Szolnok Megyei Néplap, 1972. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-05 / 3. szám

1972. január 5. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A „VOSZK" Szövetkezeti Vállalat új típusú falburkoló mozaikok sorozatát gyárt­ja. Az alumínium, PVC, ütésálló síiről, vörösréz és műanyaggal bevont acéllemez falburkoló lapok falak teljesbeborítására, könnyűszerkezetű álmennyezetek, térelvá­lasztó elemek kialakítására alkalmasak. Gyorsan és könnyen szerelhető, az egészség- ügyi követelményeknek megfelelően jól tisztítható, falburkoló lapok segítségével régi elavult üzlethelyiségeket, salétromos falú kisvendéglőket gyorsan fel lehet újí­tani. A „VOSZK” falburkoló mozaikjait már több helyen alkalmazták: — a Báb­színházban, a keszthelyi Helikon Hotelben, az Aero Szállóban, vidéki kisvendéglők­ben és eszpresszókban. Képünkön: műanyag falburkolatú bár. A munka a betű hatalmával „ 1 ürh eteti en állapot amit Öcsödön a cigányok művelnek. Retteg tőlük mindenki. mert úgy érez­zük, nincs hatalom, amely őket megfékezné. Pana­szunkkal nem egyszer a rendőrséghez, majd a ta­nácshoz fordultunk, intéz­kedés a cigányok garáz­dálkodása ellen azonban nem történt.” így kezdő­dik a levél, amelyet Öcsöd­ről kaptunk az elmúlt év végén. Ezután hosszan szól az írás kerékpárosokról, akiket a cigánytelep ku-1 tyái rángattak le a bicik­liről, békés vásárlókról, kiknek a kosarából cigány- gyeerekek csentek ki ezt, azt. csavargókról, tolvajok­ról... És mindezt ötven alá­írás hitelesíti. A levéllel Tóth Imréhez, a nagyközségi tanács titká­rához fordultam, a fiatal tanácsi vezető elismerte a levélírók panaszának jogos­ságát, . sőt szerinte a kép még — ha lehet — sötétebb. A telepiek minden fondor­latra képesek például azért, hogy a nagyközségben el­hullott állatokhoz hozzá jussanak. Ha kell, a von­tató elé gyermeket állí­tanak és amikor a jármű fékez, a férfiak megrohan­ják a pótkocsit és leszedik a döglött állatot. Ha mégis sikerül elzárni a dög­lött borjút, malacot, a kamra ajtajáról a lakatot lovakkal vontatják le. Lo­vaskocsival naponta cserké­szik a mezőt és aminek ép­pen szezonja van — kuko­rica, tök, burgonya, vagy gyümölcs — hiába a mező­őr, az a kocsiderékba ván­dorol. Minden évszakra elő­re megjósolják, mit dézs­málnak -majd meg a cigá­nyok, mégsem tudnak elle­nük védekezni. Öcsödön több büntetést kell kiszabni, mint a kun­szentmártoni járás egész te­rületén összesen. A ke­mény kézre szükség van, sőt a rendre, nyugalomra vágyók még szigorúbb rendszabályokat sürgetnek a cigányokkal szemben. Megyeszerte a közeli és a távoli jövőt tervezik. Felmérték az öcsödiek is, mire számíthatnak néhány évtized távlatában: a cigá­nyok lélekszámban 20—30 év múlva beérik a magya­rokat. De vajon a putrik birodalma lesz-e Öcsöd, vagy a kőházak egészsé­ges klímája . lakítja a köz­szellemet a nagyközségben? A válasz attól függ, mi­ként változik a jelenlegi életformát meghatározó két tényező. Az egyik: a te­lepiek közül mindössze né­hány embernek van állan­dó munkahelye. Az út az emberibb élethez ott kez­dődik, amikor munkára fogják az életerős cigány férfiakat, a társadalom las­san megoldja a dolgozni vágyó nők foglalkoztatását. Munkahelyhez jutnak a csökkent munkaképességű­ek is. Létesüljön munkale­hetőség a cigányok számá­ra Öcsödön. A másik szomorú tény: száz felnőtt cigány közül csak kettő ismeri a betű­ket. Mire lehet számítani e téren? Feltétlen javulás­ra, hiszen az iskoláskorú cigánygyerekek már köny­veket forgatnak, verseket skandálnak. A nagyközség vezetői egy cigánynapköizá létesítését tervezik. melyre azonban pillanatnyilag nincs pén­zük. Pedig nagy szükség lenne e napköziotthonra, ahová az apróságokat elő­ször tán a napi háromszori étkezés csalná, de aztán minden bizonnyal a szel­lemiek utáni éhség is csá­bítaná. A munka és a betű ha­talma nagy erő. A dolgozó ember pénzt számol, szer­számot forgat, gépet kezel. Aki rendszeresen dolgozik, már megtette a lépést az emberibb élet felé. Te­gyék meg ezt az első lépést minél hamarabb Öcsödön is. És ha a felnőttek már nem is ismerik meg az írás­olvasás gyönyörét,- az isko­láskorú gyerekeket minden­képpen rá kell szorítani a betűk ismeretére. Mert egy polcnyi könyv köré hama­rabb felépül a cseréptetős kőház. — pb — A hiszékenységből élt Kifízetetien szállodaszámlák, becsapott emberek kisérték útját Tanú: Siófokon ismertem meg. Jó modorú, szimpati­kus fiatalember benyomását keltette. Rendkívül korrek­tül viselkedett. A megnyerő fiúnak fenntartás nélkül el­hittem a görögországi kikül­detést, a Ford kocsit... Ta­lán ezért is lepett meg any- nyira, mikor elutazásom után pár nappal felhívott a pesti lakásomon és közölte, hogy anyagi gondjai van­nak. Karamboloztam, — mond­ta izgatottan a kagylóba. — A kártérítés, a kocsi javí­tása rengetegbe kerül — so­rolta a váratlan kiadásokat. Magától értetődőnek tartotta, hogy „átmeneti” pénzzava­rában hozzám forduljon. Előbb haboztam, de végül megígértem, hogy kölcsön­zők neki. Taxival jött Sió­fokról a kért háromezer fo­rintért. — Négy nap múlva, pontban 12-kor itt vagyok a pénzzel, — mondta, át­nyújtotta az átvételi elis­mervényt és elegánson távo­zott. Ez július 19-én történt, azóta nem láttam, sem őt, sem a pénzem. Az utolsó fillérig Bíró a vádlotthoz: Van valami megjegyzése? Vádlott: Nincs. Ügy tör­tént, ahogy a tanú mondta. Bíró: Köszönöm leülhet. Kérem a’ következő tanút. S a tanúk, a rászedett be­csapott emberek egymásnak adták a kilincset — Azt mondta, hogy a hú­ga karambolozott, azért kell sürgősen a kétezer forint. —•• Tőlem tv-alkatrészekre kért ezret. — Nekünk azt mesélte, hogy a hajdószoboszlói stran­don ellopták a felesége pénztárcáját... wem ismer­tem.. Akkor láttam először, mikor bejött a GELKA-ba. Bemutatkozott, mint tévé­szerelő... Az utolsó fillérig oda adtam, ami nálam volt. 7— Örömmel újságolta, hogy négyese volt a lottón, abból vette a kocsit is. El­hittem. Azt is, hogy lerohadt a kocsija és iszonyú sokba kerül a javítása, — mondta a pécsi egyetemista. Egy év­folyamtársától kért kölcsön, hogy kisegítse egy napra a „menő fejet”. Átlátszó mesékkel Átlátszó meséivel pár hó­nap alatt tizenöt hiszékeny ember zsebéből csalt ki szá­zakat, de ha tehette, inkább ezreket. Májustól augusztus 19-ig, letartóztatása napjáig hol itt, hol ott bukkant fel az országban és vadászott „áldozataira”. Mikor lejárt a kölcsön határideje, vagy unta már hitelezőinek türel­metlenségét, egyszerűen odébbállt, liogy egy újabb városban újabb „balekot” keressen. Amerre csak járt: Szolnokon, Veszprémben, Budapesten, Törökszentmik- . lóson, Debrecenben, Albert- irsán, Pécsett^ Nagykanizsán, mindenütt kifizetetlen szállo­daszámlák, becsapott embe­rek jelezték útját. Az ő pén­züket, a hiszékeny emberek­től elszedett forintokat szór­ta nagyvonalúsággal. Elő­nyös külsejét, behízelgő mo­dorát és meglepő emberis­meretét gátlástalansága, s az emberek gyanútlansága re­mekül kamatoztatta. A végösszeg több mint húszezer forint, — plusz a munkahelyen elsikkasztott ötezer. Tulajdonképpen ezzel kel­lett volna kezdeni a 24 éves fiatalember példátlan csalás- sorozatát. Munkahelyével és jól fizetett szakmájával. Sőt a teljesség kedvéért még valami ide kívánkozik. Mészáros Tibor fiatal kora ellenére nem először állt a szolnoki járásbíróság előtt. 1969-ben halált okozó gon­datlan veszélyeztetésért más­fél évi szabadságvesztésre ítélték. 1970 novemberében szabadult, kilenc hónap után. Égre-földre fogadkozott, ígér­getett akkor. S hittek neki. Bizalmat kapott „Jó szak­ember, érti a dolgát” mond­ták a régi munkahelyén, a tiszaf öld vári Vegyesipari Ktsz-nél. És pár hét múlva már a rákóczifalvai rádió- tévészerviz vezetője lett. Senkire sem volt tekintettel Eleinte tisztességgel dolgo­zott, de hamarosan rájött, hogy mint főnök, egyszerű kettős könyveléssel, némi pluszpénzhez juthat A négy példányban készített munka­lapokkal kezdett manipulál­ni: csak a megrendelő szám­lájára írt valódi összeget, a központ felé jóval keveseb­bet számolt el. A különbsé­get pedig zsebre vágta. Mi­kor kicsit megszedte magát és érezte hogy szorul a hu­rok, ott hagyott csapot-pa- pot. Hónapokig munka nél­kül csavargott az országban, s mindenkit rútul becsapott aki csak az útjába került Senkire sem volt tekintettek A tárgyalóteremben azon­ban megváltoztak a szerepek. A megtévesztett hitelezők1 kíméletlenül benyújtották a számlát. Most már sem ők, de a főbüntetésként kisza­bott 2 évi szabadságvesztés egyértelműen arra enged következtetni, hogy dr. Ra­bold Gábor tanácsa sem méltányolta Mészáros Tibor megnyerő modorát és ma­gyarázkodó mentegetőzését. K. K. Agyi értágító hatású gyógyszer szintetikus ufón Világszerte — így ha­zánkban is — a legsúlyo­sabb és legelterjedtebb nép­betegségek közé tartoznak a különböző érrendszeri be­tegségek. Ennek a nagyon elterjedt betegségnek szinte egyetlen hatásos ellenszere a növénytanban „télizöld meténg” néven ismert, kul­túrában és vadon egyaránt termő növény hatóanyaga, a vincamia. A növény azon­ban rendkívül időjárás-érzé­keny, begyűjtése bonyolult, csekély terméshozamú, és így csak nagyon kevés mennyiségű gyógyszer ké­szülhetett belőle. Minden­képpen sürgető volt tehát, hogy Műszaki Egyetem szerves kémia tanszékén a Magyar Távirati Iroda munkatársá­nak. — Hosszú évek kitartó kí­sérletező munkájával sike­rült elérnünk, hogy a gyár által számunkra feladott „leckét” megoldjuk. — Az új gyógyszerféleség Iránt már eddig is nagy kül­földi érdeklődés rr. utatko­zott és perspektivikusan to­vábbi jelentős export-lehető­ségekkel kecsegtet. — A külföldi érdeklődés különben teljesen érthető, hiszen a vincamin — szemben a Brany: szláv Crncsevics: C*OCCOOOOOOOOC;OCOCOOOOOC0^^ K F Ö L O I K Mikor küszöbét régen látott íöl- dik lépték át, a Főnök kedve el­romlott. Nem szerette őket. Most is éppen egy ilyen ül előtte. Egy- ügyűségbe burkolózik, de azért kell neki valami. Biztosan kérni fog valamit. — Szóval, földik vagyunk veled? — kezdte a Főnök komoran a be­szélgetést. — Bizony, — felelte az ember sapkáját gyűrögetve. — És, hogy vagytok ott? — ér­deklődött a Főnök, miközben egy ollóval körmeit tisztogatta. — Jól, nemsokára tavasz lesz. — Tavasz, — mondta a Főnök elgondolkodva. — Tavasz, — az jó! Na, mesélj, mi van otthon, az én hazámban? Csak őszintén. Mert így szereterr.. És a Főnök megfenyegette az uj­júval, azzal, amelyik mindenekelőtt fenyegetésre és orrpiszkálásra szol­gált. — Elvettem a nővérét, — mondta félénken az ember. — És engem miért nem értesí­tettetek? Elmentem volna az eskü­vőre! — mondta a Főnök sértődöt­ten. — Dehiszen írtunk! El is jött az esküvőre — Látod, mennyire el vagyok foglalva, s mégis elmentem a lag- "ziba! Különben, édesnővérem? — Az bizony. — És van még fivérem, vagy nővérem? — tette fel a Főnök a keresztkérdést, miután úgy határo­zott, ha már egyszer így alakultak a dolgok, akkor minél többet kell megtudnia a rokonságról. — Fivére nincs. Egyedül van fiú. A nővéreivel azonban már jobban áll a helyzet. Van önnek, a felesé­gemen kívül, — még két nővére — mondta az ember, s közben zsíros sapkáját forgatta a kezében. — Három nővér!. Nagyszerű, ki­tűnő! Az ember torkig van munká- 1 k°d1vesem, és csak a földiktől tudhatja meg, mi újság is van a szülői fészekben. Na, és hogy van­nak a szüleim ? Élnek, egészsége­sek, mi? — A Főnök igyekezett, hogy hangjába annyi melegséget vigyen amennyit csak tad. — Meghalt a papája. — Na .nézd csak. az öreg. he! Ki hitte, volna. Teljesen egészséges volt. mikor utoljára láttam. — cso­dálkozott a Főnök. Sőt. egv hosz- szút füttventett is a váratlan hír­re. Ám hirtelen nyugtalan lett: — És a temetése szép volt? — Ünnepélyes. — »Sírt a közönség? — kérdezte a Főnök szigorúan. — Mintha dézsából öntötték vol­na, — nyugtatta meg az ember. — Nos. hát igen kellemes ilyene­ket hallani, — mondta a Főnök. — Az öreg megszolgálta a ' magáét, megszolgálta. Ellenben, igaz is. idefigyelj, hát engem meg miért nem hívtatok meg? — kérdezte a Főnök, mint aki megérezte, hogy emögött lehet valami. — Az öreg, mikor haldoklott, megtiltotta, — mondta az ember szemlesütve. — Istenem, ez aztán jellemző rá! Apám soha nem engedte meg. hogy semmiségekkel zaklassanak. Nagy­szerű ember volt az öreg. Hát anyám? Hogy van, éh egészséges, mi? — kérdezte, miközben egyik lábát átvetette a másikon. — Még tartja magát, öregesen, — mondta az ember. — Nagyszerű, kitűnő!... A titkárnő, mint korábban meg­parancsolták neki, egy fontos ér­tekezletre figyelmeztette a Főnököt. Az felállt és sógorát, az ajtóig kí­sérve, ráparancsolt: — Ha anyám meghal, értesítse­tek. — Föl tétlen, — mondta az ember, miközben kilépett az ajtón. Aztán hirtelen észbekapott, hogy nem is tudta meg. miért kereste fel a sógora. Természetesen azért, mert kérni akart valamit. Másként minek jelent volna meg. Ismeri ő őket. a falusiakat... Na, de úgy tű­nik, ezt megúszta. Molnár Sándor fordítása aooooococooocacoooococoocooeoooooocaooooooeooooooooooooooooooooooeOBOooooooriooooooooooooooooa a gyártás a mezőgazda­ságtól függetlenítse ma­gát és szintetikus úton oldja meg az ezzel9 kap­csolatos problémákat. — Ennek tudatában szer­ződött velünk a Kőbányai Gyógyszerárugyár és adta számunkra azt a tudom á- nyos feladatot, hogy a ..téli­zöld meténg”-ben található vincamint szintetikus el­járással pótoljuk, — mon­dotta dr. Szántay Csaba egyetemi tanár, a Magvar Tudományos Akadémia le­velező tagja, a budapesti többi ismert és forg<úom- ban lévő értágítóval, —■ döntően az agyi ereket tágítja; ezáltal javítja az agy vér­ellátását és ezen keresztül oxigénnel való ellátottságát is. Különösen az időskr i agyszűkületes megbetegedé­sek gyógykezelésénél van nagy jelentősége. — A gyár a közelmúltban kezdte meg a szintetikus vincamin üzemi előállítását. A rászoruló betegek bizo­nyára örömmel fogad ák ezt, mivel az ellátás így kiegyensúlyozottabbá válik. Az idén: 60,500 új gépkocsi A MERKUR Vállalat tá­jékoztatása szerint 1971-ben mintegy 54 000 személyau­tót szerzetek be: s kereken 53 500 autót adtak át a meg­rendelőknek. A legtöbb .ko­csit a Szovjetunióból vásá­rolták. köztük a megígért 13 000 Zsigulit fél év alatt az utolsó darabig les .állí­tott a MOGÜRT és a MER­KUR szovjet külkereskedel­mi partnere. A számítások szerint — s enrek a cülföldi partne­rekkel folytatott tárgyalások alapján sok realitása van — 1972-ben 60 500 úi sze­mélygépkocsit szereznek be és értékesítenek. Ezenkívül mintegy 10 000 használt ko­csi eladásával is számolnak. A magánosok 53 500. a kö- zületek hétezer kocsit kap­nak. Az NDK partner is „megtoldja” 1500-za1 a Tra­bant szállítmányokat. így kilencezer jön a legolcsóbb s í. legkeresettebb kocsiból. Ezenkívül még néhány na­gyobb tétel: 5000 Wartburg, 60C0 Skoda. 5CO0 Polski- Fiat. 3500 Moszkvics. A meg­állapodás szerint 14Pr Vol­gára is lettet számítani. Vár­ható ezenkívül irí? Romá­niából a francia licenc alap­ján gyártott Dácia s egyelő­re ezer kocsi beszerzését tervezik tőkés piacról. >

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents