Szolnok Megyei Néplap, 1972. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-05 / 3. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1972. január 5. EGY ÜTI KELL CSELEK EDNLNK! AZ ALKOHOLIZMUS ELLEM KÜZDELEM u — az egészségügyi miniszter szemével Kérdéseinkre válaszol: Dr. SZABÓ ZOLTÁN, miniszter / Kiváló szakemberek, ál­lami és tömegszervezeti ve­zetők mondták el vélemé­nyüket, a túlzott italfo­gyasztásról, az alkoholiz­musról, a társadalmi mé­retű kártétel elleni küzdelem lehetőségeiről. Megkérdeztük dr. Szabó Zoltán egészségügyi minisz­ternek, az Alkoholizmus El­leni Országos Bizottság el­nökének véleményét is. — Ügy tűnik, s interjú­sorozatunk is azt bizonyí­totta, hogy egyelőre nem sikerült gátat vetni az al­koholizmus térhódításának; az italfogyasztás grafikon­jai nálunk is változatlanul emelkedő tendenciát mu­tatnak. Hogyan látja mi­niszter elvtáfs a helyzetet, s a kivezető utat? — A helyzet valóban rossz, s az eddiginél több figyelmet érdemel. Hazánk­ban 1965 és 1970 között az egy főre jutó szeszesital- fogyasztás (abszolút alko­holra átszámítva) évi 6.8 li­terről 8.7 literre emelke­dett; külön is aggasztó tény. hogy leggyorsabban a tö­mény italok fogyasztása nőtt. Pélő, hogy ha ez a tempó nem csökken, 1975-re elérjük a személyenkénti tíz literes alkohol-átlagot. Jelenleg 71 alkohol elvonó rendelés működik az or­szágban, közülük 17 Buda­pesten. 54 pedig vidéken. A hálózat tekintélyes forgal­mat bonyolít le; csupán az elmúlt évben 106 ezer volt a megjelenések száma a rendeléseken. A nyilvántar­tott alkoholista gondozottak száma elérte a 33 ezret; 1970- ben csaknem 7 ezer, s 1971- ben is több ezer új beteget vettek gondozásba, összességében egyébként 150 ezerre becsülhetjük az idült alkoholisták számát. Szerteágazó. sokrétű, ugyanakkor jól összehangolt, szervezett munkára van szükség ahhoz, hogy meg­állíthassuk a mértéktelen italozást, s normális kere­‘tek közé szoríthassuk az al­koholfogyasztást. Ennek az egész társadalmat, az élet legkülönbözőbb területeit átszövő tevékenységnek a koordinálására hivatott az Alkoholizmus Elleni Or­szágos Bizottság, amely rész­letes, konkrét munkaprog­ram alapján tevékenykedik. E testület véleménye szerint sikeres harc egyik dön­tő feltétele az italozással kapcsolatos hibás társadal­mi szemlélet mielőbbi meg­változtatása. — Miben nyilvánul meg ez a hibás szemlélet? — Napjainkban szinte „egyeduralkodó” az a vé­lekedés, hogy aki • olykor- olykor. túlságosan is a po­hár fenekére néz, voltaképp bocsánatos bűnt követ el, az nem érdemel különös figyelmeztetést vagy éppen^ séggel dorgálást. Ugyanak­kor — ennek sajátos ellen­téteként — a krónikus al­koholistákkal szemben a társadalmi felfogás rendkí­vül szigorú, a végső stá­diumban lévők ellen gyak­ran kemény szankciókat, megalkuvás nélküli fellépést követel. E szélsőséges néze­tek helyett azt az álláspon­tot kellene elfogadtatni, amely már az alkalmankén­ti mértéktelen italozást, az alkoholizmushoz vezető út elejének és így „veszély- állapot”-nak minősíti, olyan magatartásnak. amelyet mint a normális társadal­mi viselkedéstől eltérőt kell tudomásul venni és amelynek csak jóindulatú elnézése súlyosbíthatja az egyén helyzetét. A közvélemény formálása érdekében arra is felhívjuk a figyelmet, hogy az utóbbi esztendőkben az alkoholfo­gyasztás alakulását döntő­en befolyásoló ivási szoká­sok rossz irányba fordul­tak nálunk. Sok helyütt gya­kori a munkahelyeken a pöharazgatás; alaposan meg­nőtt az örömöt-bánatot egy­aránt „megülő” ivókompá­niák, ivási .alkalmak száma és — mint a • közvélemény­kutatás adatai is tanúsítják — a társasági alkohol-fo­gyasztás normáinak határai szintén jócskán kitágultak. — Nyilván ön is egyetért azzal, hogy az alkoholizmus — betegség. Milyen fel­adatok hárulnak ebből a tényből az egészségügyi és egyéb szervekre?. • — Igen, a feladatok meg­határozásakor abból kell ki­indulnunk, hogy az alkoho­lizmus^ betegség, amelyet megelőzni könnyebb, mint gyógyítani. A tennivalók te­kintélyes hányada éppen ezért a megelőzést szolgál­ja. Az országos bizottság ezért iktatta munkaprog­ramjába például a közép- és szakiskolás fiatalok kö­rében végzendő hatékony felvilágosító-nevelő munkát. Az üzemorvosokat ankétok­ra hívják össze, s e tanács­kozások témája az üzemi prevenció, továbbá a gyó­gyult alkoholisták utógondo­zása és rehabilitációja. Szakértők bevonásával több munkacsoport vizsgálja meg az üdítőitalok, illetve a szeszesitalok termelésére, forgalmazására vonatkozó gazdasági és iofei rendelke­zéseket. Nem utolsó sorban a gyü­mölcslevek, a szeszmentes frissítők választékának nö­velését, minőségük javításit, a forgalmuk fokozását elő­segítő gazdasági ösztönzők bevezetését szorgalmazzuk. Napirendre tűzzük azoknak a rendelkezéseknek a vizs­gálatát is, amelyek a gyó­gyítással, az utógondozás­sal, a rehabilitációval, to­vábbá a család- és ifjúság- védelemmel függnek össze. A társadalmi ellenőrzés minden hatékony eszközét szeretnénk latba vetni an­nak érdekében, hogy meg­gyorsuljon a direkttermő szőlők kiirtása, az engedély nélküli pálinkafőzést fel­számoljuk, s érvényesüljön az a rendelkezés, amely tilt­ja szeszesital kiszolgálását fiatalkorúaknak. Az or­szágos testület céljai kö­zött szerepel — mindezfen túlmenően — az is, hogy fejlesszük a gyógyult alko­holisták klub-hálózatát; se­gítsük a gyógyult betegek terápiás foglalkoztatását és rehabilitációját. A prog­ramban szerepel az is, hogy — a főváros példájá­ra — nagyobb vidéki ipari centrumainkban 'szintén szorgalmazzuk azt, hogy az italboltok nyitvatartási ide­jét módosítsák, az árusítást a munkakezdés után kezd­jék. — Miben jelölné meg mi­niszter elvtárs az alkoholiz­mus elleni küzdelem mint­áén érdekelt részvevőjének feladatát? — Az alkoholizmus elleni küzdelem fontos társadalmi érdek. Ennek megfelelően az Alkoholizmus Elleni Orszá­gos Bizottság kéri és igény­li a SZOT, a pedagógusok, a Nőtanács, az illetékes mi­nisztériumok, a Statisztikai Hivatal, a Termelőszövetke­zetek Országos Tanácsa, a Tudományos Ismeretterjesz­tő Társulat. a Hazafias Népfront, a tanácsok, a saj­tó, tehát valamennyi. e állami, illetve társadalmi küzdelembe bekapcsolható és egyéb szerv segítségét, hatékony közreműködését. Növelni szeretnénk azok­nak az önkéntes társadal­mi munkásoknak a szá­mát is, akik részt vállalnak abban, hogy az alkoholis­tákat számon tarthassuk, se­gítsenek közreműködni ab­ban, hogy őket a helyes út­ra vezethessük. Lényegében a lakosság, az egész társa­dalom segítségét kérjük olyan közszellem kialakítá­sához. amely gátat vet a mértéktelen iltalozásnak, az alkoholizmus továbbterjedé­sének, ■ hozzásegít ahhoz, hogy elháríthassuk azokat a súlyos károkat, amiket az alkoholizmus az egyén­nek, a családnak, a népgaz­daságnak és az egész társa­dalomnak okozhat. VÉGE Jelentősebb politikai és földrajzi vál’ozások 1971-ben 1971. január 1. A 49 009 km* te­rületű. 4,4 millió lakosú Szlová­kiában (1) közigagatási átszer­vezést hajtottak végre. A Szlo­vák Szocialista Köztársaság is­mét három kerületre és Po­zsony (Bratislava) önálló köz­igazgatású városra tagozódik. Ezt megelőzően. 1969 óta a kormánynak 37 járást kellett közvetlenül irányítania. .1971. január 15. Nyikolaj Pod- gomii, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnöke és Anvar Szadat egyiptomi elnök jelenlétében felavatták a Szov­jetunió segítségével felépült Asszuán! gátat (2). A Nüus hasznosítását célzó munkálatokat i960, január 9-én kezdték el. A gát építésének költségei 736 mil­lió dollárt tettek ki, amiből 259 millió dollárt a Szovjetunió adott kölcsön formájában. 1971. február 25. Az algériai kor­mány (3) február 25-én kisajátí­totta a francia kőolaj-érdekelt­ségek részvényeinek 51 százalé­kát. Állami tulajdonba került a földgázkitermelés. valamint a kőolaj- és földgázszállítás (kő­olaj- és földgázvezetékek)* 1971. március 29. A nyugat-afri­kai Sierra Leone (4) és Guinea (5) kormánya védelmi szerző­dést írt alá és egyesítették a két ország fegyveres erőit. Az er­re vonatkozó döntést a két or­szág közös védelmi szerződése alapján hozták, amelyet 1970-ben kötöttek. 1971. április 17. Az indiai határ közelében egy kis faluban kiki­áltották az önálló Bangla JDesh-t (6) , azaz a független Kelet-Pa- kisztánt. A kormányerők azon­ban április végére vérbe foj­tották az önállósulási kísérletet. Az ennek nyomán kialakult in­diai-pakisztáni ellentétek hábo­rúhoz vezettek, amelyeknek so­rán India segítségével a Bangla Desh kormányának ellenőrzése alá kerültek a volt kelet-pa­kisztáni területek. 1971. április 19. Sierra Leone (7) parlamentje 53 szavazattal 10 ellenében alkotmánymódosítást hajtott végre, amelynek értelmé­ben az országot köztársasággá nyilvánították. 1971. június 17. Aláírták a Ryu- kyu-szigetek (8) — köztük a legnagyobb Okinawa — 1972-ben Japánhoz történő visszacsatolá­sáról szóló USA—Japán szerző­dést. amely véget vet a 26 évig tartó amerikai katonai közigaz­gatásnak. A 1170 km* területű, mintegy 600 ezer lakosú Okina­wa a 2196 km2 területű, 973 ezer lakosú Ryukyu-szigetek legnagyobb tagja. Itt fekszik a terület közigazgatási központ­ba, a mintegy 260 fezer lakosú Naha. 1971. július. A több éve húzódó argentin—brit tárgyalások ered­ményeként Argentína felfüg­gesztette a Falkand-szigetek (9) (spanyolul Islas Malvinas) iránt támasztott csaknem másfél év­százados igényét. A Dél-Ameri- ka keleti partjaitól 500 kilomé­ternyire fekvő 11 96i km2 terü­letű szigetcsoportnak kb. 2100 lakosa van. 1971. augusztus 14. Az eddig a Parzsa-öböl államai brit védnök­séghez tartozó Bahrein (101 sejkség kikiáltotta • függetlensé­gét és ezzel hatályukat vesztet­ték az országot Nagy-Britanniä- hoz fűző politikai és katonai szerződések. -Az 598 km2 terü­letű szigetcsoport Délnyugat- Ázsiában, a Perzsa (Arab)-öböl­ben helyezkedik el, lakóinak száma 207 ezer fő. 1971. szep­tember ll-én az ország az Arat) Liga, szeptember 21-én pedig az ENSZ tagja lett. 1971. szeptember 1. Népszava­zás jóváhagyta Líbia (11), Egyiptom (12) és Szíria (13) ál­lamszövetségbe történő egyesü­lését. Leszögezték, hogy az Arab Köztársaságok Szövetsége az arab nemzet szerves része, kormányzati rendszere „demok­ratikus és szocialista”. 1971. szeptember l. Az eddig a Perzsa-öböl államai brit véd­nökségéhez tartozó Katar (14) sejkség elnyerte függetlenségét, majd szeptember ll-én az Arab Liga, szeptember 21-én pedig az ENSZ tagja lett. A Perzsa (A rab)-öbölbe nyúló félszigeten elhelyezkedő sejkség 22 000 km1 kiterjedésű. 1971. szeptember 3. A Szovjet­unió, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaor­szág képviselői aláírták a nyugat-berlini kérdés rendezé­séről szóló egyezmény jegyző­könyvét. Nyugat-Berlin (15) to­vábbra is az NDK területen fekvő. 481 km2 kiterjedésű ön­álló politikai egység, az Egye­sült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország katonai ellen­őrzése alatt. Az NSZK ellátja Nyugat-Berlin lakóinak képvi­seletét és képviseli Nyugat-Ber- lint a nemzetközi szervezetek­ben. 1971. október *7. A Kongói De­mokratikus Köztársaság (Kins- hasa-Kongó) nemzetgyűlése, a Népi Forradalmi Mozgalom Pártjának előterjesztésére az. ország nevét, két tartományát, valamint a Kongó-íolyó nevét az ősi Zaire (16) névre változ­tatta. A köztársaság egyben zászlaját és címerét is megvál­toztatta. 1971. október 27. ,A Kongói De- sóház megszavazta Nagy-Bri­tannia (17) csatlakozását az Európai Gazdasági Közösséghez. A tagság jogilag 1973. január 1-én lép életbe. Ezzel a nyugat­európai gazdasági tömörülés tagjainak száma hétre emelke­dett: Franciaország, Olaszor­szág. Hollandia, Belgium, Luxemburg a Német Szövetsé­gi Köztársaság és most Nagy- Britannia. 1971. november 39. iráni csapa­tok megszállták a Perzsa (Arab)-Öbölben található Abu Musza, Tumb I. és Tumb II. szigetek (18). Abu Musza szige­tén 800. Tumba I-en 200 pásztor és halász él. Abu Musza ko­rábban a sardzsai sejksée, míg Tumb I. és Tumb II. a Ras al- Khaima sejkség étien őrzése alatt állt. a szigetek főleg ka­tonai szemoontból jelentősek. 1971. december 1, Arab Emirá­tusok Szövetsége (19) néven megalakult a Perzsa (Arat­óból mentén elterülő, az Abu Dhabi, Dubai, Sardzsa. Fudzsei- ra, Adzsman és Uram al-Kal- van sejkségeket tömörítő új arab állam. — TERRA — 0 képernyője Mielőtt üz óév búcsúztatá­sára került volna a sor, a hét első műsornapján kitűnő színházi előadást láthattunk, — felvételről — amely Dosz­tojevszkij A félkegyelmű cí­mű regényéből készült. Csü­törtökön új műfaj mutatko­zott be a képernyőn, az egy­re divatosabbá váló sci-fi irodalom néhány külföldi képviselőjének művében. Sajnos a tudományos, fan­tasztikus irodalomról meglé­vő elképzeléseink a Jövőbeli históriákkal nem lettek gaz­dagabbak. A vérszegény té­véadaptációk arra vallottak, hogy a mi képernyőnkön ez a műfaj még eléggé idegen. (De az az írói szemlélet is, amely a jövő tudományában csak az embert fenyegető technika veszélyeit képes meglátni!) Még aznap este egy elevenbe vágó friss szel­lemű riport került a képer­nyőre. Az író-riporter Urbán Ernő készítette egy fiatal ELŐTT népművelő házaspárról, a tőle megszokott alaposság­gal és közvetlenséggel. A Tardos Péter kedvencei­vel töltött 40 perc hangula­tában már elő-szilveszternek is számíthatott. Külön kö­szönthetjük a vendéglátó humoristának, hogy találkoz­hattunk Gábor Miklóssal. A műsor legemlékezetesebb percei hozzája kapcsolódnak. Ami pedig már a Szilvesz­ter 71’ valóságos előjátéká­nak számított: György Ist­ván „ólombetűs vallomása”, több évtizedes újságírói pá­lyafutásának emlékezete csattanós történetecskékkel, sztorikkal fűszerezve. Majd lélekzetelállító produkciók következtek a párizsi Téli Cirkusz porondjáról, kitűnő bemelegítés a várva várt szilveszteri műsorhoz. Aztán még Hős Terka és Prézli úr szerelme régi slágerekbe plántálva, és jött a Szilvesz­ter 71’. Csatorna, vagy kanális A televízió szilveszteri műsorának megítélésére ezt a minőségre is utaló alter­natívát nem én találtam ki, nem én állítottam fel. A többórás szilveszteri adás valamelyik pillanatában hangzott el. Hogy ki mond­ta és mikor, magam sem emlékszem pontosan. Ilyen­kor a képernyő előtt ülő, rendülhetlenül figyelő kriti­kus sem ura minden pilla­natának. De elhangzott, és ez a lényeg. Amiben az est hangulatának i megfelelően valamiképpen a műsor ké­szítőinek az a kételye, gond­ja is helyet kapott, hogy va­jon az 1971-es szilveszteri műsor megfelel-e majd a nézők általános várakozásá­nak, Egyébként más jel is arra vallott, hogy a televízió ezúttal — az előző évek kel­lemetlen tapasztalatai után — maga is kissé tartott az akár akarjuk, akár. nem, az óév immár# közüggyé vált televíziós búcsúztatásától. Bizonyára ezért is illesztet­te a műsor élére a humo­rista Tabi Lászlót ügyes dip­lomataként, majd a villám- interjúkból összeállítót};, vagy egybevágott, — valljuk be érdektelen és túlméretezett — montázst, hogy ezzel is érveljen és bizonyítson: a 'Szilveszter 71’ „társadalmi megrendelésre” készült, meg­születését széleskörű közvé­leménykutatás előzte meg. Olyan" eledelek, étkek kerül- ' tek tehát szilveszter televí­ziós „étlapjára”, amelyeket mi nézők kívántunk. Igaz, az „étlapra” külön­legesen ínyenc csemegék nem kerültek. De ami sze­repelt, s amiből választhat­tunk, ha választottunk, egyi­ket sem kellett a „kanális­ba” öntenünk, mert élvez­hetetlen lett volna. Vala­mennyi előírás szerint ké­szült nemes igyekezettel, a televízió jobbik konyhájá­ban. Kezdjük mindjárt az est legjobb fogásával, a Hu­moristák fórumával. A tele­vízió erre az alkalomra át­alakított és átszervezett fó- , ruma ■— és nem a fórum paródiája! — úgy tudta meg­őrizni közéleti és politikai töltését és frisseségét, hogy egyben a sziporkázó szelle­messég fórumává is vált. Jóllehet mostanában Mikes Györgyök divatba jöttek, ál­landó a képernyőn a humo­risták jövés-menése, de még így is újat tudtak a viszonylag megszokott kere­tek között is nyújtani Szil­veszter alkalmából. Szelle­mesen „rendezték el” clyan ügyek — kérdések sorsát, amelyek miatt vezető állam­férfiaknak-, miniszterhelyet­teseknek fő a feje. Szeren­csére ők, a kérdezők is „fel­adták a lapot” az elemükben lévő humoristáknak. A leg­jobb falatokat tehát a tele­vízió már a a szilveszteri lakoma elején feltálalta. Nem tudom szerencsés volt-e ez a sorrendbeli megoldás? A továbbiakból ugyanis ép­pen az csípős íz, áz a zamat hiányzott, a közéleti maiság frisséssége, amelyre legin­kább éhezünk. Sajnos a szer­kesztők a műsor egészében többnyire megelégedtek az­zal, hogy a témát elsősor­ban saját „házuk tájáról” vegyék. Olyan paródiák sor­jáztak így egymás után kis megszakítással, amelyek a televízió egyes műsorainak, bizonyos jelenségeinek és tévészemélyiségeinek „kinö­véseit” tették nevetségessé és ezzel szereztek mulat­ságot az nézőknek. Így a műsor világa kissé beszűkült és talán belterjessé is vált. Hogy mégsem lett azonban a televízió „magánügye” az mindenekelőtt azzal magya­rázható, hogy ami nálunk a tévében zajlik, a képernyőn történik, az a képernyő előtt ülők számára: közügy. Lásd a Rózsa Sándort, hogy az utóbbi idő egyik legkirívóbb példáját említsem. Így az­után Hoffi Géza paródiája w a Rózsa Sándorról — eddigi legkitűnőbb produkciója — teljes visszhangra találhatott a nézők körében. De azért is, mert Hoffi utolérhetetlen verbális humorát sikerűit összeötvözni a képben rejlő humorral. (Rendező: Hor­váth Ádám). Így a kiváló humorista mondanivalója ki- teljesedett. A másik folyta­tás, a népszerű Forsyte Saga „pestire” szinkronizálása azonban már jóval kevesebb eredeti ötlettel szolgált, és nem is járt a Hoff iához ha­sonló sikerrel. A paródia szórakoztató műfaj. Ha jól csinálják. Ügy, miként Haumann Péter és Szuhay Balázs is tette az „A hét” karakírozásában. A Vitray kontra Szepesi harc állása 1971 utolsó napján: egy „lépcső” Vitray javára, a paródia szerint Szuhay Balázs egyébként nemcsak Kulcsár Istvánként remekelt, kitűnő volt a sokkal nehe­zebben karakírozható film­esztéta, Nemeskürthy paro- dizálásában is. Megkapta a „magáét” a Ki mit tud, és a maratoni Interfórum soro­zat sem kerülte el sorsát. Alfonzó a tőle megszokott biztonsággal „fűrészelte el” a véget nem érő zenei so­rozat nótáját. Mögötte nem maradtak el Illésék sem, sorrendben meg is előzték. Fesztiváldaluk, az Elvonult a vihar stílusos variálásával, változtatgatásával bizonyí­tották: amilyen kitűnő zené­szek, éppúgy értenek a hu­morhoz is. Levente copfos úttörőlánya sokáig megma­radhat emlékezetünkben. És bár nem paródiát adott elő Brachfeld Siegfried vadásza is, aki nemcsak célzott, ha­nem talált is — poénjaival. Nem sorolom tovább, hi­szen a Szilveszter 71’ vala­mennyi részletét úgy sem tudnám mérlegre tenni. Egy biztos: a televízió kísérleti, „harmadik” csatornája be­vált, soha rosszabb ne .le­gyen. „Kanális” nem lett belőle. V. M.

Next

/
Thumbnails
Contents