Szolnok Megyei Néplap, 1972. január (23. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-08 / 6. szám
> 1972. január 8. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A Hegyaljai Ásványbánya Vállalat 1971 nyarán Szerencs mellett új külfejtéses kaolinbánya feltárását kezdte meg. (MTI foto—Kunkovács László felv—KS) Tudományos tanácskozások 1972-ben A Magyar Tudományos Akadémia tudományos osztályai és kutatóintézetei, valamint a hozzájuk kapcsolódó társaságok és tanszékek széleskörű rendezvénytervet .állítottak össze ez idei évre: 37 tudományos tanácskozás, összejövetel szerepel a programban, legtöbbje előreláthatóan széleskörű nemzetközi részvétellel. Az összejövetelek tekintélyes hányada nemetközi konferencia lesz. Március végén BudapesiíUii • Közmondás, hogy hévizekben gazdag ország vagyunk. De valójában mennyire aknázzuk ki ezt a gazdagságot és hogyan élünk vele? A Vízgazdálkodási Tudo- tnányos Kutató Intézet szerint 1971. január 1-én összesen 420 olyan kutunk volt, amely 35 C-foknál melegebb vizet ad, s ezek együttes vízhozama percenként 349 050 liter. Hasonlattal élve: e hé- vízkutak vize naponta több mint huszonötezer kéttengelyes vasúti olajszállító tartálykocsit töltene meg. A 420 közül 100-at ivóvízszolgáltatásra, 190-et fürdők táplálására. 78-at növényházak s más mezőgazdasági létesítményeknek, 5-öt pedig lakóépületek fűtésére használják. 13-at az ipar használ, 34 pedig még nincs hasznosítva. Ez utóbbiak többsége arra vár, hogy felépüljön az üvegház, azt fűti majd. — Egyébként máris 900 000 négyzetméter felületű kertészeti üvegházat, illetve melegágyat fűtünk hévízzel. Komplex lmsziiosíiásf! Ezek a mutatós számok, mit mutatnak valójában? — Jól hasznosítjuk-e hévizeinket? — A hazai hévizek hasznosításának leggazdaságosabb módja a komplex hasznosítás lenne —mondja Bélíeky Lajos, a VITUKI osztályvezetője. — Lakóházak, középületek központi fűtésére legalább 70 fokos, mezőgazdasági fűtésre 50 foknál melegebb víz kell. A lakások melegvízszolgál tatásához — biegfelel a 45 fokos, a zárt ten és 1 Székesfehérvárott évi rendes ülését tartja a Nemzetközi Várostörténeti Bizottság. Pécsett Janus Pannonius ülésszak lesz. Júniusban már igazi kong. resszusi nagyüzem bontakozik ki. Háromszáz külföldi részvevőt várnak a II. nőgyógyász Dunakongresszusra. Nemzetközi üzemtörténeti konferencia, UNESCO büntetőjogi konferencia, a Gerontológiai Társaság szim- pozioha és a tihanyi neuro- vegetatív számpozion szerepel a napirenden. fürdőkhöz a 40 fok feletti, a szabadtéri fürdőkhöz a 35 C- fokos víz is. — Komplex a hasznosítás akkor, ha a víz hőenergiáját több célra is kihasználjuk a csökkenő hő- mérsékleti igények sorrendjében. A szentesi kórház 79 C-fokos vizével például fűtik a kórház épületét, használati melegvizet szolgáltatnak, majd a víz egy részével kertészeti üvegházakat fűtenek. s az alacsonyabb hőlépcsőn a vizet a városi fürdőbe vezetik át. A gyakorlatban a két fő irányú hasznosítás a téli fűtés és fürdőtáplálás. A fürdők túlnyomó része szabadtéri. így mindkét hasznosítás idényjellegű. — Célszerű a kettőt összekapcsolni. így á kút vizét télen is, nyáron is hasznosítani lehet. Ahol ez nem oldható meg. e természeti kincsünk védelme azt kívánná. hogy a hasznosítási időszak elteltével a kutat lezárjuk, ■— vagy lefojtsuk. Igaz, hogy újra kinyitása pénzbe, legalább tízezer fo- ‘rintba kerül, az elfolyó vízért viszont nem kell fizetni. De a jövőre gondolva takarékoskodnunk kellene, — bármilyen gazdagok is vagyunk hévízben. Miéri iiiii«*,*» elég i vócsarnok ? És hogy állunk a gyógyvízként való hasznosítással? Mint az Országos Gyógyfürdő Igazgatóságon közölték, jelenleg 42 olyan forrásunk van, amelynek vize ásványvagy gyógyvízminősítést — (eseteg mindkettőt) kapott. Az ásványvizek — így a keserűvizek, a Salvus, a Jód- aqua — palackozva kerülnek Művészeti ankét A magyar képzőművészek szövetsége pen,eken a miskolci műveszkíubban — képzőművészek'. művészet- történészek részvételével — egésznapos ankétot rendezett. A megbeszélést Varga Gáborné, az országgyűlés aielnöke, a Borsod megyei tanács elnökhelyettese nyitotta meg. Elmondotta, hogy az 19üti-ban Miskolcon megrendezett , északmagyarországi vándortárlat „utódjának” tekinthető az immár rendszeressé vált miskolci országos grafikai bi- ennálé — sorozat. Az ankéton a magyar művészet külföldi kapcsolatairól Hemmberger Sándor a Kulturális Kapcsolatok Intézetének főosztályvezetője tartott vitaindító előadást. Elmondotta, hogy ötvenhat országgal kötöttünk kulturális együttműködési szerződést. Míg 1960- ban tizenhét. addig 1970- ben már huszonkilenc országban hatvanöt kiállításon szerepeltek a magyar művészek alkotásai. Tavaly került sor hazánkban az első nemzetközi tárlatra, a kisplasztikái biennáléra. Ennek kapcsán javasolta, hogy az Unesco támogatásával Budapesten hozzák létre az európára kiterjedő dokumentációs központot. Felhívta a figyelmet a külfölddel bonyolítandó műkereskedés fontosságára, valamint az itthon megjelenő művészeti kiadványok külföldi terjesztésére. Dr. Aradi Nóra, a MTA művészettörténeti kutató- csoportjának igazgatója hozzászólásában a nemzetközi művészeti élettel való foglalkozásra hívta fel a figyelmet. Csorba Géza, a Művelődésügyi Minisztérium képzőművészeti főosztályának főelőadója a modern európai irányzatoknak a hazai képzőművészeti életre gyakorit hatásával és szerepével foglalkozott. Megállapította, hogy a „bezár-., kózás” a művészeti élet elszegényedéséhez vezet. forgalomba, és amennyit palackozni tudunk, annyi el is fogy. Kevésbé használják ki hazánkban a helyszíni ivókúra lehetőségét. Pedig — vallják a balneológusok —•, az „igazi”, a teljesebb gyógyító hatást a forrásnál, — „azon melegében” nyújtja a gyógyvíz. Az ivókúrának sajnos nem kedveznek az elhanyagolt, eldugott, szűkös, — nem eléggé célszerű ivócsarnokok sem — már ahol egyáltalán vannak! í j gyógyforrások Amit meg tudunk inni gyógyító vizeinkből, az csak egy töredéke annak, amit a fürdők hasznosítanak. S vajon haszosítanak-e annyit, amennyit lehetne. — Ez tisztán gazdasági kérdés — mondja dr. Kérdő István, az Országos Gyógyfürdő Igazgatóság igazgató- helyettese. — Addig nyújtózkodhatunk, ameddig éppen a takarónk ér. A jelenlegi gyógyfürdők közül csak három tartozik az egészség- ügyi tárcához — Hévíz, Ba- latonfüred és Párád — töt>- bit a területileg illetékes tanácsok, illetőleg vállalataik hasznosítják. Így a budapesti gyógyfürdőket is, amelyek közül eyedül a Császárfürdő tartozik az egészségügy' keretébe. S ha körülnézünk, a már említett — ismertebb gyógyfürdők mellé az Országos Vízügyi Hivatal vagy a SZOT támogatásával több újabb fürdő fejlődött igényes, szép gyógyhellyé. Ilyen elsősorban' a gyulai, s a most gyógyfürdővé' minősülő kaposvári és rábasömjéni fürdő. Németh Ferenc Hévizek, gyógyvizek Ingyen kapott kincs A tudomány termelőerej e i tudománypolitikai irányelvek gyakorlati alkalmazása a tiszaföldvári tsz-ekben A párt mindig nagy fontosságot tulajdonított a tudományos eredmények gyakorlati alkalmazásának. Az MSZMP Központi Bizottsága 1969. június 26-án elfogadott tudománypolitikai irányelvei hangsúlyozzák: „Tudománypolitikánk a párt általános politikájának szerves része... A párt abból indul ki, hogy a tudomány hazánkban is felbecsülhetetlen jelentőségű, a tudomány és a szocializmus szövetsége forradalmunk lényeges eleme.” A X. kongresszus ismételten aláhúzta e szövetség fontosságát. A Központi Bizottság és Mindkét tiszaföldvári tsz szoros kapcsolatban van a kutató intézetekkel, a Lenin Tsz például hat kísérleti intézettel működik együtt. A martonvásári tudományos intézet irányításával 20—25 fajta kukoricával folytat kísérleteket. E fajtákból a legmagasabb terméseredmény 56,10 mázsa volt. A karcagi kutató intézettel 24 holdon folyik tápanyag összehasonlító kísérlet. A különböző műtrágya hatókongresszus határozatának végrehajtását ellenőrizte a szolnoki járási párt-végrehajtóbizottság, amikor • beszámoltatta a tiszaföldvári községi párt-végrehajtóbizottságot arról, hogy a tudománypolitikai irányelveket a- gyakorlatban hogyan alkalmazzák a község két termelőszövetkezetében. Országos hírűek a tiszaföldvári közös gazdaságok, eredményeik kiválóak. Bátran kezdeményeznek, nem félnek az újtól és sikerrel honosítják meg a gyakorlatban a tudományos kutatások eredményeit. anyagokat így tudják helyesen összehasonlítani és a terméshozamok érdekében- a nagy táblákon alkalmazni. A legmagasabb hatóanyag alkalmazásával 25—35 százalékos a hozamtöbblet a mű- trágyázatlan területekhez viszonyítva. Hasonló kapcsolatai vannak a Szabad Nép Tsz-nek is. Itt például 24 kukorica és 14 bűzafajtával kísérleteznek, a kutató intézetek segítségével. Búzával például 54 parcellán. Több éve tart a talajművelési kísérletük is. A gazdaság igényének megfelelően dolgozták ki az őszi árpa, cukorrépa és kendertermelés technológiáját. A tudományos technológiát a növénytermelési ágazatokban a gépesítésben, a kérni- zálásban és a fajtakísérletekben alkalmazzák. A munka- igényes termelési • folyamatokat gépesítik, a gazdaságokat a legkorszerűbb gépekkel látják el. A tudományos intézetek segítségével készülnek a Tisza II. vizének fogadására. Az állattenyésztésben is... A növénytermelésben előbbre tartanak, mint az állattenyésztésben. A tsz-ekben az utóbbi években sokat tettek az állattenyésztés korszerűsítése érdekében. A tehenészetekben az egy tehénre jutó tejhozam megközelíti a 4 ezer litert, ami kiváló eredménynek számit. Mindkét tsz-ben szakosított szarvasmarha és sertéstelep épül, melyeket a legkorszerűbb technológiával szerelnek fel. A Szabad Nép Tsz tehenészete 1963-tól törzskönyvezett. 1968-tól kialakult az úgynevezett vonaltenyésztés és a családtenyésztés. A Lenin Tsz-ben 1973-tól üzemel az évi 10 ezer hízót kibocsátó szakosított sertéstelep. A Szabad Nép Tsz-ben a hasonló nagyságú telep szintén a jövő évben kezd termelni. A járási párt vb elismerését fejezte ki a tsz-ek párt és gazdaságvezetőségeinek magas színvonalú munkájukért. A tiszaföldvári tsz-ek híre messzire eljut. Tavaly például 23 tapasztalatcserét rendeztek a tsz-ekben. köztük a KGST országok részére is. A járási párt vb úgy foglalt állást: a földvári eredményeket jobban közkinccsé kell tenni a járásban. Hozzá tehetjük, a megyében is. A járási párt vb értékelését a tiszaföldvári tsz-ek zár- számadási közgyűlésein és párttaggyűlésein ismertetik. — m. I. — Személyi és tárgyi feltételek A tudomány vívmányait a hatvanas évek közepétől alkalmazzák a tiszaföldvári Lenin és Szabad Nép Tsz- ben. Mindkét tsz-ben szilárd a gazdaságvezetés, kialakult a vezetők egyszemélyi felelőssége. ' A vállalatszerű gazdálkodás bevezetése megteremtette a személyi, anyagi és műszaki feltételeket a tudományos alapokon történő gazdálkodáshoz. A párt határozataiból adódó feladatokat helyesen alakították ki. A két tsz-ben több mint hétszáz szakember, illetve szakmunkás dolgozik. Közülük tizenhét egyetemi, tíz felsőfokú és harminc középfokú technikumi végzettséggel rendelkezik. A tsz-eknek több ösztöndíjasa van. A szakgárda lehetővé tette a tsz-ekben, hogy az elaprózott parcellás termelésről áttérjenek a nagytáblás növénytermelésre és fokozatosan csökknethették a növények számát. A szakvezetők, a párt és kormány intézkedéseivel párhuzamosan meghonosították a nágyhozamú szovjet, olasz, francia és magyar búzafajtákat. A terméshozamok fokozatosan emelkedtek, 1963-tól a holdan- kénti 16 mázsáról 26—28 mázsára. Ez a megyében és országosan is kimagasló eredmény. Mindkét tsz-ben a szántóterület egyharmadán termelnek búzát. A növekvő műtrágya, vegyszer 'felhasználás és gépesítés révén 229- ről 165 forintra csökkent egy mázsa búza előállításának költsége. Az ipari és takarmánynövények termelésében is kiválóak az eredmények. Cukorrépából 300—400 hold átlagában 300 mázsa fölötti a hozam. Hasonlóan jók a kukorica, napraforgó és a kender terméseredményei is. Szoros kapesolat a kutató intézetekkel 232000 zseb- és táskarádió Az Elektroimpex szerződést írt alá a Maspriborin- torg Szovjet Külkereskedelmi Egyesüléssel, amelynek alapján az idén 232 ezer tranzisztoros rádió érkezik a Szovjetunióból. Ebből több mint 150 000 a hazánkban már ' igen kedvelt Szokol, a többi az ugyancsak népszerű Orbita, Vef és még további négyféle zseb- és táskarádió. A rádiók szállítása az első negyedévben kezdődik. A rádióimport-szerződos- scl egyidejűleg az év egyik legnagyobb exportmegállapodását is aláírta az Eiek- troimpex szovjet partnerével. E szerződés értelmében 2.2 millió rubel értékű híradástechnikai * berendezést szállít a magyar vállalat a Szovjetunióba. Keklámíoto-pái vázat A magyar fotóművészek szövetsége által meghirdetett reklámfotó pályázat ’díjait Eifert János, Gink Károly, Herczeg István, Horling Róbert, Németh József. Szelenyi Károly, Tóth József és Vidovics István fotóművészek nyerték. A vízügyi kutató központ tizenhatemeletes épületet kap. Az új központi létesítményben helyet kapnak majd a legmodernebb beredezésíi kísérleti laboratóriumok, központi hidrológiai adattár, számítóközpont. Az 50 millió forint költséggel épülő új vízügyi létesítményt a tervek szerint 1973 végén adják át. — Képünkön az épület makettje. (MTI foto—Kozák Albert felv..—KS).
