Szolnok Megyei Néplap, 1972. január (23. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-05 / 3. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1972. január 5. EGY ÜTI KELL CSELEK EDNLNK! AZ ALKOHOLIZMUS ELLEM KÜZDELEM u — az egészségügyi miniszter szemével Kérdéseinkre válaszol: Dr. SZABÓ ZOLTÁN, miniszter / Kiváló szakemberek, állami és tömegszervezeti vezetők mondták el véleményüket, a túlzott italfogyasztásról, az alkoholizmusról, a társadalmi méretű kártétel elleni küzdelem lehetőségeiről. Megkérdeztük dr. Szabó Zoltán egészségügyi miniszternek, az Alkoholizmus Elleni Országos Bizottság elnökének véleményét is. — Ügy tűnik, s interjúsorozatunk is azt bizonyította, hogy egyelőre nem sikerült gátat vetni az alkoholizmus térhódításának; az italfogyasztás grafikonjai nálunk is változatlanul emelkedő tendenciát mutatnak. Hogyan látja miniszter elvtáfs a helyzetet, s a kivezető utat? — A helyzet valóban rossz, s az eddiginél több figyelmet érdemel. Hazánkban 1965 és 1970 között az egy főre jutó szeszesital- fogyasztás (abszolút alkoholra átszámítva) évi 6.8 literről 8.7 literre emelkedett; külön is aggasztó tény. hogy leggyorsabban a tömény italok fogyasztása nőtt. Pélő, hogy ha ez a tempó nem csökken, 1975-re elérjük a személyenkénti tíz literes alkohol-átlagot. Jelenleg 71 alkohol elvonó rendelés működik az országban, közülük 17 Budapesten. 54 pedig vidéken. A hálózat tekintélyes forgalmat bonyolít le; csupán az elmúlt évben 106 ezer volt a megjelenések száma a rendeléseken. A nyilvántartott alkoholista gondozottak száma elérte a 33 ezret; 1970- ben csaknem 7 ezer, s 1971- ben is több ezer új beteget vettek gondozásba, összességében egyébként 150 ezerre becsülhetjük az idült alkoholisták számát. Szerteágazó. sokrétű, ugyanakkor jól összehangolt, szervezett munkára van szükség ahhoz, hogy megállíthassuk a mértéktelen italozást, s normális kere‘tek közé szoríthassuk az alkoholfogyasztást. Ennek az egész társadalmat, az élet legkülönbözőbb területeit átszövő tevékenységnek a koordinálására hivatott az Alkoholizmus Elleni Országos Bizottság, amely részletes, konkrét munkaprogram alapján tevékenykedik. E testület véleménye szerint sikeres harc egyik döntő feltétele az italozással kapcsolatos hibás társadalmi szemlélet mielőbbi megváltoztatása. — Miben nyilvánul meg ez a hibás szemlélet? — Napjainkban szinte „egyeduralkodó” az a vélekedés, hogy aki • olykor- olykor. túlságosan is a pohár fenekére néz, voltaképp bocsánatos bűnt követ el, az nem érdemel különös figyelmeztetést vagy éppen^ séggel dorgálást. Ugyanakkor — ennek sajátos ellentéteként — a krónikus alkoholistákkal szemben a társadalmi felfogás rendkívül szigorú, a végső stádiumban lévők ellen gyakran kemény szankciókat, megalkuvás nélküli fellépést követel. E szélsőséges nézetek helyett azt az álláspontot kellene elfogadtatni, amely már az alkalmankénti mértéktelen italozást, az alkoholizmushoz vezető út elejének és így „veszély- állapot”-nak minősíti, olyan magatartásnak. amelyet mint a normális társadalmi viselkedéstől eltérőt kell tudomásul venni és amelynek csak jóindulatú elnézése súlyosbíthatja az egyén helyzetét. A közvélemény formálása érdekében arra is felhívjuk a figyelmet, hogy az utóbbi esztendőkben az alkoholfogyasztás alakulását döntően befolyásoló ivási szokások rossz irányba fordultak nálunk. Sok helyütt gyakori a munkahelyeken a pöharazgatás; alaposan megnőtt az örömöt-bánatot egyaránt „megülő” ivókompániák, ivási .alkalmak száma és — mint a • közvéleménykutatás adatai is tanúsítják — a társasági alkohol-fogyasztás normáinak határai szintén jócskán kitágultak. — Nyilván ön is egyetért azzal, hogy az alkoholizmus — betegség. Milyen feladatok hárulnak ebből a tényből az egészségügyi és egyéb szervekre?. • — Igen, a feladatok meghatározásakor abból kell kiindulnunk, hogy az alkoholizmus^ betegség, amelyet megelőzni könnyebb, mint gyógyítani. A tennivalók tekintélyes hányada éppen ezért a megelőzést szolgálja. Az országos bizottság ezért iktatta munkaprogramjába például a közép- és szakiskolás fiatalok körében végzendő hatékony felvilágosító-nevelő munkát. Az üzemorvosokat ankétokra hívják össze, s e tanácskozások témája az üzemi prevenció, továbbá a gyógyult alkoholisták utógondozása és rehabilitációja. Szakértők bevonásával több munkacsoport vizsgálja meg az üdítőitalok, illetve a szeszesitalok termelésére, forgalmazására vonatkozó gazdasági és iofei rendelkezéseket. Nem utolsó sorban a gyümölcslevek, a szeszmentes frissítők választékának növelését, minőségük javításit, a forgalmuk fokozását elősegítő gazdasági ösztönzők bevezetését szorgalmazzuk. Napirendre tűzzük azoknak a rendelkezéseknek a vizsgálatát is, amelyek a gyógyítással, az utógondozással, a rehabilitációval, továbbá a család- és ifjúság- védelemmel függnek össze. A társadalmi ellenőrzés minden hatékony eszközét szeretnénk latba vetni annak érdekében, hogy meggyorsuljon a direkttermő szőlők kiirtása, az engedély nélküli pálinkafőzést felszámoljuk, s érvényesüljön az a rendelkezés, amely tiltja szeszesital kiszolgálását fiatalkorúaknak. Az országos testület céljai között szerepel — mindezfen túlmenően — az is, hogy fejlesszük a gyógyult alkoholisták klub-hálózatát; segítsük a gyógyult betegek terápiás foglalkoztatását és rehabilitációját. A programban szerepel az is, hogy — a főváros példájára — nagyobb vidéki ipari centrumainkban 'szintén szorgalmazzuk azt, hogy az italboltok nyitvatartási idejét módosítsák, az árusítást a munkakezdés után kezdjék. — Miben jelölné meg miniszter elvtárs az alkoholizmus elleni küzdelem mintáén érdekelt részvevőjének feladatát? — Az alkoholizmus elleni küzdelem fontos társadalmi érdek. Ennek megfelelően az Alkoholizmus Elleni Országos Bizottság kéri és igényli a SZOT, a pedagógusok, a Nőtanács, az illetékes minisztériumok, a Statisztikai Hivatal, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat. a Hazafias Népfront, a tanácsok, a sajtó, tehát valamennyi. e állami, illetve társadalmi küzdelembe bekapcsolható és egyéb szerv segítségét, hatékony közreműködését. Növelni szeretnénk azoknak az önkéntes társadalmi munkásoknak a számát is, akik részt vállalnak abban, hogy az alkoholistákat számon tarthassuk, segítsenek közreműködni abban, hogy őket a helyes útra vezethessük. Lényegében a lakosság, az egész társadalom segítségét kérjük olyan közszellem kialakításához. amely gátat vet a mértéktelen iltalozásnak, az alkoholizmus továbbterjedésének, ■ hozzásegít ahhoz, hogy elháríthassuk azokat a súlyos károkat, amiket az alkoholizmus az egyénnek, a családnak, a népgazdaságnak és az egész társadalomnak okozhat. VÉGE Jelentősebb politikai és földrajzi vál’ozások 1971-ben 1971. január 1. A 49 009 km* területű. 4,4 millió lakosú Szlovákiában (1) közigagatási átszervezést hajtottak végre. A Szlovák Szocialista Köztársaság ismét három kerületre és Pozsony (Bratislava) önálló közigazgatású városra tagozódik. Ezt megelőzően. 1969 óta a kormánynak 37 járást kellett közvetlenül irányítania. .1971. január 15. Nyikolaj Pod- gomii, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnöke és Anvar Szadat egyiptomi elnök jelenlétében felavatták a Szovjetunió segítségével felépült Asszuán! gátat (2). A Nüus hasznosítását célzó munkálatokat i960, január 9-én kezdték el. A gát építésének költségei 736 millió dollárt tettek ki, amiből 259 millió dollárt a Szovjetunió adott kölcsön formájában. 1971. február 25. Az algériai kormány (3) február 25-én kisajátította a francia kőolaj-érdekeltségek részvényeinek 51 százalékát. Állami tulajdonba került a földgázkitermelés. valamint a kőolaj- és földgázszállítás (kőolaj- és földgázvezetékek)* 1971. március 29. A nyugat-afrikai Sierra Leone (4) és Guinea (5) kormánya védelmi szerződést írt alá és egyesítették a két ország fegyveres erőit. Az erre vonatkozó döntést a két ország közös védelmi szerződése alapján hozták, amelyet 1970-ben kötöttek. 1971. április 17. Az indiai határ közelében egy kis faluban kikiáltották az önálló Bangla JDesh-t (6) , azaz a független Kelet-Pa- kisztánt. A kormányerők azonban április végére vérbe fojtották az önállósulási kísérletet. Az ennek nyomán kialakult indiai-pakisztáni ellentétek háborúhoz vezettek, amelyeknek során India segítségével a Bangla Desh kormányának ellenőrzése alá kerültek a volt kelet-pakisztáni területek. 1971. április 19. Sierra Leone (7) parlamentje 53 szavazattal 10 ellenében alkotmánymódosítást hajtott végre, amelynek értelmében az országot köztársasággá nyilvánították. 1971. június 17. Aláírták a Ryu- kyu-szigetek (8) — köztük a legnagyobb Okinawa — 1972-ben Japánhoz történő visszacsatolásáról szóló USA—Japán szerződést. amely véget vet a 26 évig tartó amerikai katonai közigazgatásnak. A 1170 km* területű, mintegy 600 ezer lakosú Okinawa a 2196 km2 területű, 973 ezer lakosú Ryukyu-szigetek legnagyobb tagja. Itt fekszik a terület közigazgatási központba, a mintegy 260 fezer lakosú Naha. 1971. július. A több éve húzódó argentin—brit tárgyalások eredményeként Argentína felfüggesztette a Falkand-szigetek (9) (spanyolul Islas Malvinas) iránt támasztott csaknem másfél évszázados igényét. A Dél-Ameri- ka keleti partjaitól 500 kilométernyire fekvő 11 96i km2 területű szigetcsoportnak kb. 2100 lakosa van. 1971. augusztus 14. Az eddig a Parzsa-öböl államai brit védnökséghez tartozó Bahrein (101 sejkség kikiáltotta • függetlenségét és ezzel hatályukat vesztették az országot Nagy-Britanniä- hoz fűző politikai és katonai szerződések. -Az 598 km2 területű szigetcsoport Délnyugat- Ázsiában, a Perzsa (Arab)-öbölben helyezkedik el, lakóinak száma 207 ezer fő. 1971. szeptember ll-én az ország az Arat) Liga, szeptember 21-én pedig az ENSZ tagja lett. 1971. szeptember 1. Népszavazás jóváhagyta Líbia (11), Egyiptom (12) és Szíria (13) államszövetségbe történő egyesülését. Leszögezték, hogy az Arab Köztársaságok Szövetsége az arab nemzet szerves része, kormányzati rendszere „demokratikus és szocialista”. 1971. szeptember l. Az eddig a Perzsa-öböl államai brit védnökségéhez tartozó Katar (14) sejkség elnyerte függetlenségét, majd szeptember ll-én az Arab Liga, szeptember 21-én pedig az ENSZ tagja lett. A Perzsa (A rab)-öbölbe nyúló félszigeten elhelyezkedő sejkség 22 000 km1 kiterjedésű. 1971. szeptember 3. A Szovjetunió, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország képviselői aláírták a nyugat-berlini kérdés rendezéséről szóló egyezmény jegyzőkönyvét. Nyugat-Berlin (15) továbbra is az NDK területen fekvő. 481 km2 kiterjedésű önálló politikai egység, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország katonai ellenőrzése alatt. Az NSZK ellátja Nyugat-Berlin lakóinak képviseletét és képviseli Nyugat-Ber- lint a nemzetközi szervezetekben. 1971. október *7. A Kongói Demokratikus Köztársaság (Kins- hasa-Kongó) nemzetgyűlése, a Népi Forradalmi Mozgalom Pártjának előterjesztésére az. ország nevét, két tartományát, valamint a Kongó-íolyó nevét az ősi Zaire (16) névre változtatta. A köztársaság egyben zászlaját és címerét is megváltoztatta. 1971. október 27. ,A Kongói De- sóház megszavazta Nagy-Britannia (17) csatlakozását az Európai Gazdasági Közösséghez. A tagság jogilag 1973. január 1-én lép életbe. Ezzel a nyugateurópai gazdasági tömörülés tagjainak száma hétre emelkedett: Franciaország, Olaszország. Hollandia, Belgium, Luxemburg a Német Szövetségi Köztársaság és most Nagy- Britannia. 1971. november 39. iráni csapatok megszállták a Perzsa (Arab)-Öbölben található Abu Musza, Tumb I. és Tumb II. szigetek (18). Abu Musza szigetén 800. Tumba I-en 200 pásztor és halász él. Abu Musza korábban a sardzsai sejksée, míg Tumb I. és Tumb II. a Ras al- Khaima sejkség étien őrzése alatt állt. a szigetek főleg katonai szemoontból jelentősek. 1971. december 1, Arab Emirátusok Szövetsége (19) néven megalakult a Perzsa (Aratóból mentén elterülő, az Abu Dhabi, Dubai, Sardzsa. Fudzsei- ra, Adzsman és Uram al-Kal- van sejkségeket tömörítő új arab állam. — TERRA — 0 képernyője Mielőtt üz óév búcsúztatására került volna a sor, a hét első műsornapján kitűnő színházi előadást láthattunk, — felvételről — amely Dosztojevszkij A félkegyelmű című regényéből készült. Csütörtökön új műfaj mutatkozott be a képernyőn, az egyre divatosabbá váló sci-fi irodalom néhány külföldi képviselőjének művében. Sajnos a tudományos, fantasztikus irodalomról meglévő elképzeléseink a Jövőbeli históriákkal nem lettek gazdagabbak. A vérszegény tévéadaptációk arra vallottak, hogy a mi képernyőnkön ez a műfaj még eléggé idegen. (De az az írói szemlélet is, amely a jövő tudományában csak az embert fenyegető technika veszélyeit képes meglátni!) Még aznap este egy elevenbe vágó friss szellemű riport került a képernyőre. Az író-riporter Urbán Ernő készítette egy fiatal ELŐTT népművelő házaspárról, a tőle megszokott alapossággal és közvetlenséggel. A Tardos Péter kedvenceivel töltött 40 perc hangulatában már elő-szilveszternek is számíthatott. Külön köszönthetjük a vendéglátó humoristának, hogy találkozhattunk Gábor Miklóssal. A műsor legemlékezetesebb percei hozzája kapcsolódnak. Ami pedig már a Szilveszter 71’ valóságos előjátékának számított: György István „ólombetűs vallomása”, több évtizedes újságírói pályafutásának emlékezete csattanós történetecskékkel, sztorikkal fűszerezve. Majd lélekzetelállító produkciók következtek a párizsi Téli Cirkusz porondjáról, kitűnő bemelegítés a várva várt szilveszteri műsorhoz. Aztán még Hős Terka és Prézli úr szerelme régi slágerekbe plántálva, és jött a Szilveszter 71’. Csatorna, vagy kanális A televízió szilveszteri műsorának megítélésére ezt a minőségre is utaló alternatívát nem én találtam ki, nem én állítottam fel. A többórás szilveszteri adás valamelyik pillanatában hangzott el. Hogy ki mondta és mikor, magam sem emlékszem pontosan. Ilyenkor a képernyő előtt ülő, rendülhetlenül figyelő kritikus sem ura minden pillanatának. De elhangzott, és ez a lényeg. Amiben az est hangulatának i megfelelően valamiképpen a műsor készítőinek az a kételye, gondja is helyet kapott, hogy vajon az 1971-es szilveszteri műsor megfelel-e majd a nézők általános várakozásának, Egyébként más jel is arra vallott, hogy a televízió ezúttal — az előző évek kellemetlen tapasztalatai után — maga is kissé tartott az akár akarjuk, akár. nem, az óév immár# közüggyé vált televíziós búcsúztatásától. Bizonyára ezért is illesztette a műsor élére a humorista Tabi Lászlót ügyes diplomataként, majd a villám- interjúkból összeállítót};, vagy egybevágott, — valljuk be érdektelen és túlméretezett — montázst, hogy ezzel is érveljen és bizonyítson: a 'Szilveszter 71’ „társadalmi megrendelésre” készült, megszületését széleskörű közvéleménykutatás előzte meg. Olyan" eledelek, étkek kerül- ' tek tehát szilveszter televíziós „étlapjára”, amelyeket mi nézők kívántunk. Igaz, az „étlapra” különlegesen ínyenc csemegék nem kerültek. De ami szerepelt, s amiből választhattunk, ha választottunk, egyiket sem kellett a „kanálisba” öntenünk, mert élvezhetetlen lett volna. Valamennyi előírás szerint készült nemes igyekezettel, a televízió jobbik konyhájában. Kezdjük mindjárt az est legjobb fogásával, a Humoristák fórumával. A televízió erre az alkalomra átalakított és átszervezett fó- , ruma ■— és nem a fórum paródiája! — úgy tudta megőrizni közéleti és politikai töltését és frisseségét, hogy egyben a sziporkázó szellemesség fórumává is vált. Jóllehet mostanában Mikes Györgyök divatba jöttek, állandó a képernyőn a humoristák jövés-menése, de még így is újat tudtak a viszonylag megszokott keretek között is nyújtani Szilveszter alkalmából. Szellemesen „rendezték el” clyan ügyek — kérdések sorsát, amelyek miatt vezető államférfiaknak-, miniszterhelyetteseknek fő a feje. Szerencsére ők, a kérdezők is „feladták a lapot” az elemükben lévő humoristáknak. A legjobb falatokat tehát a televízió már a a szilveszteri lakoma elején feltálalta. Nem tudom szerencsés volt-e ez a sorrendbeli megoldás? A továbbiakból ugyanis éppen az csípős íz, áz a zamat hiányzott, a közéleti maiság frisséssége, amelyre leginkább éhezünk. Sajnos a szerkesztők a műsor egészében többnyire megelégedtek azzal, hogy a témát elsősorban saját „házuk tájáról” vegyék. Olyan paródiák sorjáztak így egymás után kis megszakítással, amelyek a televízió egyes műsorainak, bizonyos jelenségeinek és tévészemélyiségeinek „kinövéseit” tették nevetségessé és ezzel szereztek mulatságot az nézőknek. Így a műsor világa kissé beszűkült és talán belterjessé is vált. Hogy mégsem lett azonban a televízió „magánügye” az mindenekelőtt azzal magyarázható, hogy ami nálunk a tévében zajlik, a képernyőn történik, az a képernyő előtt ülők számára: közügy. Lásd a Rózsa Sándort, hogy az utóbbi idő egyik legkirívóbb példáját említsem. Így azután Hoffi Géza paródiája w a Rózsa Sándorról — eddigi legkitűnőbb produkciója — teljes visszhangra találhatott a nézők körében. De azért is, mert Hoffi utolérhetetlen verbális humorát sikerűit összeötvözni a képben rejlő humorral. (Rendező: Horváth Ádám). Így a kiváló humorista mondanivalója ki- teljesedett. A másik folytatás, a népszerű Forsyte Saga „pestire” szinkronizálása azonban már jóval kevesebb eredeti ötlettel szolgált, és nem is járt a Hoff iához hasonló sikerrel. A paródia szórakoztató műfaj. Ha jól csinálják. Ügy, miként Haumann Péter és Szuhay Balázs is tette az „A hét” karakírozásában. A Vitray kontra Szepesi harc állása 1971 utolsó napján: egy „lépcső” Vitray javára, a paródia szerint Szuhay Balázs egyébként nemcsak Kulcsár Istvánként remekelt, kitűnő volt a sokkal nehezebben karakírozható filmesztéta, Nemeskürthy paro- dizálásában is. Megkapta a „magáét” a Ki mit tud, és a maratoni Interfórum sorozat sem kerülte el sorsát. Alfonzó a tőle megszokott biztonsággal „fűrészelte el” a véget nem érő zenei sorozat nótáját. Mögötte nem maradtak el Illésék sem, sorrendben meg is előzték. Fesztiváldaluk, az Elvonult a vihar stílusos variálásával, változtatgatásával bizonyították: amilyen kitűnő zenészek, éppúgy értenek a humorhoz is. Levente copfos úttörőlánya sokáig megmaradhat emlékezetünkben. És bár nem paródiát adott elő Brachfeld Siegfried vadásza is, aki nemcsak célzott, hanem talált is — poénjaival. Nem sorolom tovább, hiszen a Szilveszter 71’ valamennyi részletét úgy sem tudnám mérlegre tenni. Egy biztos: a televízió kísérleti, „harmadik” csatornája bevált, soha rosszabb ne .legyen. „Kanális” nem lett belőle. V. M.
