Szolnok Megyei Néplap, 1972. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-11 / 8. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1972. január 11. Újra otthon Ha egy lóversenypálya beszélni tudna... Modem re­gényben akár így is meg lehetne írni a nemrég még Kelet- Pakisztánnak nevezett országrész történetét. A lóverseny­pálya az országrész fővárosában, Daccában van. 1971. már­cius 7-én itt tartott nagygyűlést Mudzsibur Rahman sejk, innen hirdette meg az úgynevzett polgári engedetlenségi kampányt a kelet-pakisztáni lakosságot; bengáliaiakat el­nyomó, megalázó, kizsákmányoló Jahja Khan-rendszerrel szemben. Ez volt a következménye annak, hogy a néhány hónap­pal korábban, 1970. decemberében lezajlott választások eredményét Jahja Khanék lábbal tiporják. Ismeretes az is, mi következett Rahman sejk 71. március 7-én elmondott beszéde után: március 25-re véres Szent Bertálan éjszakája következett, s a többi véres nappal és éjszaka, amelynek következtében az országrész 75 millió lakosa közül több, mint tíz százalék: 10 millió menekült el otthonából át Indiába. Azután jött az indiai—pakisztáni háború, a Jahja Khan-féle rendszer gyors vereségével, a Bangla Desh hata­lom megszilárdításával. És a kéthetes háború végén ugyanitt, a daccai lóver­senytéren tette le a fegyvert Nizai tábornok a keleti tar­tományban harcoló — és az utolsó percig tovább vérengző — nyugat-pakisztáni csapatok főparancsnoka. Kormány­válság követte á fegyverletételt, Nyugat-Pakisztánban Ali Bhutto került hatalomra, tárgyalni kezdett az eddig töm­lőében tartott Rahman sejkkel, akinek börtönbüntetését előbb házi őrizet enyhítette, majd szabadon engedték. És eljött 1972. január 10-e. Mudzsibur Rahman, csak­nem tíz hónapi börtön után — miközben megválasztották az újonnan alakult Bangla Desh állam fejévé — hazatért Daccába. Leírhatatlan örömmel, lelkesedéssel fogadta a nép. És Mudzsibur ismét a lóversenypályára ment, immár sza­baddá és függetlenné vált hazájának erre a hatalmas ki­terjedésű területére, ahol egymillió ember szorongott, hogy újra lássa, hallja őt. Rahman sejk pedig beszédet mondott. Ez a beszéd alighanem Ali Bhutto végső reményét is kioltotta arra nézve, hogy a kelet-pakisztáni terület, hacsak valamilyen egészen laza, államszövetségi formában is, amiként ezt Rahmannak ajánlotta, mégegyszer Pakisztán­hoz tartozzék. Modzsibur határozottan leszögezte: „Kap­csolataink Pakisztánnal örökre megszakadtak”. És így végezte beszédét: „a Bangla Desh független ország és az is marad mindörökre”. Dél-Ázsia, a hindosztáni félsziget történelmében most, ezzel a daccai lóversenypályán elmondott beszéddel kez­dődött el igazán egy új fejezet Kairóban megnyílt az aíroázsiai szolidaritási konferencia KAIRO Böcz Sándor, az MTI tu­dósítója jelenti: Hétfőn délelőtt dr. Mah­mud Favzi egyiptomi mi­niszterelnök nyitotta meg Kairóban az Afro-ázsiai né­pek szolidaritási szervezeté­nek ötödik konferenciáját, amelynek munkájában hat­vanhárom afrikai és ázsiai ország küldötte vesz részt, s amelyre megfigyelői minő­ségben további harminc or­szág és több nemzetközi szervezet küldte el képvise­lőit. Hazánk küldöttségét Kiss Károly, a Magyar Szo­lidaritási Bizottság alelnöke vezeti. A nagyjelentőségű tanács­kozáshoz üzenetet intézett a többi között Leonyid Brezs- nyev, az SZKP KB főtitkára és Anvar Szadat, az EAK el­nöke. Magyar részről Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke üdvözölte a konferenciát. A szolidaritási szervezet határozata nyomán Favzi egyiptomi miniszterelnök Nasszer emlékérmet adott át Szadat egyiptomi államfőnek, Jassre Arafatnak, a PFSZ elnökének, Mirzo Turszun- szadénak, a Szovjet Szoli­daritási Bizottság elnökének és másoknak. Ezt követően Juszef Esz- Szibai az Afro-ázsiai népek Szolidaritási Szervezetének főtitkára terjesztette elő az állandó titkárság jelentését. A jelentés részletesen ele­mezte az Indokínában, a Kö­zel-Keleten, az indiai szub- kontihensen - kialakult hely­zetet, továbbá az afrikai és ázsiai kontinens más meg­oldást sürgető kérdéseit. El­ítélte a Vietnami Demokra­tikus Köztársaság sűrűn la­kott területei ellen végre­hajtott barbár amerikai lé­gitámadásokat, az Egyesült Államok indokínai agresz- sziójának fokozódó eszkaláci- ját. Az állandó titkárság azon­nali akciót sürget az India és Pakisztán között kialakult helyzet politikai megoldásá­ra. A Közel-Kelet-i válságról szólva a főtitkár kiemelte, hogy ennek megoldatlansá­gáért az Egyesült Államok által támogatott Izraelt ter­heli a felelősség, mert ma­kacsul szembehelyezkedik a Biztonsági Tanács és az ENSZ rendezési határozata­ival. Ezt követően megkezdő­dött a plenáris vita, amely­ben több küldöttség vezető­je kapott szót. A szolidaritási értekezlet­re Kairóba érkezett Bangla Desh delegációja, s ez a tény már a tanácskozás előtt né­zeteltérésekre adott okot. A pakisztáni küldöttség azzal fenyegetőzött, hogy kivonul a konferenciáról amennyi­ben Bangla Desh képviselői is résztvesznek rajta. Juszef Esz-Szibai válaszul közölte: Bangla Desh küldöttségének jogában áll, hogy megfigye­lőként jelen legyen, mivel hivatalosan is kérte felvéte­lét a szolidaritási szervezet tagjai közé. Bangla Desh je­lenléte ellen tiltakozva Líbia szintén távolmaradással fe- nyegetődzött. Bangla Desh csatlakozási kérelmét kedd este vitatják meg. Végül a pakisztáni küldött­ség nem vett részt az Afro­ázsiai Szolidaritási Értekez­let megnyitó ülésén. A hír- ügynökségek jelentései sze­rint a bojkottra még nem egészen tisztázott körülmé­nyek között került sor. Az értekezlet előestéjén a pa­kisztáni delegáció vezetője közölte, hogy nem vesz részt az értekezletén, ha Bangla Desh delegációját is bebo- csátják. Bangla . Desh küldöttsége viszont felvételét kérte a szolidaritási szervezetbe és a rendezők egyelőre „daccai bizottság” jelzéssel megfigye­lői státuszt biztosítottak ne­kik. A megnyitó ülésen azonban akkreditálási lap­jaikon mégis Bangla Desh név szerepelt. Nixon ellen tüntetni tilos1 A TASZSZ londoni kel­tezésű jelentésében a Sun­day Express pekingi értesü­lésére hivatkozva, azt írja, hogy a kínai hatóságok fel­szólították a népet ne tün­tessen Nixon amerikai el­nök jövőhavi látogatása alatt. ; A vörös gárdistákat kü­lön figyelmeztették, . hogy letartóztatják és börtönbe zárják őket, ha rendzava­rással próbálkoznak. Több­ezer katonát mozgósítottak a tüntetések megakadályozá­sa céljából. Pekingben, Sanghajban és több más nagyvárosban lá­zas sietséggel tüntetik el az amerikaéllenes hangulat kü­lönböző jeleit: gondosan le­meszelik a Nixont gúnyoló hatalmas karikatúrákat és az olyan jelmondatokat, mint például „Le az amerikai ag­resszióval!” Málta érseke Londonba utazott. Sír Michael Gonzl, Mé!*a érseke Londonba utazott, hogy az angol kormánnyal a mál­tai helyzetről tárgyaljon. Londoni útja v előtt az érseket magánkihallgatáson fogadta a pápa. Képünkön: az 1 érsek útközben, a római repülőtéren. (Telefoto — AP—MTI—KS) Konzultatív tárgyalások BRÜSSZEL Szalay Hanna, az MTI ki­küldött munkatársa jelenti: Ma nyílik meg a belga fővárosban az európai biz­tonságért fáradozó közéleti személyiségek konzultatív tanácskozása. Az értekezleten 27 euró­pai országból több mint két­százan vesznek részt. Ma­gyarországról négy tagú de­legáció érkezik Brüsszelbe, dr. Bartha Tibor református püspöknek, az európai biz­tonság és együttműködés ma­gyar nemzeti bizottsága al- elnökének vezetésével. A Szovjetuniót tizenhárom tagú küldöttség képviseli. — megfigyelőként csaknem tíz nemzetközi szervezet küldte el képviselőit. A jelenlegi tanácskozást ugyancsak belga kezdemé­nyezésre — két szűkebbkörű eszmecsere előzte meg: az az elsőt tavaly júniusban, a másodikat októberben tar­tották; a résztvevők egyetér­tettek abban, hogy az euró­pai biztonsági értekezlet kor­mányszintű előkészítése mel­lett — részben vele párhu­zamosan, részben kiegészítő jfeleggel — alkalmat kell te­remteni arra, hogy az euró­pai biztonságban közvetle­nül érdekeltek a kontinensen élő népek, az itt működő gazdasági, társadalmi és po­litika erők is hallathassák szavukat, kifejthessék állás­pontjukat. A két előzetes tanácskozá­son az ügy iránt érdeklődő szervezetekkel, személyisé­gekkel tartott kétoldalú megbeszéléseken kialakult az a terv, amely szerint 1972 folyamán megszervezik a fent említett erők közgyű­lését és egy olyan állandó jellegű fórumot, amely, nyit­va áll minden politikai előkészítése lesz a feladata, irányzat előtt. A háromnapos konzultatív tanácskozásnak a közgyűlés előkészítése lesz a feladata. Bányászsztrájk Angliában LONDON (MTI) Patak Karoly, az MTI tu­dósítója jelenti: A brit szaktanács pénz­ügyi és általános bizottsága — a TUC belső kabinetje — hétfőn rendkívüli ülésen tárgyalta meg a szombaton éjfélkor kezdődött bányász­sztrájk ügyét. A nagy-britanniai bánya­vidékek 280 000 dolgozóját képviselő szakszervezet az­után hirdette meg az első országos bányászsztrájkot az 1926-os általános sztrájk óta. hogy a munkaadók képvise­leti szerve, a Brit Országos Szénbányászati Hivatal, nem javított 7.9 százalékos bér­emelési ajánlatán. A TUC feladata most az, hogy fel­mérje és megszervezze a bá­nyászok sztrájkjának nem­zetközi és hazai támogatását. A tárna-fenntartási mun­kák elvégzésére ia szakszer­vezet engedélyt adott. Kéri is a dolgozókat, hogy ne ad­janak ürügyet a munka­adóknak további munkahe­lyek bezárására és elbocsá­tásokra. A széntartalékok az év­szak szükségleteihez képest elegepdőek az országban, de a kormányt aggasztja az a lehetőség, hogv a bérvita el­húzódik. Sir John Eden, az ipari ügyek minisztériumá­nak vezetője, vasárnap a „legnagyobb tüzelőtakaré­kosságra” szólított fel a fo­gyasztókat, közöttük az üze­meket. A szénnel dolgozó gyárak és üzemek átlagban ötheti-, az erőművek nyolc­heti tartalékkal rendelkez­nek. Az angol kormány a jelek szerint olyan taktikát alkal­maz. hogy baj nélkül átvé­szelje a sztrájk első két-há- rom hetét, !— s csak akkor kezdje ismét újra a tárgya­lásokat, amikor már úgy érzi, hogy a sztáj kólók elszi­getelődtek a rokonszenvező kövéleménytől és a testvér­szakszervezetektől. A közvé­lemény a bányászok mellett áll, akik az utóbbi időkben erősen visszaestek a szak­mai fizetési listán, és a fel­ajánlott béremelések távolról sem tartanak lépést a meg­élhetési költségek emelkedé­sével. Nagy-Britannia Kom­munista Pártjának végre­hajtó bizottsága a hét végén — határozatban állapította meg: a bányászok a Tory- kormány munkásellenes po­litikája ellen folyó harc él­vonalában küzdenek. A párt együttérez ezzel a harccal és felszólítja Nagy-Britan­nia minden dolgozóját, hogy . csatlakozzék a kommunisták szolidaritási kampányához. Waldheim elképzelései NEW YORK Kurt Waldheim ENSZ-főtit- kár az amerikai televíziónak adott interjújában kijelen­tette: kész személyes tekin­télyét latba vetni a Közel- Keleten. ellátogatni mind Kairóba, mind Jeruzsálembe, ha ennek valamilyen hasz­nát látja. A világszervezet új főtit­kára azonban — mint maga kifejtette — ..béketeremtő” szerepét világméretekben látja: „szándékomban áll mindenüvé elmenni, ahol baj van. mivel úgy vélem, hogy az érintett kormányokhoz fűződő személyes kapcsola­taim révén tehetek valamit a problémák megoldásáért”. Waldheim közölte, hogy „van egy-két új elképzelé­se” a közel-keleti rendezés előmozdítását illetően, s eze­ket megvitatja majd Gun- nar Jarringgal. aki a ter­vek szerint hétfőn érkezik New Yorkba. Arra a kérdésre, van-e ér­telme bármi közvetítésnek, mielőtt Izrael kötelezettsé­get vállal az összes meg­szállt arab terület kiürítésé­re. Waldheim k!1érő választ adott: diplomatikusan meg­fogalmazott véleménye sze­rint „nem ez az egvetlen problém. a, amivel szembe ' kell .néznünk”. Ugyanakkor megerősítette, hogy a Jar- ring-vezette tárgyalások alapjául a BT 1967 novem- . béri határozatának és a köz­gyűlés nemrég elfogadott ha- . tározatának kell szolgálnia. Más kérdésekről szólva W'aldheim tagadta a maga illetékességét a Bangla Desh elismerésével és az ENSZ- be való bebocsátásával kpp- csolatban. Azt mondta, en­nek a problémának a meg­oldása a közgyűlésre Vagy a Biztonsági Tanácsra vár. Egyébiránt — jelentette ki — nem osztja az amerikai elnöki tanácsadó. Henry Kissinger ama nézetét, hogy a Biztonsági Tanács irtdopa- kisztáni „cselekvésképtelen­sége” után kétségbe kell vonni a BT ama képességét, hogy biztosítékokkal járul­jon hozzá a közel-keleti ren­dezéshez. Aggasztónak mondta ugyan Waldheirr., hogy a BT nem volt képes megoldani az indiai szubkontinens problémáját, de szerinte még mindig jobb. ha a nagyha­talmak a Biztonsági Tanács­ban hadakoznak, mintha a harcmezőn. Egyébként is — tette hozzá — . „miért az ENSZ-et kell szüntelenül bí­rálni a világhelyzetért?” Kiégett A Queen Elisabeth. Kigyulladt és teljesen kiégett Hongkong kikötőjében a Tengeri bölcs nevezetű egyetemi hajó, amely korábban Queen Elisabeth (Erzsébet királynő) néven 83 ezer tonnás vízkiszorításával a világ legnagyobb személyszállító hajójának számított. Képünk az égő hajó­óriásról készült. (Telefoto — AP—MTI—KS) „SZÍNES NAPOK A CENTRUM PAVILON SZOLNOK, Ságvári krt. 59/a. PIACTÉR KEDDEN: Jan. 11-én: mindenféle kék színű ruházati cikkek 10%-os engedménnyel ÁRUHÁZBAN” kaphatók! V

Next

/
Thumbnails
Contents