Szolnok Megyei Néplap, 1972. január (23. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-12 / 9. szám
1972. január 12. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Levél Dr, Csanádi György miniszter elvtársnak a bánomkerliek bánatáról Szíves elnézést kérek a nyílt levélért. Miniszter Elvtárs, de a szóbanforgó ügy egyre szélesebb körben kelt felháborodást, ezért nyílt szavakat, s gyors intézkedést követel. A történet röviden a következő: A KPM Közúti Igazgatóság (Szolnok, Vöröshadsereg út 4.) megbízásából a KPM Közúti Beruházó Vállalat (Budapest, XIII., Szegedi út 35—39.) bonyolítja a 4-es számú főútvonal kisújszállási szakaszán épülő felüljáró beruházásit és kezdeményezi az azzal kapcsolatos kisajátítást. A felüljáró töltéséhez először kisajátított földterületért az aranykoronaérték ezerháromszázszorosát fizette ki a vállalat, azon felül a zöldkárt és a létesítmények árát is megtérítette. Az egyezséggel mindenki elégedett volt. Igen ám, de az először kisajátított terület csak „kóstolónak” volt elég, az onnan kitér melhetőnél jóval több föld kellett a felüljáró építéséhez. Az építők senkitől engedélyt nem kérve, mintha nem jogállamban élnénk, tőlünk idegen mgdon kispénzű emberek tulajdonát képező, megművelt kerteket dúltak szét, — és hordták el onnan a földet. A tulajdonosok között több olyan járadékos ember van, akinek havi jövedelme alig 200—300 forint, életét kertje hozamából tengette. A felüljáró építőit ez mitsem zavarta, önkényeskedtek, s meggyőződésem szerint a minisztérium minderről semmit sem tudott. A földmunkagépekkel jogtalanul szétrombolt és elhordott termőterület kisajátítását a beruházó vállalat csak a kisújszállási pártbizottság és a városi tanács határozott fellépésére kezdeményezte 1971 júliusában. Saját jószántából a vállalat képviselője az aranykoronaérték háromezerszeresét kínálta fel a negyvenhét tulajdonos utólagosan kisajátított területének kártalanítására. Erre vonatkozólag minden kerttulajdonossal külön szerződést kötött. Szerződést kötött, — de nem fizetett ez év elejéig még előleget sem. A közelmúlt napokban az aranykoronaérlék ezerszeresét átutalta a kisajátított kertek tulajdonosainak. Tehát megközelítőleg sem annyit, amennyit a szerződésben vállalt, s még annyit sem, amennyit az első lépcsőben kártalanítottaknak juttatott. Üjabban bírói végzéssel akarja csökkenteni a vállalat a szerződés szerinti kisajátítási összeget. No, meg — feltehetően — az időt is húzni, hiszen hetek óta azon vitázik a Szolnok megyei bírósággal, hogy a karcagi bíróság vagy a megyei bíróság illetékes az ügyben. A szolnoki Közúti Igazgatóság azzal indokolja a kisajátítási szerződések módosításának kezdeményezését, hogy a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás között feltűnően nagy az értékkülönbség. „Az értékkülönbségből eredő sérelem Igazgatóságunkat, közvetve az állam pénzügyi érdekeit sérti” — hangoztatják a bírósághoz adott beadványukban. Arról viszont bölcsen hallgatnak, hogy megbízottjuk teremteti az állam érdekeit sértő, a közhangulatot károsan befolyásoló helyzetet. - > Az állam érdekei valóban nem mellékesek. Megengedhetetlen, hogy valamelyik intézmény, vagy állami vállalat felelőtlen eljárása miatt csorbát szenvedjen a jogrendünkbe vetett bizalom. Magától érthető az is, hogy néhány ember tévedése nem okozhat félmilliós kárt a népgazdaságnak. A kisújszállásiak esetében például valószínű, hogy az aranykoronaérték háromezerszeresének a felajánlása túlzott volt. hiszen az a tényleges forgalmi értéknél magasabb. A bánomkerti határrész volt negyvenhét kerttulajdonosa az utóbbi hetekben panaszügyben egymásnak adta a kilincset a kisújszállási pártbizottságon. Van közöttük olyan, akit tavalyi adóhátralékáért megbüntetett a tanács, pedig a földje — a többiével együtt — már régen a közúti felüljáró töltésében van, telekkönyvileg azonban még a nevükön szerepel. Ezért könnyen lehet, hogy az 1972. évi adót is kiróják rájuk. Egyszóval a KPM szóbanforgó igazgatósága, s beruházási vállalata „jóvoltából” áldatlan állapotok uralkodnak Kisújszálláson. A helyi vezető szervek erőfeszítéseit is segítené, ha a Miniszter Elvtárs gyors döntést hozó vizsgálatot rendelne el ez ügyben. Simon Béla Jutalom a legiobh traktorosoknak A nagykunsági tsz-szövet- Ség 1971-ben meghirdette az első talajmunkaversenyt. A gondolát népszerűségét mutatja, hogy százötven traktoros csatlakozott. A versenyben azonban még ennél is többen részt vettek, ám a termelőszövetkezetek csak az első három—négy helyezettet terjesztették fel. A szövetség versenybizottsága aszerint állapította meg a sorrendet, milyen géptípuson dolgoztak a traktorvezetők, hány normálholdat teljesítettek, hány munkanap alatt. A helyezési sorrendet tegnap hirdette ki Karcagon Hegyi István, a szövetség versenybizottságának elnöke. Ugyancsak ő adta át az okleveleket és a pénzjutalmakat is. Elsőnek Túri Eleknek, a kunhegyesi Vörös Október Termelőszövetkezet traktorvezetőjének.' aki DT— 54-es gépén 184 nap alatt 2789 normálholdat teljesített. Jutalma két és félezer forint. Ugyancsak a kunhegyesi Vörös Október Termelőszövetkezet traktorosa a második helyezett is. Takács Sándor, aki az előbbivel azonos típusú traktorral 193 napi talajmunkával 2451 normálholdat ért el. A harmadik Kovács Ferenc, a karcagi Május 1. Tsz traktorosa. O szintén DT—54-esen 136 nap alatt 2158 normálholdat teljesített. Takács Sándor' 2 ezer, Kovács Ferencet 1500 forjnt jutalmat kapott. A verseny legjobbjai között jutalmazták Korom Ferencet és Dorkó Józsefet, a törökszentmiklósi Petőfi, Hodos Bálintot a karcagi Lenin, Vadac Józsefet, a ti- szaroffi Aranykalász, Nagy Pált. a mezőtúri Magyar— Mongol Barátság közös gazdaság traktorosait. Csarnok ponyvából A Kenderfonó és Szövőipari Vállalat ez évben is folytatja a kentponyvák felhasználási lehetőségeinek kutatását. Ezek közül egyik legbiztatóbbnak ígérkezik a tartólevegős csarnokként történő alkalmazás. A csarnokot két nagyteljesítményű ventillátor látja el levegővel, ígv biztosítható a sátor anyagának fenntartásához szükséges túlnyomás. A levegő kiszökését forgóajtós bejáratok, illetve légzsilip akadályozza meg. Az árut is ezen a légzsilipen keresztül szállítják be. Hogy érzi magát? Felmérés a pályakezdők helyzetéről A Munkaügyi Minisztériaz emberek jó munkáját észreveszik, tehát ezért is üm nyolcezer pályakezdő fiatal, továbbá vállalati igazgatók. KISZ-vezetők, tanácsi munkaügyi osztályvezetők véleménye alapján felrr érést készített a pályakezdők helyzetéről. A válaszokból kitűnt, ,hogv a fiatalok 94,6 százaiéi a egészében vagy részben elégedett munkahelyével (egészében 28,4 százalék), elégedetlenségét csak 5,4 százalékuk fejezte ki. Azok, akik munkahelyükön jól érzik magukat, mindenekelőtt a munkatársak jó kapcsolatát, majd sorrendben a vezetők és beosztottak jő együttműködését, a dolgozókkal való jó bánásmódot, a fejlődési lehetőségeket -a saját ügyekbe való beleszólás lehetőségét, az anvagi megbecsülést, a szociális gondoskodást, végül az üdülési, sport- és kulturális lehetőségeket tartják vonzónak. A vállalatoktól elkívánkozók viszont elsősorban az anyagi megbecsülés hiányára, a saját ügyeikbe való beleszólási joguk csorbítására és a munkatársak közötti rossz kapcsolatokra panaszkodnak. A fiatalok többsége — saját vallon: ása szerint — nem törődik bele. ha jogosnak érzett panaszát, javaslatát elutasítják. A fiatalok 40 százaléka nemcsak sa.iát. hanem a helyi közösség érdekében is rendszeresen fellép. 34 százalékuk bedig a "állalat egészének ügyéivel is szívesen foglalkozik. A megkérdezettek 73 százaléka szerint a vezetők érdemes jól -dolgozni. A jó munka elismeréséről azonban erősen eltérőek a tapasztalatok. A vizsgálatból kitűnt, hogy a fiatalok nagyra értékelik a tudást, a tanulást, többségük úgy Vélekedik, hogy szakmai fejlődésük legfontosabb feltétele, érvényesülésüknek útja a jó munka és a tanulás. A Munkaügyi Minissiéri- um következtetéséi szerint a pályakezdő fiatalokat általában egészséges ambíciók és törekvések jellemzik, értékrendszerük alapjaiban szocialista, bár ez az esetek egy részében még nett tudatos. Becsülik a tudást, a segítőkészséget. örömüket lelik a jó munkában és erősen törekednek a munkahelyi sikerre. A befejeződő nagyberuházások (Folytatás az 1. oldalról) megkezdődik az üzemszerű gyártás. Így márciusban már mind a négy nagyteljesítményű gépsorral üzemszerűen A . szegedi Házépítő Kombinát egyik részlege fél évvel a határidő előtt már a múlt év végén megkezdte a termelést; — Az idén teljes egészében befejeződik ez a lakásprogram végrehajtása szempontjából rendkívül fontos beruházás is. A munkálatok utolsó szakaszában két vállalat dolgozik az automatizált kavicsellátó üzemrész végleges kialakításán. Még ebben a negyedévben át akarják adni rendeltetésének a hozzátartozó vagonkirakó készítik a sokféle és kitűnő minőségű vékonypapírt. A tervek szerint az idén már több mint 500 millió forint értékű vékonypapírt gyártanak. berenedezéseket, szállító-szalagokat. betonsilókat, továbbá a központi vezérlő asztalról irányítható automatizált, betongyártó berendezést. A múlt év végétől már termelő részleg betonellátását ezek elkészültéig más eszközökkel oldották meg s Äez a sietség hasznosnak bizonyult. A kombinát így teljes elkészülte előtt mintegy félezer lakáshoz elegendő panelt készíthet. A beruházás befejezése ‘ után a szegedi házgyár évi termelése 2500 lakás lesz. épült fel. 1968-ban kezdték meg a tervezését, 1969-ben fogtak hozfá építéséhez, — 1970-ben pedig már megkezdődött benne az oktátós. A gyorsütemű munka a Baranya megyei Építőipari Vállalat munkáját dicséri. Az igazgatósági-tanumlány épületben 12 tanszék működik 40 előadóteremmel. A mellette lévő pavilonrendszerű épületsorban 40 önálló műhelyt, illetve laboratóriumot rendeznek be. Az impozáns kollégiumi épület 800 hallgatónak nyújt otthont. Az új főiskola 168 millió forintba kerül, s ebből eddig 160 millió forintot használtak fei. Az orvostudományi egyetemen 12 év megfeszített munkája után tesznek pontot az idén s ennek eredményeként elkészül az ország egyik legnagyobb és legmodernebb elméleti Intézménye. A hatalmas épülettömb 2000-nél több helyiséget foglal rnagában. Beruházási költsége 210 millió forint, s ebből az idén ^30 milliót költenek el. Két felsőoktatási intézmény új otthona Félezerrel több lakás Tavaly 23, az idén 5 veszteséges a megyében A c «épei Fe öli harmadszor, a töröksze”tmi lösi Aranykalász másodszor mérleg hiányos — Ülés! ar ott a megtel tcnác% vb Tegnap, Szentesi László elnökletével tartott^ meg idei első ülését a Szolnok megyei Tanács végrehajtó bizottsága. Ezen, több napirend között, a veszteséges termelőszövetkezetek szanálási eljárásáról tárgyalt Révész Ferenc osztályvezető és Mezei János osztályvezetőhelyettes előterjesztése alapján. A múlj; évben 23 Szolnok megyéi termelőszövetkezet zárt veszteséggel. Most, a 119 közös gazdaságból, előreláthatóan 5 nem tud nyereséges zárszámadást tartani, négy pedig nagyobb alaphiánnyal zárja az esztendőt. A lista élén a törökszentmiklósi Aranykalász Tsz áll, ahol a veszteség és az alaphiány összege a jelenlegi ismeretek szerint 11,7 millió forint. Ugyanez a jászágói Kókai Tsz-ben 5 millió forint. Előreláthatóan 2,5—2,5 millió forint veszteséggel és alaphiánnyal zár, a tisza- derzsi Kossuth és a csépai Petőfi Termelőszövetkezet. A szelevényi Szikra Tsz-ben 1,6 millió forint hiányzik a mérlegből. E szövetkezetekben szanálási eljárást rendelt el a vb. Hasonlóképpen a jászalsó- . szentgyörgyi Petőfi Tsz-ben Takarmánykeverő A Szolnok megyei Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat fejlesztési alapjából Törökszentmlklóson l millió 844 ezer forintos költséggel takarmánykev-srő üzemet épített. Az üzem kapacitása 72 tonna naponként. Az üzemhez kapcsolódik egy 10 tonna/óra kapacitású sze- mestermény-szárító üzem is. Képünk az üzem karbantartása közben készült. is. ahol ugyan nincs gazdálkodási veszteség, de az alaphiány eléri a 7 millió forintot. A végrehajtó bizottság arra is kötelezte a pénzügyi, a mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályt hogy kísérje figyelemmel a jászjákó- halmi Béke Tsz beruházási politikáját is. A megyében a 6 termelő- szövetkezetben a veszteség és az alaphiány összege előreláthatóan meghaladja a harmincmillió forintot. Miközben gazdasági és pénzügyi szakemberekből álló bizottság egyenként és részletesen megvizsgálja majd a veszteség okait, a Szolnok megyei Tanács vb 30 millió forintot letétbe helyez a megye pénzéből a nemzeti banknál, hogy e tsz-ek is hitelképesek legyenek átmenetileg is. Korábban ebből már 10 millió forint óvadékot adott a megyei tanács vb. A végrehajtó bizottság elrendelte, hogy a vizsgálatok alaposak és részletezőek legyenek, minden termelőszövetkezetet külön vizsgáljanak meg. Éppen az alapos felmérés biztosítására a vb úgy határozott, hogy a vizsgálati anyagot nem február 8-án tárgyalja meg — ahogy az előzetes tervben volt — hanem március 7-én.-A végrehajtó bizottság egyelőre a vizsgálatot rendelte el, de'máris nagy vita volt a vb-ülésen. Hiszen a csépai Petőfi Tsz például egymást követő 3 esztendőben veszteséges, a törökszentmiklósi Aranykalász Tsz hasonlóképpen tavaiv is nagy mérleghiánnyal, zárt. Az eddigi megállapítások szerint a veszteséges szövetkezetekben szakszerűtlen vezetés, a szövetkezet erejét meghaladó beruházások, a magas munkadíjak, a mérleghamisítások, a kedvezőtlen természeti adottságok játszottak közre. A megyei tanács vb kimondta, a kinevezendő vizsgálóbizottságok tegyenek különbséget abban, úgy került-e bajba egy termelőszövetkezet. hogy magassziritű termelés van mögötte, de elszámították magukat; vagy úgy, hogy a hiány mögött nincs tisztességes termelő- munka. A vizsgálatok megállapítják azt is. hol történt tévedés és hol követtek el bűntényeket, felelös- ségrevonási javaslatukat ennek alapján készítik el. B. L. Pécsett, az ősi diákvárosban, két nagy felsőoktatási intézmény kapott új otthont. Az idén készült el teljes egészében a Pollack Mihály műszaki főiskola épület- komplexuma és az orvostudományi egyetem elméleti tömbje. A műszaki főiskola párját rítkitó gyorsasággal
