Szolnok Megyei Néplap, 1972. január (23. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-07 / 5. szám
1972. január 7. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Százhuszonöt éves a pest—szolnoki vasútvonal Százhuszonöt évvel ezelőtt, 1847-ben nyitották meg a pest—szolnoki vasútvonalat. Ezzel új fejezet kezdődött Szolnok gazdasági életben. A vasút végállomását a Tiszapartján alakították ki, s ez lehetővé tette a gőzhajókkal Szolnokra szállított búza, és más mezőgazasági termékek könnyű átrakását gyors Budapestre szállítását Az elmúlt 12 év alatt az ország egyik jelentős vasúti csomópontja alakult ki Szolnokon. Most az évforduló idején már üzemel az új automatikus rendszerű nagy rendező pályaudvar és épül az ország legkorszerűbb vasúti személypályaudvara. A csaknem egy milliárd forintos beruházássá] alagutakon megközelíthető pályatesteket, impozáns felvételi épületet, postaépületet, utasellátó komplexumot építenek. Az első pestszolnoki vasút megnyitásáról megemlékeznek a városban. A GANZ Villamossági Művek * szolnoki gyárában százhuszonhét ipari tanulót képeznek a különböző szakmákban. Képünkön Oláh lm re harmadéves esztergályos Király Ferenc oktatóval. ✓ Bőrök és cipők A cipészek munkája alaposan megcsappant az utóbbi 15—20 év során. Egyrészt azért, mert nagymértékben csökkent a mérték utáni lábbelit készíttetők száma, másrészt a talpalás, a fejelés is egyre ritkább lesz. A nagyüzemi cipőipar viszont egyre lendületesebben fejlődik: egy év alatt kb. 37 millió pár lábbelit állítanak elő hazai cipőgyáraink. Igaz ugyan, hogy ebből közel 18 millió párt exportálunk, de még így is marad bőven a hazai piacfá.“ "Tetemes exportunk ellentéte az az 1 millió pár cipő, amit választékbővítés céljából importálunk. Évente 2 5 pár cipó Ma évente és fejenként — a csecsemőket is beleértve — átlag 2,5 pár cipőt „fogyasztunk el” (1938-ban 4 millió pár volt a csináltatott és készen vett cipők száma, tehát 0,4 párnak adódott az évi „fejadag"). .Ügy számítják, hogy egy évtized múlva 45—50 millió pár cipő lesz hazánk lakosságának a lábbeliszükséglete. A cipőket régebben kizárólag és teljes egészében bőrből készítették: borjúbőrből, marhabőrből, ritkábban kecskebőrból, antilopbőrből, kígyóbőrből stb. Az igények rohamos növekedésével nem tudott lépést tartani a bőripar alapanyagát szolgáltató állattenyésztés. Az utóbbi 10 év során a világon kb. 20— 25 százalékkal növekedett a szarvasmarha-állomány, a bőrcipők gyártása pedig ugyanezen idő alatt mintegy 75—80 százalékkal nőtt. Az eredmény az lett, hogy a borjúbőr ritka és megbecsült ■anyaggá vált, a marhabőr feldolgozásánál minden lehetőséget megragadtak a silányabb bőr-részek hasznosítására, a laboratóriumokban pedig sürgősen hozzáláttak a bőrt helyettesítő anyagok kutatásához. A cipők felsőrészének állat bőrének szerkezete lazább, durvább, pórusai megnagyobbodtak. A kikészített bőrön az állat egykori sérüléseinek nyomai is meglátszanak. Manapság az ilyen öreg állatok hibás felületű, kevésbé szép bőreit is felhasználják. Az ún. korrigált barkájú bőröknél a hibákat enyhe csiszolással eltüntetik, és a bőr felületét műanyag fedőréteggel vonják be. Az a baj, hogy ez a műanyagrétég a járóráncoknál hamar megtörik, a törés mentén fekete csík keletkezik, és a cipő elveszti szép külsejét. A tartósabb hordásra szánt cipők tehát nem készíthetők korrigált bőrből, ^legfeljebb az egy-egy alkalomba szánt divatos lábbelik. Bőr helyett gumi és műanyag A cipőfelsőrész anyagaként gyakorta használnak műbőröket is, főként női cipőknél. Részint textil alapra felvitt PVC-t, részint pedig a poli- uretán alapú ún. lélegző műbőrt. A, talpbélés és a kéreg mintegy 75—80 százaléka marhafelsőbőrből (marhabokszból) készül. Az idősebb számára jól bevált a rost- műbő'r, ami a műfához ha- sonó módon készül: a bőrhulladékot felaprítják, majd ragasztóanyaggal keverik össze, s ebből megfelelő hőmérsékleten és nyomáson préselik a rostbőrt. Cipőiparunk termékeinek ma már csak 15—20 százaléka bőrtalpú. A bőrt helyettesítő gumi- és műanyagtalp rövid idő alatt tért hódított, ami teljesen érthető, hiszen 3 legjobb kikészílésű talpbőr is előbb-utóbb átereszti a vizet. A gumi- vagy műanyagtalpú cipőt jó talpbéléssel kell ellátni, amely magába szívja az izzadtságot, de a láb a, felsőbőrön keresztül is szellőzhet. A gumitalp azonban esőben, hóban csak akkor véd, ha legalább 5—6 mm vastag, mert a víz mihelyt a talp felerősítésének vonaláig, illetve azon felül ér, már beszivároghat. A beázás ugyanis csaknem mindig az illeszté- sekríél történik. E szempontból sokkal megbízhatóbb a vulkanizált gumitalp, vagy a fröccsöntött műanyagtalp: mindkettő erősen a felsőrészhez tapad. íj technológia Az új anyagok bevonulása a cipőiparba gondok elé állította a lábbelik készítőit. A hagyományos technológiák: a szögeit, rámán varrott, sőt még a keresztül- varrott cipők is háttérbe szorultak. Jelentősen tért hódított viszont a ragasztásos technológia, a műbőrfelsőrészeknél a hegesztés, a gumitalpaknál pedig a vulka- nizálás. Míg azelőtt a cipők mintegy 70 százaléka készült szegezett, 20—25 százaléka varrott, 5—10 százaléka ragasztott kivitelben, ma ragasztott eljárással gyártják a cipők 70—75 százalékát (a nyugat-európai országokban még ennél is nagyobb hányadát). A ragasztott cipők hajlékonyabbak, könnyebbek, mint a varrottak, vagy sze- gezettek, viszont alsó részük vékonyabb is, így az élettartamuk természetesen nem ér fel a „minden megpróbáltatást kibiró” masszív cipőkével. Es a minőség? * Az évente eladásra kerülő cipőknek kevesebb, mint 1 százalékát találja a fogyasztó és a kereskedelem rekla- málhatónak, minőségileg ki-' fogásolhatónak. Bizony ez még eléggé magas hányad. Am sok esetben bebizonyosodott, hogy a vásárlók csak a divatot tartják szem előtt, hajlékony, könnyű cipőket keresve, de a hagyományos cipőkkel szemben támasztott minőségi követelményeket kívánják meg tőle. A kettő legtöbbször nem egyeztethető össze, sem a cipő anyaga, sem pedig készítésének technológiája tekintetében. Ügy tűnik, hogy nehezen alkalmazkodunk az „új hullámhoz”, nehezen szokj uk meg, hogy sokféle cipőnk is lehet, mind más alkalomra. Modern talpöli tógép » _ Sír—nevet alapon Szanált tsz-bői, jó gazdaság Tiszakürtön Híre járja a megyében a tiszakürti változásoknak. Tavaly 2,3 millió veszteséggel és alaphiánnyal zárt a Hunyadi Tsz, most meg úgy várják a zárszámadást. 2,5 millió körüli a többletnyereség. Szűcs János, a kunszentmártoni járási pártbizottság első titkára szerint: — Amit egy év alatt javulhat egy tsz, azt Tisza- kürt az asztalra tette. Ahhoz voltunk már hozzászokva, Tiszakürt hallatára csak legyintettek az emberek. Most meg hitetlenkedve kapkodták a fejüket. mikor a járásban elsőnek ez a tsz aratott le. Elsők között elvetettek az ősszel és idejében befejezték a mélyBama Ferenc egy kitétellel vállalta a kürti elnökséget, há ő választhatja meg a szakvezetőket. Így került a Hunyadi Tsz élére az új elnökön kívül új főagronó- mus, főkertész, főállattenyésztő és főkönyvelő. Vegyes érzelmekkel fogadták őket. Vezető nagyon sok volt már Tiszakürtön, jó esztendő még csak egy, a hatvanas évek elején — emlékszik vissza Barta Sándor párttitkár. Barta Sándor kétszer is lenn járt Kiskunhalason megnyerni az új vezetőket. Ö bátorította őket, ne féljenek Tiszakürttől, most olyan a szövetkezet amilyen, — de szorgalmas és becsületes emberek élnek ott többségben. Még két feltételt szabtak az újak. Az egyik az volt, mindenki kapjon lakást. Nem kis áldozatot vállalt ezzel a a község és a tsz. Mégis szívesen adták, mert' ebben- áz is benríte volt, nem átmenetileg jönnek a szakemberek. (Előzőleg az elnök is Kecskemétről járt ki a tsz-be.) A harmadik pont pedig az volt: a pártszervezet segítsen a korábbi tapasztalatokból már jogosan mindenkit bizalmatlanul fogadó tsz-tagok megnyerésében. Az esztendőt még az előző szakvezetők alapozták. Az igazsághoz tartozik, hogy nem is rosszul vetettek. Az újak azzal kezdték: nagy adagú fejtrágyát adtak a búzára, pedánsan elvégezték a gyomirtást. Csakhogy ehhez pénz kellett, a bankszámlán meg nem volt semmi. Szolnokra jártak be a traktorosok műtrágyáért, nbvényvédőszerért, s úgy vitték magukkal a pénzt. Amit sokszor a . tsz-tagok Barna Ferenc elnök állami gazdaságban is dolgozott korábban. Arra- a mintára alkották meg a bérszabályzatot. Nagyon érdekes. öt munkatípust alakítottak ki attól függően, mennyi szakértelmet, begyakorlottságot, szántást is. Öröm most a tiszakürti határt járni. Még hozzáteszi, épp a napokban találkozott a kürti, tanácselnökkel. Azt újságolta, olyan jó most a hangulat Tiszakürtön. amilyenre nem emlékszik. Zsoldos György, a Hunyadi Tsz szőlőmunkása pedig úgy tesz: — Dolgozik itt a nép, ha értelmét látja. Tavaly a veszteséget vizsgáló szanáló bizottság vezetőségcserét javasolt. A tsz szövetség közleményéből pedig arról olvashattak, hogy egy kiskunhalasi agrármérnök elhelyezkedne tsz-ben. Barna Ferencet, így hívták meg főagronórr.usnak. Két hónapra rá pedig megválasztották elnöknek. adtak köcsön a szövetkezetnek. Ezzel nyertek, így tudták pótolni az elmaradt gépjavítást, megalapozni a termést. Búzából 16,1 mázsás átlagot takarítottak be. Nem magas, de Tiszakürtön nem volt még ilyen. Nyolc aranykoronás, gyenge földek vannak itt és a terv is csak 11,3 mázsát rögzített. — Az is nagy dolog volt, — ismeri el Tóth István raktáros, hogy a kombájn után azonnal ment a szalma betakarítás, nem maradt ott télire, mint máskor. Minden rendben ment Tiszakürtön. A veszteséges évben 171 hord kertészeté volt a szőr vetkezetnek. Az ú.i szakvezetők lecsökkentették 86 holdra. — Nem sok kertészet kell — érveltek — annyi csak, amivel megbírunk. Így kevesebbről is több jövedelmünk lehet, mintha a sokat ott" eszi a gaz. Beigazolódott. Azelőtt a 171 holdról 769 ezer forint bevétele volt a szövetkezetnek, igaz belvíz is megnyomta a földet. Most a 86 holdról 2,3 millió. Nem számítva azt a többletet. amit más növény adott a felszabaduló területen. A végeredmény tehát 2,5 millió forintos nyereség terven felül. Már évközben látni lehetett a jó zárást és vásárolhattak új kombájnt, gépeket, villamosították a műhelyt, szolgálati lakást vásároltak. S végül, még egymillió forint készpénz marad a Biztonsági alapon. Ügy, hogy már előre kifizettek átlagosan egyhavi jövedelem. nek megfelelő nyereségrészesedést. erőkifejtést vesz igénybe, s mennyire veszélyes. Így 50 és 80 forint között szabályozták a napi munkadíjat. De úgy, hogy ezt a tagok mind megkanták. Kivéve a vezetőket. Ök csak 80 százalékát vehették fel fizetésüknek év közben, a többit csak akkor, ha jól sikerül a zárás. — Sír—nevet alapon gazdálkodunk — mondja •az elnök. — Ezzel tulajdonképpen a szakvezetők érdekeltebbek a jó termelésben, mint a tagok. Mindenki elismeri, a gyors sikerben része •'an a jó időjárásnak is és annak is, hogy egymillió forint dotációt kaptak. De a legfőbb: a szorgalmas munka. Abból indultak ki, mindent csak az emberekkel egvütt lehet. Bevezették a kéthetenkénti vezetőségi ülést, a havonkénti brigádgyűlést. A brigádgyűléseket minden esetben párttaggyűlés előzte meg. _ A pártszervezet >s új utakat járt. derül ki az évvégi vezetőségi beszámolóból. A beavatkozás helvett állásfoglalásokat, ajánlásokat dolgozott ki a nártszer- vezet, s azzal egységesen állt a tagság elé. A brigádgyűlések kezdetben olykor három-négy órahosszáig eltartottak. Senki nem sajnálta az időt. mert sok minden tisztázódott és a tagok jobbnál jobb tippeket adtak. Szokássá lett az is, hogy a pártszervezet minden ír ende-mondának utána járt s taggyűlésen, brigádgyűlésen számot ácfctt róla, honnan, kitől erednek valótlan híresztelések. — A nyilvánosság nagyon jó dolog, a mi tagságunk igényli a tájékoztatást — véli Zsoldos György. A brigádgyűléseken vetődött fel az is, sok a függetlenített ember. Kiderült, hogy igaz. A három szőlősbrigádot egy üzemággá szervezték. Megszüntettek felesleges raktáros, áruértékesítő, éjjeliőr állásokat. .Nyolc emberrel kevesebb szed fel így fizetést. - Egy-ilyen kis szövetkezetben — háromezernyolcszáz hold összesen, kétszáz dolgozó taggal — még ilyen apróság is sokat jelent. Nem szólva erkölcsi hatásáról. Mit hoz a jövő? Tiszakürtön most nagy a bizakodás. Pedig most jöfi a neheze —. véli Deák István főagronómus. Következhet egy rossz esztendő, s m őst már nagyobb a várakozás. Most nem szabadna hibázni. Amit lehet, megalapoztak. Kialakították a középtávú tervet is. Nem gondolnak nagy változásoKra. Néhány növényt termesztenek csak, s azt teljesen gépesítik. Felfuttatják a lucernaterületet, szeretnének egy rzárítót vásárolni. Minél többet öntözni. És feltölteni a félig üres tehénistállót, amiből az előző vezetők eladták az állatokat. Egyhez tartják magukat: mindig csak annvit markolni, amivel bírnak. Mindenkinek egy a vágva: állandósítani a mostani sikert Tiszakürtön. — borzák — Kölcsön a tsz-nek Új bérezés Zöld és fekete u határ Minden talpalatnyi földet felszántottak a megyében Kevésszer történt még meg, hogy minden talpalatnyi földet az őszi, téli hónapokban fel tudjanak szántani a megye közös gazdaságai. Dudás János, a megyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának csoportvezetője szerint legutóbb 1968-ban volt ilyen. Most bármerre jár az ember, a zöld vetéseket és a fekete mélyszántásokat látja. Nem kevesebb, mint 235 ezer holdon van készen a tavaszi vetések alá a szántás. Túl a 245 ezer hold eszi vetésen. 1971. tavaszára 30 ezer hold maradt szántatlan a, megyében. Igaz, a november 19-i nem kis "havazás most is megijesztette a traktorosokat, gazdaságvezetőket. Akkor még 53 ezer hold nem látott ekevasat. A hó azonban gyorsan eltűnt s, azóta híre- hamva sincs a télnek. Noha, a talajmunkáknak kedvező időjáráson kívül más is hozzájárult a sikerhez. Tavaly 680 új erőgépet vásároltak a megyében a termelőszövetkezetek. ráadásul nagyteljesítményűeket. Ezért is lehetővé vált, hogy két műszak nélkül végezzenek. Bár a traktorosok sokszor 14—16 óra hosszát töltöttek a gépen s éjszakába nyúlóan szántottak. Amit külön jó dolognak tartanak a szakemberek, az az, hogy a mélyszántások közel felét sikerült lezárni. Másképpen szólva elmunkálni a talajt, hogy a bizonyára mégis csak megérkező téli csapadékot tárolni tudja a föld. A vetések különben szépek, de nagyon kellene már a hótakaró. A mező- gazdasági osztályon azt mondják, aszályos tél van. A városi utcák ugyan sárosak, de 1971-ben 127 mili- méterrel kevesebb csapadékot kapott a megye a szó kásosnál s most. hogy a hó is késik, szomjazik a növényzet. Azt is méltányolják a megye vezető szakemberei, hogy 1971. őszén szinte minden szövetkezetben megvalósult az okszerű talaj? művelés. Vagyis a tábla törzskönyvek szerint történtek a szántások, attól függő mélységben, hogy milyen a talajtípus, mi volt. az elővetemény s el^ző'ép milyen mélyen forgatták meg a talajt Érdekes különben. hogy a megyében nem dívik az altalajlazításos módszer. Most is csupán 3 ezer holdon történt altalajlazítás.
