Szolnok Megyei Néplap, 1972. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-30 / 25. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP _______________ 1972. január 80­Az 1971 májusában született gdanski ötösikrek szépen fejlődnek, s — mint képün­kön láthatók — már hozzáfogtak a járás nehéz tudományának elsajátításához is. (Telefoto —CAF—MTI—KS) Piszkos város-e ? Egy délelőtt — szakemberekkel „Az igazsággal messzire mehet az ember Egy régi szólásunk értelmezése A szolnoki körút szervező­je a városi tanács igazgatási osztálya volt. A résztvevői, valamiképpen valamennyien szakemberek: a köztisztasági vállalat, az ingatlankezelő vállalat, az igazgatási osz­tály dolgozói, és több más vállalat képviselői voltak. Ha a diplomáciában is­meretes fogalom a munka­ebéd, akkor e példára hivat­kozva azt mondhatjuk: ez munkaséta volt. — A célunk — mondotta dr. Driesz Lajos, a városi tanács -igazgatási osztályá­nak vezetője — a város köztisztasági helyzetének fel­térképezése. javítása. Ha­sonló útjaink voltak már, és még lesznek is. Előrébb kell lépnünk e téren, hiszen a város, amelyben élünk ki­emelt nagyváros, mindent az építkezésekre sem fogha­tunk... A séta vezetője Juhász Margit, a tanács igazgatási osztályának csoportvezetője volt. — Egy eredménytelen út­ról szívesebben számolnék be, hiszen az azt jelentené, hogy a városban nincsenek különösebb gondjaink. Saj­nos vannak, és ezt a mai délelőtt is bebizonyította. Két csoportban indultunk. Részben autóval, részben gyalog. A Május 1. utcától elsétáltunk a. hídig. Mások a külső területeken jártak, a Vosztok úton, az építkezések környékén, az állomáson és a közelesö területeken. — Piszkos város-e Szol­nok? — Sajnos volt mit felje­gyeznünk. Csak példaként: A Tisza Szálló közelében valóságos szeméthalmaz kö­zött parkoltak a gépkocsik. A hajdani zsidó templom környékét vastagon borítják a falevelek, pedig már ré­gen lehulltak. A Táncsics utcában valóságos hegyet ta­láltunk — szemétből. A Ság- vári körúti építkezések kör­nyékén az építők is tárolnak szemetet, de a környékről is sokan oda hordják a hulla­dékot. Ha egyszer valakit rajtakapunk, súlyosan bün­tetni fogjuk, — Mi volt a legfelháborí- tóbb? — A Hősök szobra körül ott felejtettek egy csomó bi­tumenes hordót. Intézked­tünk. hogy szemétként szál­lítsák el onnan valamennyit. Általában, ha az építők ott hagyják az anyagot, mi sze­métként elszállittatjuk, füg­getlenül attól, hogy azzal az anyaggal kinek kellene el­számolnia. — Van erre példa? — Az említett hordókat az ellenőrzés után azonnal elszállittaltuk. Sajnos más példa is akadt. — A magánházak előtti rend? — A Vöröscsillag úton több ház előtt találtunk „mini szeméttelepeket”. Va­lamennyi háztulajdonost fi­gyelmeztettünk. A Madách utca és a Mészáros Lőrinc utca sarkán is volt egy szembetűnően piszkos, taka- ritatlan járda. Megkeressük a tulajdonost. Az első figyel­meztetés után, — ha az nem használ —, büntetünk. — Hány ilyen figyelmez­tetést küldenek ki a város járás után? — A szóbeli figyelmezte­téseken kívül, amelynek a hatásosságát egy társadalmi bizottság másnap ellenőrzi, 12 írásos figyelmeztetést is küldünk. Például az épí­tőknek a Táncsics utcán fe­lejtett nádpallók miatt. — Miután végigjárták a várost, hadd kérdezzem meg: milyennek látták, a szakember szemével Szolno­kot? — Igazán csak akkor va­gyunk humánusak, ha bün­tetni is merünk. Azt szeret­nénk, ha a városi szemlélet erősödne. Mindenkiben, aki szolnoki, mert rangunkhoz méltó várossá csak így le­hetünk. Tájékoztató a szocialista országokba szóló útlevelekről és a valutaellátásról A szocialista országokba utazások rendje 1972. janu­ár elsejétől megváltozott. Akik olyan európai szo­cialista országokba akarnak utazni, amelyekkel hazánk­nak vízummentességi állam­közi egyezménye van. az út­levél kiváltásakor 150 forin­tot fizetnek, ez az összeg magában foglalja az öt évig érvényes útlevél árát — 50 forintot —, továbbá az öt­szöri kiutazási engedély 100 forint eljárási illetékét. A kiutazási engedélyeket az útlevél érvényességi idején belül bármikor fel lehet használni. Az ötödik utazás után újra kérni lehet a ki­utazás engedélyezését. Ennek az engedélynek az eljárási illetéke szintén 100 forintba kerül, és ismét öt utazást tesz lehetővé. Az útlevél ér­vényességi idején belül, te­hát öt év alatt, ez az eljárás többször is megismételhető. A Szovjetunióba történő uta­zások esetében is érvényesek ezek az illeték rendezések, s változatlanok a magánkiuta- zási kérelmek beadásának feltételei is. Mindazok, akik 1972. ja­nuár 1-től szocialista orszá­gokba útlevelet váltottak ki, és egy utazásra kaptak enge­délyt, illetékfizetés nélkül to­vábbi négy kiutazásra szóló engedélyt kapnak az útleve­let kiállító szerveknél. Az utazások további köny- nyítését és egyszerűsítését jelenti, hogy 1972. február 1-től megszűnik a valutaki­utalást nyilvántartó lap, amelyért eddig az érdekel­tek 100 forint illetéket fi­zettek. A jövőben a kiszol­gáltatott valuta összegét az útlevélbe jegyzik be. Egy személy kiutazáskor legfeljebb napi 250, egy éven belül összesen 6000 forint ér­tékű levát, csehszlovák ko­ronát, zlotyt, NDK márkát, leit. rubelt vásárolhat. Üj intézkedés, hogy a jugoszlá­viai utazásokra vásárolt va­luta nem terheli a jövőben ezt az évi 6000 forintos ke­retet. Jugoszláviai turista ­utakra kiutazási engedélyt az eddigieknek megfelelően utazásonként kell kérni. En­nek illetéke az útlevél ki­állításakor 550 forint, ismé­telt kiutazás engedélyezése­kor 500 forint. A Jugoszlá­viába utazó turisták napi 250 forintnak, egy éven be­lül összesen 3300 forintnak megfelelő dinárt vásárolhat­nak. Elmondták azt is, hogy a gépkocsival külföldre utazók külön valutát kaphatnak az üzemanyag költségekre, en­nek összege a távolságnak megfelelően ■ országonként változó. . Ismertették a valuta-árfo­lyamokat is. A leva 16.81. a csehszlovák korona 1,36. a zloty 0,86, az NDK márka 4,10, a lei 1,58, a rubel 13.11, a dinár pedig 1,63 forint. A tőkés országokba törté­nő turista-utazásoknál az útlevélügyekkel kapcsolatos eljárásban változás nincs. Figyelembe véve azonban, hogy a tőkés országokban módosultak a valuta-árfo­lyamok. megváltozott a va­luták értékének egymáshoz viszonyított aránya, a jövő­ben dollár helyett forint alapon számítják ki, hogy a tőkés országokba utazók mennyi valutát vásárolhat­nak. Eddig 100 dollárt vásá­rolhattak azok, akik ezekbe az országokba utaztak. Feb­ruár elsejétől 3300 forintér­tékű dollár vagy egyéb tő­kés valutát bocsátanak ren­delkezésükre, ami azt jelen­ti. hogy a nyugati országok­ba utazók a jelenlegi árfo­lyam szerint 119 dollárt, vagy 2780 schillinget. vagy 385 nyugatnémet márkát stb. vásárolhatnak. FEHÍVÁS A Szolnok városban mű­ködő bölcsődei felvételi bi­zottság felhívja a szülők fi­gyelmét. hogy a városi ta­nács vb egészségügyi osztá­lyához beadott bölcsődei ké­relmükhöz jelentkezési lapot töltsenek ki. melyet a '’áro- si tanács (Szolnok, Kossuth tér 9.) információs irodájá­ban térítés mentesen ren­delkezésre bocsátanak. Ka a régi szólás- és köz- mondásgyűjteményekef la­pozgatjuk, gyakran olvasha­tunk olyan szólásokat is, amelyekben feltűnően fon­tos szerepet vállal az igaz­ság szó. Ezekre a mondá­sokra gondolunk elsősorban: Egész tarisznyával hordja igazságát. — Az igazsággal messzire mehet az ember. — A pásztor igazságát kezé- ben forgatja. Zsebemben az igazságom, — Nem minden pecsét alatt hever az igaz­ság stb. Az is kitűnik az idézett szólásokból, hogy az igazság szót kétféleképpen is értel­mezhetjük. a ma embere természetesen úgy értelme­zi ennek a szónak jelentését és használati értékét, hogy az igazság hangsorral a té­nyek valódiságára, az ügy­fél, az embertárs állításának igaz voltára, jogos, igaz igé­nyeinek, követeléseinek érvé­nyesíthetőségére utalunk. A szólások azonban arról is árulkodnak, hogy az igaz­ság szó konkrétabb jelentés- tartalmát is hordozott. A ré­gi nyelvben s a nép nyelv- használatában ezzel a szóval nevezték meg a hiteles bizo­nyítványokat. az ajánlóleve­leket s a kötelező befizeté­sekről szóló cédulákat. Erre a régi konkrétabb je­lentésre és elavult használa­ti értékre figyelmeztet ben­nünket az igazságlevél ösz- szetétel is. Az országban kó­borló koldusoktól, vásáro­zóktól, utazóktól a- hivatalos ‘szervek az igazoltatások al­első része (folytatása a függőle­ges 13. szám alatt). 13. „A né­ma levente” írója. 14. Kedélyes, tréfás történetek elmondása. 15. Szovjet repülőgéptípus betűjele. 16. Fejfedő. 18. A legkiválóbb spanyol festők egyike (159C-- 1652). 19. Hasít. vág. 21. Pesti síkság, ahol az országgyűlése­ket tartották 1286-tól 1340-ig. 23. Tréfák, bohóságok. 24. Két kü­lönböző indulatszó. 26. A gyom­magvakkal kevert búza ilyen. 28 A földből kibújik. 29. Az. a gerenda, amelyre a pincében a hordót fektetik. 31. összecsengő sorvégű. 33. STV. 34. A nagy­szülők kedvencei. 36. Zenei han­gok (az egyik félhang). 33. Cso­dálkozást kifeiező szó. 39. Vene­zuela fővárosa. 41. Mit óhajt? 43. Saiát kezével. 44. Foszfor, hidrogén és szén vegyjele. 43. Az egyik déltiroli olasz város­ba való. 46. AAF. 43. Tapad. 30. Község Zalában. 52. Úszási mód a gyorsúszásban. 54. Piramisai­ról ismert egyiptomi város. 56. Az "Északi-tengerbe ömlő folyó. 57. A cseh irodalom legkiválóbb sT’atMkusa. 59.4 tvűkfélék hím­je. 61, IRZ. 62. Újévi pecsenye (névelővel). 64. Kossuth-dfias színművész (utónevének kezdő­betűjével). 66. Puha fém. 67. Lehaiítja, ledobja. 69. Kockázat, veszély. Füererfileges? t. A trójai hábo­rú hőse. 2. Falu egynemű betűi. S. KKKKK. 4. A Mosel mellék­folyója. 5. Az ecész mindenséö. s. A strandoló ^ yo. z. kaiméval ezekkel a kérdé­sekkel kérték az igazságle- vetet: Hol az igazságuk? Van-e igazsága? Olykor egy-egy öregebb ember vagy asszony ajkáról meg ma is elröppen az igazság szó régi. eredeti je­lentésében. Magam is hal­lottam. hogy egy öreg anyó­ka ezzel a mondattal állított be a hivatalba: „Az igazsá­got nem hoztam magam­mal.” Az igazság szó régi hasz­nálati értékéről bizonykod­nak levéltári adataink is: ..Onnand minit szökevényei. igazságlevél né’kül jöttek ei.” (1700). — „Titkon, igaz­ság nélkül mentek el a soka- N dalomból." — „A vásárban csavarogván mivel sem pén­zek. sem igazságok nem lé­vén, gyanúsáéból behozat­tak." (1760) stb. Természetesen. a mai nyelvhasználat nem él az igazság szóval, a régi s ma már elavult értelemben. A címül idézett szólás értelme­zésével mégsem végeztünk felesleges munkát. Bizonyos helvzet- és szövegösszefüg­gésben bátran élhetünk is az idézett szólásokkal. Cikkünk­kel elsősorban azt a célt k’’- •vántuk szolgálni, hogy se­gítsük azokat, akik szeretik a régi közmondásokat beszé­dükbe beleszőni. A cikkből az a tanulság is meríthető, mikor, milyen beszédhelyze­tekben, milyen közlő érték­ben lehet, - szabad idézett szólásainkkal-is élni ___ D r. Bakos József Teória része! 9. Római szám: 2999. i0. Mozgatható figurák. 11. Ok színién. 32. Erőteljes, hirte­len mozdulattal ráhúzza. 13. A vízszintes 1. számú sor folyta­tása. 17. Szándék. 20. Áttetsző égszínkék festék. • 22. Fanyar gyümölcs. 25. Az év lizenketted részé. 27. Gőgy balzsam sérülést te. 30 Nagy német bakterioló­gus (utónevének kezdőbetűié­vel). 37. Ellentétes kötőszó. 40. • Az” égetett cukor (így is he­lyes. régebbi helyesírással). 41. Kiváló operaénekesnőnk volt — (utónevének k^d-^etűiéve1). 42. Ázsiai néc. 45. Francia állam­férfi. XIV. Tajos kiskorúsága idején korlátlan hata’cmra lett szert. 47, Fából készült lábbeli. 49. GTK. 51. Kártvaiáték. 53. Letaszít. 55. Buzdító, lelkesítő sző sportversenyeken. 58. A ház bejárata. 60. Tüzet gerjeszt. 6*3. A citátum kezdete! 65. .TZJ. 63. Az eavik merze-jel. 70. IC. Bekü’dendŐ: a vízszintes 1. és a függőleges 13. számú sorok megfejtése, február 3-ig. Múlthetl rejtvényünk helyes megfejtése: ..Most iárta be nagy birodalmát a zord fagv. a féli vezér”. Nyekraszcv. — Könyvet nvert: Gubn Jőzsefné. .7 ás zár ok- szállás. (A könyvet postán küld- jük el.) SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP ItEJTVÉNYSZELVÉNYE, 19?2. január 30. Mai mecénások A minap reflexió jelent meg a Népsza­vában a Szolnok megyei képzőművészek téli tárlatáról. Az írás szerzője, Rideg Gá­bor, aki kitűnően ismeri megyénk mű­vészeti életét, úgy véli, hogy a kiállítás­nak „ ... nincs határozott karaktere, az ember nem érzi az egy tájegységben élő művészek vallomását életünkről, az őket is, bennünket is legjobban érdeklő prob­lémákról.” A fenti megállapítással lehet vitatkozni vagy lehet elfogadni. Annál különösebb azonban az a javaslat, amitől a kritikus a határozott karakter kialakítását várja. „Talán a támogatás leggyakoribb módsze­rének mechanizmusában lehet valami hi­ba" — Írja. Kifogásolja, hogy a mai me­cénások a kiállításra beküldött művek közül válogatnak./s döntésükben inkább szociális, mint művészetpolitikai szempon­tok játszanak szerepet. ..Az említett szol­noki kiállítás minden bizonnyal markán­sabb. színvonalasabb lehetett volna, ha a művészeti alkotások megvásárlására szánt összeget előzetes igényekkel kapcsolták volna össze.” Ügy vélem, hogy ez az elképzelés túlsá­gosan leegyszerűsítve, mechanikusan látja a művészet és a társadalmi elvárás kap­csolatát, helytelenül értelmezi a „mai me­cénások” szerepét. Vajon hogyan lehetne előzetes igények­kel összekapcsolni a képzőművészeti alko­tások vásárlására szánt összeget? Ki az a hivatali szerv vagy személy, aki felelőssé­get vállalna a művészegyéniségek direkt módon való irányításáért, és ki az, aki egyáltalán képes lenne erre? S vajon járható út lenne az. ha a kép- vásárlásra szánt összeget megrendelésekre fordítanák? Kellenek a megrendelések, minden bizonnyal több is, mint amennyi az elmúlt években volt, dehát ezek legföl­jebb csak a témát szabhatják meg, nem kényszeríthetnek idegen látásmódot a mű­vészre. Mindez egyáltalán nem jelenti azt. mint­ha tagadnánk a társadalmi befolyás, a szocialista művészetpolitika ösztönző sze­repének fontosságát a képzőművészetben. De a baj nem annyira a mecénások mód­szereivel, mint inkább a mecénások szűk körével van. Miért kifogásolnánk azt a gyakorlatot, hogy a műalkotásokat a ki­állításon vásárolják meg? Nyilván, hogy a művészek a tárlatokra termésük javát kül­dik be. Másrészt a vásárló szervek előtt megvan az a lehetőség, hogy a művészek műtermeiben is válogassanak, és erre gyakran van példa. Annál sajnálatosabb, hogy évi 60 ezer forintos vásárlási keretével a megyei ta­nács művelődésügyi osztálya csaknem egyedüli mecénásnak számít. A városi ta­nácsnak rendkívül csekély összeg áll ren­delkezésre ilyen célokra, a többi intéz­mény, vállalat támogatása pedig rend- szertelen, alkalomszerű. Ezen az állapoton kellene tehát változ­tatni ahhoz, hogy a társadalmi igények hatása eredményesebben érvényesüljön a művészetben. A megyei tanács művelődés- ügyi osztálya az elmúlt években a megye mintegy ötven nagyüzeméhez fordult kör­levéllel, amelyben az igényes, haladó szellemű képzőművészet támogatására szó­lították fel a vállalatokat. Válasz csak alig néhány érkezett. A társadalmi érdeklődés megélénkülése, rndszeressé válása hozhatja csak meg, hogy a mai mecénások feladatuk magasla­tán állhassanak. Sz. J. KERESZTREJTVENY Magyar közmondás Vízszintes: 1, A közmondás

Next

/
Thumbnails
Contents