Szolnok Megyei Néplap, 1972. január (23. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-30 / 25. szám
1972. január 30. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 7 Begyújtották a kemencét A napokban először szállt füst Szűcs önre fiatal tiszafüredi fazekas égetőkenlen- céjéhek kéüiényéből Kilenc .évvel ezelőtti esetre emlékezteti ez a füst a most 23 éves Szűcs Imrét. Úttörő volt még, a „Cinkemár elkészült SzűcS Imre tiszafüredi műhelye. Tiszafüreden is újjászületik a füredi kerámia? A dinasztia alapító — reméljük úgy lesz — fiatal mester első füredi munkadaőrs” tagja, amikor pajtásai kívánságára agyagból megmintázta az őrs állatkáját. Az agyagcinke á világhírű karcagi mester. Kántor Sándor kezébe került, — így fedezte fel Szűcs Imre tehetségét. A mester és a tanítvány ma is együtt dolgoznak, de rabjai, már elkészültek, kép pünkön láthatóak. De a mester és a tanítvány munkakapcsolata megmarad: Szűcs Imre két hetet Kántor Sándor karcagi műhelyében dolgozik, két hetet pedig saját füredi műhelyében. — ti — A párt munkásj ellegén ek erősítéséért Összevont párttaggyűlésen Számolt be a Jászsági Állami Gazdaság csúcsvezetősége az újjáválasztása óta végzett munkájáról. A csúcsvezetőség négy alapszervezet rr unkáját irányítja. A beszámolóból kitűnt^ hogy,..az,„1970 szeptemberében megválasztott csúcsvezetőség 24 ülést tartott, 49 témát vitatott meg. Több olyan határozatot hagyott jóvá, amely elősegítette a dolgozók nevelését, politikai világnézeti fejlődését. A csúcsvezetőség tagjai részt vettek a testület munkájában: segítették az alapszervezetekét, a felsőbb szervek és az általuk hozott határozatok megvalósításában. Javult az alapszervezetek munkája, rendszeresen beszámoltatták az alapszervezetek vezetőségeit, folyamatossá tették a titkárok tájékoztatását, számonkérték a pártmegbízatások teljesítését. .... .. Gondot okozott viszont, hogy a döntések nem mindig fejezték ki az adott kollektíva véleményét. Hiányos volt a gazdaság, valamint égy-egy kerület termelőegység helyi érdekeinek összhangja. Az eredményes politikai munka kibontakozását nehezítette a gazdaságban kialakult „mit. miért, mennyiért” túlzott anyagiasságról tanúskodó szemlélet. Az állami gazdaság párt- alápsZervezetei tavaly tizenhárom új párttagot vettek fel. Mindannyian fizikai dolgozók. ez is mutatja, hogy nagv gondot fordítottak a párt munkásjellegének erősítésére. Nem,' sikerült viszont előbbre lépni a felsőbbszintű gazdaságvezetők párttaggá nevelésében. Pedig a párt pozíciójának erősítéséhez erre szükség lenne. Hiányosság továbbá, hogy a párttagok közölt kevés a nő. A szakszervezeti és a KISZ-szcrvck újjáválasztásánál a tanácsi választásoknál, a középtávú és az éves tervek, valamint a kollektív szerződés elkészítésénél jelentős szerepe volt az agitációs munkának. A gazdaság . kommunistái megfelelően vették ki ebből részüket. Felvilágosító munkával segítették elő a különböző feladatok végrehajtását. Sajnos ez a munka sem volt mentes a hibáktól. Nem használták ki a politikai munka minden eszközét. Az írásos agitáció mellett nem fordítottak elég figyelmet a szóbeli felvilágosító' munkára, az egyéni és csoportos beszélgetésekre. A legszembetűnőbb fogyatékosság a termelési agitá- cióban volt tapasztalható. Az alapszervezetek nem figyeltek fel idejében ezekre a jelenségekre, s ezzel magyarázható például, hogy a termelés növelése szempontjából oly fontos munkaversenyt tavaly csak nagy késéssel szervezték meg. A három . KlSZ-alapszer- vezet munkája javult, nőtt a KISZ-ben dolgozó párttagok befolyása. A szervezetek segítették a gazdasági feladatok megvalósítását, jelenleg is aktív részesei a szocialista brigádmozgalomnak. A választásokkal megújult az állami gazdaságban a szakszervezeti munka. Az ott dolgozó kommunis- ták szervező cs irányító tevékenysége nyomán változott a munka tartalma, hatékonysága. Ennek a munkának, továbbá a nőbizottság életrehívásá- nak és működésének köszönhető, hogy átfogóbbá, céltudatosabbá váltak a gazdaságban dolgozó nők élet- és munkakörülményeinek javítására tett intézkedések. Az összevont taggyűlésen megvitatták, majd jóváhagyták a csúcsvezetőség beszámolóját, I. A Mi újság a rádióban? Mintegy 50 hangjáték, között üjj csaknem húsz új magyar darab szerepei a Eádiószínház ez évi műsortervében. A mikrofon-előtti premierek — mint dr. Lékai Ottó, a rádió drámai osztásának vezetője elmondotta a7 MTI munkatársának — sok érdekességet ígérnek a hallgatóknak. Az UKH-n sugarait programot Erdélyi Miklós mai témájú játéka, a „Mérnök úr vagyok” nyitja meg, amelyben a mai értelmiség útkereséséről vall a szerző. A tervek szerint új művel lép a hallgatók elé Csurka István, Szakonyj Károly, Vészi Endre, Gyárfás Miklós, Mesterházi Lajos, Szabó Magda, Hegedűs Géza és Lásaió Anna is, A népfront - Szolnokért Piaci helyzetkép Törökszentmiklósról Gyakori az áringadozás, eltérő, változó felhozatal, s januárban bizonyos kereslet-csökkenés is tapasztalható a törökszentmiklósi piacon. Szerdán van az úgynevezett nagypiac, amelyen közületi felvásárlást is végeznek, míg szombaton magánkeresletre hozzák áruikat a — javarészt — magáneladók. A szövetkezeti áruellátást — zömmel a zöldség- és gyümölcsfélékből is — a város különböző helyein állandó jelleggel működő, rendszeresen nyitva tartó üzletek biztosítják. Ezért a piacon nincs számottevő hatásuk az árak alakulására. Ott többnyire a szövetkezeti termék is a mindenkori kínálati-keresleti viszonyoktól függő áron kapható. A múlt szerdai és a tegnapi piacon kialakult átlagárak — mint említettük — többnyire ingadoznak. A 3.5 mázsa burgonya kilóját például szerdán 4. szombaton pedig a több mint öt mázsá- nyit 3.50 forintért adták. A zöldségfélék közül csupán a sárgarépa és a vöröshagyma ára nem tért el egymástól a két piaci napon: egyaránt 6—6 forintért kínáltak egy kilót ebből is, abból is. Nem változott lényegesen a felhozatal petrezselyemből, szerdán 8, tegnap 9 forint átlagáron adták kilóját. Egy forinttal drágább volt tegnap a fejeskáposzta is, mint szerdán, amikor 5 forint átlagáron kínálták. Ugyanez mondható el a karalábéról, amelynek szerdán 4. tegnap reggel már 5 forint volt- az átlagára kilónként. A nagyobb felhozatal következtében valamelyest csökkent a szárazbab átlagára: szerdán 17.40, tegnap pedig 16.90 forint volt. Drága az élő csirke, amelyből kevés a kínálat. Szerdán 27.10, tegnap 27.50 forint átlagára volt egy kilónak. Aligha van ember szükebb pátriánkban — ebben a Tisza menti városban — akinek ha azt mondjuk ünnepre készül megyeszékhelyünk, ne tudná: 1975-ben lesz 900 éve, hogv Szolnok létezik. Kilencszáz esztendeje ad otthont nemzedékeknek. Lapunk olvasóinak gyakorta adunk hírt arról, hogy bár esztendők választanak el minket a jubileumtól, mégis megkezdődött már a készülődés. Irtunk társadalmi munkafelajánl^sokról, elvégzett munkáról és kezdeti elképzelésekről. Megemlítettük a városi pártbizottság közvéleménykutató levelét — állítson e a város és ha igen, hol — emlékművet a .jubileumra, amellyel tisztelgünk a városalapi- tök, a várost építők, fenntartók emlékének — és. hogy a város, sőt, a megye szervezett dolgozói is milyen munkaprogramot fogadtak el maguknak az évfordulóval kapcsolatban. Most egy újabb közösség intézkedési tervének elfogadásáról adhatunk számot. A Hazafias Népfront városi elnöksége a közelmúltban fogadta el — és azt a bizottság péntek esti ülésén megerősítette — programját, amellyel a 900. évfordulóra készül. Hangsúlyozták; nekik a népfront sajátos eszközeivel kell hozzájárulniok az előkészítéshez, az ünnepségsorozatokhoz. Milyen feladatokat szabtak meg magük számára? Mindenekelőtt a város lakóinak. minden rétegének összefogását, mozgósítását a különböző akciók sikeres végrehajtására. Segíteni kívánják azokat, akik Szolnok történelmét kutatják, és a kutatók által feltárt anyagot a város lakóinak közkincsévé akarják tenni részben úgy, hogy a témában előadásokat rendeznek, részben úgy, hogy a feltárt anyagot nyomtatásban is megjelentetik. Egyúttal felhívással fordulnak a város lakóihoz: segítsek a kutatók, a gyűjtők munkáját, Ugyanakkor a honismereti bizottság és a Damjanich János Múzeum igazgatósága kiadványt szerkeszt, amely a város rövid történetét, és fejlődését ismerteti. A városi elnökség mellett dolgozó várospolitikai, vá- rosszépitő bizottságnak is lesz bőven tennivalója: épülő talán túlzás nélkül is mondhatjuk újra épülő város Szolnok. Bőven szolgálhatnak módszertani, szakmai segítséggel e munkához. Üj parkok, pihenőhelyek, játszóterek kialakításának javaslatát, településük szépítésének, különböző képző- művészeti alkotások elhelyezésének szorgalmazását is feladatuknak tarthatják. Utcák új elnevezése is helyet kapott a Népfront programjában: azt javasolják. hogy utcanév örökítse meg azok nevét, akik Szolnok munkásmozgalmának tevékeny részesei voltak; de ne tűnjenek el a várostörteneti- leg fontos utcanevek sem a városrendezés során; a város vízparti helyzetét jelző utca névtáblák szintén kerüljenek fel a házak falára. A Hazafias Népfront városi' elnöksége is egyetért az^al, hogy Szolnok lakói közadakozásból állítsanak emlékművet a 900. évfordulóra. Az emlékmű formájára elhelyezésére, közadakozásból való létesítésére vonatkozó közvéleménvkuta- tásra a lakosság részére levelet bocsátanak ki, melyeket testületi üléseken, klubokban, réteggyűléseken, tanácstagi beszámolókon felolvasnak. A levélhez kérdőívet is csatolnak és az azokra adott válaszokat összegyűjtve eljuttatják a jubileumi intézőbizottsághoz. A városi tanáccsal közösen hirdeti meg a városi népfront elnökség a „100 óra társadalmi munkát a 900 xéves Szolnokért” akciót. Emellett természetesen támogatják minden más társadalmi és tömegszervezet munkaakcióját is. A társadalmi munka elvég- zóseuefc igazolására a népfront díszes igazolólapot készíttet, melyet mindazok megkapnak akik nem sajnáltai; időt, fáradságot a város gazdagításáért. A 900. évfordulóra való felkészülés éveiben különböző évfordulók lesznek, amelyekről megemlékezni, amelyeket köszönteni a népfront szintén szerepeltet intézkedési tervében. Az idén Verseghy halálának 150. évfordulója, Dózsa Györgv születésének 500, jubileuma alkalmából különböző megemlékezések megtartását javasolják. Jövőre lesz Petőfi Sándor születésének 150. évfordulója. Indítványozzák, hogy ez alkalommal a 605. sz. Iparitanuló Intézet falán emléktáblát helyezzenek eí és ezt az évfordulót kössük össze az 1848-as események 125. évfordulójának ünnepségeivel. Az idén 125 éves a pest- szolnoki vasút, a megnyitó évfordulójáról is meg kell emlékeznünk, nem utolsó sorban 1974. november i- én a város felszabadulásának 30. évfordulójáról. Gazdag, szép program, vagy ha úgy tetszik munkaterv a városi népfront elnökségé. S mint meghatározták: „arra törekszünk, hogy elnökségünk, bizottságunk minden tagja, minden aktivistának, a város minden lakója vállaljon megbízatásokat, hogy méltóképpen ünnepelhessük az évfordulót.” V. V. Hi uoíl Dóba ? A második világháborút követő években szerte Európában sűrűn feltették a kérdést: ki volt dr. Sorge? A háború történetét feltárni akaró kutatók, szenzációéhes riporterek ezrei nyomozták a legendás hírszerző életét, tevékenységét. Hogy ki volt dr. Sorge, azóta már tudjuk, film is készült róla. De ki volt Dóra? 1940—43 között szinte minden éjjel ott sípolt, zizegett ez a név az éterben, a morzé nyelvén rejtjelezve persze „Dóra jelenti a Direktornak! Dórát hívja a Direktor...” Ki volt Dóra? Már 1941- ben világossá vált, hogy a második világháború legjelentősebb, leghatásosabb hírszerzője... Ügy értem, azok sejthették ezt, akik egyáltalán tudtak a Svájcban működő szovjet hírszerző tevékenységéről. Fantasztikusnak tűnő informáltság jellemezte Dóra jelentéseit. íme néhány távirata, amelyet Moszkvába küldött: „1941, 11. 21. Direktornak. Németországnak jelenleg 190 hadosztálya van Keleten. Németország május végéig támadni fog. Dóra.” „1941. IV. 22. Direktornak. A berlini kormánykörök június 15-ét emlegetik az Úk- rajna elleni támadás időpontjaként. Dóra.” „1941 VI. 17. Direktornak. A támadás tényleges időpontja június 22. Dóra. ' Az idősebb generációk tapasztalatból is ismerik a ta- siszta katonaállam szervezettségét, elhárításuk fejlettségét, pontosságát. Ki volt az az ember, aki — mégis —| a legbizalmasabb hitleri titkokat is megtudta és eljuttatta a szovjet hadvezetésnek. Néhány évvel ezelőtt két francia újságíró szenzációt keltő könyvet jelentetett meg: „A háborút Svájcban nyerték meg” címmel. A könyv jórészt Dóra tevékenységéről szól, nem minden ferdítés és pontatlanság nélkül. Már a kötet címe is megtévesztő szándékú, elsősorban azok számára, akik nem ismerik eléggé a fasiszták ellen küzdő szovjet nép gigászi harcának részleteit. Mert Dóra híreinek jelentősége ugyan felbecsülhetetlen értékű volt, de a háborút mégis Moszkva alatt, Sztálingrádnál, a kurszkí fronton és a berlini csatában nyerték meg a szovjet katonák. A két francia újságíró könyvét követően egymás után jelentek meg a különböző értékű — jórészt értéktelen — riportok, könyvek, Dóra csoportjánál; tevékenységéről. A téma irodalmának legértékesebb forrásmunkáját nemrégen mi is kézhez kaptuk, mégpedig a legilletékesebbtől, magától Dórától, azaz dr. Radó Sándortól, a neves térképésztől, földrajztudóstól. Ö volt ugyanis a lilókzatos Dóra, az európai dr. Sorge. (Dr. Sorge érdemben Japánban működött.) Kommunista meggyőződése tette hírszerzővé, pontosabban ezért vállalta a nagyon is kockázatos megbízatást. Sosem volt hivatásos hírszerző, ő magát mindig is térképésznek, földrajztudósnak vallotta. Szinte gyerekfejjel a Magyar Tanácsköztársaság harcosa volt. ezért emigrálnia kellett. Alig huszonéves még, amikor már a fiatal szovjet állam első külföldi — rejtett — sajtóirodáját vezeti. Ennek működéséhez magától Lenintől, Lltvinovtól és Csi- cserintől kap tanácsot, útmutatást. Küzdelmes életutat jár feleségével, Lenével, Németor- száz Kommunista Pártjának alapítótagjával, addig is, amíg a legveszélyesebb feladatot rábízzák: telepedjék le Svájcban és szerezzen híreket a fasiszta Németország politikai és katonai szándékairól. Ekkor már Európa-hirű tudós, térképei mindenhol ismertek, megbecsültek. S Dóra munkához látott. Sosem kapott hírszerzői kiképzést, mégis zseniálisan konspirál, szervez. Meggy ő- ződéses antifasisztákból álló hírszerző csoportját csak 1943. végén sikerül szétzúznia a német elhárítási szervekkel időnként együttműködő svájci politikai rendőrségnek. De Dóra akkor már teljesítette feladatának javarészét. A lebukása hónapjaiban a szovjet hadsereg már erőfölényben volt, győztes offenzívakat tudott indítani. Az elvhűség és az áldozat- vállalás példázata dr. Radó Sándor életműve, amelynek naplószerű feljegyzéseit Dóra jelenti címmel a Kossuth Könyvkiadó jelentette meg. Télen sem tétlenkednek Régi hagyomány, hogy a Szolnok megyei Rendőrfőkapitányság közíekedésrendé- szeti osztálya a téli hónapokban előadássorozatot rendez a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok gépkocsivezetői számára. A tavaszi csúcsforgalom előtt az előadók felelevenítik a KRESZ tudnivalóit, szó esik a közlekedés-etikáról, de lehetőség nyílik ezeken az előadásokon a vezetéstechnikai ismeretek bővítésére is. A napodban dr, Sarkadi Imrét, a közlekedésrendészeti osztály vezetőjét kísértük el Kőtelekre, ahol a büntető törvénykönyv módosításáról hangzott el előadás. A közlekedők elsősorban arra voltak kíváncsiak, milyen új jogszabályok születtek, a közutak rendjének biztosítására. Különösen nagy figyelem kíséFte a kerékpárosokat és a íogatosokat érintő módosítás. Dr. Sarkadi Imre őrnagy elmondta, hogy a rendőrség a jövőben nem azok ellen kíván eljárni, akik munkából hazatérve az italboltban egy-két pohár sör elfogyasztása után kerekeznek tovább, vagy „dirigálják” a bakról a lovakat. Azok ellen kívánnak szigorúan fellépni, akik rendszeres részegségükkel forgalmi akadályt, baleseti forrást képeznek. A kőtelki filmszínházat zsúfolásig megtöltötték az érdeklődők. r- t* H