Szolnok Megyei Néplap, 1972. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-29 / 24. szám

1972. január 29. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP . / Bankhitelből Diese!-mozdonyok Uj tejcsomagoló §éP A Magyar Államvasutak korszerűsítésében a villamosítás mellett nagy hangsúlyt kap a dieselesítés is. Ezért abból a hitelből, melyet a KGST Bank a Magyar Népköztársaság számára a vasút korszerűsítésére biztosított, 72 kétezer ló­erős Diesel-mozdonyt vásárol a Szovjetuniótól. (MTI foto — Szebellédy Géza fel. — KS) Sokan fogadták örömmel azt a hírt, hogy a szolnoki Tejipari Vállalat jászberényi üzemében a jövő hónaptól helyben csomagolják a tasa­kos tejet. Jászberénybe Szol­nokról szállítottak naponta 1500—2000 liter műanyag csomagolású tejet. Erre nem sokáig lesz szükség, a válr lalat 8Ö0 ezer forint költség gél egy korszerű NSZK gyárt­mányú tejcsomagológéoet vásárolt a jászberényi üzem­nek. A gépet pár hét múlva üzembe helyezik és, attól kezdve naponta 5 ezer liter tejet csomagolnak 1 és fél­literes tasakokba. A gép üzembehelyezése után a vá­ros ellátásán kívül biztosí­tani tudják a járás vala­mennyi községében üzemelő tejboltok és élelmiszer üzle­tek ellátását. További ter­vük, hogy olyan iskolák ré­szére, ahol n.egszervezték az iskola-tejakciót a jövőben csomagolt tejet adnak. A Ki miben tudós? megyei versenyéről A KISZ és a Magyar Te­levízió ebben a tanévben két tárgyból, történelemből és fizikából, ismét megrendezi a középiskolások tantárgyi vetélkedőjét. A vetélkedő­sorozat a középiskolák házi­versenyeivel már a múlt év decemberében elkezdődött, és vasárnap pedig a megyei selejtezőt is megrendezték. Minden középiskola két legjobb „történészét és fi­zikusát” küldhette el a me­gyei versenyre. A selejtező mezőnyébe vé­gül is töíténelemből hu­szonnégy, fizikából"" pedig harminc tanuló jutott. A se­lejtező kérdéseit az orszá­gos tantárgyi versenybizott­ságok állították össze, és a tanulóknak írásban kellett választ adniuk. A kérdések történelemből elsősorban az utftlsó három évszázad — XVIII—XX. — történelmét fogták át, és főképpen az anyagi és a szellemi kultúra összefüggéseire, a művelődés hagyományaira, valamint az osztályharcok küzdelmeire összpontosítottak. Fizikából hat írásbeli feladatot kellett megoldani a versenyzőknek. Erre két és fél óra állt ren­delkezésükre. A központi kiírás értelmé­ben a megyei selejtezőből tantárgyanként két-két ta­nuló juthatott az országos döntőbe. A megyei selejtezőn az aláb­biak szerepeltek a legered­ményesebben : Történelemből D. Szabó Éva, a kisújszállási Móricz Zsigm ond Gimnázium és Szakközépiskola IV. osztá­lyos tanulója (104 pont) és Tálas Miklós, a szolnoki Vegyipari, Finommechanikai és Műszeripari Szakközépis­kola negyedikes diákja (102 pont); fizikából Varga Jó­zsef, a karcagi Gabor Áron Gimnázium III. osztályos (110 pont) és Ladvánszky János, a törökszentmiklósi Bercsényi Miklós Gimnázi­um matematika—fizika ta­gozatos osztályának tanulója (108 pont). Ök négyen képviselik me­gyénket, a megye középis­kolásait, a televízió országos írásos versenyén, ahonnan a legjobb nyolc már a tele­vízió kamerái elé kerül, és kieséses párosversenyben méri össze tudását. Az or­szágos írásbeli selejtezőt február hónapban tartják. Február 1-től országszerte megkezdődik a helyi népírontbizottságok újjá választása Sajtóértekezletet tartott pénteken — az Országház Gobelin termében — Ben- csik István, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának főtitkára, akit az eseményen Lakatos Ernő, a Miniszter- tanács Tájékoztatási Hivata­lának általános elnökhelyet­tese üdvözölt. Elmondta Bencsik István, hogy a néftíront-munka ered­ményei különösen három fő területen számottevőek: a szocialista demokrácia elmé­lyítése, a szocialista hazafi- ság ápolása és erősítése, va­lamint a békemunka és a népek barátságának szélesí­tése terén. A párt irányítá­sával dolgozó népfront-moz­galom egyik fő letétemé­nyese a hazafiúi érzés ki­bontakoztatásának, erősíté­sének és a szocialista inter­nacionalizmus megvalósítá­sának. A honismereti moz­galom ma már országos mé­retű. Fellendült az utóbbi években a népfront-mozga­lom város- és községpolitikai tevékenysége. A békemozgalom — amely­hez szintén a Hazafias Nép­front ad szervezeti keretet — ugyancsak eredményes időszakról adhat számot, öregbítette a magyar béke­mozgalom jó hírét, az Orszá­gos Béketanács tekintélyét az, hogy 1971-ben Budapes­ten rendezték meg a Béke Világtanács közgyűlését. Az eredmény külföldi kapcsola­taink sokasodásában is meg­mutatkozott: a népfrontmoz­galom jelenleg 85 ország 200 mozgalmával, szervezetével tart kapcsolatot, a Magyar ENSZ Társaság 27, a Magyar Szoldaritási Bizottság 25 ha­sonló szervezettel épített ki együttműködést. A békemun­ka olyan' nagy jelentőségű akciói, mint az indokínai né­pekkel vállalt szolidaritás országos méretűvé szélesíté­se, kórházi felszerelések, gyógyszerek, takarók küldése a harcoló vietnami hazafiak­nak — mind-mind á nép­front égisze alatt bontako­zott ki. Az utóbbi hetek, hónapok szolidaritási króni­kájához tartozik a pakisztáni menekültek megsegítése. Közölte a főtitkár, hogy a kongresszusig még előttünk levő három hónapban újjá­választják a népfront helyi szerveit, először február 1— 28. között a városi és községi népfront-bizottságokat, ez­után a budapesti kerületek­ben működő bizottságokat, majd a népfront járási bi­zottságait. Március második felében kerül sor a megyei küldöttválasztó gyűlésekre, április elején pedig a bu­dapesti küldöttértekezletre. A Hazafias Népfront kong­resszusán 800 küldött képvi­seli majd a mozgalmakat, társadalmunk minden réte­gét. Megfelelő képviseletet kapnak a közéletben mind serényebben résztvevő nők és fiatalok, csakúgy, mint a különféle foglalkozási cso­portok. A kongresszusi előkészüle­tek mozgalmasságát érzékel­teti, hogy a következő hetek­ben az országban összesen mintegy négyezer Választási gyűlést ' rendeznek a nép- front-bizottsdSok. Könyv az üzemekben A munkásság művelődésé­ben, ismeretszerzésében ke­veset emlegetett de igen fontos szerep jut az üzemi könyvtáraknak. A művelő­déspolitika túlzott centraliz­musának hívei olykor leki­csinylőén nyilatkoznak er­ről, sőt néhányan azon a véleményen vannak, hogy az üzemi könyvtárakra fordí­tott támogatást hasznosabb lenne a közkönyvtárak fej­lesztésére fordítani. Ez any- nyira tarthatatlan álláspont, hogy kár is lenne helytelen­ségét hosszasabban bizony­gatni. ÖRVENDETES EELLENDÜLÉS A szakszervezetek megyei tanácsa központi könyvtárá­nak felmérései szerint Szol­nok megyében épp az el­múlt év hozott fellendülést az üzemi könyvtárak éle­tében. 1965 és 70 között mintegy ezerrel emelkedett az üzemi könyvtárak olva­sóinak száma. Ez — figye­lembe véve a foglalkoztatot­tak számának növekedését — inkább stagnálásnak, sőt visszaesésnek tűnik. Ezzel allentétben 1971-ben kétszer annyival nőtt meg az olva­sók száma, mint az előző évben összesen. Az örvendetes fellendülés elsősorban azzal magyaráz­ható, hogy a SZOT elnökség­nek áz üzemi kulturális munkával és a könyvtárak helyzetével kapcsolatos ál­lásfoglalásának eredményé­iképpen az üzemek szakszer­vezeti bizottságai több fi­gyelemmel, célravezetőbb módszereket alkalmazva ke­zelték az üzemi könyvtárak ügyét. A SZOT-elnökség múlt évben született állás- foglalása felhívta a munka­helyek gazdasági és szak- szervezeti vezetőségét, hogy az eddigi dolgozónkénti 5 forint helyett dolgozónként 8 forinttal támogassák éven­ként a könyvtárakat. Az üzemek többsége egyetértett az állásfoglalással, ilymó- don a megyében összesen 200 ezer forinttal járulnak hozzá a könyvtárak céljai­hoz. Az SZMT elnöksége is 30 ezer forinttal emelte az addigi évi 250 ezer forintos támogatást. EREDMÉNYES ÖSSZEFOGÁS Megyénk üzemeiben . je­lenleg 104 üzemi könyvtár van. A könyvtárak száma az elmúlt évekbén valamivel^ csökkent, mert azokban az egészen kicsink üzemekben, amelynek a közelében van tanácsi könyvjár, megszün­tették a kölcsönzést. Az ösz- szevonás, mint az olvásók számának növekedéséből láttuk, eredményesnek bizo­nyult. Hasonlóképpen emel­kedett az üzemi könyvtárak forgalma is. A múlt évben összesen 258 ezer kötetet kölcsönözek ki az olvasók. Azokban az üzemekben, ahol van könyvtár, a dolgo­zóknak több, mint 30 szá­zaléka rendszeres könyvtár­látogató. A megye összes dolgozójára átszámítva ez mintegy 17—18 százalék. A Szakszervezetek Megyei Ta­nácsának célkitűzése szerint olyan mértékben kívánják fejleszteni az üzemi könyv­tárhálózatot, hogy 1975-re a megye összes dolgozóinak 25 százaléka tágja legyen az üzemi könyvtáraknak. Az üzemi könyvtárak ösz­szes állománya jelenleg 173 ezer kötet. Ez részben az üzemek saját tulajdona, részben letéti állomány az SZMT-könyvtárból, amelyet állandóan cserélhetnek. A múlt évben 6000 kötettel gyarapodott az állomány, az idén 7000 kötet vásárlását tervezik. KIÁLLÍTÁSOK, íaLaLKuZUK A könyvtárak szerepéhez hozzá kell még számítanunk a különböző rendezvények, kiállítások, író—olvasó talál­kozók szervezését. 1971-ben 111 ezer irodalmi műsort és 145 könyvkiállitást rendez­tek az üzemi könyvtárak. Az üzemi könyvtárosok közül 8 főfoglalkozású, 3 részfoglalkozású, a többiek társadalmi munkában vég­zik ezt a fontos feladatot Kettőnek közülük egyetemi yegzeltsége, nyolcvannyolc- hak érettségije van, tehát az üzemi könyvtármunka sze­mélyi feltételei jónak mond­hatók. Az SZMT-könyvtál a megyei könyvtárral közö­sen az idén is rendez tan­folyamot azoknak a könyv­tárosoknak a részvételével akiknek még nincs könyvtá­ros szakképzettségük. (Ezeh Vannak a többen, az össze.* üzemi könyvtárosnak mint egy 60 százaléka.) Az üzemi könyvtárak ve zetől általában nagy lelke­sedéssel végzik feladatukat, sokra értékelhető tevékeny­séget végeznek a munkás- osztály kulturálódása ügyé­ben. örvendetes lenne, ha az üzemek vezetősége még inkább belátná munkájuknak fontosságát és gyakrabban részesítené jutalomban, mun­kaidőkedvezményben a jól dolgozó üzemi könyvtároso­kat. Sz. J. Megalakult a zeneművé­szek szövetségének tiszántúli csoportja Debrecenben megalakítot­ták a zeneművészek szövet­ségének tiszántúli csoport­ját. A csoport elnökévé Gu­lyás György Liszt-díjas kar­nagyot, érdemes művészt, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola debreceni tagozatá­nak vezetőjét, titkárává Szabó Lászlót, a debreceni Csokonai Színház zeneigaz­gatóját választották meg. Az alakuló ülésen megfo­galmazták á csoport felada­tát: Hajdú, Szabolcs és Szol­nok megyék területén koor­dinálni a zenei intézmények tevékenységét, számon tar­tani a zeneművészet, a zene- pedagógia és a zenetudo­mány kimagasló eredmé­nyeit. A csoport a területet érintő, de országosan is fon­tos zenei kérdésekről vitá­kat, tudományos ülésszako­kat rendez majd. S/akmai utak külföldre A gondokat éppúgy, mint a sikereket A. KISZÖY szövetkezeti bizottságénak számvetése Az idei tervkészítés, vala­mint az alapszabály módo­sításának teendőiről kaptak tájékoztatást a KISZÖV-höz tartozó szövetkezetek elnöki értekezletén résztvevők, teg­nap Szolnokon. Ezután me­gyei szövetkezeti bizottsá­guk tavalyi munkaprogram­jának teljesítéséről tanács­koztak az elezetesen meg­küldött beszámoló'alapján. Sokféle mozgalmi, társa­dalmi munkaterületről ad számöt ez az előterjesztés. A nagyobb - j elentőségű közmű­velődési fórumokon elért si­kerek summázását az önte­vékeny művészeti munka műhelyeiről (irodalmi szín­padok, kórusok, népitánc-cso- portok) szóló részletes szám­bavétel, majd a klubélet elemzése követi. A közművelődés új tor­máinak áttekintése után a szövetkezeti dolgozók tavalyi üdülésének tapasztalatairól, tömegsportjuk eredménye­iről, formáiról és más moz­galmi munkaterületek hely­zetéről — az együttműködé­si módozatok alakulásáról is — szól az előterjesztés, amely a gondokat, nehézsé­geket éppúgy jellemzi, mint g sikereket. Ezúttal csak utalásként idézhettük az ipari szövet­kezeteknél — többször más rokon ágazatokkal (például ÁFÉSZ) együttesen — vég­zett mozgalmi munka sokré­tűségét, amelynek konkrét eredményeit és gondjait adott esetben csak külöf elemzés tárhatja fel valóság, hűen. Szervezeti előmozdí­tásuk, megoldásuk a szövet­kezeti bizottságok feladata -az adott gazdasági egység­ben. Útmutatást, gyakorlati se­gítséget is kapnak ehhez a párt- és KlSZ-szervezetek- i tői, amelyek ma már java­részt üzemi jellegűek az ipa­ri szövetkezetekben. Válto­zatos módon, kezdeményező- en hozzájárulnak a munka­verseny, a szocialista bri­gádmozgalom fejlődéséhez is. Tudatformáló és mozgó­sító tevékenységüknek épp­úgy köszönhető — mint a szövetkezeti bizottságoké­nak —, hogy ma több mint háromszáz brigád mintegy 5200 taggal versenvez. Mind- annvian a szocialista címért, hogy az állásosnál többre, jobbra vállalkozó igyeke­zettel, hatékonyabban szol­gálják a közjót, s azáltal személyes boldogulásukat is. Gyorsan fejlődő mezőgaz­daságunknak és iparunknak egyre nagyobb szüksége van jól képzett szakemberekre. Nagy segítséget jelent a szakmai továbbképzésben az, hogy a kül- és belföldi tanulmányutak " alkalmával szakembereink hasznos ta­pasztalatokat gyűjtenek. A szakmai tanulmányutak szervezéséről, gyakorlati le­bonyolításáról a további ter­vekről tartott tájékoztatót tegnap a MÉM Információs Központ, az IBUSZ Mező- gazdasági Irodája és a Szol­nok megyei IBUSZ iroda. A tájékoztatón elsőként dr. . Varró József, a MÉM Információs Kö-öónt szákta­nácsadási osztályának veze­tője beszélt a tanulmány­utak fontosságáról, gyakor­lati lebonyolításáról, az ed­dig elért eredményekről. Be­vezetőjében említette, hogy 1967/68-ban megegyezés jött tétre az IBUSZ utazási iro­da és az AGROINFORM kö­zött, a szakmai tanulmány­utak rendezett lebonyolítá­sára. Többek között elmon­dotta. — Az első évben — 196(1- ban —. még csak nyolcszá- zan utaztak szakmai tapasz­talatcserére szocialista és tő­kés országokba. Ennél is ke­vesebb volt a hazánkba lá­togató külföldi szakemberek száma. Az eltelt három év alatt megnőtt az utazási kedv és nőttek a lehetősé­gek is. Tavaly már 11870-en vettek részt külföldi tanul­mányutakon és 13332 külföl­di szakember érkezett Ma­gyarországra. Összesen 121 csoport utazását szervezte meg a mezőgazdasági IBUSZ iroda, 11 tőkés és 7 szocia­lista országba. . Gazdasági életünk gyor. sabb fejlődését nagy ban elő­segíti szakembereink kül­földi tapasztalatainak hasz­nosítása. termékeink két­harmada export utján érté­kesül, viszont igen jelentős még az importunk. Nélkü­lözhetetlen tehát számunkra a külföldi tapasztalatcsere.' — Szakmai tanulmány­utakon résztvevő szakembe­reink nagy többsége meg­elégedettséggel és hasznos tapasztalatokkal tért haza útjáról. Hiányosságok azon­ban előadódtak, melyek jó- részén még ott a he’yszinen lehetett volna segíteni. Az a tapasztalatunk, hogy egy- egy út jól szolgálja szakem­bereink szakmai és emberi gazdagodását — fejezte be dr. Varró József. Ezután Horváth Attila, a mezőgaz­dasági IBUSZ iroda vezető­je szólt arról, hogy egyre nagyobb az igény az utazá­sok szervezésére. —. Külföldi szakmai kiál­lításokra, vásárokra tavaly szerveztünk először nagy si­kerrel tanulmányútokat. Az idén ugyancsak szerepelnek terveinkben ilyen utazások tii Szovjetunióba az „Ipari termékek ’72” című kiállí­tásra, Csehszlovákiába a nemzetközi . vegyészeti vá­sárra, az NUK-ba a mező­gazdasági kiállításra, Olasz­országba és még nagyon sok helyre. Kiadtunk ebben az évben egy programfüzetet és az ubbah szereplő ötven­három tanulmányi út közül választhatnak az érdeklődő vállalátok, üzemek, szövet­kezetek. Utazásaink csopor­tosak. Egy-egy csoport lét­száma huszonnyolc-harminc személy. Az időtartam az igényektől függ. Az a célunk ebben az évben is, hogy mi­nél szélesebb körben eleget tudjunk tenni a hozzánk ér­kezett kéréseknek. A tájékoztató a résztve­vők hozzászólásaival, kérdé­seivel, a tapasztalatok el­mondásával zárult. sz. m ’

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents