Szolnok Megyei Néplap, 1972. január (23. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-11 / 8. szám
1972. január 11. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Az eredményesebb gazdálkodás dokumentuma A jászberényi termelőszövetkezetek fejlesztése a IV. ötéves tervben „Jászberény mezőgazdasági termelésfejlesztési cél Kitűzései”. Ezt a nevet viseli az a tizenhat oldalas „dokumentum”, amely a város mezőgazdasági üzemeinek tíz évre szóló feladatait tartalmazza. Az eredményeket és a terveket ismertető jelentésből világosan kitűnik a szándék: a termelőszövetkezetek gazdálkodásának erősítése az anyagi-, technikai A város öt termelőszövetkezete 14 123 hektár területen gazdálkodik az átlagos üzemnagyság 282 hektár. A következő években a terület koncentrálásáfiak növelése várható. Csökken majd a szövetkezetek szántóterülete, mivel erősítik a gyenge termőképességű földeket. Tíz év alatt több mint ezer hektáron erdőt telepítenek, növelik a rét-, s a legelőterületet. Az 1973-ig tervezett selejtezéssel csökkentik a szőlő és a gyümölcsterületet — ?49 hektárral — a megmaradt termőföldet a tőállomány pótlással, — tápanyag visszapótlással, a művelési rendszer korszerűsítésével rekonstruálják. A következő tíz évben csökken a termelőszövetkezeti tagok és dolgozók száma. A várható mintegy 25— 30 százalékos taglétszámcsökkenést gépesítéssel, a termelési struktúra átalakításával ellensúlyozzák majd. A IV. ötéves terv végére a munkaigényes szántóföldi növénykultúrák csökkentésével egy időben növelik a kalászos növények vetésterületét Nemesített vetőmagfajták Az állatállomány takarmányellátása érdekében nöbázis további növelése, a tagság — életszínvonalának emelése. A jelentés készítői figyelembe vették a termelőszövetkezetek jelenlegei helyzetét, gazdálkodásuk színvonalát. Megállapították. — hogy négy termelőszövetkezet helyzete kedvezőtlen. — Az okok a vezetés és szervezés fogyatékosságaiban keresendők. vélik a kukorica vetésterületét. Az 1975—1980 közötti tervidőszakban az elérheti, illetve meghaladhatja — a szántóterület 25 százalékát. Jelentős változtatást terveznek a vetőmag használatban, a növényvédelemben. A következő években a Be- zosztája búzafajtákat fokozatosan cserélik intenzívebb vetőmagfaj tával. Növelik a jövőben a hatóanyag felhasználásának mértékét. A hektáronkénti 1.4 mázsa műtrágyát a IV. ötéves terv végére 1.8 mázsára, 1980-ig pedig 2.5 mázsára emelik. A növényvédelemben a kézi munkaerő a jövőben csökkenj — ezzel szemben a növényvédőszer felhasználásának költségét háromszorosára emelik. Az állattenyésztésben fontos feladat lesz a tartástechnológia, az állattenyésztésben dolgozók szakképkzett- ségének javítása. A termelő- szövetkezetek a IV. ötéves tervben — a Kossuth Tsz-t kivéve — felszámolják jelenlegi sertésállományukat, illetve a korszerű tenyésztésnek megfelelő sértésállománnyal cserélik fel. Juhtenyésztéssel három tsz — a Kossuth, a Március 15. és a Lenin Tsz -— foglalkozik. A Lenin Termelőszövetkezet adottságai, nagy kiterjedésű legelőterülete alkalmassá teszi arra, hogy állományát — mielőbb tízezer anyajuhra növelje. Szakosított sertéstelep A fejlesztési alap felhasználásánál a leggyorsabban megtérülő beruházásokat részesítik előnyben, több gondot fordítanak majd a forgóeszköz növelésére. — Az épület beruházások többsége 1975—1980 között valósul meg. Ilyenek a 600 férőhelyes tehénistálló, a 800 férőhelyes növendék- és hízómarha tartására, .a 450 borr júnevelésre alkalmas istálló, a 7 ezer férőhelyes juhho- dály és a 6 ezres juhhizlaló telep építése. A tízéves tervidőszakban társulás formájában megépítik a korszerű tenyésztést biztosító, évente tízezer hízósertést kibocsájtó szakosított sertéstelepet és létrehoznak egy fafeldolgozó üzemet. Részt vesznek társulásokban is. Figyelemre méltóak az öntözéssel kapcsolatos fejlesztési tervek. A jelenlegi 107 hektár öntözött területet az ötéves terv végéig 581 hektárra, tíz év alatt ezer l^k- tárra növelik. Lényeges változás 1980 után — a Tisza 11. vízlépcső öntöző rendszerének kiépítésével — várható. Az ötéves terv során 38 millió forint értékben új gépek vásárlását tervezik. A gépesítés a fontossági sorrend figyelembevételével megy majd végbe. Elsőként a kalászosok komplex gépesítését, a szálastakarmányok teljes gépi betakarítását, —r végül a kukorica és a cukorrépa termesztés gépesítését tervezik. I. A. A termelési struktúra átalakításával Vasút villantó*! fás KGST bankhitelből A tervezettnél korábban elkészül a Szob — Budapest — Lüköskáza vasútvonal A nemzetközi beruházási bank — mint ismeretes — a múlt év szeptemberében elfogadta a MÁV 20,5 millió transzferábilis rubelről szóló hitei kérelmét (a KGST tagországok már korábban megegyeztek abban hogy árúszállításaikat transzferábilis — átutalható — rubelben számolják el. Ez a KGST-országok közös valutája — nem egyezik a szovjet rubellel —. amely a gazdasági integráció érdekében a szocialista nemzetközi pénz szerepét tölti be.) A vasút még a múlt évben megkezdte a hitel felhasználását; 5 537 227 rubelt kapott a Budapest—Szob közötti vasútvonal villamosításához, a csehszlovák partnerek által végzett felsővezeték- és kábelszerelési munkák finanszírozására. A MÁV és a nemzetköd beruházási bank között létrejött szerződés szerint 1971- ben 1 millió, 1972-ben 16,5 millió, 1973-ban 2 millió, 1974-ben pedig 1 millió transzferábilis rubelt kap ff magyar vasút. Az összegből 5 milliót fordítanak a Szob— Budapest—Lökösháza közötti vasútvonal villamosítására, dieselmozdonyok beszerzésére. A villamosításhoz nyújtott • összeg lehetővé teszi, hogy a Szob—Budapest—Lökösháza vasútvonal villamosításának eredetileg 1976-ra tervezett határidejét a szerződés szerint 1974 december 31-re előbbre hozzák. Négy milliárd forintnyi saját erőből és a hitel felhasználásával az idén Nagykátáig jutnak a villamosítással, 1973- ban Szolnokig 1974-ben pedig Lökösházáig s ezzel befejeződik a nagy munka. A dieselesítési programra adott 15,5 millió transzferábilis rubel teljes egészében áz idén esedékes. Az összegből a MÁV a szükséges alkatrészekkel együtt 72 M 62 típusú 2 ezer lóerős dieselmozdonyt vásárol a Szovjetuniótól. Az első tíz mozA Nagykunság nagy feldolgozó üzemében, a karcagi hántoló malomban, félidőhöz érkezett az 1971 .évi rizstermés feldolgozása. Eddig mintegy 2 ezer vagon termést hántoltak meg és készítettek elő közvetlen értékesítésre. 1972 első felében további 2L00 vagon „vízigabona” feldolgozása vár a korszerű üzemre. Az év elejére elkészült a rizsetermelés multévi mérlege is. A számok igazolása szerint a rizstermelés hazai fejlesztésére vonatkozó kordony várhatóan még januárban üzembe kerül s a többit is még az év első felében leszállítja a szovjet' partner. A mozdonyokat a Hatvan— Somoskőújfalu, a Püspökladány—Biharkeresztes, a Budapest—Murakeresztúr és a Budapest—Kelebia vonalon állítják munkába az idén, a KGST országok közötti tranzitszállítások gyorsítására. A MÁV a hitel törlesztését 1975. június 30-án kezdi meg s kamataival együtt 1981 december 31-ig fizeti mányprogram első szakasza sikeresen zárult. A rizs fel- vásárlási árának emelése ösztönözte á termelőket a vetésterület növelésére. Tavaly országosan 44 ezer hol- 'don termeltek rizst. G ezer holddal nagyobb területén, • mint két évvel korábban. A többlettermés egyik előnye, hogy jó az ellátás, a feldolgozó üzem bővítheti piacra kerülő választékát. A minőségi fényezett rizs mellett forgalomba hoztak olcsóbb, 14 forintos árút is. vissza. Sikeresen zárult a rizsprogram első szakasza Olcsó rizs a disznóvágásokhoz Nagyobb figyelmet a munkabiztonságra Szelíd róka or veszélyes Vészéit rónák a megyében A Szolnok megyei Állategészségügyi Állomás arról értesítette szerkesztőségünké, hogy a múlt héten a megye több községében és a megyeszékhelyen is veszett rókák tűntek fel. Felhívják a lakosság figyelmét, hogy ez a betegség az emberre is nagyon veszélyes, sőt halálos kimenetelű lehet, ha a rókák marásukkal megfertőzik az embereket, kutyákat, macskákat egyéb háziállataikat. A megyében szervezett rókairtási akcióval védekez-. nek a járvány terjedése ellen. Kérik a lakosságot, óvakodjanak a veszett rókáktól. A beteg róka ugyanis nem fél az embertől, nem kerüli a lakott területeket sem, sőt . igen szelídnek látszik. A veszettségben elhullott rókák nyúzása is életveszélyes. Az állategészségügyi állomás ugyancsak kéri a lakosságot; amennyiben gyanús állatot látnak, jelentsék a tanácsoknak. vagy a körzeti állatorvosoknak. Tanfolyam Szegeden A mezőgazdasági mérnök- és vezető-továbbképző intézet, Valamint a szegedi élelmiszeripari főiskola köt ös rendezésében hétfőn kéthetes országos továbbképző tanfolyam kezdődött Szegeden. A tanfolyamon a húsfeldolgozó üzemekkel rendelkező állami gazdaságok, termelőszövetkezetek szakemberei vesznek részt. A továbbképzés célja, megismertetni a hallgatókat a melléküzemági tevékenység. méreteihez legjobban alkalmazkodó technológiával. Új cukorrépa- vető gépek A nyíregyházi "mezőgazda- sági gépgyártó-és szolgáltató vállalat cukorrepanaagve- tő gépek sorozatgyártását kezdte meg. Az új gép a magvakat szemenként, egy- szerre 12 sorban, az elcre tervezett sor- és tőtávolságnak megfelelően szórja el. A vetés várható kezdetéig, február 28-ig, 150 gépet adnak a Szabolcs-szatmár megyei termelőszövetkezeteknek és állami gazdaságoknak. A múlt ősszel a megye ipari szervezeteinél — üzemekben, vállalatoknál — az érdeklődé^ fókuszába került az adott egység, gyári terület munkavédelmi helyzete s a javításával összefüggő tennivalók és. ismeretek. Az utóbbiakat több helyütt változatos formákban, kollektív és egyéni vetélkedőkön frissítették fel. Novemberben munkavédelmi hónapot tartottak jó néhány üzemben, vállalatnál. Ezen a „címen” — immár hagyományosan — többféle alkalmat, megoldást is találtak a munkabizottságok kérdéseinek, megoldását sürgető teendőinek feltárására, számbavételére. Volt arra is példa, hogy az ősznél jóval korábban — az Aprítógépgyárban például júliusban — tartottak munkavédelmi hónapot. A Volán 7-es Vállalatnál a tavalyi első félévben , tartott széles körű brigádvetélkedők fő témája volt a munkavédelem és a közúti biztonság ismeretköre. Követésre méltó példái az említettek annak, amikor — úgymond — saját hatáskörben, az adott gazdasági egység. vállalat önállóan rögzített munkaprogramja szerint összpontosítják a figyelmet, az üzemi közvéleményt a testi épség, az egészség megóvásának teendőire és tudnivalóira. A „felsőbb szintű” kezdeményezésre csak ezáltal adhat kedvező- választ, jól alakuló helyzetképről tájékoztatást a vállalat — miként az Aprítógépgyár igazgatója tehette az SZMT-hez írt levelében. Ősszel ugyanis az SZMT kezdeményezett: körlevélben hívta fel a megye üzemeit, vállalatait a munkavédelem feladatainak, helyi ismereteinek „kampányszerű” feltárására. Ehhez a múlt év májusában hozott kormányhatározat is ösztönzést adott azzal, hogy megszabta az országosan szükséges intézkedésekét a munkabiztonság növelésére. Megyénkben a tavalyi első félév összesített statisztikája nem utalt rosszabbodó helyzetre az előző, 1970-es év azonos időszakához mérten. Bizonyos szakmákban azonban számottevően romlott a baleseti helyzet: a vases fémiparbán hetvennel több volt a sérült, és mintegy ezerrel nőtt a termelésből kiesett munkanapok száma is. Ugyancsak növekedtek a balesetek a faiparban, az építőipar megyei összesítőjében és — abszolút számban — ruhaiparban is. Elsősorban e szakmákhoz tartozó üzemeknél, vállalatoknál sürgető . feladat, hogy biztoságtechnikai helyzetükön javítsanak, hogy e célért mindent megtegyenek. A szakszervezeti felhívás azonban valamennyi jelentősebb gazdasági egységhez eljutott, s az arra kapott válaszokból egyaránt a munkavédelem fokozott figyelemmel követésére irányuló célok, tervek, olykor eredmények olvashatók. Több helyütt éltek az SZMT javaslatával és munkavédelmi hónap keretében, változatos módon a biztonságtechnikai teendőkre mozgósították az üzemi, gyári közvéleményt. Minden ok megvan rá, hogy az őszi kampányfeladatok tanulságait az új esztendő munkás hétköznapjain is szüntelenül ébren tartsák, azok érvényesítéséért most is mindent elkövessenek mind a felső-, mind a középszintű vezetők. Hivatalból is kötelességük a dolgozók testi épségén őrködni, a megóvásához nélkülözhetetlen tudnivalókat rendszeresen ismertetni — a számonkéréssel együtt — beosztottaikkal. Az új dolgozót különös gonddal kell a biztonságos munkavégzés feltételeivel megismertetniük, s csak e tudnivalókkal rendelkezőt állíthatják munkaposztjára. A munkahelyi, üzemi és vállalati vezetők sohasem mentesülhetnek a beosztottaikért viselt kötelezettség alól — akkor sem, ha erről olykor-olykor megfeledkeznek. Társadalmi, szakszervezeti feladat is a munkavédelem, hogy a feledékenység soha sehol ne okozhasson még könnyebb sérülést sem; hogy’ mindenütt felhívják a veszélyre annak a figyelmét, aki köteles azt elhárítani. S ha netán még így is elmulasztaná, számonkérjék tőle azt a kollektíva, a műhely, az üzem nyilvánossága előtt. Igen, a munkavédelem — egyebek közt — ezért is fontos szakszervezeti feladatkör. Most, amikor a biztonság- technikai felügyelet és irányítás — várhatóan az esztendő végén — állami hatáskörbe kerül, s amikor sok területen több év távlatában nőtt a balesetek száma és a termelőmunkában mérhető kártétele is, különösen fontos, hogy nagyobb figyelmet fordítson ki-ki a maga posztján a bajok megelőzésére, a veszélyforrások elhárítására. M. I. Évezredes hagyományai vannak a téglagyártásnak Kunszetmártonban. Gépeik mindig a korhoz „igazodni nak”, évről évre korszerűbbek, gazdaságosabban termelnek. A régi és az új gyárban évente 15 és félmillió forint értékű építőanyagot állítanak elő. r M I H l’\ 1 i< ■; ;:;í> S3 Futószalagon a blokkos tégla 1 Fotocellák vezérlik az automata gépsorokat.
