Szolnok Megyei Néplap, 1972. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-05 / 3. szám

1972, január 5, SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 230 000 tv-készülék Üi—Ii sztereo rádió — negyszerannyi számítógép a VlDEOTOJS-ból Jó évet zárt a magyar híradástechnikai ipar egyik fellgevára, a székesfehérvári Videoton Gyár. A IV. ötéves terv első évének előirányza­tát 103 százalékra teljesítette. A termelési érték először haladta meg a kétmilliárd forintot Az idén — a ter­mékösszetétel változása mellett — további jelentős termelés-növelést terveznek. A jyár 1972. évi feladatait Papp István vezérigazgató az alábbiakban foglalta ösz- sze: — Az idei évet a Video­ton számára a következőkét törekvés határozza meg: je­lentősen növeljük úgyneve­zett professzionális terrtié- keink arányát és ugyanak­kor az exportunkat is. Gya­korlatilag a termékeinknek több mint a felét külföldön értékesítjük. A Videoton gyártmányai keresettek kül­földön is. A szocialista or­szágokon kívül újabb fejlett európai, sőt tengerentúli or­szágokat számíthatunk a vá­sárlóink közé. A vezérigazgató a továb­biakban elmondotta, hogv a tavalyihoz képest a televízió gyártás 7 százalékkal, a rá­diógyártás pedig mintegy 20 százalékkal csökken, de ugyanakkor az egyéb híra­dástechnikai eszközök ter­melése jelentősen növekszik. — Az úgynevezett pro­fesszionista termékek közül például a számítógép-gyár­tás több mint négyszeresére emelkedik: értékét a tava­lyi 93 millió forintról 400 millió forintra növeljük. Ez a termelés megközelítően 45 egység elkészítését jelenti a hozzátartozó perifériákkal együtt, A „Videoton 1010 B” típusú, kisméretű számító­gépeket főként a Szovjet­unió és a többi szocialis­ta ország számára gyártjuk. Ami a Videoton gyár köz­ismert termékeit illeti: 1972- ben 230 000 televíziót gyárt, az eddigi típusok továbbfej­lesztését tervezzük. Az idén 170 000 rádió készül Székes- fehérváron, s ebből több mint 140 000 autórádió lesz. Tovább folytatjuk a Rivie­ra és a Sirius táskarádiók gyártását és — kisebb meny- nyiségben — a sztereó-rá­diók készítését, 1972. máso­dik negyedévében megkezd­jük a nagyteljesítményű Hi—Fi sztereorádiók sorozat- gyártását is. Tanácskozás az óvodai nevelésről Az óvodai nevelés időszerű tennivalóiról kezdődött két­napos tanácskozás tagnap délelőtt a 8. kerületi párt- bizottság székházának nagy­termében, Az eszmecseren — amelyre a Fővárosi Tanács Oktatási Főosztálya hívta meg a tanácsi és az üzemi óvodák vezetőit — dr. Me­zei Gyula főosztályvezető tartott vitaindító előadást Egyebek között elmondotta, hogy ma a fővárosban kö­rülbelül 61 ezer az óvodás­korú gyermekek száma, 1973 —74-re 70—72 e2*en lesznek. Cicerók Békéscsabán Háromnapos szónokkép- iö tanfolyam nyílt kedden Békéscsabán a városi ta­nács dísztermében, amelyre Békés megye minden tájé­káról 154-en érkeztek, kö­zöttük anyakönyvvezetők. tanácselnökök, titkárolt, pe­dagógusok, népművelők, a társadalmi ünnepségek szó­nokai, A résztvevők elő­adásokat hallgatnak a nyelv- modorosságról, a magyar nyelv sajátosságairól, a tar­talom és a forma egységé­ről. a családi jellegű társa­dalmi ünnepségek világné­zeti jelentőségéről, stb. Az otthontól távol A betonútépítők munkásszállásán Megjárták Várpalotát. Kazincbarcikát. Beremendet, és ki tudja még, hány hely­séget, ami nekem csak hír­ből, vagy még úgy sem ismerős. Ott voltak minden jelentősebb vasút- és útépí-, tésnél. .öt éve már, hogy a szolnoki vasút rekonstruk­cióját végzik, mint a Beton- útépítő Vállalat szolnoki fő­építésvezetősége. Különös munkahely. Köz­pontjuk a fővárosban van, szállás- és munkahelyük Szolnokon, a munkások többsége viszont szabolcsi. Beszélgető partnereim kö­zül Bányacski Béla Dámó- con, Barkó László, Apa- gyon, Bartha Sándor Roho- don, Sántha András Las- kodon lakik, mind Szabolcs- Szatmár megyében, 5—600 kilométert vonatoznak he­tenként oda-vissza munka­helyük és családi otthonuk között. A hajduhadházi Sza­bó József viszonylag közel- lakónak számít, nem is be­szélve Fehér Istvánról, aki az egyetlen megyebeli, ti- szajenői. A legfiatalabb, a 26 éves Bartha Sándor is már tíz éve éli az ingázók fárad­ságos életmódját, a többiek még 'régebben, némelyikük két évtizede. — Hogyan kezdődött? Ho­gyan tudtak kiszakadni megszokott életmódjukból, családjuk köréből? — A megszokott életmód? — gondolkodik el Sántha András. — A kemény két­kezi ' munka volt nekünk a megszokott életmódunk, te­hát nem is cseréltünk élet­módot. ha úgy vesszük. A mezőgazdaság szocialista át­szervezése annyi bizonyta­lanságot ígért, őszintén szól­va hittünk is, nem is az egészben. — Apámnak tizenhat holdja volt — mondja Bar­kó László. — Amikor meg­halt, széjjel ment a föld hat testvér között, nem élhet­tem meg a magam részé­ből feleséggel, négy gyerek­kel. Az építőipar meg biz­tos keresetet ígért. — No és azóta, hogy az átszervezett mezőgazdaság bebizonyította életképessé­gét, sohasem gondoltak ar­ra. hogy mégis visszamenje­nek? Elég bizonytalanul vála­szolnak eleinte- Az az ér­zésem, hogy a legtöbbjük magatartását valami virtus­féle is motívárja: ha már egyszer ezt az utat válasz- .tották' nem fordulnak ráj- 'ta vissza. De az elhatározást mélyebb okok is indokolják. Szabó József: — Megszoktuk ezt a mun­kát, összenőttünk vele. Ügy érzem, nemcsak vasu­takat építettem az eltelt 17 év alatt, hanem saját magamat is. Bányácski Béla: — Kimondhatatlanul so­kat fejlődött a szakmánk az eltelt időben. Amikor én elkezdtem, szinte mindent kézierővel csináltunk, a szegkovács cigányoktól sze­reztük be a tapfafúrókat. Azóta az aláverőgép, a Tö- rök-féje felrakókészülék, a sínfűrészgép és még egy egész sereg robbanó- vagy elektromotorral működő segédeszköz nagymértékben megkönnyítette a munkán­kat. Bartha Sándor: — Persze ez újabb köve­telmények elé állít bennün­ket, mert amennyit megspó­rolunk fizikailag, annyival többet kell adni a munkánk­hoz szellemiekben. — Ez a körülmény, hogv munkásszálláson élnek, nem hátráltató-e abban, hogy hozzáadhassák munkájukhoz azt a bizonyos szellemi pluszt? Gyimesi Béla irodavezető kapcsolódik be a beszélge­tésbe : — Ebből a szempontból nemcsak, hogy nem hát­rány a munkásszállás, de szinte előny. Lesezámítva a hétfőt, amikor még fáradtak a visszautazástól és pénte­ket, amikor már hazautaz­nak, a hét öt munkanapja közül akár három estét is fordíthatnak szakmai to­vábbfejlődésre, zavartalanul, a családi gondoktól mente­sen. Minden hónapban egy­szer értekezletre ülnek össze a brigádvezetők és a bizal­miak a legidőszerűbb mun­kaszervezeti, munkavédelmi feladatok megtárgyalására. Rövidesen egyhetes tovább­képzés kezdődik a brigád­vezetők részére, tizenketten gépkezelői, többen munka­vezetői, vágánygépkocsi­vezetői tanfolyamra mennek Pestre. Harmincketten a dol­gozók általános iskoláját végzik. Itt helyben van kihelyezett tagozat. — És ezek a tanfolyamok nemcsak azokat érintik, akik éppen részt vesznek rajta — folytatja Fehér István. •— Az esti beszélgetéseken a klubszobában vagy a há­lóban valamennyien értesü­lünk róla. mit tanultak. Megvitatjuk, merthát a kö­zös munkánk közös ügye. — Dekát nemcsak munká­ból áll az ember élete. Szó­rakozásra, művelődésre mi­lyen lehetőségeik vannak? — Három tévé van a szál­láson, minden szobában rá­dió — válaszol Bányácski Béla. — Ezek vacsorától ké­ső estig szólnak. Legtöbben a vidám szórakoztató mű­sorokat szeretjük, de az is sokunkat érdekel, hogy mi történik a nagyvilágban. Majdnem mindig megvárjuk a Tv Híradó második kiadá­sát. A város központjától igaz, hogy messze esünk, de azért be-bej árunk színházba, moziba is. A szállónak ti­zenhárom színházbérlete van, soha nem marad gaz­dátlan egyik sem. En pél­dául a Mayát kétszer lát­tam. Legalább félévenként kétszer itt a kultúrterem­ben is tart előadást a Szig­ligeti Színház. — Üjabban a megyei mű­velődési ház is hoz ki mű­sort — veszi át a szót Fe­hér István. — Egy irodalmi összeállítással kezdték a sorozatot, legalább százan eljöttek, bár a többség szó­rakoztatóbb programokat szeretne. Van ezenkívül egy ötszáz kötetes könyvtárunk, amit én kezelek néhány he­te. Különösen télen sokan kölcsönöznek könyvet. ☆ ­A vasútépítők munkás- szállásának több, mint há­romszáz lakója van. Termé­szetesnek érzik. szívesen vállalják küzdelmes életmód­jukat, kemény, edzett fér­fiak. Származásukat tekint­ve még a parasztsághoz tar­toznak, de úgy tűnik, már véglegesen belenőttek a munkásosztályba. Akinek felnőtt gyerekei vannak, mint például Barkó László­nak, nemigen választanak mezőgazdasági pályát. Eevik fia gépkocsivezető, a másik esztergályos, a harmadik motorszerelő. Meddig lesz még szükség munkásszállásokra, ingá­zókra. Erre nyilván csak a távoli jövő társadalmi és gazdasági fejlődése adhat végleges választ. De addig minden erőfeszítéssel azon kell munkálkodni a gazda­sági vezetőknek, társadalmi és művelődési szerveinknek, hogy sem anyagi, sem szel­lemi javakban ne szenved­jelek hiányt azok, akik az otthontól távol töltik el hét­köznapjaikat. S*. J. fiz idén elkészül a Barátság II. kőolajvezeték — A siófoki kőolajvezeték vállalat dolgozói, akik a Ba­rátság II. kőolajvezetéket építik, szép munkasikereket értek el. .Eredeti célkitűzésük az volt. hogy 1971, végére az építők mintegy J.60 kilométer hosszúságú vezetéket készíte­nek el. Ezt azonban később úgy módosították, hogy to­vábbi húsz kilométerrel nö­velik a vezeték hosszát. majd újabb húsz kilométeres felajánlást tettek. Adott sza­vuknak becsülettel eleget tettek, sőt a vállalást túl is' teljesítették. A megépített vezeték hossza már eléri a 215 kilométert. Az építők az új esztendő­ben is nagy lendülettel foly­tatják a munkát, bár egye­lőre kisebb létszámmal, mert az időjárás miatt ilyenkor adják ki a szabadságok zö­mét. A munka azonban egy pillanatra sem szünetel. Az eddigi eredmények alapján biztosra vehető, hogy a Ba­rátság II. kőolajvezeték az idén elkészül. Az építők úgy tervezik, hogy november 7- én üzembe helyezhetik. Négy, egyenként 20 ezer köbméter térfogatú tartály készül a Barátság II. kőolajveze­ték magyarországi szakaszának egyik lenagyobb 1 He í menyén, a Fényeslitkei Fogadó- állomáson. Képünkön; a tűzvédelmi védőgát és habvezeték rendszerhez 28 kilométer hosszú csővezetéket fektetnek le. (MTI fotó: Balogh László Pál fclvétele-KS) Rőt ölő ellátási és termelési lehetőségek a fogyasztói ár váltó sással érintett építőanyagoknál Az idén a tavalyinál ki­egyensúlyozottabb tégla- és cserép-ellátásra lehet számí­tani, amelyhez részben hoz­zájárulnak az árváltozások is — mondották az MTI munkatársának az Építés­ügyi és Városfejlesztési Mi­nisztériumban. Az építő­anyagok fogyasztói árának megváltoztatására tett javas­latot az ÉVM-ben többéves elemző munka előzte meg. Megállapították, hogy a hosszú ideje változatlan ár­szinten maximált építő­anyagok gyártásának renta­bilitása csökkent, ezért szű­kültek a fejlesztési lehetősé­gek, csökkent a részesedési alap és ennek következmé­nyeként az átlagosnál is na­gyobb gondot okozott a mun­kaerő-probléma. Egyes ter­mékek, — főleg a tégla-ter­melésének a jövedelmezősé­gét növelni lehetett volna, ha leállítják a magas terme­lési költséggel dolgozó, el­avult téglagyárakat, de a rendkívül nagji kereslet mi­att erre nem kerülhetett sor. Növelte a feszültségeket az is, hogy a külföldről be­szerzett építőanyagok ára jóval magasabb a hazai­nál. s a különbséget az állami költségvetésnek kel­lett fedeznie. A hazai építőanyagárak te­hát nem feleltek meg a tényleges termelési költsé­geknek és a nemzetközi ár- viszonvoknak sem. A tégla és a cserép fo­gyasztói árváltozása közvet­ve elősegíti a téglaipar tar­talékainak feltárását, a mun­kaerőgondok enyhítését, s a tavalyinál csaknem százmil­lióval magasabb téglaterme­lési előirányzat valóra vál­tását. A rendezés a különfét le falazóanvaaok termelési és árstruktúráiéra is kedvező­en hat. Kifizetőhbó válik a téglánál korszerűbb és ke­vesebb munkával beépíthető falazóanyagok - felhasználása, többek között a gázszilikát kézi falazóelem alkalmazása.- Ezzel pedig lehetőség nyílt arra, hogy évente 6—8 mil­lió téglának megfelelő, va­gyis 15 000—20 000 köbmé­terrel több kézi falazóelemet gyártsanak, s ennek megfe­lelően csökkentsék a gáz­szilikát hőszigetelőlap ter­melését, amelyet könnyen helyettesíthetnek más anya­gokkal. A tégla árának növelésé­vel az állami építkezések­nél versenyképesebbé vál­tak a gipszkarton, a mű­anyag és egyéb korszerű válaszfal-panelek. E struktúraváltozás révén is több téglához juthat a lakos­ság. Eddig veszteséges volt a beton- és vasbetonipari mű­veknél a maximált fogyasz­tói áras termékek gyártása. Az árváltozással a jövedel­mezőbbé vált vasbeton fö­démgerendák és áthidalók, kitöltő elemek és a cement kötésű kézi falazóblokk ter­melését az idén már leg­alább 10 százalékkal növe­lik. Jelentősen nőtt az üze­mek érdekeltsége a tölgyfa­parketta gyártásában is. így máris több erdőgazdaság és mezőgazdasági termelőszö­vetkezet foglalkozik azzal a gondolattal, hogy - berendez­kedik a viszonylag egyszerű eszközökkel előállítható par­ketta gyártására. Ezért lehetséges, hogy már az idén lekerül a hiány­cikk-listáról a sokáig nél­külözött parketta. Az előzetes számítások sze­rint az árváltozások hatásá­ra az idén mintegy 180 mil­lió forinttal növekednek az építőanyagüzemek bevételei, s ennek következtében nő­nek fejlesztési lehetőségei is. A maximált árak január 3- án léptek életbe, de a lakos­ság már megkezdett építke­zéseinél —- ahol a kivitelező­vel már megkötötték az énótési szerződést és nincs külön megállapodás, vagy záradék az anyag-árváltozá­sok áthárítására — az anyag­árkülönbözet összegét a ki­vitelező nem számlázhatja az építtetőnek. Pályaépítő taniolyam Gépésztechnikusok, szer­viz-szerelők és gépkezelők részére szerveztek tovább­képző tanfolyamot a MÁV építő gépjavító jászkíséri •üzemében. A tanfolyamot két turnusban januárban és februárban tartják meg. A tanfolyam hallgatói Ko­rábban már . részt vettek több hónapos előkészítő ok­tatáson, közülük ötvenhaton kéthetes átképzésen voltak Ausztriában és Svájcban a vasúti pályaépítő gépeket gyártó cégeknél. A továbbképzésen a kor­szerű pályafenntartás, pálya­építés, a hiba elhárítás fela­dataival, a munkavédelem megszervezésével ismerked­nek meg a hallgatók. A tan­folyamon az üzem mérnökei, a különböző szakágak vezetői és a vasúti főosztály meghí­vott szakelőadói mellett az osztrák és a svájci cég szak­emberei Ismertetik a pályaé­pítésnél hazánkban is hasz­nálatos osztrák és svájci gyártmányú talpfaverő és ágyazatrostáló gépek szertce zettanát. Uj híd épül I W M II a Koroson Hazánkban eddig még nem alkalmazott szab ki­szerelésű technológiával uj híd épül a Körösön, a fo­lyó kunszentmártoni sza­kaszán A tavaszias január kedvez a közúti hídépítő vállalat munkásainak, akik az enyhe időt kihasználva építik a tartópilléreket és helyszínen gyártják a vas- hídelémeket. A kedvező idő­járási viszonyok eddig leg­alább három-négy hetes előnyt biztosítottak a kivi­telezőknek. Az új híd teljes szerkezeti hosza 222 méter lesz, ebből több mint 70 méter a víz feletti szaka. A hidat 12 méter szélesre építik, csaknem kétszer ak­korára, mint a jelenlegi kunszentmártoni híd. Dol­goznak az útonítök is: a 44- es számú út itteni szaka­szán öt kilométer hosszan új nyomvonalat építenek ki. a 44-es út ugyanis a jövő­ben kikerüli Kunszentmár­toni; -

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents