Az általános iskolai tanulócsoportok számának országos csökkenése mellett a költségvetés néhány me­gyében és településen növe­kedést biztosít, lehetővé te­szi a nagylétszámú tanuló- csoportok „bontását”. Fede­zetet nyújt továbbá mintegy 360 napköziotthonos csoport, 766 általános iskolai diákott­A költségvetés 199 000 szakmunkástanuló képzésé­nek anyagi feltételeit bizto­sítja. A szakmunkástanulók létszáma a tavalyihoz képest 12 000-rel kevesebb lesz, ugyanis az általános iskolát végzettek számának csökke­nésének arányában mérsék­lődik a szakmunkásképző in­tézetekbe jelentkezők száma. A Yninőségi javulást jelzi, hogy a kisebb tanulólétszám ellenére a kiadások 77,5 mil­lió forinttal nőnek, s 1972- ben elérik az 1 milliárd 365 millió forintot. A középfokú oktatási in- ’ tézmények előirányzata 1 milliárd 620 millió forintról 1 milliárd 771 millió forint­gozók bérkorrekciójának ez­évi kihatása. Az oktatási in­tézmények költségvetése 818 millió forinttal, a népműve-, tési és egyéb kulturális in­tézmények előirányzata 534 millió forinttal növekszik. Figyelemreméltó á taná­csok részéről az óvodai he­lyek számának növelésére irányuló törekvés. 1972. évi költségvetésükben például az eredetileg tervezett 7725- el szemben 12 322 új óvodai hely működésének feltételeit biztosították. honi hely, mintegy 100 ta­nulószobás csoport, több mint 1 000 általános iskolai men­zai hely, 92 gyógypedagógiai kisegítő osztály és 290 gyógy­pedagógiai intézeti hely fenn­tartási költségeire. A napkö­ziotthoni juttatásban része­sülő tanulók száma — a ter­vezett fejlesztést figyelembe véve — mintegy^ 233 ezer lesz: az összes tanulók 22 százaléka. Gyermekvédelmi feladatok­ra 605 millió forintot fordí­tanak; a gyermekvédelmi há­lózat az idén 470 nevelőott­honi hellyel bővül. ra emelkedik, ami 9.3 száza­lékos fejlesztést jelent. A költségvetés lehetővé ^eszi a középiskolák belső struktú­rájának változtatását a szak- középiskolák javára, fedeze­tet nyújt J658 további diák­otthoni, valamint több mint 1800 tanulószobai-menzai hely fenntartására. Ezenkívül a szaktárcák még mintegy 600 diákotthoni helyet létesí­tenek. A költségvetés — el­ső ízben — mintegy 10 mil­lió forintot irányoz elő a vi­dékről bejáró középiskolások utazási költségeinek téríté­sére. Lehetővé teszi a külön­böző előkészítő tanfolyamok hálózatának bővítését, az is­kolák berendezésekkel, szem­léltető eszközökkel való jobb ellátását. Üj főiskolák A felsőoktatási ágazat idei költségvetési előirányzata 1 milliárd 944 millió forint, ami 6.1' százalékkal több az elmúlt évinél. Legjelentő­sebb a számítástechnikai ok­tatással összefüggő fejlesz­tés. A költségvetésben gon­doskodás történt új felső ok­tatási intézmények, illetve tagozatok megindításának anyagi feltételeiről. így az óvónőhiány enyhítésére meg­kezdte működését a nyíregy­házi tanárképző főiskola haj­dúböszörményi óvónőképző intézete, a matematika sza­kos tanárképzés bővítésére a pécsi tanárképző főiskola Szombathelyen kihelyezett tagozatot indított, a Pénzü­gyi és Számviteli Főiskola zalaegerszegi kihelyezett ta­gozata már működik, az 1972—73-as tanévtől pedig Salgótarjánban is kihelye­zett tagozat indul. A számítástechnikai prog­ram alapján hét új számító­gép üzemeltetésének létszám- és dologi feltételeiről gon­doskodnak. Az 1971-ben létesült köz­ponti ifjúságpolitikai alap 10 millió forintos előirányzata 1072-re 20.5 millió forintra emelkedik. A fejlesztés az ifjúsági törvény végrehajtá­sának anyagi feltételeit szol­gálja, különös tekintettel az ifjúsági turizmus és sportcé­lok támogatására. A tanácsok kulturális jel­legű előirányzatai a közmű­velődési és a művészeti fel­adatokra együttesen: 662 millió forintot — a tavalyi­nál 60 millió forinttal többet — szánnak. Az idén várhatóan három művelődési központ, s több mint 50 művelődési ház, il­letve könyvtár kezdi meg működését. Napközi otthonban a tanulók 22°/o-a Több pénz jnt a szakmunkás képzésre A sevillai borbély A Szegedi Nemzeti Színház operatársulatának vendégjátéka a Szigligeti Színházban Nosztalgia Ki lesz a győztes? Pillanatkép a túrkevei ifjúsági házból Szobrász-találkozó A minap vendéglőben ebé­deltem. Nem volt sem na­gyobb. sem kisebb az átla­gosnál. Nem volt luxushely, de nem is egy ócska kocs­ma. Az árak is tisztességesen voltak számolva. Az ebéd jólesett. Fizettem. Mint az ma is mindenütt szokás, iuxushelyen, vagy kocsmá­ban, borravalót is adtam. Nem többet, nem is keve­sebbet a szokásosnál. Tá­vozni készültem. És ekkor történt a csoda. A pincér odaugrott, leemelte a kabá­tom a fogasról és felsegítet­te. Nem volt ez a pincér sem öregebb, sem fiatalabb az átlag férfikornál, nem volt rajta semmi kirívóan reltűnő. Es mégis felsegítet­te. Felemelően szép pillanat volt. Régi időkre emlékezte­tett, amikor a vendéglőkben még vendéglátás volt, ami­kor a vendég a Jó ételektől és az udvarias, kellemes ki­szolgálástól lett jókedvű, a vendéglős és a pincér pedig a jókedvű vendégnek örült. Amikor a kiszolgálás szót is úgy értették még. ahogyan a magyar nyelvben érteni kell s nem volt az mégsem lealázó sem a pincérnek, sem a vendégnek. Azokra a szép Időkre emlékeztem, amikor mindezek természe­tes következményeként a borravaló adásának és elfo­gadásának szokása keletke­zett. És elmerengtem, hogy mindezekből — mert ugye minden múlandó — miért csak a borravaló az, amely fennmaradt. Egyedül emlé­keztetve a régi világra, ami­kor a magyar vendéglátás még világhírű volt. — tabáni — Moszkvában kedden meg­nyílt a Magyar és a Szovjet Képzőművészeti Szövetség titkárságának háromnapos együttes ülése, amelynek ke­retében a két ország szob­rászművészetének fejlődésé­vel, a szobrászok alkotói kapcsolataival összefüggő problémákat tárgyalják meg. A találkozón, magyar rész­ről Makrisz Agamennon, So­mogyi József, Kiss István s mások, szovjet részről Nyi- koláj Tomszkij, Vlagyimir Cigalj, Oleg Komov és a szovjet plasztika több más kiváló művészegyénisége vesz részt. A találkozó első napján hangzott el Somogyi József­nek a Magyar Képzőművész Szövetség elnökének előadá­sa, amelyben beszámolt a magyar képzőművészet hely­zetéről, s foglalkozott az al­kotói szabadság, valamint a művészeti etika kérdéseivel a szocialista társadalomban. A két ország művészei a továbbiakban számos érde­kes beszámoló keretében tá­jékoztatják egymást a legi­dőszerűbb problémákról. A programot Mészáros László, Borsos Miklós, Perez János, illetve Konyenkov, Golubkina, Lebegyev alko­tómunkásságáról készült fil­mek bemutatója teszi teljes­sé. Ezen kívül a vendéglá­tók arra is felhasználják az alkalmat, hogy a magyar de­legáció tagjait elvigyék né­hány moszkvai és leningrádi műterembe. Hiszen a pálya­társak műveivel való ismer­kedésnek ez a leghatéko­nyabb formája. ........- . M it ígér a TV? Vajda János halálának 75. évfordulójára emlékezve, ja­nuár 18-án. kedden .A-völgy lakója” címmel versműsort sugároz a televízió. „Tizenöt esztendő” a címe a január 19-i műsornak, amely ér­dekes egyéniségekkel folyta­tott beszélgetésekben mutat­ja be a munkásőrség szüle­tésének körülményeit és másfél évtizedes történetét Ugyanezen a napon vetítik az izgalmas, igényes mon­danivalója, háromrészes '’NDK-filmsorozat „A gé­nuai hölgy” történetének első részét. Érdekesnek ígérkezik a ja­nuár 20-án. csütörtökön kez­dődő „Európa bölcsője” cí­mű hatrészes NlZK-filmso- rozat. amely az ókori kultú­rákkal ismerteti meg a né­zőt. A dokumentumfilmek közül kiemelkedik a „Lám­pagyújtástól lámpaoltásig” című műsor, amely január 21-én. pénteken kerül kép­ernyőre..- A tv riportere a kartali tsz-ben dolgozó nőket keresi fel, hogy el­beszélgessen velük gond­jaikról, örömeikről. Ugyancsak 21-én kezdődik „A tv zenei klubja”, amely állandó műsorként elsősor­ban a komolyzene kedvelők igényét hivatott kielégíteni. A január 22-i. szombati „éj­szakai előadásban” láthatják maid a nézők Semprun világhírű regé­nyének, „A nagy utazás”- nak filmváltozatát. A január 23-i. vasárnapi mű­sorok közül kiemelkedik a „Rusztaveli földjén” című dokumentumfiln?. „így az élet oly nehéz!”—fejezi be „pa­naszos” áriáját Berta, a szép sevillai kis­asszony: Rosina nevelőnője. a kiállhatat- lanul házsártos Bertolo doktor gazdasz- szonya. Aztán elmosolyodik, elegánsan meghajol, és könnyedén kilibben a pom­pásan berendezett rokokó szalonból. Ugyan ki hiszi el, hogy valóban nehéz ez az élet? A hagyományos vígjátéki for­dulatok, a komolyan alig vehető konflik­tusok, a megszületésük pillanatában már meg is oldódó problémák, nehézségek azonnal világossá teszik előttünk: Rossini - nak nem célja a „nehéz élet” színpadra állítása, a XIX. század első évtizedeinek háborúktól terhes, vagy éppen forradalmi indulatoktól feszülő világának ábrázolá­sa. Messzemenően kiszolgálja kora közön­ségének . igényeit. Számtalan vita folyt már Rossini élet­művéről. Kétségtelen, hogy nem tartó­zott a zeneirodalom újítói közé. De világ­sikerének, ma is páratlan népszerűségé­nek magyarázatához talán nem lenne ele­gendő mesterségbeli tudására, színpadi ru­tinjára. jellem- és helyzetábrázoló t-chni- kájára hivatkozni. Nos, a világsiker titka az, hogy Rossini maga sem vette soha ko- 1 molyán műveinek felhőtlen világát. Vala­mi megmagyarázhatatlan, elegáns fölény tulajdonképpen fanyarrá teszi zenei hu­morát: mindig nyilvánvalóan tudatja ve­lünk. hogy mindez csak játék. A szegedi operatársulat bemutatója min­denképp elismerésre méltó vállalkozás. A mű hallatlartul nehéz a kor legjobb, leg­technikásabb olasz énekesei számára író­dott. tele szinte leénekelhetetlen kolora- túrákkal. sok összpróbát igénylő tercettel. kvintettel, bonyolult ritmusokkal, várat­lan zenei fordulatokkal. A zenekar s fő­ként a karmester szerepe kulcsfontosságú: egy pillanatnyi memóriazavar is „boru­lást” idézhet elő. Épp ezért először is az előadást vezénylő, s nagyszerűen kézben- tartó Szalatsy Istvánról kell dicsérően szólni. Nem az ő hibája, hogy a zenekar itt-ott kissé elnagyoltan muzsikált, s már a nyitányban is jó néhány pontatlanság akadt, főképp a vonóskarban. Rosina sze­repében Fekete Mária kellemes meglepe­tést szerzett a hallgatóságnak; finom, nem túl nagy hangja igen előnyösen érvénye­sült ebben a .rokokó hangvételű remekmű­ben. áriái, koloratúrái aprólékosan ki-, munkáltak, meggyőzőek voltak. Ugyancsak elismerően kell szólnunk Gyimesi Kál­mánról, az örökké tréfás kedvű, talpra­esett Figaro szerepében, aki jó énekesi kvalitások mellett még kiváló színészi adottságokkal is dicsekedhet. Kevésbé sze­rencsés alakítás Juhász Józsefé Alma viva gróf szerepében. Az ő hangja elsősorban drámai pillanatokban érvényesült; a bel canto — áriák, a kantilénlk nehéznek bi­zonyultak a két basszus-szerepben (doktor Bartoló és dón Basilio. Sinkó György. • Gregor József), s kitűnően keltette életre Berta alakját Turján Vilma is. éppúgy, mint Börcsök István Fiorillót. A felvo­nászáró tutti-jelenetek megoldásával vi­szont adós maradt ez az előadás: az egyes szólamok nem tudtak önállóan élni. sok volt az elnagvolás. a precíznek éppen nem mondható megoldás. Olykor a zenekar bravúrosan érte utói” a gvor? téMeknél tűi«^sósán előre szaladó énekeseket. Élvezetes, ió előadást láthattunk hall­hattunk. s valamennvuink örömére szolgál hogy a kitűnő szegedi ooératársulatot egv- re gyakrabban üdvözölhetjük városunkban. Molnár László Hydutanulás Az utóbbi években Ma­gyarország lakossága iparral, mezőgazdasággkl és nyelvta­nulással foglalkozik. Soha még ennyien nem tanultak nálunk nyelvet, mint napja­inkban. Elhatároztam, meg­kérdezek néhány személyt, mi indította arra, hogy sza­bad idejében nyelvtanulással foglalkozzék. — Először is nem szabad időmben, hanem munkaidő alatt tanulok dánul — mond­ja Pézsmái Lehel szandálké­szítő szakmunkás. — Imá­dom a dán szardíniát, és utálom, ha tolmács kell a doboz szövegének fordításá­hoz. Glancz Timótné, középko­rú háziasszonnyal, a Tejven- déalőben találkoztam. Tej­fölt kanalazott és közben ha­ladó fokú orosz nyelvtan­könyvet tanulmányozott. — Tudja, szeretnék a jö­vendő menyemmel szót ér­teni. Ugyanis a fiam egy Pesten tanuló moszkvai di­áklánynak udvarol. Mint anya figyelnem kell, miről beszélgetnek. Tudniillik vizs­gák előtt szó sem lehet há­zasságról. Zámolya Alberttel, a te­hetséges kelmefestővel ki­csiny műtermében beszélget­tem. Egy svéd szótárban la­pozgatott, miközben kérdé­semre válaszolt’: — Feltétlenül el kell sajá­títanom a svéd nyelvet. Egy­szer a Keleti pályaudvarnál egy szakállas svéd férfitől vettem egy önborotva kész­letet. Ha svédül kérem az árút biztosan olcsóbban adta volna. Pifkóczi Beátával, a jóne­vű eszpresszóban találkoz­tam. — Puncstortát evett és a Punch című angol viccla­pot olvasta. — Miéri tanul angolul? — kérdeztem a csinos lánytól. — Felkészülök a nyáron várható idegenforgalomra. Nekem egy új-zélandi férfi ne tegyen tisztességtelen ajánlatot. Ha erre mégis sor kerül, angolul válaszolok, és megmondom: nálam csak há­zasságról lehet szó. Végül felkerestem Magyar Gergely magyar állampol­gárt, aki ötven éve a Rá­kóczi úton lakik. Éppen ma­gyar nyelvtankönyvet tanul­mányozott: — Magyarul tanulok — mondta, és amikor látta, hogy meglepődtem, hozzátet­te: Tudja, elkapott engem is a nyelvtanulási láz. Magyar- országon legalább egymillió ember nem beszéli perfektül a magyar nyelvet. Sok pó­tolnivalóm van... Kicsit meghatottan bú­csúztam tőle. Ez igen! Büsz­ke lehet rá Lőrincze Lajos’ Galambos Szilveszter (

Next

/
Thumbnails
Contents